Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-07 / 10. szám

2047. K. 18977 Szabolcsvánnegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 81180/111-1. 1896. sz. rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkal­mazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1897. február 2. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 81180/111-1. 1896. sz. Valamenynyi törvényhatóságnak. (Kivéve Csikvármegye és Selmecz-Bélabánya város.) A magyar államvasutak kezelésében levő bakócza—felső­mindszent—komlói h. é. vasút vonalán, Baranya vár­megye területén fekvő Komló állomást marharakodó ál­lomásul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő marharakodó állomásokhoz ki­rendelt szakértőket, hogy a f. évi engedélyezett rakodó­állomásokról szóló és a f. évi 3761. sz. a kelt leira­tommal egyidejűleg megküldött jegyzék 4. lapján Baranya­vármegye rovat alatt Komló állomást pótlólag jegyezze be. Budapest, 1897. január hó 23-án. A miniszter meg­bízásából: Lipthay, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 2637. K. 1897. A járási föszolgabi ráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter ur 10111/97. szám alatt kelt körrendeletét tudomásul vétel és közhírré tétel vé­gett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1897. február hó 13-án. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 10411/111. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A Budapest fő és székváros által létesített vásár­csarnokok folyó évi február hó 16-án nyittatnak meg. Ezen vásárcsarnokok rendeltetése egyfelől a fővá­ros lakosságának állandóan jó és egészséges élelmi czik­kekkel való ellátását lehetőleg biztosítani; másfelől pedig az ország különböző, közeli és távoli vidékein lakó ter­melőknek lehetővé tenni, hogy az általuk termelt élelmi czikkeket könnyű szerrel, kedvezően értékesíthessék. A vásárcsarnokok tehát nemcsak a főváros lakos­ságának, hanem a vidéki termelőknek érdekeit is egy­aránt szolgálják ; mert lehetővé teszik a termelőnek, hogy az általa termelt élelmi czikkeket bármely mennyiségben is értékesíthesse. Ha bárki is Budapestre a vásárcsarnokok utján való eladás czéljából, hust, vadat, halat, szárnyast, tejet, vajat, sajtot, tojást, főzeléket, zöldséget, burgonyát, gyü­mölcsöt vagy bármi más élelmi czikket akár nagymennyi­égben akár néhány kilogrammnyi súlyban, vagy azok­ból csak néhány darabot, vagy akár csak egy kosárra valót küldeni akar; az a küldeményt alkalmas módon becsomagolja s az ekként becsomagolt élelmi czikkeket vagy egyszerűen a „Központi vásárcsarnok Budapest" vagy pedig valamelyik hatósági közvetítő nevére czimezve a vasútra feladja. Áz igy útnak eresztett küldemény biz­tosan megérkezik a központi vásárcsarnokba; itt aztán a főfelügyelő valamelyik hátósági közvetítővel kiváltatja a vasúttól a küldeményt, s a közvetítő azt nagy nyil­vános árverés utján, vagy szabadkézből lehetőleg gyor­san eladja s a beküldővel haladéktalanul elszámol. A központi vásárcsarnokban szigora hatósági ellen őrzés alatt egyelőre két hatósági közvetítő fog működni, u. m. 1.) A magyar gazdák vásárcsarnok-ellátó szövet­kezete : 2.) A „Vámos és Bruszt* czég néven működő közkereseti társaság. Ezen hatósagi közvetítők által történő közvetítésért szedhető legmagasabb dij 8%,-ban van megállapítva, te­hát közvetítésért az eladási árnak 8°/,-at vonhatja le a maga részére, — de ennél többet semmi esetre sem. Ezt a hatóság a legszigorúbban ellenőrzi s ba bárki is a hatósági közvetítő elszámolása ellen az elszámolási ér­tesítő kézhez vételétől számítandó 5 nap alatt a köz­ponti vásárcsarnok főfelügyelőjénél panaszt emel, a panasz szigorú vizsgálat tárgyát fogja képezni. A ha'ósági közvetítők a közvetítési 8°/ 0-os dijon kivül csak az áru küldeményre sajátjából előlegezett s arra szükségkép vagy hasznosan fordított készpénz kiada­sokat vonhatja le az eladási árból. Ilyen kiadások lehet­nek : a vásárcsarnokig történt szállítás költségei, a ne­táni fogyasztási adó — és szakérlői szemledíj, a burko­lat (csomagolás) esetleges változlalásanak, vagy a bur­kolat vissza küldésének költségei, halaknál a jég fogyasz­költségei, baromfinál az etetésre fordított költségek és hasonló kiadások. A központi vásárcsarnokba az élelmi czikkeket vas­úton, hajón és tengelyen (kocsin) lehet beszállítani. A ki az állam vasutat veszi igénybe, az a szállítási dijból 10°/ 0 kedvezményt kap. A fő és székváros által létesített vásárcsarnokok intézményének hasznát tehát az ország bármely messze vidékcin lévő termelők is élvezhetik és az megalkotolt szervezetében az egész ország területén az élelmiszer kereskedelemnek hatalmas tényezője, az élelmi czikkek termesztésének előmozdítója és a termelők egyik bő jö­vedelmi forrása lehet. Éppen ezért, bár értesülésem szerint a fő és szék­város tanácsa már kellő képpen tájékoztatta a vásár­csarnokok intézményének szervezetéről, czéljáról és ren­deltetéséről az összes törvényhatóságokat, a rendezett tanácsú városok tanácsait valamint az egyes községek jegyzőit, — kérve a termelőknek a vásárcsarnokok igény­bevételére való buzdítását; részemről is felhívni kíván­tam a törvényhatóság ügyeimét ezen intézmény orszá­gos közgazdasági jelentőségére és fontosságára, és ebből kifolyólag arra, hogy törvényhatósága területén az ille­tékes halóságok és közegek utján ezen intézményt és annak előnyeit a termelőkkel a legszélesebb körben részletesen megismertetni, érdeklődésüket felkölteni, s őket ezen intézménynek igénybe vételére buzdítani a helyi közgazdasági viszonyok emelése érdekében állónak tekintse. Végre még megjegyzem, hogy a mennyiben a szóbanlevő intézmény tekintetében bárki bármely felvi­lágosítást kiván, e végből a vásárcsarnok igazgatóhoz forduljon. Budapesten, 1897. évi február hó 5-én. A miniszter helyett: Latkóczy Imre államtitkár. 4063. K. o u . ­1> S, J 7 Szabolcsvarmegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A nagyméltóságú magy. kir. honvédelmi miniszter 72500/896. sz. rendelettel a folyó évben a lóosztályozás megtartását elrendelvén, az 1873. évi XX. t.-cz. végre­hajtása tárgyában az 1891. évben kiadott e tárgyú végrehajtási utasítás értelmében a községi elöljárók fel­adatát fogja képezni a községben és határán levő lóállomány pontos összeírása s ezen végrehajtási utasí­táshoz mellékelt II. mintájú kimutatásnak két példányban leendő összeállítása, mely kimutatásokat köteles az elöl­járóság a lóosztályozáshoz a kitűzött határidőben magá­val vinni. A II. és III. osztályú nyomtatványokat a községi elöljáróság Jóba Elek nyíregyházai nyomdatulajdonosnál beszerezheti. Meghagyom egyidejűleg a községi elöljáróságoknak, hogy a már említett végrehajtási utasítás értelmében a lóállomány összeírását legkésőbb ápril hó 10-ig fogana­tosítsák, hogy a tárgyalás alatt álló tervezet szerint ápril 21-dikén kezdődő lóosztályozási munkálat minden akadály nélkül s kellő eredménynyel keresztül vihető legyen, s figyelmeztetem, hogy ezen munkálatnál tanú­sított minden mulasztást szigorúan fogok megtorolni. Nyiregyháza, 1897. márczius 6. (2—1) Mikecz János, alispán. 3584. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék megkeresése foly­tán közhírré teszem, hogy balsai illetőségű Einhorn Áb­rahám a 9878/96. P. számú ítélettel, nagykorúságának

Next

/
Thumbnails
Contents