Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-21 / 8. szám
XVIII. évfolyam. 8. szám. Nyíregyháza, 1897. február 21, á VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVARMEQYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS 7AR BEGYEI KÖZSBGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. >Iesjelenil£ hetenkint egyszer, vasárnapon. főetán ™^beííSSSVhordv.: f* P^, ^rendelései: s a a Hirdetési dijak: Egés'. évre 4 forint l aV szétküldésé taryyaban leendő felszo- 1 0 , ' ala t K,letne k bei™ klem Minden négyszer lusáborott petit sor enysz r Fél évre 2 „ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f„„®S a\ e" CSak 1 kez kto 1 , kelése 5 kr -. többszöri közlés esetében 4 kr. Negyed évre 1 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám , , ..... , K ,ncstári betyeg ij fejé en. mind.'n egyes lirA községi jegyzi és tanít . uraknak egés évre '/i.;„ó l,.s,i •„ "e/iratok csak világos kívánatra s az deles utan 0 kr. fizette ik. csak icét forint . (JanOsZk y h az) intezendok . illető költségére küldetnek vissza A nyiit-tért közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goidbirger A. V. által Budipssten H nTei3tein és vT^er" irodájában Bécsten, Pragában és Budapesten, valamint Nemetország és Sveicz fővárosaiban és Don & Co.np által Hamburgban Hivatalos rész. 121. f. i. Szabolcs vármegye főispánjától. 1897. Pályázati hirdetmény A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál üresedésben levő s 500 forint évi fizetés és 60 forint lakpónzzel javadalmazott közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám, a folyó év mírczius 20-áig, — mint záros határidőig — nyújtsák be. Nyíregyházán, 1897. február 13. (1—2) Kállay András, főispán. 323 8. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A cs. és kir. 65-ik hadkiegészítési kerületi parancsnokság 41. sz. átiratát tudomásvétel s miheztartás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1897. február hó 19-én. Slikccz János, alispán. (Másolat.) E. B. C. 41. sz. res. Mivel a behivójegyek kézbesítésénél gyakori esetekben visszaélések fordultak elő, midőn a behivottak vagy elkésve, vagy egyáltalában nem kapták meg behivójegyüket, a legmagasabb szolgálat érdekében hivatalosan megkeresem a telt. alispáni hivatalt, hogy az alárendelt szolgabírói hivatalokat, katonai ügyosztályokat jegyzőket szigorúan kötelezze, hogy ezek — mint az a védtörv. nt. III. részének 26. sz. 3. pontjában elő van Írva — az innen kézbesítés végett odaérkező behivojegyeket 48 óra eltelte előtt az illetékes községi elöljárónak átadják. Minthogy már e hó végén a behivójegyek a póttartalékosok, ujjonezok és szabadságoltak részére elleszA „NYIRV1DEK* TÁBCZÁJA. Botlások. Az újságíró élet akarva akaratlau beleviszi az embert az éjjeli élet viszontagságaiba. A lap kész, a schlusz benne van a kolumnában, most már az öntők és a rotációs gép muukája van hátra. Mi mehetünk pihenni a lemorzsolt lázas éjszakai munka után. De hova? Az idegek annyira tul vannak feszítve, hogy nevetséges volna most n\unalomra gondolni. Le hetetlen. Tovább tehát, mig meg uem virad. Az első valami kávéház, a hol még egy feketét lehet kapni. Hahnemann kuráji ez, az idegizgalmakat ídegizgatóv&l csillapítani. Ezt követik azok a találkozások, a melyek az életismeretet adják jórészben az irómesterembernek. Szomorú és vidám, aztán nyomorék és nyomoi ult alakok egymást váltják föl. Elzüllött jobbsorsra érdemesek, korhely katonatisztek festett éjjeli királycők, kártyások, iszákosok, és még ki tudná elsorolni, miféle szenvedélyben és hibában szenvedők egymást érik, űzik, hajtják, kergetik, nincs vége • hossza reggelig. Az öreg Galambos is ezek közül az e'züllő alakok közül való volt. Minden éjjel, mindig ugyanott és ugyanazon órában találkoztam vele, annyira bizonyosra vettem már ezeket a találkozásokat, hogy mikor egyszer hiába vártam megjelenését a rendes idöbeu, szinte bizonyos voltam benne, hogy meghalt. Hi nem járt volna jól ezzel a halálai ő is, mások is, azt mondanám hogy kár érte. Nem irt ős uem olvasott már évtizedek óta ós mégis olyan tisztult, olyan higgadt, szinte fi'ózófus világnézete volt, hogy szívesen elbeszélgettem vele. Egye düli szenvedélye az volt, hogy ivott és örökösen ivott, a nélkül, hogy valaha egy p'rczre el tudta volna veszíteni a józan gondolkozását pedi; évek óta nem volt egyébb gondja, mint önmagát elkábítani, az alkoholba ölni a lelkét. tiek küldve, megkeresem fentemiilett közegek minél előbbi értesítése, illetőleg intése végett. Egyúttal az alárendelt szolgabírói hivataloknak, városi tanácsoknak és jegyzőknek a védtörv. nt. 33. sz. 3. pontjának első bekezdése, valamint a 4. és 5. pontja és a 6. pontjának első bekezdése emiékezelükbe hozandó. Az idők folyamán következő visszaélések észleltettek, melyeknek, megszüntetése és az alárendelt közegek elölt való hihirdetése megkerestetik és pedig: 1. A fegyv<jrgyakorlatok és katonai kiképzés ideje alalt igen sok hiányosan szerkesztett kérvény — felmentés végeit — érkezik be, melyek néha — mint megállapiltatott — minden okot nélkülöznek. 2. A fegyvergyakorlatok felmentése végett orvosi bizonyítványok érkeznek be, melyek helytelenül vannak elismerve. Több esetben tartalékos legénység polgári orvosok által betegeknek lettek elismerve, mig a katonai orvos egészségesnek és szolgálattételre alkalmasnak találta. 3. Kérvények a fegyvergyakorlatlól való felmentés végett gyakran elkésve érkeznek be, többnyire akkor, midőn a fegyvergyakorlat már kezdetét vette. Ez' esetben is megállapittatott, hogy egyes személyeknek meg volt az az alapos szándékuk, magukat ezen a módon a fegyvergyakorlattól elvonni. 4. Előfordultak esetek, midőn egyes jegyzők részéről a behivójegyek fegyvergyakorlatra és szabadságoltak részére tényleges szolgálatra szándékosan letlek elkésve kézbesítve, hogy egyesek gyakran igen későn, a határ-: időn túl vonuljanak be, midőn már reájuk szükség nincsen. 5. Olyan eset is előfordult, midőn egy szolgabírói hivatal által, egy ajánlott levél — melyben 10 darab behivó volt szabagságosok részére a tényleges szolgálat folytatása végett — egy hónapig a postahivataltól át nem vétetett. Csak midőn innen megsürgettetett, lett a levél átvéve, illetőleg a postahivataltól elhozva, a midőn már a szabadságosokra szükség nem volt. G. A kifüggesztési-okmányok a szolgabírói hivatalok által ne gyűjtessenek egész éven át, hanem minden egyes személy után rögtön ide küldendők. Szemei olyan tiszták, szelid kifejezésüek voltak, a haja olyan tiszta ga'ambfehér, a hangja olyan szomorú zengésű, hogy nem tudtam megilletődés nélkül hallgatni, ha néha megnyílt a szive ős valami panaszfélére kényszeritette őt. Ilyenkor mindig ugy kezdte, hogy: bizony, uram, botlás az élet, örökös botlás, egyik a másikat követi, nincs vége - hossza. Megbotlunk a magunk hibáiban, a mások gáncsaiban, a társadalmi törvényekben, a természet és az Isten törvényeiben. Gyarlók vagyuuk, esendők és oktalanok. Nincs — az az erős logika, a mely a bukástól meg tudna menteni. Ha egyszer botlások közben elbuk !uuk, valóban nagy ostobaságot követünk el, ha ismét fölállunk, már ez a főfállás is ujabb botlás mert szülőanyjává lesz egy még ujabbnak. Ezt a bevezetést követte azután az életből egy egy rapszodikus kép. A lőlek legmélyére markoló események voltak ezek. Azt hiszi, hogy mások különbek, mint én vagyok, kevésbbé gyarlók kevésbbé esendők? Nevetséges. Az egész külömbség az, hogy az ő egyéniségük sokkal primitívebb, hogysem akkorát botolhattak volna, hogy el is bukjanak Nincs abban semmi egyéni érdem, hogy ők talpon állnak. Álnak, mert niucs a mi beléjök ütközhetnék. A katasz'rófa csekélységüknél fogva nem talál reájuk. Uram én abban a korban voltam ifjú, mikor a bány lépest tett az ember, annyi tragédia küszöbén állott. Az egyének hatalmas alakokká domborodtak. Az egyszerű parasztimból lett katona héroszszá nőtte ki magát, a tolvaj akasztani való gazemberré lett. Az a kor nem volt közönséges kor; az emberek sem voltak mindennapiak, olyau dolgokat cselekedtek meg, hogy apró hibák elkövetésére alig értek rá. A tettek vagy csodálatosan nemesek voltak, vagy bttnök. Mikor Világos alatt a fegyvertétel bizonyossá vált, tiz fiatal honvéd tiszt, én voltam a tizedik, egy rongyos vityillóban korom sötétségben tanácskozott. Egyik sem látta a másiknak az arczát, de jól ismerték egymás hangját. Az volt a elélünk, hogy a hazaárulót el teszszük láb alól, azutáu valami őrültséget csinálunk meg és vagy valamennyien oda veszünk házastul népestől, vagy győzedelmeskedni fogunk. 7. Az emberek östnerellen tartózkodási helyeinek nyomozására, illetőleg azoknak kipuhatolására a legnagyobb figyelem fordítandó (Védtörvény utasítás III. r. 33. sz. 6. pontja). 8. Halotti anyakönyvi kivonatok azonnal ide külddendők. 9. Olyan esetek is előfordultak- hogy behivójegyek, idegen, az átvételhez jogtalan egyéneknek lettek kiadva. Sőt ezen szolgálati hanyagság egy és ugyanazon embernél két- évben egymás után ismétlődött. 10. A kérvények és orvosi bizonyítványok elismerése és azoknál való véleményadásánál, valamely fegyvergyakorlat vagy katonai kiképzés felmentésé végett az alárendelt hivatalok és közegek- ulasitandók, hogy a legszigorúbb és személyes érdek nélküli -pontossággal járjanak el. A tekintetes Alispáni hivatal közbenjárására és erélyes pártfogására számítva remélem, hogy az idei fegyvergyakorlatok és behívások eredménye kedvezők lesznek. A Igya, őrnagy. Szabolcs vármegye alispánjától. 30 1 1 K. 1897. A községek elöljáróinak. Felhívatnak mindazon községek elöljárói, kik, az 189ti. év folyamán a járási főszolgabíróik állal endedélyezett tánczmulalságokról szerkesztett kimutatásokat hozzám mindezideig be nem. terjesztették — hogy e kimutatásokat 15 nap alatt okvetlenül terjesszék be. Nyíregyháza, 1897. február hó 16-án. Mikecz János, alispán. 1579/97. K. Körözvény. Keczán György ny. acsádi lakos á község elöljáróságától 1896. évi julius hó 10-én 5/96 sz. nyert cselédkönyvi bizonylatát Balkány községhatárában ismeretlen időbén elvesztette. N. Kálló, 1896. február 16-án. Zoltán István főszolgabíró. ÖÜ író, ön tudj* jól, hogy mi az, mikor egy emberben két lélek vau s ezek összeütköznek érdekeikkel, czéljaikkal, vágyaikkal egyetemben. Hát én ezt nem csak tudom, de át is éltem. A feleségem, szegény, szép szőke asszony volt, most olyau fehér, mint én vagyok, valahogy őszre vett valamit és ez elég volt az ó mindenbe belelátó lelkének, hogy megtudjon mi.ident. Nem sirt, nem könyörgött, hanem oda állt elém: Te, Djnes, ha te gyikohai fogsz, akkor én magamat ölöm meg. Nem elég, hogy oda van minden, még Kain bélyegét is a homlokodon akarod viselni? Dénes, én azt a homlokot meg nem ósókolom többé. Tudja, uram, szerettem, bolondji voltam. Nem lettem áruló, de az orgyilkosság uem történt meg. Nem tettem egyebet, mint hazudtam a feleségem kedvéért. A társaimat szétugrasztottam azzal, hogy el vagyunk, árulva. Ez a tett már uem a nagy napok szülötte volt. Nem volt bűn, nem volt erény, botlás volt uyomorult ember botlása. Tudtam ezt akkor is olyan jól, mint ma tüdőm hanem ha azt hiszi, hogy ennél az első botlásnál meg bírtam állapodni, akkor nagyon csalódik. Azután minden átmeuct nélkül folytatta tovább. Micsoda ostobaságot követek el én most éjszakáról - éjszakára. Azt hiszi, hogy nem tudom én ezt? Tudom, nagyon is tudom és abban a pillanatban, mikor elkövettem, magamnak teszek szemrehányást, -hanem aztán jöu a botlás, gyarló, megvetendő, elzüllött ember botlása és a lekiismeret elhallgat. A ki iszákos, Iszik tovább, a ki kártyás, tovább kergeti a szerencsét, a korhely tovább dorbézol es«eveszetten. Ismerem jól a fajtáimat és épen azért kerülöm őket, bár magamat tudnám igy kikerülni. Padig vannak közöttünk nagyon érdemes emberek, h »j;y szinte elszégyenlem magamat előttük, hogy miért nem vagyok olyan, minit ők? Az igaz, hogy ha különbek is nálamnál, hát mély«bbre is estek, mint én. Tudja azt uram, hogy a nó milyen hősies erőt tud kifejteni? Ho^y ne tudná? A történelemből megtanu'hitta még az iskolában. Hauem azt nem tanulhatják meg az iskolában, hogy mikor a nő lelke elernyed, mikor megereszkedik, mint a hegedű húrja, akkor nincs Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
