Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-06-27 / 26. szám
„N Y t K V I t> É II" bizalmát, s szívélyes óvátiók között igérte, hogy ez a bizalom a város közérdekei lelkiismeretes és buzgó ellátásában vezérfonal gyanánt fog szolgálni. Végül Májerszky Béla főjegyző megköszönte a képviselet nevében Mikecz János alispánnak a közgyűlés tapintatos és bölcs vezetését, mire a tisztújító közgyűlés az alispán és az uj tisztikar tüntető éljenzése között oszlott szét. — Az egri érsek bérmautja. Samassa József egri érsek, mint lapunk legutóbbi számában már jelentettűk, e hó 20-án T.-Polgárra érkezett, a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett. A főpásztor üdvözlésére már előbb utazott oda a vármegye küldöttsége, báró Feilitzsch Berthold főispánunk vezetése alatt, ki azjegri egyházmegye érsekét a plébánia épületében üdvözölte. Az ünnepélyes fogadtatásról közöljük a következő tudósítást: A főpásztort a tisza-polgáriak, valamint a vidék és Szabolcsvármegye nagy díszszel és ünnepélyességgel fogadták. A fogadtatás kimagasló részletét képezte, midőn Samassa a virágokkal és lobogókkal díszített tisza-polgári pályaudvarra megérkezett, s onnan Dobos Imre főszolgabíró üdvözlő beszéde után a plébániara vonult, a vármegye főispánjának. Feilitzsch Berthold bárónak üdvözlő szónoklata. A beszédet a rokonszenves, fiatal főispán, ki a vármegye közönségét megnyerő és tapintatos modorával inár is teljesen meghódította, a köztörvényhatóság nevében, mint annak feje, mondotta. Hogy a főispán, ki csak néhány héttel ezelőtt foglalta el Szabolcsban a főispáni széket, rövid idő alatt mennyire megnyerte a vármegye közönségét, kitűnik abból is, hogy midőn az érsek üdvözlése végett Tisza-Polgárra érkezett, az ott már egybesereglett közönség osztatlanul szívélyesen fogadta. Tiszteletére a közönség, a vidék szine-javából álló intelligenczia, a járás tisztviselői, Tisza-Polgár elöljárósága és bizottsági tagjai is kivonultak, s őt szívből és több izben hosszasan éljenezve, vele egyült fogadták az egri egyházmegye főpásztorát, a nagytudományu és ékesen szóló — Samassa egri érseket, kit is báró Feilitzsch főispán díszmagyarban fogadva, a megye nevében, mint vármegyéje ritka és kitűnő vendégét meglepő tapintattal melegen üdvözölte, s ékesszólóan tolmácsolva Szabolcsmegye érzelmeit, midőn azokat, kifejezése szerint, mint egy babérlapot nyújtotta át az ősz lelkipásztornak, ama babérkoszorú gyarapításául, mely homlokát övedzi, egyúttal az egybegyűlt közönség részéről az elismerés babérját önmagának is megszerezte. — Báró Feilitzsch Berthold rövid, de finom tapintattal elmondott beszédére, Samassa meghatottan mondott köszönetet, s majd az egyház és társadalom közös czéljainak fejtegetésére áttérve, ösmert nagy szónoki erejével hosszabb beszédben azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az egyház és társadalom egyetértő haladása és együttes, békés közreműködése teheti egyedül lehetővé az emberiség közös nagy czéljainak elérését. — Martinyi Józsefet, főgyiunasiumunk érdemes igazgatóját a kormányzó tanács újból megválasztotta három évre — s azt hiszszük, egyszersmindenkorra — a főgymnasium igazgatójává. Az egyhangú választásnak ezen igen örvendetes ténye méltó betetőzése annak a közel 30 éves tanári szolgálatnak, melylyel Martinyi József a mi egész társadalmunknak hálájára igazán reászolgált. Ad multos annos ! — Leánydiák. Nemcsak a fővárosban vannak gimnazista leányok, hanem a vidéken is erősen hódit már a kor legújabb eszméje. Nyíregyházán az itteni ágostai evangélikus főgimnáziumban most vizsgázott Guttfreund Józsa, egy nyírbátori leányka. A kis deák értelmes,logikusfeleleteivel bámulatba ejtette hallgatóit, a melyek becsülelére váltak volna bármily fiu tanulónak is. — Jegyző-választás. A Lányi Antal elhalálozása folytán megüresedett orosi közs. jegyzői állásra Erdélyi Farkas vajai körjegyzőt választották meg. — Rajz-kiállítás. A nyíregyházi főgy mnázium növendékeinek rajz-kiállítása hó 28-dikálól 31-dikéig lesz látható. Az érdekelt szülők és tanügy barátok ez idő alatt — természetesen minden dij nélkül — megtekinthetik. — Autonomia. Városunkban a katholikus választók összeírása nagy buzgal ómmal folyik. Király • teleken, Nyiregyháza népes filiájában, az autonomia ügyeit hármas bizottság vezeti. A bizottság tagjai: gróf Dessewffy Béla, Dömötör György hitoktató, Ke resztessy István tiszttartó. Mint éltesülünk, Dömötör György hitoktató káplán, Nyíregyházán, Péter és Pál ünnepén az autonómiáról fog beszédet tartani. — Dr. Prok Gyula, lapunk főmunkatársa az ügyvédi vizsgát a héten a budapesti ügyvéd vizsgáló bizottság előtt, a bizottság tagjainak egyhangú szava zatával letette. Dr. Prok Gyula ur városunkban uyiija meg ügyvédi irodáját, s mi ez alkalommal, mint lapunk főmunkatársának is szivünkből gratulálunk a fényes sikerhez. — A jogász majális iránt, amely a héten szom baton, julius 3 án fog a Sóstón megtartatni, szokatla nul élénk érdeklődés uyilvánu 1. Ennek az érdeklődésnek azonban könnyű megtalálni a magyarázatát, mert hiszen jó ideje már, hogy Nyíregyházán nem volt nagyobb szabású tánczmulatság. A rendezőség a rendelkezésére állott aránylag rövid idő alatt kétszeres buzgósággal fáradozott és fáradozik azon, hogy a mulatság sikerét minden tekintetben biztosítsa. Rendkívül megnehezítette azonban a rendezőség feladatát a meghívók szétküldése körül azon körülmény, hogy a meghívandók névsora nem állott rendelkezésére, mert a régebbi mulatságok alkalmával összeállított névsorok az idők folyamán elkallódtak és úgyszólván fejből kellett azt újból össze állítani. Épen ez ok miatt igen könnyen megeshetett, hogy a legkörültekintőbb igyekezett mellett sem kap tak meghivó". olyanok, akik pedig erre igényt tartanak s ép azért teljes bizalommal kéri a rendezőség lapunk utján is mindazokat, akik meghívóra igényt tartanak, hogy szíveskedjenek ez iránt Szöllősy Miklós kir. járásbirósági aljegyző úrhoz fordulni. - A „h'isvárdai izr. nőegylet" julius hó 1 én a várkert helyiségeiben tombolával egybekötött társas estélyt rendez, a következő műsorral: 1. Ifj. Vadász Mór úr felolvasása. 2 Pappnó Grossmann Irén úrnő zongorajátéka. 3. Verner Miklós úr vigszavalata. 4. Harsányi Mariska úrhölgy czimbalomjátéka. 5. Farkas Ida úrhölgy és Ambrus L íjos úr mond inak verses dialogot. 6 Molnár Émma úrhölgy zongorajátéka. Belépti dijak: I. r. ülőhely személyenként 1 frt. IÍ. r. ülőhely 60 kr. állóhely 50 kr. Kezdete e3te '/ 28 órakor. Felülfizetéseket a jótekonyezéi érdekében köszöuettel fogad ős hirlapilag nyugtáz a nőegylet elnöksége. Közkívánatra táncz viradtig. — Tudomásul. A helybeli ev. ref. egyház úgynevezett papi ós tanítói löldjeit nyilvános árverés u'ján jövő hő 4 en, vasárnap d. u. 3 órakor az ev. ref. lelkészi hivatalbau fogják hat évre kiadni. — Értesítés. A csillag-utczai óvoda vizsgája majálissal egybekötve folyó hó 30 án szerdán d. u. 3 órakor lesz megtartva a Széchenyi ligetben, melyre a szülők és a gyermek barátok tisztelettel meghivatnak. L"schákné Stoffan Sarolta óvónő. Habsburgok ós Árpádok rokonsága. Thaly Kálmán dr., a kitűnő történettudós, abból az alkalomból, hogy királyunk Ő Felsége III. Béla király és neje 1848-ban fölfedezett csontmaradványainak a budai Mátyás-templomban örök nyugvóhelyet jelölt ki s egyszersmind elrendelni méltóztatott, hogy magánpénztárából a királyi hamvakhoz minden tekintetben méltó művészi síremlék állíttassák föl — kimutatja, hogy Ferencz József egyenes leszármazója III. Béla királynak és nejének, Ágnes Annának. A következőkben reprodukáljuk a nemzedékrendet: III. Béla király f 1196. (Neje: Antókiai Ágnes Anna, f 1184.) II. Endre kir. f 1235. Konstanczia f 1240. II. Endre (I. Ottokár cseh király, IV. Béla kir. f 1270. f 1230.) Anna, f 1271. után. I. Vendel cseh kir. (Rasztislaw. halicsi herczeg f 1253. t 12(14.) (Holienstaulfeni Kunig.) Kunigunda, f 1285. II. Ottokár cseh kir. f 1273. (II. Ottokár cseh kir. elesett (Ilalicsi Kunigunda: I. toa Morva mezején 1278. vább az első vonalon.) II Vendel cseh király f 1305. (Jutta. Habsburgi Rudolf császár leánya, f 1297.) Erzsébet f 133(>. (Luxenburgi János cseh kir. f I34G. IV. Károly császár f 1378. (l'omerániai Erzsébet, f 1393.) Zsigmond császár magyar király f 1437. (Gzilley Bo rbál a, t 1451. ) Erzsébet,~ 1412. (Habsburgi Albert cs. magyar kir., f 1439.) Erzsébet, f 1505. (Jagelló IV. Kázmér lengyel kir. f 149 2.) II. Ulászló magy. és cseh Icir. f 1510. Anna, f 1547. (Habsburgi I. Ferdinánd cs. és kir. f 1564.) Károly stájeri herczeg f 1590. (Bajor Mária.) II. Ferdinánd cs. és kir. f 1(137. III. Ferdinánd cs. cs kir. f 1657. I. Lipót cs. cs kir. f 1705. III. Károly cs. és kir. f 1740. Mária Terézia királynő, majd császárné f 1780. (Lotaringi Ferencz hg.. majd császár, f 1765.) II. Lipót cs. és kir. I. Ferencz cs. és kir. Ferencz Károly fhg. (Bajor Zsófia főherczegnő.) I. Ferencz József cs. és kir. A minden izében hiteles táblázat világosan beszél. Látjuk abból, hogy dicsőségesen uralkodó monarkánk két ágon is vérbeli egyenes ivadéka III. Béla Árpádházi néhai királyunknak s első hitvestársának antókiai Ágnes Annának; nevezetesen, 1-ször mint az ő másodszülött fióknak, jeruzsálemi, avagy II. Endre királynak, és 2-szor mint ifjabb leányuknak Konstanczia lierczegnőnek s cseh királynénak dédunokája. II. Ottokár vonalán pedig még egy harmadik rokonsági ágazat is származott. — Rácz Károly, Benczy Gyula zenekarának tagja egy .Margit emlék" czimű darabot szerzett, melyet Kania Vilmosné Zámbory Margit ő nagyságáuak ajánlott. A mü szerzőnél Holló utcza kapható. — Mcghivó. A közp. ovodában a gyermekek vizsgája, illetve majálisa julius hó 1 óu a Széchenyiligetben lesz megtartva, melyre a tek. iskolaszéket, szülőket és gyermek barátokat van szerencsém tisztelettel meghívni. Kezdete d. u. 3V a órakor Nyiregy háza, 1897. juuius 2G. Melczer Margit, közp. óvónő. — A felvégi óvoda julius hó 2 án délután 4 órakor tartja évzáró-ünnepélyét a Széchenyi-ligetben; melyre a tek. iskolaszék tagjait, a t. szülőket és a nevelés iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja Gömöry Ilona, óvónő. — Arató rabok. Erdély igazságügyminiszter ér dekes intézkedést tett az aratók sztrájkáuak fenyegető veszedelmei elhárítására. A börtönök lakóit használja föl mezei munkára, a sztájkolók helyettesítésére. Az ország valamennyi ügyészségéhez a közetkező táviratot küldötte: „Legkevesebb 24 óra alatt táviratilag választ kérek, hogy a felügyelete alatt álló kir. törvényszéki fogházban letartóztatottak közül veszedelem nélkül hány oly egyént tud néhány bétre rendelkezésre bocsátaui, kik mezei munkáraalkalmas ik,és hány őrt tud nélkülözni ezeknek kisérésére ős őrzésére A kiválasztásnál a büntetendő cselekmény minősége ós az egyén megbízhatósága figyelembe veendő. A kiválasztásnál letartóztatottnak saját beleegyezése is kérendő. Igazságügyminiszter. — Katona-bakancsok szállítása. A m kir. honvédelmi Miniszter ur Ó Nagyméltósága megküldvén a kamarának a honvédség részére, az 1898. évi márczius hó végéig szállitaudó bakancsok és könnyű czipők elkészítésének fe.valallasára vonatkozó pályázati feltételeket, az emiitett, valamint a kereskedelemügyi Minisz ter ur utasította a kamarát, hogy e szállításban való részvételre a kisiparosokat hivja fel. A m. kir. honvédség részére szükséges bakancsokból 7900 pár és a köniyü czipőkből 12,100 pár a kisiparosoknak tartatott fenn, a Miniszter ur altal közlött s a kamara hivatalában megtekinthető feltételek értelmében, oly kikötés mellett azonban, hogy a szállításban kizárólag adófizető és ipartestületi kötelékben lévő kisiparosok ós ilyenekből alakült szövetkezetek, avagy iparosok olv községből, hol a törvényben megkívánt szám hiányából ipartestület nem létesülhetett, — részesülhetnek. A bakancsok pároukénti ára 4 frt 95 krban, a könnyű czipők ára pedig páronként 4 frt 26 krban lett megállapítva ; mely lábbeliek legkésőbb 1898. évi máiczius hó végéig a honvéd központi ruhatárba Budapestre lesznek beszállitandók, a netalán már 1897. év folyamán történő szállításért esedékes kereseti összegek csak 1898 évi januir elején, a jövő évben a kitű'.ött határidóig bármikor beszállított lábbelikért igényelt keresmények azonban a szállítmányra vonatkozó átvételi bizonyítvány számvevőségi érvényesítése után azonnal fognak kifizettetni. A lábbelieknek a kö/pinba leendő szállítása folytán felmerülő költségek apisztása czéljából ujabb kedvezmény gyanánt megengedi a honvédelmi miniszter ur, hogy a kész bakancsok és künnyü czipők a központi ruhatárba katonai teheráruként szállittassauak be, s az erre szükséges szállítólevelek kiállítása s iz érdekelt iparosokhoz megküldése iránt a houvéd-parancsnokságok utasítva lesznek. A szerződési feltételekben foglaltak figyelembe vételével kiállítandó és szabályszerű bélyeggel ellátott írásbeli ajánlatok legkésőbb jolyó évi julius hó 10-ig — a hol ipartestület van, annak utján különben pedig közvetlenül — az alulirt kamarához nyújtandók be. Debreczen, 1897. junius bó 21 én A kereskedelmi és iparkamara nevében: Szabó Kálmán, elnök Dr. Király Ferencz, titkár. — A luezerna szárítása. Hogy mily hasznos és áldásos növény a gazdára nézve a luezerna, ezt ugy hisze m mondanom sem kellen?, hiszen eléggé igazolja ezt azon körülmény, miszerint napról napra mindiukább terjed a a legutolsó földmives is arra törekszik, hogy egy darab luczernással birjon. Hanem hát valamint a legszebb fénynek is vannak árnyékai, épp ugy a luczernának is meg van az a természete, ha az ember a felszáritásáuál nem ügyel eléggé, hát a leveleit lehullatja s maga a kopasz szár kerül a szénapadlásra. Már pedig az is bizouyos dolog, hogy nem a szárban, hanem a levelekben van tápláló erő s igy a leveleit lehullatott száraz luezerna szár magában véve édes keveset ér. Hogy a levelek a száritásnál le ne peregjenek, első sorban is arra ügyeljünk, hogy ne kelljen azt gyakran forgatni. Minél többször forgatjuk, annál több levél hull le. Eszerint czéb.zerü a lekaszált luczernát amúgy még zölden szép egyenletesen elrázogatni, hogy igy száradás a lehető a legnagyobb felületen történhessék. Igy hagyjuk ezt vagy két napig száradni s csak azután gondolunk a megforgatásra. A levelek akkor szoktak legkönnyebben leperegni, a midőn szárazak; azért a megforgatásnak vagy este, vagy reggel harmattal kell megtörténnie, sőt ekkor is oly óvatosau, mintha akár tojással bánnánk. Stájerországban, vagy pedig Bajorországban is olyanféle ágas póznákat és készülékeket dugdosnak a luezernásokon régig, melyek hasonló a mi tejeskőcsög tartóinkhoz s ezen szárítják akár a luczernát akár a lóherét. S mindez csak abból a czélból történik, hogy ue kelljen azt a forgatással mozgatni, hanem hogy a levegő és meleg minen oldalról érvén, amúgy egy helyében megszáradhasson. Szintúgy a gyűjtésnek is nem törékeny, hanem SZÍVÓS állapotban kora reggel kell megtörténje, ügyelvén mindig arra, hogy lehetőleg kíméletesen bánjunk el vele. A jól szárított luezerna igen becses és értékes téli takarmányt ad, a melyet a ló és szarvasmaiha nem csak egvaránt kedvel, hanem gazdag tápértékénél fogva, meg is hizik a jószág tőle. — Budapesti Napló az újságírók lapja. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc magvar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapították a maguk erejéből, miudeu vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyai áut a Budapesti Napló-t A lelkes kis csapat most, alig tizenegy hónap leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett, Magával hozván fényes és jó hirü irói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindenap össze mindazt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű ós feltétlenül, miudeu irányban független politikájának, uemzeti érzületének és magas Ízlésének miuden húszonuégy órában ismétlődő bizouyságát adja : — a Budapesti Napló ma már nemcsak keletkezésének történetében uj és eiedeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig uem látott példát mutat. És minen szám arra vall, hogy a Budapesti Nap'ó, alapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Napló-nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai súlyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárcirovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informatív anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai s mindenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megtelelt a legvérmesebb várakozásának is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége ós olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelenkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A magyar közönség: ueküuk családunk. Ez a rugója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének ős biztosítéka jövendő szilárd exisztenciájának. És még egy. Auuak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja
