Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-06-27 / 26. szám
• >IN T í B V i D É K.' A felső tisza-vitléki gazdasági egyesület hivatalos közleményei. A felső tiszavidéki gazd. e. e hó 19-én tartotta ez évi tavaszi rendes közgyűlését. A gyűlésen jelen voltak gróf Pongrácz Jenő elnöklete alatt: Nyiry János I. alelnök, Bogáthy József II-ik alelnök, Batta Ignácz, Bodnár István, Bleuer Lajos, Burger Mór, Burger Pál, Csengery Mihály, Dankó István, Erényi Sándor, Frankéi Samu, Feldheirn Emánuel, Groák Sándor, Hajdú Gyula, Hartstein Antal, dr. Kállay Budolf, Kálnay László, Klár Gusztáv, Klár Andor, klár Samu, Klár Zsigmond, Klár Sándor, Keresztessy István, Kún Mátyás, Liptay Jenő, Nyiri Ferencz, Petrovits Gyula, Szalánczy Ferencz, Ungár Géza egyesületi tagok és Simitska Endre titkár. A közgyűlésen az egyesület elnöksége és az igazgató választmány beadti lemondását és 1897—1900, három éves czyklusra tiszteletbeli elnökké Kállay András, elnökké gróf Pongrácz Jenő, I. alelnökké Nyiri János, II. alelnökké Bogáthy József választattak meg egyhangúlag. Az igazgató választmány névsorát az elnökség hozta javaslatba s a választás megejtetvén, az igazgató választmány tagjává megválasztattak: Egyhangúlag: Batta Ignácz, Báthy Kálmán, Bencs László, Bleuer Béla, Bleuer Samu, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dessewffy Miklós, báró Feilitzsch Berthold, Gencsy Albert, Gencsy Béla, Gencsy Samu, Groák Sándor, Haas Mór, Kállay András, Kállay Lipót, dr. Kallay Rudolf, Keresztessy István, Lipthay BJla, Mandel József, Mandel Dezső, Petrovits Gyula, Propper Samu. Szótöbbséggel: Bleuer Lajos, Buday Gyula, Burger Mór, Dankó István, Erőss György, Ferenczy Emil, Haas Ignácz, Horváth Ferencz, Jármy Ödön, Jármy Márton, Kornis Ferencz, Klár Gusztáv, Liptay Jenő, dr. Mezőssy Béla, Nozdroviczky György, Nyiry Ferencz, Klár Andor, Orosz Miklós, Plávenszky Béla, Popp György, Somogyi Gyula, Szalánczy Ferencz, Szomjas László, Sztárek Ferencz, báró Vay Arnold, Váralljay Ferencz. A számvizsgáló bizottság állal előrjesztett költségvetés és a munkaprogramul elfogadtatván, még határozatba ment, hogy ha a körülmények engedik, ez év szeptember havában az egyesület egy szőlő-, gyümölcsés borkiállítást rendez. E tekintetben a kinevezett bizottság e hó 30-án kezdi meg működését. Csarnok. Iteneé. (Vége). — Becsület?! Tehát becsületes akarsz maradni — a boldogságod árán?! — Minden áron ! — Nem! nem engedlek! Erőszakkal ragadlak ki a boldogtalanságból! . . . — Őrizkedjél! . . Hát nem elég neked, ba tudod hogy szeretlek, hogy a szivem a tiéd ? — Nem! nem elég! . . . Csókodra vágyom ! . . Ne kinozz! . . . Egy csókot! . . . Nem elég, hogy szeretsz . . . hogy a szived az enyém! Azt akarom . . hogy . . . légy enyém . . . egészen!! — Ember! Megőrültél? — Meg! Megőrültem . . . Egy csókot édeset . . . Egy ölelést . . . hosszút . . . Nincs szerelem .csók nélkül, ölelés nélkül . . . pedig te szeretsz, engem . . . szeretsz! — Nem! Mert lerontottad az oltárt, melyet szivemben a ketiőnk eszményi szerelmének emeltem. Igen. Szerettelek, mert azt hittem, elég neked az ón szerelmem — tisztán, csók nélkül, ölelés nélkül; mert azt hittem, hogy becsületes embert szeretni — becsületesen nem vétek ... De becstelent, amilyen ön, uram uem lehet szeretni — csak megvetni! — Megállj, asszony! Innét el nem eresztlek! . . Hiába tagadod, hogy szeretsz . . . Hiába mondod, hogy becstelen vagyok! ... Az vagyok. Becstelen ... s azt akarom, hogy leszállj hozzám a sárba . . . Reneé . . . ha nem akarsz, kényszeritlek ... s ha akkor sem akarsz — megöllek! . . . — Tegye. A gyilkosság is méltóbb öuhöz, mint az én szerelmem! Gyikosommá lehet — de azzá, amivé piszkos szerelme utján tehetni remélt — soha! — Reneé! . . . Nem szeretsz? — Utálom. Megvetem ! — És, mintha nagy teher esett volna le szivéről könyebbülten sóhajtott fel. A férfi félreértette a sóhajt; — Hát boldogtalanná teszed magad'? — Nem! Boldogabb leszek, mint megérdemelném! Tudja meg, alacsony ember, hogy eddig még meg sem csókolt a férjem, mert megmondtam neki, hogy én mást szeretek s fáj az ő csókja ... Az aztán a becsületes ember! Aki tudott szeretni csók nélkül, ölelés nélkül . . . Most már én is szeretem! s oda fogok térdelni eléje, megvallok neki mindent . . . megmondom neki hogy megtanultam őt szeretni ... És, ha megbocsát — boldog leszek ! . . . Egészen átszellemült az arcza e beszéd alatt. Meglátszott arczán a láng heve, mely szivében gyuladt. Mikor meg Tárnokra nézett — olyan gyűlölet égett a szemében, amilyen gyűlölet cs&k ugy keletkezik ha a szerelem volt az édesanyja . . . A férfi meg lehorgasztott fővel, az igazi őrület bamba kifejezésével szemében, ült a nyeregben. A kautárszárak neki voltak eresztve . . . Trádrá! Trádrá! Ez a kürt hivó hangja. A szarvas el van fogva. A vadászok gyülekeznek. — Mennem kell, uram, s azt hiszem, utóljára láttuk egymást! Az az ember fel se nézett, csak még jobban összegörnyedt a teste. Feje majd, hogy a ló nyakát uem érte. A társaság összejött a sárréti kastélyban. Diadallal hozták a szarvast, — a „nap hőse": Sárréti Vilmos volt. Kapott is érte a feleségétől egy olyan csókot, amit mindenki megirigyelt tőle. A fí ital férj megérezte, hogy ez a csók nem csak ju alom akart lenni, hanem benne a feltámadt — sze relem kábitó melege égett . . . — Hol lehet Tárnok ? kérdé valaki a társaságból. — Bocsánatot kért tőle m, — felelt bátran az asszonyka, — távoznia kellett. Még az erdőről haza men'. — Bolondos ember! Az egész ház alszik már, csak a fiatal asszony van ébren. Rideg szoba is ez az ő hálószobája. Olyan messze van a férje szobájától. Dj, hisz ő akarta igy — nem Sárréti Vilmos! . . . Az asszonyka gondolkozik . . . Mit csinálhat most az ő férje? Gondol e arra az első, édes csókra, amit ugy megbőjtölt, ugy megérdemelt? Gondol e egyáltalán ő reá? Hátha az ő szerelme is elhidegült a felesége fagyos légkörében? Hátha nem volt elég az egy forró csók, hogy felengedjen a jég, mit ó maga fagyasztott ? — Jaj! ha én most megnézném, hogy mit csinál az én kis uram? . . . Talán meg is haragudnék; talán azt moDdaná, hagyjam aludni, el van fáradva. De hátha nem haragudnék . . . háthi . . . hátha. . . . A többit csak ugy gondolta — mégis elpirult, mint egy kis leány. Aztán, — talán nem is tudja, mit tesz, — kinyitja az ajtót, kilép a hosszú folyosóra ... és futva megy a férje szobájának ajtajáig. Kopogtat. — Ki az? — Reneé. Az ajtó csudálatos gyorsan nyilik fel. — Parancsolsz valamit, édesem? Az aszonyka oly zavarban van, hogy alig bir beszélni . . . — Csak azt akarom mondani . . . hogy . . . nagyon — szeretlek ! , . . Ekkor már ott csüngött annak a nyakán, ki legméltóbb volt hozzá. A férfi felkapja a két karjára, s csókolja hoszszan . . . édesen . . . Elaludt minden szenvedés — — c°ak a szerelem van ébren. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 10960/97 szám. Hirdetmény A magy. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a KisCzell állomáson lévő I. rangú két vágányu mozdony sinnek négy mozdonyállással leendő meghosszabbításánál létesítendő munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetés, a szerződési tervezet, az ajínlati minta, a pályázati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtására megállapított feltételek a fent mognevezett Uzletvezetőség pályafentar tási és építési osztályánál (Üzletvezetóségi palota I. emelet 4 sz. ajtó) a hivatalos órák alatt megtekinihetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1897. óv julius 4-én déli 12 óráig kell benyújtani a szombathelyi üzletvezetőség általános I. titkárság — osztályánál (Üzletvezetőségi palota L emelet 8 aj'ó). Az ajánlatokat 50 kros, az ajánlat mellékleteit ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve és a következő felirattal ellátva kell benyújtani: ,Ajánlat a Kis-Czell állomási fűtőház kibővítési munkáinak előállítására." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1897. év julius hó 3 án déli 12 óráig 800, azaz nyolez száz o. é. frt bánatpénzt kell a raagv. kir. államvasutak szombathelyi gyüjtőpénztáránál (Üzletvezetóségi palota földszint 6 sz.) akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számitattnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak az előbb megállapított határidő lejárta előtt beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beérkezett ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Szombathely, 1897. junius hó 16 án. Az üzletvezetőség. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1897. junius 26 án. A gabona-csnrnokuál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > -.52 Buza 100 kiló 8 8 10 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 > 5.80 5 90 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 > 4.40 4 50 Juh hús 1 > —.— Zab 100 » 5 40 5 50 Háj 1 > —.60 KukoriczalOO » 4 — 4.2) Disznó-zsír 1 > —.62 Eöles 100 > 3 80 3 90 Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » —.— —.— Faggyú (nyers 1 1 > —.26 Szesz literenkéut 16'A 52 ZöldBég 1 csomo — .15 Piaezi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló -.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 > —.26 Eczet 1 » — 42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (tak.) 100 » 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.30 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 » 3.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Fómunka'árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt tér. Nyilatkozat." Mint több fővárosi lapnak itteni tudositója, kötelességemnek tartom ez utou kijelenteni, hogy a „Pesti Napló" junius 25-iki számában megjelent „Letartóztatott orvos" czimű közlemény nem tőlem származik. Részemről uem találtam megengedhetőnek az ügyet nyilvánosságra hozni addig, mig ez illetékes helyen elintézést nem nyert. Nyíregyháza, 1897. junius 26-án. Tisztelettel Weisz Mór, tanitó. GÖRBERSDORF W Klímát, gyógyintézet tüdőbetegek számára, 18%. julius 28-án. Alólirott, mint a görbersdorfi tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarváu a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánosságra, hogy gyógyintézetemben „Margit" Magyar Selters gyógyvizet 1879. óta állandóan a legjobb eredménynye' alkalmazom a légutak hurutos bántalmainál. A Margitviz gyógyintézetemben is kivívta magának a megérdemlett Magyar Selters gyógyvíz elnevezést. A legtisztább lelkiismerettel ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mellbajokban szenvedó emberiségnek is. (192-6 -4) Dr. Theodor Römpler. Hirdetmény. A nyíregyházi kuílizó-társaságnak minden tagját folyó 1897. évi junius hó 27-én délután 5 órakor a Pacsirta vendéglő kertjében tartandó köxgyülésre tisztelettel meghivom. Gedulj Henrik, (315-1-1) társulati elnök. Szénffy Kálmánná, okleveles szülésznő ajánlja magát a nagyrabeciült hölgyközönség figyelmébe és pártfogásába. Bátorkodik megemlíteni, hogy tanulmányát, valamint oklevelét a budapesti szülészeti és nőgyógyászati kórodán nyerte. Lakik: iskola-ulcza 29. Kovács P. Pál városi adópénztárnok úr házában. (314—10—1) Pályázati hirdetmény. Szent Mihály nagyközség 2 fúrott kút készítésre pályázatot hirdet. A kutak 2' belvilágu czinezett csövekkel látandók el. Vállalkozni kívánók részletes költségvetésüket folyó évi juligs hó 15-ig Szent Mihály község elöljáróságához czimezve adják be. A község képviselőtestülete fentartja a jogot, hogy a beérkező ajánlatok között szabadon választhat. Kelt Szent-Mihályon, 1897 junius hó 24 én. Kabai József, Sz. Nagy Imre, jegyző. (310—1—1) főbiró. -tsSt 1 Árverési hirdetmény, Alulírott kiküldött végrehajtő az 1881. LX. t.-cs. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. járásbíróság 9838/1897. P. számú végzése által a Szabolcsi hitelbank czég végrehajtató javára, Stera Salamon és neje s Stern Jakab nyíregyházi lakos ellen, 120 frt tóke, ennek 1895. év május hó 31-ik napjától szimitandó 6'/, kamatai és eddig öszszesen 59 forint 6 kr. perköltséi követelés hátránya erejéig elrendelt kieiégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 413 frtra becsült bútorok, varrógépek és kész czipész árúkból illó ingŐBágoc nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6144/1897. P. sz kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyiB Nyiregyházán, alperesek lakásán leendó eszközlésére 1897. évi julius hó 1-ső napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezenüel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cs. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára a! 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított Mtételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyhisin, 1897. évi juuius hó 16-ik napján. Oláh Gyula, (307 — 1—1) kir. bírósági végrehajtó.
