Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-27 / 26. szám

XVIII. évfolyam. 26. szám. Nyíregyháza, 1897. junius 27. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI -JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanit > uraknak egé.«< évre csak léét forint. Az előfizetési pénzel:, megrendelések s\ a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos f(

),adudnak"' könyvnyomdájához iskola-ulcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények. a azerkferftö jjzime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: ... . ,, , , , , , ., Minden négyszer hasábozott petit sor egysz r Bérmcotetlen levelek csak ismert kez-ktol közlése 5 kr.; többszöri közlés ecetében 4 kr. Kincstári bélyeg lij fejé en, minden egyes liirA kéziratok csak világos kivánatra s az detés után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkint i0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budipasten Hiasenstein és Vjgler irodájában Bécsben, Pragába n és Budapesten, valamint Némstország és Sveicz fővárosaiban és Do'n &. Conp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 8514. K. L , —Í897 bzabolcsvarmegyf ahspanjatol. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Komoró községnen levő összes kutyák, egy veszettségre gyanús eb kóborlása következtében 40 napi zár alá helyeztettek. Nyiregyházán, 1897. május hó 20. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 9045. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Ajárási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomására hozom, hogy a Fényes-Lilke község területén uralkodott sertésvész járvány folytán elrendelt zárt ezennel feloldom; ez okból onnan sertések a „Nyh'vidék" hivatalos lap m. év deczember 20-iki számában közzétett, illetve vele külön közlött 22783/90 K. sz. intézkedésemben megjelölt módon eszközlendő irányítással engedély nélkül kivihetők. Nyiregyházán, 1897. május 27. Mikccz János, alispán. Sz. 2149—97. közig. Körözvény. Cseléd ügyben jogerős határozattal 8 frt pénzbüntetésre marasztalt Roma Míria t.-polgári volt lakos s illetőségű, róm. kath. vallású 25 éves hajadon, ismeretlen helyre távozván — körözendő, — feltalálása esetén e hivatal értesítendő. T.-Lök, 1897. junius 19-én. Simák, szolgabíró. 5408/897. K. Körözvény. Bucska János birii lakos előtte ismeretlen helyen és szám alatt kiállított egy darab daru szőrű 8 éves hátra álló szarvú tehenéről szólló járlatát elvesztette. N.-Kálló, 1897. junius hó 15. Zoltán István, főszolgabíró. A „NYIKVIDEK4 TÁRCZÁJA. Adatok a szabolcsmegyei öshalmokról. (Folytatás ) A geszterédi ásatások eredménye folytán vérszemet kapva, Röngten sugarakkal minden ősdombban hun sírokat láttam. Miután azonban tévedni emberi dolog, természetes dolog hogy én is nagyot tévedtem. A hunhalmok rögeszméjébe belovalt engemet Jerney Jánosnak nagy becsű munkája is, melyet a magyarok ősfészkének kikutatása czéljából tett utazásáról közzé tett, és a melyben többek között azt mondja, hogy Oláhországban és Moldvában a mieinkhez hasonló Alohila,Dél-Oroszországban pedig a káspi tengerig Kurgán elnevezésű számtalan halmok vannak szétszórva, a melynek tudományos átkutatására a barbárság gyanúja alatt álló oroszkormány évenkint 20—30 ezer rubelt áldoz és a melyekben, — In olyan tárgyakat találnak (Kimen i baba) melyek emberi ábrázatot mutatnak, azok olyanok hogy magyar typusra vallanak. D: még sem meri ezeket magyar síroknak tartani, hanem inkább kun síroknak, mert tudomása szerint hazánkban számtalan Kunhalomnak nevezett dombok vannak, a mely nép pedig köznézet szerint a magyarral rokon volt. Szeget ütött fejembe az, hogy Nagy-Kálló határában van egy halom melyet Nagy Korluíny -nak neveznek, és a mely szó hasonlít a Kurgán szóhoz. Ki kcllelt tehát tudni azt, hogy ezen elnevezés véletlenül hasonló-e a Kurgán szóhoz, vagy collectiv elnevezésnek tekintendő. — Az utóbbi nézetet kell vallanom, mert Oros község határában is van egy Nagy és Kis-Korhány, Békésen, Henczidán, Füzes-Gyarmaton, és a Császás-Szálláson egy K . . . a halom, a mely szó még közelebb áll a Kurgán szóhoz, mint a Korlnny. A déloroszországi kurgánok nem egy korból származnak ugyan, de vannak közöttük olyanok is melyek a hun korra vallanak. A városi tisztújítás. Ny iregyháza város közönsége, legértékesebb, legnagyobb fontosságú önkormányzati jogát e hó 26-dikán végrehajtotta, kiválasztottjai s egyébként való törvényszerinti képviselete által: megalakította választás utján, hat esztendőre, a város tisztikarát. A vármegye alispánja, ki a tisztújító közgyűlésen törvény szerint való jogánál és kötelességénél fogva elnökölt, a közgyűlést megnyitó beszédében megörökítésre méltó fölfejtését adta ami ik a nagy felelősséggel járó kötelességnek, amelyet a képviselő testület teljesít akkor, midőn megválasztván a város tisztikarát, az önkormányzati jogok valóságos gyakorlásának megbízottait pozíciójukba behelyezi. A másfél százados múltú mai Nyíregyháza hatalmas, sziute pé'da nélkül álló városias fejlődését rövid, mesteri vonásokkal rajzolta meg az alispán, figyelmeztetésül a képviseletnek, hogy — ahányau vannak e testületnek tagjai — fontolják meg jól, milyen nevezetes jog és kötelesség az, mely a kezükbe van letéve, a lelkiö-ineretükre bízva a ti'sztu jitásnái: az önkormányzati jogok tényleges gyakorlásának, végrehajtásának a megválasztandó tisztviselőkre való átruházásánál. Az autonomikus vármegye első tisztviselője, a kormányzó alispán szavai mintha valósággal is üde, egészséges levegő áramlatával frissítették volna föl a városi közgyűlési terem fülledt levegőjét. Nagy szükség van ott ilyen hamisítatlan légáramlat ventillációjára. * * * Nyíregyháza város polgármesteri székébe ismét Bencs Lászlót ültette be a képviselőtestület többségének bizalma. Első sorban tehát megyénkben a Kurgánokhoz hasonló elnevezésű halmokat kellett volna megásni. A hun birodalomnak keleti határát meglehetne vonni, ha a mi halmaink is kurgánoknak bizonyulnának, még pedig olyanoknak, melyek Kriszt. U. IV-ik és V-ik századból származnak. Ezen óhajnak teljesülése dr. Bleuer Miklós urnák köszönhető, aki a szabolcsmegyei kórház-egylet, a nagykállói takarékpénztár, a nagy-kállói reáliskola, a reáliskolai segélyegylet, a nyíregyházi—mátészalkai vasút létrehozásában a legtevékenyebb részt vette, és aki a közélet terén hazafias érzelemmel, önzetlenül, buzgalommal és eredményesen működött. A nagykállói Nagy Korhánynak 200 frtnál többre rugó ásatási költségeit nagy részben sajátjából fedezte. Mielőtt azonban a Nagy Korhánynak — kincskeresés szempontjából tekintve — negatív eredményéről beszámolnék, a chronologiai sorrendben három nagyobb őshalomnak megásásáról kell megemlékeznem. 1889. szeptember hónapban gróf Pongrácz Jenő úr, mint a tudományos törekvéseknek bőkezű, és lelkes pártfogója - megboldogult apósának, id. gróf Djssewtfy Miklós urnák tisza-eszlári birtokán fekvő teljesen ép, mintegy 36 méter átmérőjű, í! méter magas, kupola alakú u. n. Poty-halmot kérésemre megásatta, azon remenyben, hogy abban esetleg hun nyomokra fogunk akadni. Öt napon át ifj. gróf Dessewffy Miklós ur és az én jelenlétemben busz ember dolgozott a halomnak feltárásán. A halom a Tiszának maiglani árterében fekszik, minden nyoma nélkül ároknak, vagy mélyedésnek, mely bői a domb felhalraostatott volna. A behatolás az északkeleti oldalról radialis irányban történt, még pedig úgy, hogy a dombból egy ékalaku czikkely hordatott le, a domb alapjának szintjéig, Aminthogy ez nem is történhetett másként, Beniczky Miksa úr, bártnenuyire tiszteletreméltó férfiú is egyébként, nagyon merész, szinte vakmerő vállalkozásba ment bele akkor, midőn Nyíregyháza város polgármesteri állására aspirált. Olyan nagy organizmusnak, miut Nyíregyháza város admiuistrácziója, az élére, a vezetésére állani, úgyszólván, nemcsak hogy gyakorlati, de még csak elméleti ismerete nélkül is enuek a mechanismusuak — merósiség; és nekünk idáig is az volt, ma is az a meggyőződésünk hogy valóságos szerencsétlenség lett volna, ha Nyíregyháza város közigazgatásának a vezetésére olyan ember, olyau férfiú kerül, akinek e vezetéshez való gyakorlati ismeretei teljesen hiányozuak. s aki — mint épen Beuiczky Miksa — már hajlott koránál fogva is semmi biztató garanciákat nem nyújthat arra, hogy e mechanismus sok-sok kisebb-uagyobb foutosságu részeinek működését? megtanulva, kiismerve — ellenőrizhesse. Beniczky Miksa úrral, mint polgármesterjelölttel szemben ez volt a „Nyírvidékinek idáig is álláspontja, és ez álláspontunknak az igazolását látjuk ini a választás eredtnéuyébeu is. A város képviselete nem bízhatta a város kormányzatát gyakorlatlan kézre! A Bencs László és Beniczky Miksa k Jzött végbement szavazásnak ez a megvonható tanulsága ! Igaz, hogy a közgondolkozásnak ez az iráuj

ra csak 25 főnyi többségben jutott kifejezésre, de azért mi még is állítjuk, hogy ez volt az a szempont, amelynek alapján Bencs László ismét polgármester lett, s amiért Beniczky Miksa elbukott. a hol az így létesített árok fenekének szélessége 7.

5 méter, hosszúsága a domb középpontjáig 18 méter lioszszu lett. A halom kétféle földtömegből állott, melyek egymástól egy vízszintes éles határvonal által voltak elválasztva. A felső rész öt méter mélységig dús humus tartalmú fekete rétegből, az ezalatt levő rész pedig sárga sivár homokból állott, és csupán az ezen utóbbi rétegben levő régi ürgemenetek voltak sötétebb szinü homokkal eltömörülve. A dombnak oldalai azonban mindenütt évszázadok vagy ezredek alatt képződött lefelé elmosódottan határolt humus réteggel voltak borítva, mely a környező lapálynak humus rétegébe észrevehető határ nélkül ment át. A dombnak függélyes tengelyén, a fek.-te és sárga homok határán a föld feketébb és lazább lévén, a tulajdonképeni sírt itt gyanítottuk, és pinczeszerüleg nyugot felé vájva, azt meg is találtuk. Itt a lazább sárga homokrétegnek felülete 3—4 ujnyi vastagságban oly kemíny — Tiszából került — sarga agyaggal volt fényesen kitapasztva, amilyent kása malmoknál vidékünkön alsó malomkő helyett szoktak használni. Ezen sikon egy 170 cm. széles és 71 cm. széles négyszögű terület árkocskával volt határolva, melynek szélessége 20 cm. mélysége teknő alakulag vájolva 5 —8 cm. volt, és arra szolgált, hogy a sir egy feneketlen, mintegy 30 ctm. magas, és 5 ctm. vastag deszkából készült ládával legyen köríthető, a mely ládának alsó széle a vályúba bele illett. A deszka azonban már vörhenyes porrá vált, és abból egy szilánk sem volt eltehető. A ládát lusonló vízszintesen elhelyezett deszkázat fedte. Vasalásnak nyoma sem volt. Az agyaggal kisimított sirfenék az árkocskákon túl minden irányban még 25 ctm szegélyzetet képezett. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.