Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-06 / 23. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 1897. 23-ik számához, alkalommal — Eötvös Pál igazgató helyettes családi gyász miatt a városból távol lévén — Sopronyi Károly pénzügyi titkár rövid, rögtönzött, de igaz és szivből jövő szavakkal üdvözölte a pénzügyigazgatót. A beszéd rövid tartalma ez: Nagyságos kir. tanácsos ur, szeretve tisztelt főnökünk ! Értesültünk arról, hogy Ő császári s kir. apostoli Felsége nagyságodnak a kir. tanácsosi czimet adományozni és Nagyságodat a VI. fizetési osztályba előléptetni, illetőleg kinevezni kegyeskedett. Ezen alkalommal mi, a Nagyságod vezetése alatti nyíregyházai kir. pénzügyigazgatóság tiszti-kara, mint a kik legközelebb állunk Nagyságodhoz, az itteni adóhivatal tiszti-karával egyetemben sietünk előtte megjelenni és a Nagyságod kitüntetése felett örömünket és tiszta szivből fakadó szerencse kivánatainkat kifejezni. Örömünket fejezzük ki annál is inkább, mert tudjuk, meggyőződve vagyunk arról, hogy Nagyságod e kitünteté t páratlan tevékenysége s sikeres munkálkodása állal a legteljesebb mérvben kiérdemelte és fokozza örömünket azon immár bizonyossá vált ténykörülmény, hogy Nagyságod e kitüntetése folytán bölcs vezérletétől nem esünk el, tőlünk nem távozand, hanem továbbra is az eddig tapasztalt jó akarattal minket vezérlend hivataloskodásunkban. Engedje a Mindenható, hogy felelősségteljes, de szép _ pályáján a jól kiérdemelt sikereket továbbra is elérje s kedves családjával minél tovább élvezze. Isten éltesse! A megéljenzett beszéd elhangzása után a pénzügyigazgató meghatottan mondott köszönetet. Beszédjében kifejté, hogy a külső ünnepléseknek nem barátja ugyan, mindazonáltal szivből köszöni a tisztikar megemlékezését, mert ez nem egyszerű formalitásnak, hanem azon bizalomnak tekinti, mely véleménye szerii.t közte és a tisztikar között fennáll. Négy évvel ezelőtt foglalta el állását és midőn az alkalommal a tisztikar előtte megjelent, felemlité, hogy házasságából gyermekei nem születtek, Szabolcsvármegyében ismerősei, barátai nincsenek és ő mint gyermektelen, a tisztikar tagjait fogja gyermekeinek tekinteni és velük úgy fog bánni, mint apa bánik gyermekeivel. Ezen igéretét megtartotta, mert tudtával ok nélkül senkit meg nem bántott; szép szóval, de ha szükség volt erélylyel is ösztökélte a tisztviselőket becsüleles munkásságra és férfias kitartásra és mivel a tisztikarral vállvetve munkálkodott és a tisztikar feladatának megfelelt, nem volt ok, hogy az atyai jóindulatát a tisztikar egyik tagjától is megvonja. Valamint a telt igéretét eddig megtartotta, úgy megfogja azt azután is tartani, mert hiszi és reményli, hogy mint eddig, úgy ezentúl is a tisztikar odaadással fog munkálkodni és támogatni fogja feladatának teljesítésében. Mintegy harmincz évvel ezelőtt telte le első hivatalos esküjét és midőn ez alkalommal az utczára kilépett, egy régi ismerősével, egy érdemekben megőszült református lelkészszel találkozott, kinek dicsekedve emlité, hogy esküjét letette és így már tisztviselő. A lelkész erre akként válaszolt: gratulálok kedves öcsém, de engedje meg öreg, jóakaró, tapasztalt barátjának, hogy arra kérjem, miszerint: ha letette esküjet, tartsa is azt meg, mert az élet viharjai közepette csak így állhat meg és csak így számithat embertársai becsülésére és Isten oltalmára. Szónokló pénzügyigazgató az eskü szentségétől áthatva, öreg barátja bölcs intését figyelembe véve, letett esküjét megtartotta, egész hivatalos pályáján esküjéhez hiven ragaszkodott és kéri a tisztikart, hogy példáját kövessék és tartsák meg letett esküjöket és mint ő, állítsák fel azon szentháromságot, melyet minden tisztviselőnek a feltétlen becsületességén kivül követni kell. Ezen szentháromság pedig ez: 1-ször, a hazaszeretet és a hazai törvények iránti feltétlen engedelmesség és azok iránti tisztelet; 2-szor, az elintézésre váró ügyek iránti érdeklődés és azoknak lelkiismeretes, ponlos, igazságos és méltányos elintézése; 3-szor, a hivatalos ügyek elintézésénél kitartó szorgalom és fáradhatlan buzgalom. Meggyőződése szerint ezen szentháromságnak vallása és követése segitette, emelte fel azon polezra, melyet Isten segedelméből és őfelsége a király kegyelméből betölteni hivatva van és ezon szentháromság fogja vezérelni a jövőben is, és ha a tisztikar tagjai is követni fogják példáját, a megérdemelt jutalom el nem maradhat. Ezek után még egyszer szivből köszöni a megemlékezést, a tisztikar minden egyes tagjának szivből minden szépet és jót kiván, kéri, hogy ezenlúl is legyen fontos teendői teljesítésében segítségére, támogassák odaadó buzgalommal, hogy köLelmeinek eleget es a hazának hasznos szolgálatot tehessen; a tisztviselőknek és családjának hosszú életet, tartós egészséget, boldogságot, megelégedettséget és előmenetelt kiván. Az elhangzott lelkes éljenzés után az ünnepelt igazgató még egyszer emelt szót és előadá, hogy regi magyar szokás, hogy úgy az örömei, mint a bánatot le kell önleni, a tisztviselőknél pedig általános bevett szokás a deczetumot beáztatni, ennélfogva kéri, hogy másnap szerencséltessék egy kis barátságos lakomára, hogy végrehajtassák egy régi — azon időből származó — magyar törvény, mikor még stempli sem volt, a bélyegilletéket áldomássd rójjuk le és biztosan meri állítani, hogy a bélyegilletéknek ekkénti lerovása — még ha ismételten használtatik is — jövedéki kihágást nem képez. E hó elsején a tiszti-kar meg is jelent az igazgató migánlakásán, hol annak neje fogadta a személyzetet igaz magyar vendégszeretettel, lekötelező nyájassággal é°s a tőle már megszokott rendkívüli szeretetreméltósággal, mert ugy az igazgató, mint a szellem és kellemdus neje évenként többször megszokták a tiszti-kart vendéglátó házukhoz hivni, hogy fesztelen jó kedv váltsa fel a hivatalos élet rideg, komor óráit és ez alkalommal is hangoztatta az igazgató ur az ő jelszavát: „ne kíméljék az igazgatót a fehér asztalnál, mert ő sem kiméli az urakat a zöld asztalnál." Nos és? A tisztikar itt is engedelmeskedett főnöke intelmeinek, bőven kivévén részét a feltálalt ételek és italokból. Áldomásokban, hogy nem volt hiány, az elképzelhető, de már a lakoma vége felé nem csak az ünnepeltet és nejét, de sőt a drága nedű termő erdélyi szőlőjét is éltették. Ez alkalomból Popp György pénzügyigazgató életrajzi adatait a következőkben foglaljuk össze: Popp György született Vajdakután (Kis-Küküllő m.) 1842. február 11-én. Atyja András, ugyanott máig is földbirtokos. Elemi iskoláit Maros-Vásárhelyt, a gimnáziumot ugyan csak Maros-Vásárhelyt, Medgyesen, Nagyszebenben és Balázsfalván, a jogot a nagy-szebeni jogakadémián végezte. 18G7-ben lett fogalmazó-gyakornokka, lötia-ban ugyan ezen minőségben Kolozsvárrá helyeztetett át. 1870-ben fogalmazó, 1875-ben titkár es illetékkiszabási lőnök Gyulafehérvárit, 1889-ben — megyekszerte felállíttatván a pénzügyigazgatóságok — NagyEnyeden pénzügy igazgatóvá neveztetett ki, majd lö94-ben Borovics Károlynak Alsó-Kubinba történt áthelyeztetésével a sokkal nagyobb területen működő nyíregyházai pénzügyigazgatósághoz helyeztetett at. Előlépését fényes szakképzettségén kivül leginkább a szakirodalom terén szerzett érdemeinek köszönheti. 1878-ban jelent meg az első műve: „Gyakorlati utmutató a pénzügyekben" cziminel. — 1881-ben jelent meg s 1883-ban ért második kiadást a „Bélyeg- és jogilletékek gyakorlati utmutatója" czimü műve, mely e téren úttörő munkának tekintetett. — 1882-ben „A községi illetékkezelés gyakorlati utmutatója" czimü műve hagyta el a sajtót. — 1895-ben „Az egyenesadók ismertetése és községi illetékkezelés kézikönyvet" adta ki, melyről a szaklapok a legnagyobb elismerés hangján emlékezlek meg, sőt maga a pénzügyminiszter is melegen ajánlotta az adóügyekkel foglalkozóknak. Ezenkívül számos czikke jelenik meg a „Magyar lisztviselők lapja", „Adóhivatalok lapja" czimü közlönyökben, természetesen pénzügyi és adóügyi szakkérdésekkel foglalkozván azokban. Mint értesülünk, jelenben „A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok gyakorlati utmutatója" czimü művének Ill-ik kiadásán dolgozik, melyet hogy mielőbb befejezhessen és hogy azzal eddigi érdemeit gyarapithassa, szivből kívánjuk. ÚJDONSÁGOK. Vay István jubileuma. Szép és lélekemelő ünnepélyt rendeztek Vay István, a nyir-bátori járás közszeretetben álló főszolgabirájának f. évi május 29-én tisztelői és barátai, hivataloskodásának 2b-ik éve alkalmára. Az ünnepély kezdetét vette május 29-én d. u. 4 órakor, a mikor Nyir-Bátor város képviselőtestülete átnyújtotta az ünnepelt díszpolgárrá választásáról szóló dísz-oklevelet. Márkus Antal jegyző tolmácsolta a képviselőtestület érzelmét és azt, hogy mi indította Nyir-Bátor közönségét arra, hogy díszpolgárául megválasztotta. Vay István meghatottan köszönte meg ezen nem várt kitüntetést és Ígérte, hogy hű polgára lesz Nyir-Bátornak. Este 9 órakor a nagy-vendéglő dísztermében volt a bankett. '/j9 órakor egy három tagu küldöttség meghívta az ünnepeltet, kit Szabó Lajos ref. lelkész remek beszéddel fogadott, utána Leövey Miklós szolgabíró, hivataltársai, a járási jegyzői kar és elöljáróság nevében üdvözölte, ezután Mitrovics Gyula pilisi g. kath. lelkész a járási g. kath. lelkészek nevében üdvözölte. Mindhárom szónok szavaira Vay István könyekig meghatva válaszolt, megköszönve a szónokok beszédjét és az egybegyűltek ovátióját. Ezután kezdődött a vacsora, mely Takács Sándor vendéglős érdeme, hogy igen kitűnő volt. Az első fogásnál dr. Boldizsár Imre állt fel és szép szavakban átadta ünnepeltnek barátai es tisztelői által készíttetett remek ezüst serleget. Utána Mikecz Dezső vármegyei főjegyző mondott szép beszédet az ünnepeltre. Ezután Szikszay Pál vármegyénk főügyésze mondott nagy hatást keltő toasztot, éltetve szintén az ünnepelt főszolgabírót. Nagy lelkesedést keltett báró Feilitzsch Berlliold főispán úr távirata, mit az egész közönséget örömmel üdvözölt, s midőn Vay István jubiláns báró Feilitzsch főispán egészségére ürítette poharát, a társaság szűnni nem akaró éljenzésbe tört ki. Bogáthy József az öreg 84 éves Mandel Eduárdot köszöntötte fel, ki agg kora daczára szeretett főszolgabirájának jubileumán részt vett. Dr. Szende Adolf ket szellemes toasztban köszöntötte fel az ünnepeltet. Mondtak még Vidovich László főszolgabíró, Ilosvay Endre m.-szalkai főszolgabíró, Vay Péter kisvárdai kir. járásbiró és többen szebbnél szebb diktiókat. A mulatság világos kiviradtig tartott. A vacsorán 134 en vettek részt: az elsoroltakon kivül olt voltak: ifj. gróf Vay Ádám, Péfchy Pál, Péchy Gyula, Péchy Béla, Olchváry Pál, Nóvák Gyula, Okolicsányi Dezső, dr. Leövey Elek, Péchy Gábor, a nyirbátori intelligentia, a községi jegyzők és elöljárók stb. stb. — Boldog ünnepet kívánunk lapunk munkatársainak, előfizetőinknek, jóbarátainknak s jóakaróinknak. — Báró Feilitzsch Berthold főispán ur őméltóságát Őfelsége a király, legutóbbi budapesti tartózkodásakor kihallgatáson fogadta, Szabolcsvármegye főispánjává történt kineveztetése alkalmából. A kihallgatás után főispán úr őméltósága az udvari ebédre is meghívást nyert. — Kitüntetés. Lipunknak két héttel ezelőtt me,jelent számábau jelentettük már, hogy Ö felsége I a király Popp György kir. pénzügyigazgatót kir. tanáI csossá nevezte ki. Á legfelsőbb kitüntetés az országos hivatalos lap e hó 1 én megjelent számában publikáltatotf, még pedig akként, hogy Popp György pénzügyi tauácsos, kir. pénzügyigazgató, a kfr. tanácsosi czim díjmentes adományozása mellett, a hatodik fizetési osztá'yba sorozott kir. pénzügyigazgatóvá neveztetett ki. — Kinevezés. Báró Feilitzfch Berthold főispán őméltósága Horlcovics Sándor kislétai lakos, tiszteletbeli szolgabírót közigazgatási gyakornokká nevezte ki. ~ A vármegyei és a nyíregyházi szabadelvű part. penteken a Koronában tartott gyűléseiken elhatározták. hogy a katonai törvényjavaslatok beterjesztése alkalmabol üdvözlő sürgönyt küldenek báró Bánffy Dezső miniszterelnökhöz. A nyíregyházi szabadelvű párt által Halasi -János ügyvéd indítványára a miniszterelnök őnagyméltóságához intézett sürgöny szövege a következő: A nyíregyházi szabadelvű párt mai napon tartott pártgyüleseből lelkesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat s a magyar királyi kormányt a katonai nevelésről szóló törvényjavaslatok beterjesztése alkalmából és az elért nagy nemzeti vívmányért hálás köszönetét és hazafias örömét kifejezve, teljes és változhallan bizalmáról siet Nagyméltóságodat biztosítani. Martinyi József, pártelnök. — Lázár Kálmán kir. főügyészi helyettes, a helvbeli kir. ügyészség vezetője tiszteletére, abból az alkalomból, hogy 0 felsége a király főügyészi helyettessé nevezte ki, nagy számú barátai és tisztelői b'anketett rendeztek kedden este a „Korona" dísztermében. A bankelten városunk előkelő közönségén kivül, a törvényszék területén levő kir. járásbíróságok képviselői s többen a vidékről és Debreczenből vettek részt. Az ünnepeltet deputáció hívta meg a bankettre s az előkelő társaság zajos éljenzéssel fogadta. Pecsenye után, az első köszöntőt dr. Meskó László országgyűlési képviselő mondotta, éltetve Lázár Kálmánt, mint jogászt s mint társadalmi életünk egyik legtevékenyebb, elsőrangú tényezőjét. Az üdvözlést Lázár Kálmán szép beszédben köszönte meg s összegyülekezett barátai egészségére ürité poharát. — Kállay András szellemes toasztban Lázár Kálmánné úrnőt éltelte, dr. Jósa András pedig Lázárt, mint a rabok gondviselőjét aposztrofálta humoros felköszöntőben. Gr. Pongrácz Jenő Megyery Gézára és Mikecz Jánosra, mint törvénykezési és közigazgatási életünk bölcs vezetőire ürité poharát, Mikecz János alispán pedig Popp György kir. pénzügyigazgatót éltette, megemlékezvén kir. tanácsossá történt kineveztetéséről. Megyery Gcza nagyhatást keltett felköszöntője után, Kovács István a jelenlevő Pongrácz Jenő, debreczeni kir. táblai főügyészi helyettest éltette, Halasi János pedig, igazán remek beszédben dr. Meskó Lászlóéri ivott. Dr. Szahó Imre az ifjúság nevében az „örök ifjú", „aranyos kedélyű" ünnepeltet éltette. Zajos hatást keltett Somlyódy István kisvárdai albiró verses felköszöntője is. A bankett a késő éjeli órákig együtt tartotta a legjobb kedvben az illusztris társaságot. — Gazdasági tudósító. A földmivelésűgyi miniszter a dadai felső járás területén a gazdasági tudósítói teendők ellátásával Groák Sándor bulyi birtokost bizta meg. — A vármegyei múzeum gyarapodása. Horváth Ferencz bulyi földbirtokos adományából vármegyei múzeumunk egy, régészeti értéke szerint is becses tárgygyal gazdagodott a napokban. Egy 1595-diki veretű, Báthory Zsigmond-féle súlyos aranypénz ez, melyet nemrégiben, ásás közben Bulyon talállak Horváth Ferencz úr kertjében, aki azt a vármegyei múzeum részére ajánlotta föl. — A nyíregyházai kir. pénzügylgazgatóság tisztviselői, azon alkalomból, hogy főnökük: Popp György kir. péuzügyigazgató kir. tanácsossá neveztetett ki, 1897. évi junius hó 12 én, Nyíregyházán, a Korona szálló dísztermében zártkörű társvacsorát rendeznek. Egy teríték ára 2 frt. — Kezdete este 8 órakor. — Főgymnasiumi majális. Derült időben, fényes közönség jelenlétében folyt le városunknak és vidékének ez évek hosszú sora óta legkedélyesebb tavaszi mulatsága, a főgymnasiumi majális. Már korán reggel sorakozott az ifjúság s szabályos rendben, két zászló alatt, vig zeneszóval s számos érdeklődő sorfala közt vonult végig a városon. Volt is öröme a fiatal generácziónalc, jo kedv az arczán, rózsa a mellén, aprópénz a zsebében, biztató pillantás jobbról-balról, mindenünnen. Hát még odakünn a sóstón! Mindjárt a megérkezés után száraz torkon át ugyan, de teli tüdőből emelkedett égnek a nemzet fohászra, a „Ilymnus",melyet ifjúság, tanártestület és közönság együttesen, egyakarattal énekelt az ünnepnek ez igazán megható, magasztos pillanatában. Aztán elszéledt az iskola; kiki a maga módja szériái, de mindig a tisztesség és jórend korlátai közt élvezte a napot. Volt közebéd kettő is, melyek közül az egyik, a tanuló ifjúságé igazán látványosság-számba, a másik, a felnőtteké, rendezőségé fölfegyzésre érdemes jelentőség számba mehetett. Micsoda étvágy, pajzánkodás volt amott, mekkora nagy érdeklődés és emelkedettség ennél a fehér asztalnál! Szinte elfeledte az ember a tálalásnál itt-ott mutalkozó hiányokat. Elmés felköszöntők (Májerszky Béla, dr. Meskó László, Porubszky Pál, dr. Jósa András, dr. Vadász Leó, Martinyi József, dr. Trajtler Samu, Leffler Sámuel, a rendező ifjak részéről Szikszay Miklós, grof Pongrácz Kálmán), jó muzsika s mindenek felett pompás hangulat jellemezte e fölötte sikerült összejövetelt. Négy órától kezdve táncz volt a másik négyig s a nagy látogatottság folytán szűk tánezteremben igazán romlásnak indulhatott s/.ámos akaró, de nem biró tánezos, különösen a már kevésbbé fiatal gárdából. A nem tánczolók a tanárok szobájának szívesen látogatott vendégei voltak az egész napon át s így a kellő munka megosztással mindenki elég jól mulathatott. A mint hogy az igaz is! — Kinevezés. Dr. Andor Endre városunk szülötte, ki eddig miniszteri segéd fogalmazó volt, miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. — A vármegyei és községi pótadók kivetésére vonatkozólag lapunk legutóbbi számában megjelent ujságezikket illetőleg, autentikus helyről kaptuk azt az értesítést, hogy vármegyénkben úgy a varmegyei, mint a községi pótadók már néhány év óta mindig az ugyanazon évi egyenesadók alapján vettetnek ki, mint ahogy azt. az emiitett ujságezikk megírására alkalmat szolgáltató belügyminiszteri rendelet most megszabja.