Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-06 / 23. szám

XVIII. évfolyam. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLGSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA, A .SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po8tán vagy helyben házhoz hordva: Egésí évre 4 forint Fél évre 2 „ Negyed évre 1 n A községi jegyző és tanít' uraknak égés- évre csak két forint. Az előfizetési pénzel;, merj rendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskolu-utcza 8. száfi (Jánószky ház) intézondők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni „. , . ,, • . ,, , , , , . , Minden négyszer hasaborott petit sor eoyti r Bermentetlen levelek csak ismert kez kto! ködöse -5 kr.; többszöri közles esetében 4 kr ragadtatnak el. Kincstári bélyeg iij fejé ea. mind.'n egyes birV kéziratok csak világos kívánatra s az detés után MO kr. fizette ik. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. altal Budapesten, Hiasenstein és Vogltr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, 9294. K. , , T897 ozabolcsvarmegy alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A Széchenyi—Kollonich alapítványnál megüresedett segély dij állomások betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. évi junius hó 1 -én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 32731/1S97. sz. Pályázat. A Széchenyi—Kollonich alapítványnál megüresedett s évi hatvanhárom (63) forint élvezetével egybekötött 28 segély-dijas helyre ezennel pályázat iiiidettotik. Ezen alapítványi helyekre olyan magyarországi illetőségű, katholikus vallású és aggkoru férfiak jogosilvák, kik jó erkölcsi magaviseletűek, szegénysorsuak vagy kereset képtelenek s a király és Inzi szolgálatában érdemeket szereztek. Ezek közül előnyben részesülnek azok, kik a népnevelés terén működtek s nemesi származásúak s emellett vagyontalanok. Folyamodók kérvényeiket az adományozási jogot gyakorló vallás- és közoktatásügyi'm. kir. ministeriumlioz czimezve az illetékes egyházi főhatóságnál tartoznak benyújtani, melybevi a fibmlitett körülmények hiteles okmányokkal igazohndók Benyújtási határidő folyó évi julius hó 1-ső napja, a mely időn túl, vagy pedig nem az egyházmegyei főhatóság utján beérkezendő folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1897. május hó 28-án. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Pünkösd. Mikor a kereszténység nagy titkainak ünnepe előtt állok, mindig az a kérdés merül föl lelkemben, mit köszönhet az emberiség amaz eszméknek, amiket ünnepel. Éu úgy találtam, hogy a müveit világ kétezer éves élete, szellemi és anyagi haladása szóval egész kulturája ennek köszönhető. Azok A „NYIK VIDÉK* TÁKOZAJA. Mária Terézia és a magyarok.*) Sajátszerű játéka a véletlennek, hogy éppeu akkor leplezik le Pozsonyban Mária Terézia szobrát, mikor alig tették örök nyugalomra Esterházy Miklóst, a tatai grófot, utolsó típusát azoknak a magyar mágnásoknak, a kiket a háza és családja érdekeit szem előtt tartó királynő, részben azáltal, hogy osztrák nőkkel összeházasította őket, részben czimek, rendek osztogatása által, Bécshez kö'.ött. Abban az időben a magyar főnemesség csak ugy tódult a fényes birodalmi székvárosba. Mária Terézia nemcsak a mágnásokat, de a köznemesi osztályt is Bécsbe csalta, azt az osztályt, a mely legnehezebben hagyj i el a kört, a melyben született. Az osztrák hagyományos politika, a c 'utralizáíás, sem I L'pótnak, sem I. Józsefnek, sem pedig III. Károlynak ntjin si került annyira, mint Mária Teréziának, mert a mit elődei erőszakosan akartak elérni, azt ő szelídséggel vitte keresztül. Tudta jól, hogy a jogaira féltékeny nemzet az erőszaknak nem enged, s éppen mert ennyire ösmerte a magyart, bilincsek helyett selyemfonalat alkalmazott. Számításaiban nem csalódott. Ejyetelen ajándékgyűrűjeért hűséget esküdött az egész nemzet, egyetleu aj lnd 'kkardjáért kardot kötött az egész nemzet, egyetlen ajándéklováért felült az egész nemzet. Igy van ez megírva igazság szeriut Feszler történetében is. Ennek a mondásnak az a tény az alapja, hogy 1745 ben, a mikor az uj hadsereg szervezését és szabályozását Pálffy nádor keresztülvitte. Mírii Terézia sajátkezűleg igy irt hozzá: *) Az folyóiratából. .Uj idók., lí^rcse^h Ferencz kitűnj szépirod dnoi a rugók, melyek akár a chinai. akár az indiai népek szellemi életét mozgatják, megrozsdásodtak, elernyedtek, a keresztény eszmék pedig örök ifjú erővel rendelkeznek, mely erő újra és újra megújítani képes a sülyedésnek indult társadalmat. Sötét köd borult a Sínai hegyre, mennydörgés és villámlás között hangzottak a törvénynek szavai, a legtökéletesebb, örök és másithatlau erkölcsi szabályok, melyeket a remegő Izrael magáévá tesz és mint letéteményes, őriz meg az utókor számára. A tízparancsolatnak kihirdetése volt az első pönkösd, Izrael újra született, s míg nemcsak külsőleg, hanem igaz érzelemmel ünnepelte a törvéuyhirdetés ünnepét, nagy és hatalmas volt. Míg a tiszta erkölcsnek ama törvényekbe lerakott elveit érté és érező, boldog is volt. Azok a próféták, a lánglelkü emberek jól tudták, hogy csak ehhez a forráshoz kell visszavezetni a tévelygő népet, ha a pusztulástól megmenteni akarjak. . És 'nil'O': a piálnia lelke nem volt elég erős e feladat megoldására, újra megszólal az Ur. A Názáreti ajkai újra kihirdették, megerősítették és teljessé tették a törvényt és nem ugyan villámlás és menuydörgés között, de szélzúgás és tüzes nyelvek felvillanása kíséretében, megszületett a második pünkösd, ezen a pünkösdön nemcsak Izrael, hanem az egész emberiség megújhodott. Dicső kétezer év a tanúsága, hogy amaz elvek isteni eredetűek valáuak, soha nem sejtett megtisztulása az erkölcsöknek, megmutatta, hogy néliuilözhetlenek is. És mégis! Ennyi tauulság daczára, az az ember, mely Izrael fiaiban élt akkor, midőn a Sínai hegyen tartózkodó Mózes távollétében, nemsokára a törvény kihirdetése után arany „Apáin Pálffy! E lovat küldöm kegyelmednek, melyet hü alattvalóim leghivebbike méltó csak megülni. Vegye egy szersmind e kardot is, melylyel engem ellenségeim ellen védjen s fogadja e gyűrűt jóindulatom zálogául. Mária Terézia." A mennyire ceutrali/áló hajlamai megengedték, a melyek előtt a nemzetiség nem számított, Mária Terézia szerette a magyarokat. Helyreállította az ország területi épségét és minden erejéből fölvirágo/ására törekedett. Számos családot emelt téuyre és rangra, igy a Grassalkovichokat és a Beleznayakat is. Fő jellemvonása azouban a családiasság volt. Erről tanúskodik a bécsi Staatsarchivban őrzött féltuczat levél, melyet vőlegényének, lothariugi Ferencznek irt. Noha a levelek az akkori sptnyol etikett legfeszesebb szabályai szerint vannak fogalmazva, a fi ital herczegnő majduem mindegyikhez szivinditó bensőséggel, de hibás frarczia helyesírással utóiratot csatolt, melyben rendesen Miiiisl-nek nevezi a hercíeget és che d'embrasse-x\ zárja sorait. Tudvalevőleg a német ortogratiával is hadilábon állott a nagy királynő és egyetlen magyar nevet sem irt helyesen. A hétéves háború idején valami rendeletbeu Beleznay Miklós nevét Peleznáj-nak Ililász ezredes nevét pedig Hallas nak irta, ezért Kaunitz beremeg kifakadt: — Ezerszer látta már leirva ezeket a neveket fenséged! Európa legnagyobb uralkodónóje talán mégis megtanuíhatuá végre az ortográfiát . . . A királynő elmosolyodott: — Igaz . . . Majd mégis tanulom, ha azok az urak megverik a burkust, és ha a béke idejében a tanulásra is marad időm! Iíaunitzzal különben is szeretett zsörtölődni. A monarkia érdekei egy alkalommal ügy kívánták, hogy borjut öntetett magáuak. az az ember most ismét a bálványozás bűnébe sülyed. Azt mondja, hogy ami kétezer éven át jó volt, az rossz, megtagadja az istent, hogy saját eszét állítsa helyébe, s a bálványozásuál is rútabb önistenités fertőjébe merüljön. Önmaga alkot törvényeket, melyeket saját képére formál és csak alkalomra vár, hogy az uj bálványnak templomot állítson. Es aggódva nézünk szét, hol vaunak a próféták, kik lánglelkü szavakkal újra visszavezessék az igazság forrásához a tévelygő embert, avagy lesz-e még egy ujabb pünkösd, melyuek tüzlángja világot gyújt a kételkedők felett? Azt gondoltuk, a megváltás csak felülről jöhet. Vájjon remélhetjük-e, hogy egy ujabb kinyilatkozás fogja újra átalakítani a világot, avagy csak a meglevő alaphoz kell-e újra visszatérnünk? Ez utóbbi lehetséges, az előbbit remélni vakmerőség. Az a szótzüllés, mely az erkölcsök elfajulását mutatja, a társadalmi egyenlőtlenségek, a bün és nyomor ijesztő hangja, mely az emberiség boldogtalanságának hangos hirdetője, csak fájdalommal tölthetik el a jobb érzésüek lelkét. Az emberi ész hiába keres, nem talál gyógyító irt a betegségre. Halálos a baj, c«ak a ki újra teremteni tud, nyújthat egyedül menedéket. Ha a vesztett boldogság átka zúg felénk, s a fájdalomnak éles hangja ráz fel nyugalmunkból, ne feledjük el, maguuk vagyunk okai, mert uem tudjuk igazán és szívből ünnepelni a pünkösdöt. Mária Terézia közeledjen XV. Lijos udvarához és keresse a franczia király kegyét. De ez csak Pompadour asszony utján volt elérhető. Sok habozás után végre rávette erre Kaunitz Mária Teréziát, és mint Itichelieu Memoirjainak IX kötetében irja: ... a gőgös Mária Terézia csakugyau princesse et cousine-.iák nevezte levelében az egykori Antoinette I'oissont. Kaunitz maga is megdöbbent az etikett ily nagyfokú megsértéseért, de Mária Terézia már megvigasztalódott s igy nyugtatta meg a herczeget: — Passons la dessus ... hát nem hízelegtem e Farinellinek is, mikor Spanyolországra volt szükségem, holott az még Poisson asszonynál is kevesebbet ér. Ez a KarínétIi énekes volt, később azonban annyira megnyerte V. Fü'öp spanyol király nejének, Erzsébetnek a kegyét, hogy 1747—1757-ig a spanyol udvarnál mindenható volt. Mária Terézia a legbizelgőbben nyilatkozott róla egy levelében, a melyről tudta, hogy kezébe kerül, holott máskülönben nagyon kevésre bec-ülte. Hja, az állami érdek! Két nagy szenvedélye volt a szép királynőnek: a hittérítés és az összeházasítás. H)gy melyik uralkodott jobban fölötte, nehéz eldönteni, tény azonban, hogy sok magyar főurat csalt ó át a katolikus egyház kebelébe és még többet házasított össze az osztrák arisztokrácia nőtagjaival. Az elsők kőzött voltak Bethlen Gábor udvari kancellár és testvére Miklós, Szirmay László zempléni alispán, a hírneves és vitéz Hadik András tábornok, a paszmosi Telekiek, Kray Pál báró tábornagy, és még sokan a köznemesség soraiból. Néha pedig mind a két passziót egyesitette, mint az Vay Ádám esetéből kitűnik. Orczy Lőrincztől, a kit Kristóf testvérével együtt nagyon kedvelt, egy izben azt kérdezte: Van-e az ő vidékén még sok előkelő sorban lévő kálvinista ember? Mai számunkhoz egy iv melléklet vau csatolva. I