Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-25 / 17. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1897. 17-ik számához. rész jóval magasabb volt, mint most, mert a sánczok körül árok nincs. A sáncz koronájának nagy részét az eső lemosta, és a várat köritő árkot beomlasztotta, magasságának rovására. Ha tehát ezek szerint a várat alapjából nem Szabolcs vezér emelte is, de azt elfoglalva, őseink hadi czéljaira óriási munkával hatalmasan megerősítette. A vár kutatásának eredménye is elégtételül szolgál, a Névtelennek; csak a kákán csomót keresők és hajszál hasogatok előtt nem. Méltánytalan és igazságtalan ezen lekintetben is azoknak állítása, hogy Béla király névtelen jegyzője mese mondó lett volna. Inkább lartom alaptalannak a névtelen egyik ócsárlójának többek között azon állítását, hogy a szabolcsmegyei Tisza-Eszlár góth elnevezés, és azt jelenti, hogy somtalan.mert góthul hasi annyit jelent hogy som, lar pedig annyit hogy nélkül. Ilyen okoskodás mellett a Nyírnek minden községét Oszlárnak kellene nevezni, mert nálunk som vadon nem terem. Az én hitem szerint honfoglaló őseinknek fő hadi szállása Szabolcsvára és a Nyír volt. Innen bocsájtották ki rajjaikat szeretett hazánk meghódítására a szélrózsa minden irányába. Ezen nézetem támogatására felhozom, hogy eddig Hampel József ur munkája „A honfoglalási kor hazai emlékei" és saját csekély ösmeretem szerint hazánkban Cl honfoglaláskori leihely ösmeretes, és ezek közül 9 a „Nyir" területére esik. Hampel József ur 42 honfoglalásai magyar kengyelt ösmertet. Én a bezdédi honfoglaláskori temetőből 17 darabról emlékeztem ineg, 2 Vldovich László főszolgabírónál van, a Nyir különböző részeiből pedig 9 őriztetik muzeumunkban, tehát az egész országból 42 kengyel ösmeretes, a Nyírből ezeken kívül pedig 28 darab. Az eddig ösmeretes honfoglalási lelheíyeknek és kengyeleknek száma lazán függ ugyan össze Szabolcs várával, de nem tartottam egészen feleslegesnek azokat felemlíteni, sőt még azt sem, hogy a Nyírben még több kisebb földvárak is vannak, melyek eddig még kellőleg tanulmányozva nem lettek, és igy keletkezési idejükről lájékozva nem vagyunk. Besztöreczen a Tiszának mocsáros területén. A pócs-petri határban az „Ercsi vár" nádas közepén. Az orosi határban levő „Várhegy* nevü ^0—30 métar magas szélhordla domb alatt elterülő pár száz holdnyi nádasban egy .névtelen földvár. Végre a thuzséri határban egy névtelen földvár kö/.vetlen a Tiszának magas balpartján. Mondják, hogy a demecseri Tisza ártérben is volna egy hasonló földvár, de ezt nem láttáin. Alapos gyanúm van arra, hogy Szibolcs vára legalább is Szent László királyunk idejéig nagyobb jelentőségű hely lehetett, nem csak azért, mert beigazolt történelmi lény az, hogy 1092. évben Szent László itt országgyűlést tartott, hanem a következő okokból is. A várnak keleti sánczától, mintegy kétszáz lépésnyire fekszik a református templom, melynek félkör alakú szentélye keletnek, a templomnak ajtaja nyugotnak fekszik. Az északi oldalon ablaka nincs, a déli ol • dalon az ablakok ivboltozatuak. Ezen templom azonban csak része egy létezett nagyobbnak, mert nagy tiszteletű Tomory András, Nagy János községi főbiró, és más ^helybeliek állítása szerint a templomnak kél sor ablaka volt, úgy, hogy az emeletesnek nézett ki. Oszlopok nyúltak fel még egyszer annyira, mint njosl a templomnak fedele. Jobbra, balra pedig régibb időben alap falazatokra akadtak. Több mint valószínűnek látszik tehát, hogy a szabolcsi templom egy fő, és két alacsonyabb mellék hajóból állott. Nem lehetetlen, hogy kereszt hajókkal is birt. Ezen érdekes kérdést alapos kutatások és ásatások dönthetnek el. Érdemesnek tartom a nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter urnák az ügyet figyelmébe ajánlani. Hogy ezen templom fénykorának idejében Zabolch vezérnek vára még lakott volt, biztosan lehet állítani; mert még ma is élő tanuknak állítása szerint a várnak hűtlen kezelése és elsikkasztása ellen; nagy szégyennek tartja, hogy uincs szabályozott törvénykezési eljárás-unk és elkövet mindent, hogy hazánk iránt a külföldet bi zalomra hangolja, ez által a külfödi tőke bevándorlását lehetővé tegye és nemzetünket a művelt európai nemzetek sorába emelje. Nincs a közgazdaságnak oly ága, mely gondoskodása tárgyát ne képezte volna és midőn a föld felületén javításait és újításait bevégezte, a föld gyomrába Szállott és ezen rejtett kincsek kiaknázásához fogott, mely sokoldalú tevékenységével igazolta azon hl.es mondását és hitét .Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretem hinni: lesz." S Magyarország lőn, a felszabadult óriás erejével törtet előre. Széchenyi elhintette a kibontakozó irányeszmék magvait, üde források fakadtak ez eszmék talajából, erősen lüktet a nemzet közszelleme, egy bölcs és jóságos király és loyális nemzet kölcsönös szeretetével visszaállítva a magyar alkotmány; — szabadság, egyenlőség és testvériség törvényekkel biztosítva és a szivekbe oltva; társadalmi, gazdasági és culturai életünknek szükségein folyton munkálva — nagygyá, hatalmassá és tiszteltté lett a magyar nemzet, s ha vannak, kik ma is sötét színben látják az ország köz viszonyait, ezeknek szava a közvéleményben nem kelt viszhangot és bizonyára megdobbant szive az akadémia előtt álló érezszobornak, ha látta országos kiállításún kat, mindnyájunk büszkeségét és örömét — vetélkedve minden osztálynak, különösen a polgárságnak ott felhalmozott munkáját, alkotását és szellemét és megdob ban szive, ha látta a külföldnek, az egész müveit világnak hódolatát és csodálatát, ha látja szikla szilárdnak a magyar közszabadság egyik éber őrét: a sajtó függetlenségét és szabadságát. Legyen áldott gróf Széchenyi Istvánnak, a legna gyobb magyarnak emléke és dicsértessék a kereskedő ifjak egylete, mely emlékének évenként figyelmét szenteli. Halasi János. keleti bejáratátóla templomig földmunkálatok alkalmával mélyen a földbe vert részarányosán elhelyezett vastag elkorhadt faczölöpökre akadtak, melyek csakis a templomot a várral összekötő hidlábaknak maradványai lehettek. A Szabolcs vezér emlékét megörökitő szoborszerű emlékoszlop készen van. Öt méter magas, sóskúti kőből Gerenday műtermében készült. Ara 895 forint, alapozás és kerítés 398 frt. A főlapon cararrai márvány lemezre a következő szavak vannak vésve: „A honfoglalás pihenője, 1092-ben országgyűlési székhelye volt a magyaroknak e vár'. A hátsó lapon: „Szabolcs honfoglaló vezér és szentnek nevezett László király emlékéül emelte Szabolcsvármegye közönsége". A jobb oldalon: „Elmúlt egy ezer év, annak állj mint őre. És légy buzdito jel a munkás jövőre". A bal oldalon: „Hirdesd mig a világ, hirdesd mig napja tart, hogy helyén tálálja harci s munka a magyart". A szobor mint emlitém készen levén, tegnap Mikecz János alispánnal élén, Megyerv Géza kúriai biró és törvényszéki elnök, Lázár Kálmán királyi ügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Koczogh László kir. főmérnök, Zoltán Ödön megyei bizottsági tag, és csekély személyem kirándultunk az emlékoszlop felállításának helyét" kijelölni. Délre Rakamazra mentünk, a hol az alispán sógoránál Szita Ferencz urnái, a jegyzői kar egyik kiválóságánál fényes lakomának voltunk részesei. Szelóczky Géza rakamazi gyógyszerész, — ki megyei muzeumunkat igen sok ősrégészeti tárgygyal gazdagította, — és Szita Ferencz társaságaban korán délután Szabolcsra folytattuk utunkat, hol Tomory ref. lelkész ur, és Nagy János főbiró ur — kinek vendégszeretetét 189 -ben Bartalos úrral élveztem — várlak reánk, és azonnal a várba menvén, a legmagasabb pontot jelöltük ki honfoglaló ősünk emlékének helyéül, a hol bármely égtájról tekintve is, az emlékoszlopnak hátterét a szabad ég képezi. Magyar ünnepség áldomás nélkül képzelhető nem lévén, dicső őseinkről a vár ormain szavakban is megemlékezve, poharat ürítettünk, és inneti egyenesen a Szent László által, vagy már előbb alapított templomba mentünk, méltóan fejezni be a napot. A szentélyben emelt choruson, a mely tájra szent nagy királyunk is gyakran függeszthette tekintetét, a jeles kánlor-tanitó vezetése alatt, — kinek nevét — sajnálatomra — megtudakozni elfelejtettem — mintegy 30 mindkét nemű gyermek a szózatot, hymnust és egy egyházi éneket adtak elő olyan mély érzéssel, összhangzattal, mely mindnyájunkat meghatolt, és a mely éneknek kritikája abból állolt, hogy kivétel nélkül mindnyájunknak arczáti könyek peregtek, bizonyságául annak is, hogy Szabolcs vezér lelkületének egy része még mosl is lakozik bennünk. Én részemről, és talán többi társaim is Szabolcs vezért és Szent Lászlói véltem a cliorus felelt lebegni. A templomból mélyen meghatottan Tomory lelkész ur kastélyszerü lakására mentünk, melyet boldog emlékű Mudrány András ur hagyott az egyháznak, és a melynek főlerrnében az első sortól az utolsóig Voröstnarthy szózata arany betűkkel van márvány táblára vésve, és a mely épület szobáinak födélzetére honszerzőink, nagy királyaink, és szabadság hőseinknek arczképei tartják fent az adományozónak hazatiui érzületét. Valószínű hogy az emlékoszlop leleplezése alkalmával számosan fognak a szenthelyen megjelenve, hazatiui adójukat leróni. Nyíregyháza, 1897. április 23-án. Dr. Jósa András. ÚJDONSÁGOK. — Kossuth Lajos arczképénck ünnepélyes leleplezése. Szabolcsvármegye közönsége Kossuth Lajos arczképének ünnepélyes leleplezése czéljából f. évi május hó 3-án d. e. 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Az ünnepélyes közgyűlésnek a kiküldőlt bizottság által megállapított sorrendje a következő: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A városi dalárda alkalmi éneke. 3. Arczkép leleplezési beszéd és a kép átadása a vármegye közönségének Bory Béla bizottsági tag által. 4. Alispán átveszi a már leleplezett arczképet. 5. Elnök berekesztő beszéde. — Kitüntetés. A király gróf Vay Ádámnak a való ságos belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. Szabolcsvármegye közéletének egy régi, fáradhatlan munkását jutalmazta meg a f.lség legmagasabb kegye. Gr. Vay Ádám legkiemelkedőbb alakja vármegyénknek. Ugy is mint főispán, ugy is mint magáu ember kiváló érdemeket szerzett, amik a magas kitüntetés által méltóan lettek jutalmazva. A liberális gondolkozá.u főúr kitüutetése felett Szabolcsvánnegye közvéleménye kivétel nélkül örömet érez s egyik nemes bajuokának a fejedelmi elismerés által való kitüntetésében Szabolcsvármegye is megtisztelve érezheti magát azon kapcsolatnál fogva, amelyben gr. Vay Ádám köz szereplése folytán a megyéhez áll. — Szabolcsvánnegye központi választmánya, az országgyűlési képviselő választók 1898 évre szóló névjegyzékének kiigazítása, illetve összeírása czéljából május hó 1-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kis termében ülést tart. — A nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság a Nyir-Bátorban és Tisza-Dobon felállítandó iuarhasó áruda kiadása végett, folyó év május 8 án délelőtt 10 órakor saját hivatalos helyiségében zárt Írásbeli ajánlatok alapján versenytárgy ilást fog tartani. Ajánlat folyó év május 8 án délelőtt 10 óráig a pénzügyigazgatóság főnökénél adhatók be. — Eljegyzés. Rigyiczai és horthi Kovács Lajos kisvárdai ügyvéd, e hó 19 én jegyezte el özv. Nyiry Ferencztié Liner Etelka úrnőt. Az eljegyzés dr. Jósa András vármegyei főorvos házánál szük családi körben ment végbe. A vőlegény részéről Lipthay Béla, Erős György és Szmrecsányi László voltak jelen. U , J-iA T^

rosi ti?ztT

Íselök nyugdíj Ugye nehezen halad előre. A városi kép\iselőtestület még a mult évben elhatarozta, hogy a nyugdíj alap javára oda engedi a tulajdonában levő 42 takarékpénztári részvénye jövedelmet, s azon felül 20 éven át évenként ^000 frtot ad rendes jövedelméből. A képviselőtestület ezen határozatát a törvényhatósági közgyűlés részint alaki, részint erdenn okokból nem hagyta jóvá, bár elismerését fejezte ki a kepviselet azon buzgalma felett, hogy tisztviselői jövőjéről gondolkodni akar. Az elutasító határozatot a város a belügyministerhez felebbezendőnek találta, s azt tegnap, fel is terjesztette a vármegyéhez. Indokai közölt legtöbb suly arra van van fektetve, hogy a vármegye törvényhatóságának nem volt jogában a képviseleti határozatot megváltoztatni, mert az jogerőre emelkedet az áltai, hogy a felterjesztést köve!ő legközelebbi közgyűlés tárgyalására kiiűzve nem volt. " Jegyzői vizsga. A község jegyzői szigorlat folyó évi május hó 23. és 24-én délelőtt a vármegyeháza kistermében fog megtartatni. -- Elhunyt főrendiházi tag. Lónyay János fóreudiházi tag, Máramaros vármegye volt főispánja, MáramarosSzigeten — mint nekünk onnan irjak — meghalt. Az elhunyt fóispáu vármegyénkben Thuzséron született. — Eljegyzések. Újváry Béla helybeli kir. törvényszéki tisztviselő eljegyezte Zoltán Ödön helybeli birtokos kedves leányát Evelint. — Viski Lator Gábor m. kir. honvéd hadnagy jegyet váltott bodoki Hcnter Antal várnagy kedves leányával /sokával. — Dalestély. A nyíregyházi dalegyesület húsvét másod napján a „Korona" nagytermében dalestélyt rendezett. Meg vagyunk szokva ahhoz, hogy ezeket az elég ritka időközökben rendezett dalostélyeket a mi sivár közéletünkben eseménynek tartsuk A magas nívón álló dalegylet minden productuma művészi élvezetet nyújt és munkaképessége és szorgalmas veze tése gondoskodik arról, hogy ujabb és ujabb anyagot nyújtson a halgató közönségnek. Igy a hétfői dalestélyen is két uj darabbal kedveskedett a nagyszámú hálás halgató közönségnek. Ugy ezek, valamint a programul többi számai precziz előadásban köztelszést arattak s a dalegylet a közönség kívánatára számait megismételni volt kénytelen. Az estélyen nagyszámú előkelő közönség volt jelen. A kedélyes dalestélyt rögtönzött tánezmu álság követte. — Névváltoztatás. Weisz Ignácz nyireg)házi lakos, valamint kiskorú Ödön és Mihály nevü gyermekei vezetéknevet belügyminiszteri engedélylyel „Vajda"-ra változtatta át. — (xyászrovat. I'aulay Gáborné szül. kükemezői Kükeinezey Ilona, liok: Jenő, kükemezői Kükemezey Béla és Zsigmond, mint gyermekei; továbbá szalókai Szalóky Mária, mint sógornő és az összes nagykiterjedésű rokonság nevében a legmélyebb fájdalommal telt szívvel tudatják az áldott lelkű legjobb édes apa, nagyapa, após és sógornak, illetve rokonnak kükemezői Kükemezey Zsigmond voll 1848—49-iki honvéd, nyűg. kir. telekkönyvvezetőnek hosszas és kínos szenvedés után 1897. évi április hó 23-án délután 1 órakor, életének 70-ik évében történt csöndes elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó április hó 25-én délután 4 órakor fognak, az ág. evang. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. — Tokaj, 1897. április hó 23. Béke lengjen áldott porai felett! — Választás. A „Nyíregyházi izr. (Poel-Zedek) segély-egylet" f. hó 17-én megtartott tisztújító választásnál leszavazott 110 rendes tag közül 69, ami az ilyen féle választásnál elég nagy érdeklődést mutat, megválasztották elnökké: Schwarlz Józsefet (egyhangúlag), pénztárossá: Spitz Ferenczet és ellenőrré: Hemlei Ferenczet (csaknem egyhangúlag). Választmányi tagok lettek: Deulsch Sámuel, Klein Bertalan, Kohn Jeremiás, Maibaum Mór, Landau Jakab, dr. Lauffer Miksa, Rosner Hermán, Rótli Ferencz, Schwartz Ede, Weisz Farkas és Windt Mór. — "Az iparos ifjúság önképző egylete saját helyiségében husvet másod napján sikerült tánczmulatságot rendezett a mely czép összeggel gyarapította az egylet pénztárát. — Lelkészi beiktatás Fényes Litke evangelikus református egyház a felső szabolcsi egyházmegye kifogásai ellenére két izben is meghívott s a debreczeni egyház kerület időszaki bírósága által egyhangúlag megerősített lelki pásztorát, Szabó Imre karczagi segéd lelkész és tanárt, folyó évi április hó 16-án nagypénteken az Esperes bölcs intézkedése folytán, a hivek osztatlan öröme, lelkesedése mellett ünnepélyesen beiktatta. Beiktatott lelkész — bár a felsőbb hatósági sürgős intézkedés alig adott időt a komoly készületre — igen szép megható beszéddel vette át az egyház szimbólumait, s a figyelmet mind végig lekötő lelkes szónoklatával és beszédével emelte az egyszerű, de felemeló ünnepélyt. A magasztos lélekemelő isteni tiszteletet, melyet legnagyobbb mértékben emelt Hideg József egyházmegyei hatóság által kiküldött beiktató lelkész magas szárnyalású és erősítő beszéde — disz ebéd követte, melyen a község s a közel vidék iutelligentiája lelekezeti külömbség nélkül megjelent s örömének ez által is kifejezést adott. A kis egyház örömét az által és növelte, hogy tudós főpásztorát Fótiszteletü és Méltóságos Kiss Áron püspök urat — kinek e napra esett névünnepe — táviratilag üdvözölte, boldogságot és hosszú életet kívánva drága életére. — Telefon Debreczen és a Tisza közt. Az alsó szabo'csi tisz.'i ármentesitó társulat, a földmivelésügyi miniszter fölhívására, telefonnal akarja összekötni a védgátakat. Ennek tervezetét Váradi Géza főmérnök már kiszámította. A kapcsoló állomás a tokaji felügyelő laknál lenne és 26 állomást létesítenének: a jobb parton Tokajtól Tisza Luczig, onnan a holt tiszán át a körtöltés zsilipjéig; a balparton Tokajtól lUkamazon át a tiszafüredi zsilipig. Ennek hossza 186 kilométer s a költsége 16,000 frt. A Dabreczennel való összeköttetés a debreczen— óhát—csegei vasút mentén történnék s 64 kilométer vonalat adna, 5300 frt. költséggel. Az egész költség 21,244 frt. Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitó társulat' április 30 iki közgyűlése fogja tárgyalni. A telefon Derbeczent a Hortobágygyal is összeköttetésbe hozza s ezért remélik, hogy a költségekhez hozzájárul.