Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-25 / 17. szám

N Y í R V I D É K." — Szoba-tűz a minta-telepen. Folyó hó 22-én a minta-telepen szoba-tűz támadt, s bár az intéző a kállói vásáron volt, a cseledség ébersége és ügyessége, a veszélyt csirájában elfojtotta és azonkívül, hogy néhány iratcsomó leperzselődött és néhány bútordarab megsérült, semmiféle komolyabb baj nem történt. — A falu s/ája czim alatt következő sorokat küldték be lapunknak: Ki volna más és mi volna egyéb, mint a kisbíró, meg arra a rézhengerre feszitett kutyabőr alkotmány, amit Kótaj község kisbirója nagyszombaton délután szerencsésen pergetett meg, nevezetesen egy kótaji szőlőskerti zsellér ember eladván fél nyilas szőlőjét, annak árát, ti darab 10 frtost egy piros bőr tárczában mellényének belső zsebében hordott, még akkor is, midőn a faluból répát szállított ki talyigáján a szőlőbe nagypéntek délutánján. Ezen a szerencsétlen napon esett meg a szerencsétlenség a mi emberünkön is, az által, hogy amint hazafele menőbe a talyigája mellett baktatva, mellénye reá melegedett, azt levetvén, a kenyeres szeredásba helyezte el, kis vártatva a nagy pénteki böjt követelőjeleit érezvén, ismét menet közben levette talyigájáról a szeredást és a gondosan összehajtogatott mellényt kiemelve, hóna alá szorítva, a tarisznya fenekén levő kenyérből csillapította étvágyát s annak utána a lajbit és kenyeret ismét gondosan visszahelyezte a szeredásba, hazaérvén azonban azon szomorú meggyőződésre jutott, hogy összes vagyonát, a piros bugyelárist elvesztette a lajbi zsebéből. Minden reményéről lemondva, elcsüggedve indult kétségbeesett családjával együtt a piros bugyeláris felkeresésére, de bizony fáradságos munkájuk eredménytelen maradt. Ösztönszerűleg másnap megjelent a káros a községházánál, a hol is a községi jegyző urat találván, reménytelenül elpanaszolja mint „káros bűnös" a fentebbi esetet. Nehéz feladat ilyen esetben a vigasztalás, annál nehezebb a megnyugtató tanácsadás, a községi jegyző úr mégis némileg enyhíteni óhajtván a káros nagy szomorúságán, elrendelte, hogy délután a kisbíró dobolja ki mindenütta községben és a szőllős-kertben hogy: „Közhírré tétetik, miszerint egy szegény ember nagypéntek délutánján a szőllő kapu előtt egy piros bugyelárist elveszített, melyben összes vagyona, egy fél nyilas szőilőjének ára 11 darab 10 frtos volt, felhivatik a „becsületes" megtaláló, hogy azt Kótaj község jegyzői irodájába adja által, a hol 25 frt jutalom-díjban fog részesittetni". Es a kisbíró, mint hivatását hűségesen teljesítő közeg, megelégedéssel akasztotta szegre — a kihirdetések ősi szokás szerint — még ma is divatba levő és sok esetben hasznos szolgálatot tevő hangszert. Már mindnyájunk befejezett eredménytelen kötelességnek hittük a „sablon"szerü eljárást, amidőn este 9 óra után lelkendezve beállít a jegyző úrhoz egy itteni gépész s előadja, hogy a dobolás folytán jelentkezik ő, a kinek a házánál a piros bugyelárisban lldrb 10 frtost olvastatott fel egy idegen öreg koldus. A jegyző úr szabályszerű kihallgatása után leirta az idegen koldus hasonmását, melyből kiderült, hogy az egy öreg buji koldus volt. — A jegyző úr — daczára a késő esteli óráknak és tekintve az ügy érdemét — szives volt nyomban intézkedni a következőképen: Átiratot intézett Buj község érdemes főbirájahoz, hogy még azon éj folyamán e tárgyban a legerélyesebb nyomozást megtartani szíveskedjék. És Buj község főbírája ezt teljesítette is, eredménye pedig az lett, hogy az illető megtaláló koldus szállásán, daczára az erős tagadásnak, 7 drb 10 frtost az éjfél utáni órákban a a buji törvénybiró és kótaji küldött elkoboztak és misnap a káros félnek még körülbelül 10 forint értékű élelmi szerekkel, melyek szintén ezen pénzből vásároltattak, saját kezéhez átadattak. A hiányzó 30 forint kézrekeritése végett pedig a kótaji jegyző ur még húsvét első napján küldöncz utján felkérte a m. kir. csendőrparancsnokságot, hogy a megtalált kötelék kapcsán azt is kézrekeriteni szíveskedjenek, s így méltán hihető, hogy a szegény káros kótaji ember utolsó krajczárig igaz pénzéhez jut. A pénzt megtajáló koldus a piros bugyelárist összetépte és a buji uton eldobta, csak a 11 drb 10 frtost vette ki. Méltó elismerés illeti Kótaj község jegyzőjét, odaadó szolgálatkészségeért, valamint Buj község főbíráját és törvény bíráját szintén erélyes eljárásukért. — Nagy lóvásár Érsckujvárott. A nyitraraegyei gazdasági egyesület által a folyó 1897. évi május hó 2-án délután és 3-án (vasárnap és hétfőn) rendezendő XV-ik érsekújvári lóvásárra (Budapesttől 2 órányira) annyi külföldi kereskedő jelentkezett, hogy a rendezőség szükségesnek tartja a lóteuyésztő gazdák figyelmét ezen körülményre különösen fölhívni. A I ereskedők tömeges jelentkezése mutatj

1 a nagy keresletet s alapos kilátást nyújt a tenyésztőknek arra, hogy lovaikat Érsekújvárod jól eladhatják. Likások és istállók az érsekújvári rendőtkapitanyi hivatalnál rendelhetők. A vásár meszuyitása előtt május 2-án déli 12 órakor Monostori Klroly a budapesti állatorvosi akadémia taaára az érsekújvári városháza nagytermében a lótenyésztés helyes irányáról s a czélszerü értékesítési módozatokról tart előadást. — Mándoki levelezőnk a következő különös dolgot küldi be hozzánk közlés végett: Aki előre megmondta halála napját. Tamás István (Unghmegye) Őrdarmai születésű, volt tisza-szent mártoui lakos, uradaliiii kerülő nagycsütörtökön kijelentette felesége és hozzátartozói előtt, — hogy ő másnap, azaz nagypénteken, meg fog halni. „Menj is ki — mondá feleségének — még ma a majorba és hozd haza a gubám, tarisznyám, a baltám már nem lesz ott, — mert ellopták, — menj mert én többet oda ki nem megyek." Ugy is volt, — a baltáját csakugyan ellopták, — ő maga, — ki különben a legegészségesebb ember volt — nagypénteken hajnal ban csakugyan meg is halt. Szélhűdés érte. Özvegyet és 2 kis árvát hagyott hátra. — Uj bútor raktár. Jakobovits Mór bútor-kereskedő telepedett le nálunk Kassáról, a törvényszék melletti Marsalkó Károly házát alakította egészen át s oly konforttal s elegantiával rendezte be, hogy igazán látványosság számba megy s akármelyik nagyobb városban megálljt helyét, érdemes megtekinteni, már csak azért is, hogy a fiatal igyekvő iparos, a legnagyobb előzékenységgel és figyelemmel vezeti az érdeklődőket üzlete minden részében körül. Különben felhívjuk olvasóink figyelmét, a hirdetési rovatunkban található közleményére. — Az Országos szőlőtclepitő szövetkezet szervező bizottsága. Szervező iroda: Budapest, VI., Nagymező-utcza 12, II. '.8, A következő sorok közlésére kert fel bennünket: Legyünk segítségére a kis-szölöbirtokosoknak! A szőlők felújításáról szótő törvény es szabályzat bár hivatva van a minimális területre nézve is segítséget s kölcsöut adni, mégis jelenlegi keretében a kisbirtokosok vonakodnak ezt igénybe venni s aggályaik nem is minden oknélküliek. És mégis a kisbirtokosán, termetűinknek zömén segiteui s azt kész szőlőhöz juttatni: ez volna ugy a törvényhozásnak, mint a társadalomnak fel adata. Ugy véljük, hogy ezt a kérdést az országos szőlőtelepitő szövetkezet fogja megoldani, mely a helyes uton jtr, midőn az alább körülirt eljárást szándékozza meghonosítani. Számításunk alapjául ne vegyük a törvény minimális területét, hanem 1 kat. holdit. Egy gazda, kinek egy oly hold szőlője volt, melynek talaja szólóul• tetésre alkalmas, annak idején maga dolgozott szólőjó ben családtagjaival együtt; de ma saját erejéből nem birja szőlőjét ujjátelepiteni ts családja fentartása végett napszámba kénytelen dolgozni. Ily szőlős gazda, hogy szőlőjében az okvetlen szükséges rigolirozást végezni képes legyen, kapna a szövetkezettől a tél folyamán a munka baladtával, a helybeli ügyvivő által közvetítve részletekben száz forintot. — Ezzel meg vau adva a mód, hogy az illető saját erejéből rigolirozhassa. — Tavasszal aztán kap körülbelül 100 forint értékéig menő amerikai alauyvesszőt és oltványokat, hogy a jövő évre nemes zöld galya is legyen, ós 50 foriut értékű karót. Mivel előreláthatólag a szövetkezetnek saját tele pei leszuek, valamint sok helyen saját embereível fog nagyobb terjedelmű szőlőt telepiteui, ez okból az illető gazdát könnyű szerrel küldi el a hozzá legközelebb eső telepre a folyamatban levő munkálatok tanulmányozása végett. így lesz első sorbau az ültetéssel kapcsolatos többi muukákkal is. Ez uton tehát megkapja az utasítást az első év munkáiról. A következő évben meg lesz tanítva a metszésre és a zöld oltásra, az oltványok kezelésire és ősszel való lebujtatására. Ezek szerint, tii elemi csapás nem éri, a harmadik évbeu már érett gerezdeket fog szűrni. Lássuk tehát, minő kölciőuben részesült az egy holdas gazda, ltigolirozáshoz kapott 100 forintot, oltvány és alanyvessző képiben 100 frtot, karó képében 50 frtot. Egy szövetkezeti részjegy 50 frt, mert tartozik taggá lenni, és egyéb kiadásokra 50 frtot; tehát összesen 350 frtot. Ezt az összeget a 4 ik vagy 5-ik évtől 35 írtjával az esedékes kamatokkal együtt 10 óv alatt kőnyuyeo letörlesztheti. llogy egy hold betelepített kész oltványszőlő évi 35 frt törlesztést 10 év alatt kibir e, ehhez azt hiszem nem kell nagy magyarázat, sem túlságos vérmes remény, hi átlag felvesszük, hogy 20 hectolitert terem á 15 forint. Ezen a módon a kisbirtokos köuynyü szerrel termő szőlőhöz jutott ; szőlője leköti őt az itt maradásra uem fog tehát goudolui a kivándorlásra s a szövetkezet megoldotta a szocializmus egyik nagy kérdését. A szövetkezet, h)gy péozerejét ne tixirozza, gondoskodni fog majd arról is, hogy ezen kölcsönöket más helyütt eszkomp'.áltassa ós a pénzt folyósítsa, hogy ugyanazon Ösz9zeggel ismét más baján segítsen. Ez által aránylag, mondjuk, hogy c<ak aránylag, kisebb összeggel ennek folytonos hasznosítása által nagy dolgokat van hivatva művelni. Az egy holdnyi terület birtokosa 15 óv múlva nem tartozik többé és 1 szövetkezeti részjegygyei is bir. Az elmondott eset cuk egy példát világit meg; de ehhez hasouló esetek számtalan variáczióban fognak érvényesülni. O-t van egy másik példa, midőn az Agrárbank által adandó kölcsönösetekben a szövetkezet fogja atelepitést végezui s a tulajdonos a harmadik évben, midőu az már termőre fordult, átveszi a betelepített szőlőt. A szövetkezet van hivatva a kistermelőn segitni az által, bogy ueki szőlőt telepitenisegit és hivatva van a folytouos érintkezés által a szakértelmet fejleszteni, oktatva telepíteni. Kész szőlőt a kistermelőnek, nem pedig pénzt, mi markát égeti! Ez itt a jelszó. Lépjen be a szövetkezetbe tagul saját erejéhez képest minden houpjlgár, hogy minél előbb lehetővé válhasson a kisbirtokosnak nyújtandó segítség. E mellett, mivel a szövetkezet pénzét folyton haszonnal fogja befektetni, a részjegyek után tisztességes kamatra is van kilátás. — Felhasznált pillanat. Tegyük hozzá: egy jól felhasznált pillanat. Lehet e több gyönyörűséget szerezni egy pillanat alatt, mint csókot lopni at ól, a kit szere tüuk. Neugrády Autal festőművészünk pompisau öröki tette meg ezt a jelenetet. Erdőben vagyunk, árnyékos fák alatt. A társaság nagy, a kik szerelik egymást, csak a szemeikkel beszélgethetnek De egyszerre csak, ki tudja hogy-in ós ki tudja miért, a társa*ág szétoszlik, egyik uem foglalkozik a másikkal, mindenkinek figyelmét más ragadja meg s ebben a pillanatban elcsattan a szerel mesek ajkán egy csók. Még a napsugár is mosolyog ezen a jeleneten. íme egy jól felhasznált pillauat. Ezt a pompás képet élethű reprodukczióban közli az Ország-Világ húsvéti száma, a mely valóságos kis dlszalbu n, telve gyönyörű képekkel és irodilmuuk kitűnőségeinek dolgozataival. Azoknak névsora, a kik az Ország Világ húsvéti számába írtak, a következő: Abonyi Árpid, Váradi Antal, Colonel, Makai Emil, Palágyi Lajos, id. Ábráuyi Kornél, Vértesy Gyula, Budai László. S az Ország Világ szerkesztősége nem elégedett meg azzal, hogy ily pompás húsvéti számot állított össze, mert hiszen megszoktuk, liogy ennek a kitűnően szerkesztett hetilapnak minden száma képek és tárczák dolgában vetekedik egymással, hanem még egy műmellóklettel is kedveskedett olvasóinak, a mely igaz díszére válhatik mindeu szobáuak. Az Ország Világ előfizetési ára negyedévre 2 forint. Mutatványszámokat kü d a kiadóhivatal (Hold-u'cza 7. szám). — Két uj zenemit jelent mag a budapesti Klökner Ede zenemű kiadó c.eg kiadásában. Az egyik; Id. Ábrányi Kornél, az ép jubiláló ősz mesternek legújabb, egyúttal legsikerültebb müve a „8 dik magyar ábránd", „Nem gondol a leány magábin egyebet* ,Ha meghalok csillag leszen belőlem" ós „Kis szekeres, nagy szekeres", kedvelt magyar dalok felett. Ábrányi magyar ábrándjai általánosan nagyon kedveltek, a melyek mindannyiját a haraisitatlau nemzeti szellem, a legkiválóbb lílós és gondos kidolgozás jellemez. E „8 dik magyar ábrándja" azonban különösen a három legszebb magyar dalok feldolgozása által a legsikerültebb szerzeménye a gazdagon buzogó dallamere és költői ihlettség tekintetében még mindig fiatal mesternek. Ára 1 f. 50. A másik: Trón Ch.nak „Aurora pis de quitre" czimü angol négyes táncta, mely bájos behízelgő dallamossága és Yvon tánczait általáu jellemző pikáns harmonizátiójáv&l az épen divatban levő táncznak legsikerültebb zongora kiadása. Árt 75 kr. Mindkettő fentemiitett kiadóhivatalból rendelhető meg. — A „Magyar gazdatisztek é9 erdőtisztek országos egyesülete" május hó 2 án tartja közgyűlését, melynek tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvet hitelesítő két tag kiküldése. 3. Évi jelentés. 4. 189G évi zárszámadás és vagyon kimutatás. 5. 1897 évi költségelőirányzat. 6. Az országos gazdaszövetségbe való belépes kimondása. 7. Választások. 8. Indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal Írásban adattak be. A közgyűlés elé terjesztendő számadások szerint az egyesület bevétele volt 1896 évben 11097 frt 40 kr. kiadás 9353, 51 kr, melyből tőkésítésre fordíttatott 2447 frt 94 kr. egyesületi tagok segélyezésére 845 frt, a mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének költségeire 2373 frt 02 kr. Pénztári maradvány 1743 frt 89 kr. mely a jövő évre átvitetik. Az egyesület vagyoni állapota 26860 frt. 74 kr. mely takarékpénztárba őriztetik. A tagok figyelme felhivatik, hogy a közgyűlés alkalmából ugy mint az előző években, az idén és kirándulás rendeztetik és pedig május hó 3 án a fővároshoz közel fekvő fóméltóságu Metterinch Sándor herczegné mintaszerűen kezelt biai uradalmába. Ezt megelőzőleg május hó 2 án d. u. 4 órakor a közp. vásárcsarnok megtekintése terveztetik. Találkozás a fokapu előtt. — A közgyűlés ideje május 2 án reggeli 8 órára tétetett azért, hogy a közgyűlés utján a tagok az ezredéves kiállítás területén a városliget megett tartandó tenyész állatvásárt is megtekinthessék. — Gazdáink ügyeimébe a hamburgi kertészeti kiállítás alkalmával julius hó 17-én nyilik meg ugyanott egy rendkívül nagyszabású állatkiállitás, a melyet a német gazdák országos egyesülete rendez. Ez utóbbi nagyon érdekés lesz és gazdáink ne mulasszák el e kettős alkalmat saját érdekükben is, hogy maguknak a német füldbirtokosság haladásáról meggyőződést szerezzenek. Budapestről jüaius hó 16 án különvonat indul Hamburgba, a me'yet az államvasutak menetjegy irodája (Budapjst Huugaria szálló) rendez. — Kirándulás Stockholmba. Az államvasutak menetjegy írodájt mint értesülünk, a nyáron több rendbeli kirándulást rendez Stockholmba, az ottani kiállítás megtekintésére. A rendkívüli érdekesnek ígérkező programm legközelebb sajtó alá kerül. Az utazás külöu vonattal törtóuik Berlinen át, a honnét a társaság az uj Sissnitz Trelbeborgi (négy órai hajó út) útirányt veszi igénybe. Sis^nitz és Trelleborg között rendkívül elegáns hajók közlekednek. Színház. Előleges jelentés és bérlet hirdetés. Milyen tisztelt n. é. közönség! Tisztelettel tulatom Nyiregyháza város n. é. közönségével, hogy előadásaim sorozatát a város műigényeinek megfelelő debreczeni szintártu'atommal folyó évi május hó első napjaiban megkezdem. Feleslegesnek tartom, hogy nagyhangú ígéreteket tegyek Nyiregyháza n. é. közönségének műizlóse sokkal fejleitehb, semhogy megtéveszteni lehetne; nem reclamot, de becsületes munkát, egyöntetű, összevágó előadásokat vár tőlünk s nekünk nincs, nem lehet más czélunk, minthogy e jogos igényeknek eleget tenni iparkodjunk. A színtársulat névsora: Komjáthy János igazgató főrendező Szathmáry Árpád, Sziklay Miklós, rendezők. Vidor Dezső, igazgató helyettes, rendező. Aranyossy József, pénztáros. Bjrthi István, II. rendező ós ügyelő. Zoojemszky Gyula, karnagy. Ligety Gézi, karnagy. Borsody József, Kövessy Dezső, súgók. Ungvári V., ellenőr. Nagy József, könyvtáros. Zombory Imre, ruhatáros. Lendvay ö, gazda. Kun András, dlszmester. Martinyi L., fodrász. Ku'csár János, szertáros 2 segéddel. Makray Déaes, táncztanitó. Működő személyzet: Nők: F. Csigabázy Etel,anya ós társalgási. (Lerényi Adél, társalgási. F. Kállay Lujza, énekesnő. Hilmi Margit, szende. Komjáthynó Z Teréz, hősnő. Kiss Irén, szalon-komika. Locsareknó Gizella, komika, S ;rfózy Zseni, énekesnő. Sugár Aranka, énekesnő. Szabó Irma, naiva. Bartháné Linká, Békésiné Jozefi, Cseprehy Emma, Cseprehy Irma, Kovács Fánni, Kulcsár Jánosnó, Lévai Ilon, Levandovszky Margit, Levandovszky Adél, Makrayné Aranka, S. Zöldi Sirolta, segédszínésznők ós kardalos nők. Férfiak: Bartha István, drámai apa B

jjczy György, tenorista. Békósi Gyula, baritonista. Feuyéri Mór, drámai apa, intrikus. Haday Sándor, jellemszínész. Komjáthy János, hős. Rátkay Sándor, komikus. Rubor" Árpád, naturbursch és tenorista. Szathmáry Árpád, kedélyes apa. Sziklay Miklós, jellemkomikus. Tanay Frigyes, bonvivant és szerelmes, Vidor Dezső, szerelmes és társalgási. Fáncsy Tamás, Herczegh Sándor, Lendvai Ödön, Makray Dénes, Marosi Soma, Nagy József, Nagy Kálmán, Serfőzy György, Soós Emil, Ungváry Vilmos, kardalosok és se^éd színészek. 12 tagü zenekar. Az idény folyamán szinre kerülő újdonságok: a) Operák, operettek: „A bajazzók", „A cremonnia hegedűs*. „Celestin apó", „Ninette", ,A királynő dragonyoSa". — b) Vegyes fajú színművek: „Ezer év*, „Keresd a szived", „Négy évszak", „Borús szerelem', .Hivatalos feleség", „Leszámolás", „Helyettes", „Gárdisták", „Niobe", „Gyimesi vadvirág". Bérelni lehet 15 előadásra a rendes napi árakkal szemben 25"/o nyi árkedvezmónynyel. Megjegyzendő, hogy emeleti és földszinti páholyok között árkülömbség nincs. Bérletre Jakabovits Fanny dohány tőzsdéjében lehet előjegyezni A bérletösszeg a bérleti-jegy átvételekor előre fizetendő. Kiváló tisztelettel: Komjáthy János, a debreczeni színház igazgatója.