Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

Szabolcsvármegye alispánjától. 14000. K. 1896. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák a folyó évi őszi katonai lóvásárokra vonatkozó 44865/896-11-1. szám alatt kelt rendeletét tudomásul vétel és szigorú alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1896. aug. 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat ae 14000/896. K. szhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 44865/896. II-1 - sz. Szabolcsvármegye közönségének. — A cs. és kir. közös hadügyminiszter úr folyó évi julius hó 4-én kelt 1563. számú átiratavai közölvén azt a programmot, hogy a f. év őszén rende­zendő katonai lóvásárok mely helyeken és napokon tar­tatnak meg, az ezen vásárokra vonatkozó hirdetményeket kellő mérvben és módon való s a vármegye minden egyes községében sürgősen eszközlendő kifüggesztés végett megküldöm. A katonai lóvásárok kellő mérvben való közhirrétételének fontosságára való tekintettel, a vásárok sikere érdekében felhívom a vármegye közönsé­gét, hogy minden egyes község elöljáróságát az illető járási főszolgabirák utján a legszigorúbban és felelősség terhe alatt oda utasitsa, hogy a hirdetmények haladéktalan ki­függesztésén kivül azoknak tartalmát élőszóval is, a szoká­sos kidobollatás mellett, több izben, de különösen a vásárt megelőzőleg néhány nappal, hozza a község lakosságának tudomására, a tanyákon tartózkodó tenyésztőket pedig valamely czélszerü módon értesitesse a vásárról. — A vásároknak élőszóval való kihirdetése alkalmával a tenyésztő közönségnek az a lényeges körülmény is ok­vetlenül felemlítendő, hogy katonai czélra alkalmas lovai­kat a szomszédos vármegyék területén tartandó s a vár­megye közönségének ide mellékelten küldött vásárterve­zetben megnevezett helyeken is bemutathatják a jelzett napokon. Felhívom a vármegye közönségét, intézkedjék az iránt is, hogy a lóvásár a kitűzött napon és helyen, illetve helyeken és napokon zavartalan rendben meg­tartható legyen és hogy a lovaikat eladásra elővezetők az elövezetési helyet a községházán megtudva és ott kellő útbaigazítást nyerve, lovaikkal községenként járuljanak az avató bizottság elé. A lovaikat eladásra elővezető tenyész­tők a fedeztetési jegyet és lólevclet is magukkal vigyék. Minthogy pedig leginkább amiatt merültek fel panaszok, hogy igen sok — katonai czélra nem alkalmas — lovat vezettek elő, figyelmeztetendők a tenyésztők, miszerint a selejtesebb minőségű lovak elővezetésétől tartózkodja­nak. A hirdetmények oly számban vannak mellékelve, hogy azokból minden egyes községre 2—2 példány is jut; miért is a vármegye közönsége által ugy leendő meg az intézkedés, miszerint, ha valamely községben az idő viszontagság, vagy más körülmény folytán a kifüg­gesztett hirdetményi példány megsemmisül, az a vásárt megelőzőleg másikkal pótolhassa.—Budapest, 181I6. évi julius hó 18-án. Miniszteri megbízásból: Nagy Gábor, s. k. 14907. K^ 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 45516. számú körrendeletének másolatát tudomás vétel és alkalmaz­kodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus 22-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 45516/96-1. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A mező­gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t. cz. 90. §-a értelmében: a kóbor ebeket és macskákat saját birtokán mindenki elpusztithatja. Esetleges félreértések kikerülése végett szükségesnek tartom a belügyminiszter ur nevében is a közönséget értesíteni, hogy a földtulaj­donosoknak és bérlőknek lörvényszerüleg biztositolt azon jogosultságok, mely szerint saját földeiken a kóbor ebeket A -NYIRVIDEK" TÁKCZÁJA. Szomorú jövö. — A »Review of Baviews* agrárregénye. — (Vége.) Csakhogy külföldön a politikusok figyelme már régen e jelenségek felé fordult ; keresték okaikat és meg is találták őket. Az eredmény ma a löldadó leszál­lítás Angol-, Orosz-, Francziaországban. sőt Ausztriában is, s a börze megrendszabályozása Nemetországban. Ez eredmények azonban nem lettek volua elérhetők, ha az agrármozgalom vezetői uem iparkoduak az általuk ki fejtett igazságokat terjeszteni és a köztudatba juttatni. Ez volt a czélja a „Iteview of Reviews* fent idézett agrárregényének is, mely még ez előkelő szemle 1894 ki karácsonyi számában jelent meg, tehát akkor, mikor a mi agráriusainkat hasonló eszmék terjesztéseért a leg­súlyosabb vádakkal s a legaljasabb rágalmakkal illet ték Azóta a következmény igazat adott nekik. A kül föld törvényhozásilag honorálta váltójukat; s ma már itthon is alig van tájékozott ember, a ki állításaik igaz ságát jóhiszetnüleg czáfolni merné. Az angol viszonyok némileg mások, mint a mieink; de csak a külsőségekben; az erkölcsi rugók ott is csak ugy működnek, mint minálunk, s ezért a magyar olva sóra, de fókép a magyar gazdára nem lesz érdektelen az a kép, a melyet a regény irója a mai angol viszo­nyokról fest. Az iró egy elbeszélés keretében mutatja be az angol földbirtok kétségbeejtő helyzetét, az ingó tőke urainak szívtelenségét, a demoralisatiót s az anyagi és erkölcsi romlást, mely ennek nyomában kél. Egynéhány találó typusban mutatja be az iró a radikális elemeket: a szoczialista Wilkes mellett a pu­ritán erkölcsű, naiv, rajongó papot, kinek szemében az egyén semmi, a köz mindeu; a praktikus észjárású, teli­vér-demokrata, self made man H iptout, kinek hitval­„IN Y I R V I D É ««' és macskákat elpusztíthatják, nem értelmezhető olyképen, mintha a pusztítást lőfegyverrel is pusztán az idézett határozmány alapján gyakorolhatnák. Következőleg a földtulajdonosok a vadászati jog tulajdonosa, illetve bérlőjének engedélye nélkül a határban levő földjeikre az 1891. XII. t. cz. 90. §-ában biztosított joguk gya­korlása v.-gett lőfegyverrel ki nem mehetnek. Budapest, 1 '"96. augusztus 8-án. Darányi, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 15025. K. 1S96. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pogár­ínesterénck és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Besenyőd községhez tartozó Hor­vát József tanyán 25 db sertés sertésorbánczban elhullott s ez okból a nevezett tanyán és Besenyőd községben a sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. augusztus 21. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a részletes fel­tételekben előirt 5%-nyi bánatpénzzel ellátott zárt aján­lataikat kitűzött nap d. e. 11 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkalatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett nvigy. kir. államépitészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Nagy-Károlyban, 1896. augusztus hóban. Alispán helyett: Ilosvay, vm. főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 15173 . K. fg%~ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter által — az erdőőri szakvizsgáknak és a vadőri vizsgáknak megtar­tására vonatkozólag 52199/96. sz. a. kibocsátott hirdet­ményt közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1S96. augusztus 21. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 52199/1-4. sz. Hirdetmény a folyó 1896. evben megtartandó erdőőri és vadőri szakvizsgák ügyé­ben. Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október hó 19-én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Mármaros-Szige­ten, Debreczenben, Kolozsvárt, Székely-Udvarhelyen, Brassóban, N.-Szebenben, Temesvárt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen, a vadőri vizsgák pedig az erdőőri szakvizsgákkal kapcsolatosan Budapesten, Pozsonyban, Szombathelyen és Kolozsvárt a vármegyeházában dél­előtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag meg­tartatni. Felhivatnak mindazok, kik az erdőőri szakvizsga, vagy a vadőri vizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve, illetékes kir. erdőfelügyelőhöz, nyújtsák be. Budapesten, 1896. évi augusztus hó 11-én. Föld­mivelésügyi m. kir. miniszter, s. k. 13941. K. 1 896. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva 1896. május hó 26-án kelt 8602. K. szatnu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Gesz­teréd és Hugyaj községben Kandel Márton, Ktndel Mór kárára rühkór miatt elrendelt zár folyó évi julius hó 31-én feloldatott. Nyíregyházán, 1896. augusztus 3. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 15^48 K. 189fT A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szatmárvánnegye alispánjának megkeresése folytán a szatmár—fehérgyarmati törvényhatósági közút kiszé­lesítésére elrendelt versenytárgyalási hirdetményt minél szélesebb körben leendő terjesztés végetl közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus 22. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 21193/96. sz. Hirdetmény. A nagyméltóságú kereskedelemügyi in. kir. minisz­térium az 1896. évi julius hó 18-án kelt 38359/1. számú rendeletével a szatmár—fehérgyarmati törvényhatósági közút 6. 30 7— 1 3. 57i i km. szakaszán lévő kiépített útpályá­nak kőalappal és fedanyaggal létesítendő kiszélesitési munkálatainak kivitelét 14377 frt 96 kr összeg erejéig engedélyezte. A fentemiitett munkálatok foganatosításának bizto­sítása czéljából az 1896. szeptember hó 3-ik napjának d. e. I I órájára a szatmárvármegyei főszámvevői hivatal helyiségéb an tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hir­dettetik. lása az egyesülés; s ezekkel szemben a párt söpredéke, kit az önzés, vagy a bosszú, vagy egyéb aljas szenve­dély hajt hol erre, hol arra a pártra: Brassy, a korcs máros, a ki a mértékletességi egylet híve, titokban pedig palinkát mér a vadórzóknak, zsebmetszőknek, feslett erkölcsű nőknek ad szállást. Az iugó na^y tókét Faulmann képviseli, a ki a népit kiszipolyozza ós munkásait rakásra engedi halni egészséges lakás és ivóvíz hián, de azért a törvéuy betűje ellen sohasem vét ós PiDg Yang Yalov, a chinai gyapotkirály, a ki ura akar lenni a gyapotáraknak a világpiaezon s ezért — hogy lábát Angliában megvet­hesse — milliókat költ ott jótékony czélokra. A naiv tömeg lépre megy, ő padig besöpri a milliókat. Glogoul, a modern tudományos cynismus megtestesülése, a ki or­VJS létére mar idiságnak tekinti, hogy a vivisectiót a halálra ítélt gonosztevőkre korlátozzák és rakásra mér­gezi a betegeit, eleinte a tudományos vizsgálat czéljá­ból, később azért, hogy az elszaporodott munkásnép számát megapiszsza. A conservativ pirtot Eistland herczege s Lord Bladud képviseli, egyik az arisztokrata erények, másik az arisztokrata bűaöi magtestesülése. Az egyik teljes mértékben követi a noblesse obiige elvét: alárendelt jeinek apja, a környék jóltevője, minden jóravaló kez­deményezés bőkezű pártfogója; a másik rabji kicsa p ingó szenvedélyeinek és átka a környék csaiádjainik. Az elbeszélés tu'ajdonképani hősnője — Lidy Aeuid — vonzó typu a a modern fiatal leányuak — uem annak, a ki a budapesti -alonok jourjaiu léhás kodik és veti ki kevéssé lep ezstt cynismu-sal a hálót a jó pirthiekra, hanem annaü, a ki apró, c inv^ntionális előítéletektől nem korlátozva, de annál erősebb támaszt bírva a sajlt tiszta erkölcsében és kötelességérzetében, szabadon jön-megy, szabadon érintkezik mindenkivel, szabadon élvezi életét és ép szívvel, ép lélekkel örül az életnek. A mindenfelé szabad mozgás megedzi tes­tét, a szabad érintkezés megőrzi lelke egyensu'yát s igy a nervosist uem ismeri, hanem ép lelkek ruganyos­aágával miudig kész a cselekvésre, ha kell. Szabolcsvármegye alispánjától. 140^0. K. 189iv. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. földmivelésügyi minister folyó évi 48328.111/2. számú rendeletének alkalmazkodás és tudo­másul vétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. augusztus 5. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. minister. 48323/111 96. szám. A bécsi német császári nagy követ­ség a cs. és kir. közös külügyininisler úr utján arré>l értesített, hogy a Magyarországból Németországba veit lovak marhalevelei szátnos esetben nein voltak a szabály­szerű német fordítással ellátva. Felhívom ez okból a közönséget, utasitsa a marhalevél kezelőket és kirendelt szakértőket, hogy a nénid birodalommal kötölt és 97.'1892. évi V-ik t.-czikk beiktatott állategészségügyi egyezmény végrehajtása iránt kiadott 1893. évi 6251. számú itteni körrendelet 6. és 7. pontja értelmében a Németországba irány tolt marhalevél 3., 4., 5. és 6. rovatainak németre való fordításáról, illetve az egész­ségi záradéknak a marhalevelre német nyelven való reá­vezetéséről gondoskodjanak, illetve, hogy a kirendelt szakértők szabályszerű német fordítással el nem látott marhalevelekkel bíró állatszállítmányoknak Németországba való felvételét ne engedjék meg. Kelt Budapesten, 1896. julius hó 28-án. Darányi. 152 98. Kb. 1896. Szabolcsvármegye főispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Napkoron, Harlstein Antal kárára 25 drb sertés sertésvészben elhullott s ez okból a Nap­kor községben a sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. augusztus 23. Mikecz János, alispán. 1 ^89 6—~ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Lök községben, Neuwirlh Jónás kárára 1 drb szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból T.-Lök községben a szarvasmarha állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. aug. 22. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. Az arisztokrata leánynyal szemben áll az ifjú ra­dikális jelölt, Wilkes, a ki idealismusból szoczialista. Egyelőre a világot s főkép a saját pártfeleit esak Marxból és Labouchéreból ismeri; a kiábrándulás persze, elkerülhetetlen. És persze, elkerülhetetlen az is, hogy hős és hősnő egymás iránt érdeklődnek s az elmarad­hatatlan akadályok legyőzése után, jól nevelt regény­hősökhöz illőn, egymáséi lesznek. Különben adjuk meg a szerzőnek, hogy politikus létére eléggé ügyesen tudja szőni e kis szerelmi idyll ezálait. De még ebben is bű marad önmagához: modern és aktuális, nagyon modern és nagyon aktuális a mód is, a mint hőseit összevezérli, kerékpározás közben ismerkednek meg, a mikor az em< ber lerázhatja kissé a conventionális formaságok nyű­gét s igy könnyebben is beláthat egymás lelkébe és könnyebben kipattan az a szikra, a mely nélkül nincs igazi regény. Szóval — hogy a dologra térjünk — Lady Aeuid, élve aranyszabadságával, kerékpárou indul hosz­szabb útra, persze egyedül. Útközben véletlenül meg­tudja, hogy Rigbyben radikális népgyűlés készül; vélet­lenül találkozik a radikális jelölttel, a ki szintén kerék­páron megy választói közé. A dolog ugy esett, hogy a vaspiripán száguldó ifjú hölgyet egyszerre erős férfikar tartóztatja fel; a leány a merészségen felháborodik, de azután megbékél, mert megtudja, hogy a merész isme­retlen életveszélytől akarta megmenteni; sőt részvétre lobban iránta, mikor látja, hogy ó miatta terül el esz méletlenül az útfélen; igenis „lobban", mert tudvalévő, hogy a nőkuél a részvétet a szerelemtől csak egy lépés választji el. Tehát megijed rajta, leszáll hozzá, fello­csolja s mivel az sérült lábával kerekét hajtani nem bírja, összekapcsolja a két kerékpárt éB bevontatja meg­mentőjét az eastlandi parkba, ott befogat s hogy a ra­dikális jelöltet kellemetlen helyzetbe ne hozza, nem szól senkinek, hanem felülteti a kocsira s maga bajt vele Rigby-ig; ott a város végén leteszi, parasztszekeret fo­gad számára, hogy ne az eastlandi herczeg fogatán vo­nuljon be választói közé. Az ifjú leány, parsze nem szól kalandjáról senkinek. Azonban a parasztkocsis a her­czegi fogatot magismerte s elujságolta a dolgot a korcs­mában, a hol Brassy, a kit Wilkes mellőzésével meg Folytatása a.'mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents