Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

„IN Y I R V I D É K" 983. Kb. 189C. Szabolcsvármegye főispánjától. Dr. Jósa András vármegyei főorvos a julius havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelenles tudomásul vétetik s egész terjedelmében a „Nyírvidék" hivatalos lapban közzé tétetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András és a .Nyírvidék' hivatalos lap szerkesztősége jelen határozaton értesíttetik. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának az 1890. évi augusztus hó 13-án tartott üléséből. Kállay András, főispán. 1080/890. F. o. sz. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1890. évi julius hóról. A közegészségügy állása a lefolyt julius hóban sokkal kedvezőbb volt, mint a mult év hasonló havában. Elhalt 1895. julius hóban 754 egyén, azaz 3. 0 pro mille, ami évi 36. 0 pro mille halálozásnak felel meg, a folyó év juliusban pedig 581, azaz 2.„ ami évi 38.* pro mille halalozást mulat. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezek szerint elhait 289 fi, 295 nő, még pedig 7 éven alóli fi 190, nő 173, összesen 363. az összes elhaltaknak 62.„"/„-a, 7 éven felüli fi 99, nő 122, összesen 221, az összes elhaltaknak 38.,, /„-a. Gyógykezelésbe nem részesült a 7 éven aluliak kö­zül 78, azaz 21. < g u/„-a, a 7 éven felüliek közül 56, azaz 25.,"/,. Átlagosan nem gyógykezeltetett 22. 9°/ u-a. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyír­egyházán következőleg mutatkozott, elhalt a 1896. 1000 1895. járásban junius hóban lakos közül junius hóban kisvárdai 2. a, „ 3. 2, tiszai 2. 3, „ 1-9, dadai alsó 2.„ „ 2.,, dadai felső 1. 9, „ 3.,, bogdányi 2.,, „ 3. }, nyírbátori 2. 7, „ 3.,, nagykállói 2. 6, „ 3.«, Nyíregyházán 2. 8, „ 3.„. Ragályos betegségben elhalt 1895. julius hóban — 16 községben 19 egyén, az összes 754 elhaltaknak 2. 3°/o-a és pedig: vérhasban 2 községben 2, vörhenyben 5 köz­ségben 8, kanyaróban 3 községben 3, roncsoló torok ­lobban 6 községben 6 egyén. Ilynemű betegségben 1896. julius havában elhalt 9 községben 15 egyén, az összes 584 elhaltaknak 2. 4"/u-a. és pedig : Hólyagos himlőben, Ibrányban 3. Vörhenyben, Nyíregyházán 4, Bogdányban 1, össze­sen két községben 5. Kanyaróban, Halászban 1. Roncsoló ttroklobban, Kisvárdán, Rakama/.on, Halász­ban, Nyírbátorban, Piricsén, Napkoron 1—1, összesen 6 községben 6 egyén. Járvápynyá fajulható ragályos bete^ülési eset a bejelentések szerint julius hóban előfordult: roncsoló toroklob é s torokgyik 20, hólyagos himlő 6, vörheny 11, kanyaró 9, hasi hagymáz 2, vérhas 2, összesen 50 eset. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint a következőleg mutat­kozott: Veleszületett gyengeség 125, gyomorbélhurut 74, tüdőgümőkór 70, görcsök, tüdőmellhártyalob 42—42, aggkór 29, gyermekaszály, brightkór 24—24, agykérlob 14, gutaütés 10, véletlen esemény, marasmus 8—8, malária, torokhörglob 6—0, hashártyalob 7, szervi szív­baj 5, erőszakos halál, gomba mérgezés 4—4, gyomor­rák, görvélykór 3—3, evvér, angolkór, rák 2—2, pokolvar, gyermekágyi láz, tüdőlégdag, niéhrák, öngyilkosság, buja­kór, nehez szülés, agygerinczlob, deriue, vérhányás, heveny izületi lob 1—1. a kisvárdai járásban a tiszai „ a dadai alsó „ a dadai felső „ a bogdányi „ a nyírbátori , a nagykállói Nyíregyházán A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyvek kivonata szerint mulasztás történt: 7 esetben, bírságolás — esetben, 6 — 1 ­1 1 i' , » — » 6 — . 3_ • . - 1 Összesen: 52 esetben, bírságolás 2 esetben. A főszolgabírói hivataloktól beérkezett nyilvántartói könyv kivonatok és vizsgálati jegyzőkönyvek igazolása szerint 50 e=etben vele született gyengeseg folytán zsenge korban beállott hirtelen elhalálozás miatt a szülők a bír­ságolás alól felmentettek. Idegen ápolásban hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt összesen 181, kik közül 38 törvényes, 143 törvénytelen ágyból származott; ezek közül 180 egész­ségesnek. 1 betegnek találtatott. Nyíregyházán 37. Nagy­Kálióban 31, Uj-Fejértón 17, Kis-Várdan 13, Balkány­ban II, Nyir-Bítorban 6, Napkoron, Bujon 5-5, Ve­resmart-, Fényes-Litke-, T.-Polgár-, Gáva-, Kemecsén 4—4, Kanyáron, Kótajban 3 — 3, Mandok. Tisza-Dada-, T.-Lök-, Pilis-. Kálló-Semjénben 2—2, Ajak-, Karász-, Dögbe-, Zsurk-, Szalóka-, Tímár-, Rakamaz-, Halász-, Raád-, Demecser-. Oros-, Piricse-, Ny.-Bakta-, K.-Léta-, M.-Pócs-, Nyir-Adonyban és Acsádon 1 — 1, A körorvosok tevékenysége a főszolgabirák által beküldött működési naplók kivonata szerint beigazoltatott. Tápszerek és italok számos esetben, kedvező ered­ménynyel vizsgáltattak. A nagykállói közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 70, julius hó folyamán felvétetett 119, ápoltak száma összesen 189. Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulava 67, javulva 33, gyógyulatlanul 4. Meghalt 4. Összes fogyaték 108, a hó végével ápolás alatt maradt 81, ápolási napok száma 2286. A kisvárdai közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 43, julius folyamán felvétetett 79, ápoltak száma összesen 112. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 43, javulva 14, gyógyulatlanul 10. Meghalt 3. Összes fogya­ték 70, a hó végével ápolás alatt maradt 52, ápoiási napok száma 1503. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult: Szt.­György-Ábrányban egy állítólag vízbe fojtott győrinek és egy két év előtt megölve talált hullán, Nagy-Kállóban egy agyonlőtt, Napkoron egy a„'yonütö!t, Nyíregyházán verekedés közben koponya repedést szenvedett egyén hulláján. Rendőri bonczolat eszközöltetett Nagy-Kílló egy öngyilkos és Pthrügyön egy kolera tünetek közt elhalt egyén hulláján, a bonczolat azonban csak heveny gyo­morbélhurutol igazol. Orvosrrndőri hulla szemle tartatolt: Doinbrádon két vizbe falt egyén, Kisvárdán egy gomba mérgezésben elhalt, Karászban e?y vizbe fúlt, Thuzséron egy vízből kifogott ösmeretlen, Bezdéden három gomba mérgezésben elhalt és egy epilepsiában szenvedőnek, a Rakamaz alatt kútba esés folytán elhalt. Besztereczen egy vizbe fult, Balkányban gutaütött, Nyíregyházán egy a szekérről a lovak közzé esett elgázolt egyén hulláján. Látlelet kiállíttatott 10 súlyos és 17 könnyű tesli­sértésről. Állatorvosok julius hóról jelentést nem küldtek. Nyíregyháza, 1896. augusztus 12. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. sertés sertésvészben elhullott, ez okból Béliek községben és a nevezett tanyán a sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. augusztus 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14498. K. íf)9 6. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyir-Béltek községhez tartozó „Czifra szállás' tnnyán Mandel József kárára 22 drb A „NYÍRVIDÉK' TÁKCZÁJA. M^g egy levél ugyanazon barátomhoz. Édes Barátom! Az eszmék tisztázása az emberiseg közérdeke; ez oknál fogva a tárgyilagos és higgadt vitat­kozás, melynek nem hiúság, hanem az igazság őszinle szeretete a forrása es indító oka, mindenkor hozzájárul az emberiség előhaladásához. — Hiszen nem legyőzni, hanem mrggyózni a hivatása minden humánus erzelmü és felvilágosodott gondolkozású embernek. S miután te nyíltan kifejezed legközelebbi leveledben, hogy te gon­dolataidat leplezetlenül kifejezed s nyílt választ kérsz feltett kérdéseidre, kívánságod szerint, neved elhallgatá­sával (pedig sokan erdeklődnek irántad Nyíregyházáról!) felelek a keresztyémég jövőjét kétségbevonó szavaidra. E lap 32. számának .Tárczá'-jában közlött levelem meggyőzött arról — amint irod — hogy a vallás a jövőben sem lesz nélkülözhető, sőt a műveltség hova­tovább fejlődésével vallasosabbak les nek az emberek, de vallás alatt nem érted a keresztyénséget, hanem valami „humanismus vallásáról" beszélsz, mely minden­kit egyesíteni fog. Hiszen „nem lehet a jövő vallása, mely annyiféle felekezetre oszlik, mint a keresztyénség Ezen első ellenvetésedre csak röviden felelek. — Tekintsd meg csak az összes létező ker. felekezeteket, miben egyeznek és miben különböznek? — Ugy-e, az Istenliuság eszméje, a felebaráti szeretet és egy — e föld határain tul eső — isteni igazságszolgáltatás gon­dolata mindenik ker. felekezet alapgondolata. A fődolog tehát mindenikben ugyanaz, a lényeg, a tartalom min­denütt egy. Az, hogy külsőleg különbség van közöttünk, hogy egyházszervezeti s Istentiszteleti formákban nagy eltéréseket mutat fel a keresztyénség, csak természetes folyománya az olyan eszme-gazdag szellemi kincsnek, aminő Jézus vallása és más oldalról éppen az mulatja a keresztyén vallás életképességét és jogigényét „a jövő vallása" czirnre, hogy mindig lépést tud tartani a korral és külső intézményeiben minden kor és faj igényeihez hozzá tud simulni. — Én, megvallom, nagy reménynyel látom azt, hogy annyi sokféle felekezetté tud szél válni a keresztyénség; ez az eszme munkája. Másik kifogásod az elölialadás nevében hangzik el. „Az emberiség — mondod — az ismeret minden ágában messzire előrehaladt, szellemi látkörünk kitágult, ismer­jük az ég titkait is épugy, mint a parányok életét, ismerjük az emberiség múltját sokkal jobban, mint elő­deink; miért rágódunk tehát egyedül a minden szellemi élet központját képező vallás mezején azon, ami 1900 évvel ez/.előtt inxradt ránk örökségül!" Uj vallást kívánsz az előhalad is nevébrn. Mielőtt tárgyi kifogásaidra tér­nék, csak azt kérdem: mindenütt áldás a rohamos uji­tás ? Nincsenek a szellemi életnek oly tájai, melyeken a mindenáron előhaladni akarás egyenes visszaesés ? Hiszen te tudod, hogy a szobrászat fénykora nem a inai kor, hanem a görögök világa volt : tudod, hogy Phidias ós Praxiteles ót 1 nem volt senki, aki tökéletesebb szépsé­get tudott volna faragni márványból, mint őt s tudod azt is, hogy egy Palesztrina zeneművei még 111a is utol­érhetetlenek. Amint hit a művészet terén nincs közünk a korhoz, időhöz — inert az az örökkévalóságé, — úgy a szellemi életnek ama másik mezején : a vallás terén sincs jogunk kérdezni egy vallás-alapítótól sem: mikor születtél, melyik korhoz tartozol ? — Mert ha valaki megtalálta az Islennel val > tökéletes kibékülést s ezzel a kebel békéjét biztosilolta, az az öss/.es emberi korokra szóló művet alkotott s alkotása az örökkévalóság erejé­vel bír. Es most az olvasó szivei engedelmével tárgyi ki­fogásodat veszem sorba : „Krisztus evangéliumi a gyakorlati életben megvaló­sithatlan, mert az ellenség szeretetére közönséges ember képtelen.* — Oh ne hidd. — Nézd csak az emberiség haladásit e t ren is. L ito 1, niiro valók a „ Veres-kereszt­egylet"-ek? Ugy-j, hogy a csatamezőn elesett sebesül­tekben nem néziük többé az ellenséget, hanem a sze­Szabolcsvármegye alispánjától. 14547. K. 1896. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szalniárvármegye alispánjának 19004/1896. szám alatt kelt átiratát szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedes végett közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus 11-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 19604/896. Szatmárvármegye alispánjá­tól. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi julius hó 17-én a farkasaszói határban egy ismeretlen 20—2.'éves egészséges külömben csendes leány eltévelygett — kit Pap Ilia farkasaszói lakos magahoz vitt s gondozása ala vett. A leány a hozza intezelt kérdésekre nem telel, sőt beszélő tehetségének jelet sem adla. — Személyleirása: korú: 20—22 éves, nagysága: közép, arcza: lojásdad, aicz­szine: barna, szeme: kékes-szürke, baja: gesztenyeszin, fogai épek, ismertető jele: arcza kissé himlőhelyes, ruhá­zati: vászon ing. tarkás boltiszoknya, nyakában egy rügy veres harasztkendő, fején ócska készkendő. Van szerencseui tehát az iránt megkeresni a tek. törvényható­ságot, hogy a fentebbieket a lehető legelterjedtebb mó­don közhírré tenni szíveskedjék hogy hozzátartozói a szerencsétlen leányt Farkasaszó községben átvehessék. Nagy-Károly 1896. julius 31. Nagy, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 14548. K. TS967 A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város pogár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szatmárvármegye alispánjának 17010,96. szám alatt kelt átiratát szabályszerű közhírré tétel s esetleges intéz­kedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus hó 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 17010/96. Szatmárvármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Erdélyi István fehér­gyarmati lakos jelenti, hogy leánya Erdélyi Borbála ezelőtt öt évvel két gyermeknek hátrahagyásával Fehér­gyarmatról eltávozott. Mintegy 2—3 évvel ezelőtt Nagy­Károlyból szüleihez levelet intézett, azóta azonban liol­tartózkodásáról ér'esitést nem adott. Mennyiben életben­létéről sem adott tudomást és ha talán elhalt volna, a kiskorú gyermekek gyámhatósági gondozást is igényelnek. Felhivom tehát a tek. törvényhatóságot, hogy nevezettet nyomoztatni s feltalálás esetén engem további intézked­hetés végett mielőbb értesíteni szíveskedjék. Személy­leírása következő: Neve Erdélyi Borbála, születési éve 1866., vallása ev. ref., termete közép, arcza kerek, szeme kék, szemöldöke szökés, születési helye Fehérgyarmat Szatmármegye, orra rendes, szája szabályos, haja gesz­tenyeszin, fogai épek, különös ismertető jele szeme keresztbe álló és nézés alkalmával orrán keresztbe néz, illetőségi helye Fehérgyarmat, irni, olvasni nem tud. Nngy-Károly, 1896. julius 30. Nagy, alispán. 14709 K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Mező-Turon, 1867. évben született Huszed Áron hadköteles (atyja Áron, anyja k'ohn Bobi) hadkötelezett­ségének mai napig sem tévén eleget, tartózkodási helye pedig ismeretlen lévén, felhívom, hogy nevezettet járása a város, illetve a község területén nyomozza, feltalálása eseten erről, hozzám, táviratilag tegyen jelentést. Nyíregyházán, 1896. augusztus 13. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. gény, szánalomra méltó embert látjuk benne, — akin segítenünk kell, ha egy perczczel azdőtt tán fegyverét sütötte is ránk. Én hiszem, hogy a humanismus terje­désével az emberi keblekben is lakhelyet talál inajd az örök szeretet, mely szelídséggel fogja az ellenseget is lefegyverezni. A keresztyén „világgyűlölö', mert azt tanítja, hogy a világról le kell mondania az embernek s odaadnia mindenét, hogy az „egy kincsért" becserélje; pedig ma már a természet minden erejét és anyagát birtokunkba venni törekszünk." Igazad van, az „egy kincsért", a szív boldogságáért mindent fel kell áldoznunk, de hát vájjon nem a legfőbb, nem a legdrágább kincs-é a boldogság ? De hát a h izáért is nem minden áldozatra kész-e az igaz magyar ?! Oh bizony a legfőbb czélért mindent fel­áldozunk s ez nem világgyűlölet, hanem a világ helyes értékelésén alapuló okos cselekedet. „A keresztyénség minden emberi Icözvsség iránt kö­zönyös." Valóban?" Hit a családi élet szentségét nem a keresztyénség teremtette-é meg? Amely vallás felebaráti szeretetet hirdet, a világ kerülésére s a rideg elzárkó­zottságra tanitje-é az embert? A szeretet csak a világ­ban élhet s az a vallás, mely zászlajára a legfőbb köte­lességül a szeretetet írja fel, világkerülő nem lehet. „A kereszlyéns égnek nincs érzéke a természet szép­sége iráni, ellensége a természet vizsgálásának " Óh távolról som. Jézusnál jobban senki sem szerette s becsülte a természetet és annak szépségeit, — mert ő dicsőitelte ineg a természetet, mikor azt a Mennyei Atya teremtményének mondolla s annak rendjében bölcsesé­get és szeretetet látott mindenütt. Hasonlatait is azért meríti oly előszeretettel a természet életéből, hogy figyel­münket a természetre irányozza s a szellemi élet vezető­jének, tanítójának tüntesse fel azt minden időben. „A keresztyénség nem ismer előkelőségei, felforgatja a társadalmi rendet, mert minden embert egyenlőnek mond . . ." Nincs igazad, édes Barátom! A ker. vallás

Next

/
Thumbnails
Contents