Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
„IN Y I R V I D É K" 983. Kb. 189C. Szabolcsvármegye főispánjától. Dr. Jósa András vármegyei főorvos a julius havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelenles tudomásul vétetik s egész terjedelmében a „Nyírvidék" hivatalos lapban közzé tétetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András és a .Nyírvidék' hivatalos lap szerkesztősége jelen határozaton értesíttetik. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának az 1890. évi augusztus hó 13-án tartott üléséből. Kállay András, főispán. 1080/890. F. o. sz. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1890. évi julius hóról. A közegészségügy állása a lefolyt julius hóban sokkal kedvezőbb volt, mint a mult év hasonló havában. Elhalt 1895. julius hóban 754 egyén, azaz 3. 0 pro mille, ami évi 36. 0 pro mille halálozásnak felel meg, a folyó év juliusban pedig 581, azaz 2.„ ami évi 38.* pro mille halalozást mulat. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezek szerint elhait 289 fi, 295 nő, még pedig 7 éven alóli fi 190, nő 173, összesen 363. az összes elhaltaknak 62.„"/„-a, 7 éven felüli fi 99, nő 122, összesen 221, az összes elhaltaknak 38.,, /„-a. Gyógykezelésbe nem részesült a 7 éven aluliak közül 78, azaz 21. < g u/„-a, a 7 éven felüliek közül 56, azaz 25.,"/,. Átlagosan nem gyógykezeltetett 22. 9°/ u-a. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott, elhalt a 1896. 1000 1895. járásban junius hóban lakos közül junius hóban kisvárdai 2. a, „ 3. 2, tiszai 2. 3, „ 1-9, dadai alsó 2.„ „ 2.,, dadai felső 1. 9, „ 3.,, bogdányi 2.,, „ 3. }, nyírbátori 2. 7, „ 3.,, nagykállói 2. 6, „ 3.«, Nyíregyházán 2. 8, „ 3.„. Ragályos betegségben elhalt 1895. julius hóban — 16 községben 19 egyén, az összes 754 elhaltaknak 2. 3°/o-a és pedig: vérhasban 2 községben 2, vörhenyben 5 községben 8, kanyaróban 3 községben 3, roncsoló torok lobban 6 községben 6 egyén. Ilynemű betegségben 1896. julius havában elhalt 9 községben 15 egyén, az összes 584 elhaltaknak 2. 4"/u-a. és pedig : Hólyagos himlőben, Ibrányban 3. Vörhenyben, Nyíregyházán 4, Bogdányban 1, összesen két községben 5. Kanyaróban, Halászban 1. Roncsoló ttroklobban, Kisvárdán, Rakama/.on, Halászban, Nyírbátorban, Piricsén, Napkoron 1—1, összesen 6 községben 6 egyén. Járvápynyá fajulható ragályos bete^ülési eset a bejelentések szerint julius hóban előfordult: roncsoló toroklob é s torokgyik 20, hólyagos himlő 6, vörheny 11, kanyaró 9, hasi hagymáz 2, vérhas 2, összesen 50 eset. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint a következőleg mutatkozott: Veleszületett gyengeség 125, gyomorbélhurut 74, tüdőgümőkór 70, görcsök, tüdőmellhártyalob 42—42, aggkór 29, gyermekaszály, brightkór 24—24, agykérlob 14, gutaütés 10, véletlen esemény, marasmus 8—8, malária, torokhörglob 6—0, hashártyalob 7, szervi szívbaj 5, erőszakos halál, gomba mérgezés 4—4, gyomorrák, görvélykór 3—3, evvér, angolkór, rák 2—2, pokolvar, gyermekágyi láz, tüdőlégdag, niéhrák, öngyilkosság, bujakór, nehez szülés, agygerinczlob, deriue, vérhányás, heveny izületi lob 1—1. a kisvárdai járásban a tiszai „ a dadai alsó „ a dadai felső „ a bogdányi „ a nyírbátori , a nagykállói Nyíregyházán A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvek kivonata szerint mulasztás történt: 7 esetben, bírságolás — esetben, 6 — 1 1 1 i' , » — » 6 — . 3_ • . - 1 Összesen: 52 esetben, bírságolás 2 esetben. A főszolgabírói hivataloktól beérkezett nyilvántartói könyv kivonatok és vizsgálati jegyzőkönyvek igazolása szerint 50 e=etben vele született gyengeseg folytán zsenge korban beállott hirtelen elhalálozás miatt a szülők a bírságolás alól felmentettek. Idegen ápolásban hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt összesen 181, kik közül 38 törvényes, 143 törvénytelen ágyból származott; ezek közül 180 egészségesnek. 1 betegnek találtatott. Nyíregyházán 37. NagyKálióban 31, Uj-Fejértón 17, Kis-Várdan 13, Balkányban II, Nyir-Bítorban 6, Napkoron, Bujon 5-5, Veresmart-, Fényes-Litke-, T.-Polgár-, Gáva-, Kemecsén 4—4, Kanyáron, Kótajban 3 — 3, Mandok. Tisza-Dada-, T.-Lök-, Pilis-. Kálló-Semjénben 2—2, Ajak-, Karász-, Dögbe-, Zsurk-, Szalóka-, Tímár-, Rakamaz-, Halász-, Raád-, Demecser-. Oros-, Piricse-, Ny.-Bakta-, K.-Léta-, M.-Pócs-, Nyir-Adonyban és Acsádon 1 — 1, A körorvosok tevékenysége a főszolgabirák által beküldött működési naplók kivonata szerint beigazoltatott. Tápszerek és italok számos esetben, kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A nagykállói közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 70, julius hó folyamán felvétetett 119, ápoltak száma összesen 189. Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulava 67, javulva 33, gyógyulatlanul 4. Meghalt 4. Összes fogyaték 108, a hó végével ápolás alatt maradt 81, ápolási napok száma 2286. A kisvárdai közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 43, julius folyamán felvétetett 79, ápoltak száma összesen 112. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 43, javulva 14, gyógyulatlanul 10. Meghalt 3. Összes fogyaték 70, a hó végével ápolás alatt maradt 52, ápoiási napok száma 1503. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult: Szt.György-Ábrányban egy állítólag vízbe fojtott győrinek és egy két év előtt megölve talált hullán, Nagy-Kállóban egy agyonlőtt, Napkoron egy a„'yonütö!t, Nyíregyházán verekedés közben koponya repedést szenvedett egyén hulláján. Rendőri bonczolat eszközöltetett Nagy-Kílló egy öngyilkos és Pthrügyön egy kolera tünetek közt elhalt egyén hulláján, a bonczolat azonban csak heveny gyomorbélhurutol igazol. Orvosrrndőri hulla szemle tartatolt: Doinbrádon két vizbe falt egyén, Kisvárdán egy gomba mérgezésben elhalt, Karászban e?y vizbe fúlt, Thuzséron egy vízből kifogott ösmeretlen, Bezdéden három gomba mérgezésben elhalt és egy epilepsiában szenvedőnek, a Rakamaz alatt kútba esés folytán elhalt. Besztereczen egy vizbe fult, Balkányban gutaütött, Nyíregyházán egy a szekérről a lovak közzé esett elgázolt egyén hulláján. Látlelet kiállíttatott 10 súlyos és 17 könnyű teslisértésről. Állatorvosok julius hóról jelentést nem küldtek. Nyíregyháza, 1896. augusztus 12. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. sertés sertésvészben elhullott, ez okból Béliek községben és a nevezett tanyán a sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. augusztus 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14498. K. íf)9 6. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyir-Béltek községhez tartozó „Czifra szállás' tnnyán Mandel József kárára 22 drb A „NYÍRVIDÉK' TÁKCZÁJA. M^g egy levél ugyanazon barátomhoz. Édes Barátom! Az eszmék tisztázása az emberiseg közérdeke; ez oknál fogva a tárgyilagos és higgadt vitatkozás, melynek nem hiúság, hanem az igazság őszinle szeretete a forrása es indító oka, mindenkor hozzájárul az emberiség előhaladásához. — Hiszen nem legyőzni, hanem mrggyózni a hivatása minden humánus erzelmü és felvilágosodott gondolkozású embernek. S miután te nyíltan kifejezed legközelebbi leveledben, hogy te gondolataidat leplezetlenül kifejezed s nyílt választ kérsz feltett kérdéseidre, kívánságod szerint, neved elhallgatásával (pedig sokan erdeklődnek irántad Nyíregyházáról!) felelek a keresztyémég jövőjét kétségbevonó szavaidra. E lap 32. számának .Tárczá'-jában közlött levelem meggyőzött arról — amint irod — hogy a vallás a jövőben sem lesz nélkülözhető, sőt a műveltség hovatovább fejlődésével vallasosabbak les nek az emberek, de vallás alatt nem érted a keresztyénséget, hanem valami „humanismus vallásáról" beszélsz, mely mindenkit egyesíteni fog. Hiszen „nem lehet a jövő vallása, mely annyiféle felekezetre oszlik, mint a keresztyénség Ezen első ellenvetésedre csak röviden felelek. — Tekintsd meg csak az összes létező ker. felekezeteket, miben egyeznek és miben különböznek? — Ugy-e, az Istenliuság eszméje, a felebaráti szeretet és egy — e föld határain tul eső — isteni igazságszolgáltatás gondolata mindenik ker. felekezet alapgondolata. A fődolog tehát mindenikben ugyanaz, a lényeg, a tartalom mindenütt egy. Az, hogy külsőleg különbség van közöttünk, hogy egyházszervezeti s Istentiszteleti formákban nagy eltéréseket mutat fel a keresztyénség, csak természetes folyománya az olyan eszme-gazdag szellemi kincsnek, aminő Jézus vallása és más oldalról éppen az mulatja a keresztyén vallás életképességét és jogigényét „a jövő vallása" czirnre, hogy mindig lépést tud tartani a korral és külső intézményeiben minden kor és faj igényeihez hozzá tud simulni. — Én, megvallom, nagy reménynyel látom azt, hogy annyi sokféle felekezetté tud szél válni a keresztyénség; ez az eszme munkája. Másik kifogásod az elölialadás nevében hangzik el. „Az emberiség — mondod — az ismeret minden ágában messzire előrehaladt, szellemi látkörünk kitágult, ismerjük az ég titkait is épugy, mint a parányok életét, ismerjük az emberiség múltját sokkal jobban, mint elődeink; miért rágódunk tehát egyedül a minden szellemi élet központját képező vallás mezején azon, ami 1900 évvel ez/.előtt inxradt ránk örökségül!" Uj vallást kívánsz az előhalad is nevébrn. Mielőtt tárgyi kifogásaidra térnék, csak azt kérdem: mindenütt áldás a rohamos ujitás ? Nincsenek a szellemi életnek oly tájai, melyeken a mindenáron előhaladni akarás egyenes visszaesés ? Hiszen te tudod, hogy a szobrászat fénykora nem a inai kor, hanem a görögök világa volt : tudod, hogy Phidias ós Praxiteles ót 1 nem volt senki, aki tökéletesebb szépséget tudott volna faragni márványból, mint őt s tudod azt is, hogy egy Palesztrina zeneművei még 111a is utolérhetetlenek. Amint hit a művészet terén nincs közünk a korhoz, időhöz — inert az az örökkévalóságé, — úgy a szellemi életnek ama másik mezején : a vallás terén sincs jogunk kérdezni egy vallás-alapítótól sem: mikor születtél, melyik korhoz tartozol ? — Mert ha valaki megtalálta az Islennel val > tökéletes kibékülést s ezzel a kebel békéjét biztosilolta, az az öss/.es emberi korokra szóló művet alkotott s alkotása az örökkévalóság erejével bír. Es most az olvasó szivei engedelmével tárgyi kifogásodat veszem sorba : „Krisztus evangéliumi a gyakorlati életben megvalósithatlan, mert az ellenség szeretetére közönséges ember képtelen.* — Oh ne hidd. — Nézd csak az emberiség haladásit e t ren is. L ito 1, niiro valók a „ Veres-keresztegylet"-ek? Ugy-j, hogy a csatamezőn elesett sebesültekben nem néziük többé az ellenséget, hanem a szeSzabolcsvármegye alispánjától. 14547. K. 1896. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szalniárvármegye alispánjának 19004/1896. szám alatt kelt átiratát szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedes végett közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus 11-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 19604/896. Szatmárvármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi julius hó 17-én a farkasaszói határban egy ismeretlen 20—2.'éves egészséges külömben csendes leány eltévelygett — kit Pap Ilia farkasaszói lakos magahoz vitt s gondozása ala vett. A leány a hozza intezelt kérdésekre nem telel, sőt beszélő tehetségének jelet sem adla. — Személyleirása: korú: 20—22 éves, nagysága: közép, arcza: lojásdad, aiczszine: barna, szeme: kékes-szürke, baja: gesztenyeszin, fogai épek, ismertető jele: arcza kissé himlőhelyes, ruházati: vászon ing. tarkás boltiszoknya, nyakában egy rügy veres harasztkendő, fején ócska készkendő. Van szerencseui tehát az iránt megkeresni a tek. törvényhatóságot, hogy a fentebbieket a lehető legelterjedtebb módon közhírré tenni szíveskedjék hogy hozzátartozói a szerencsétlen leányt Farkasaszó községben átvehessék. Nagy-Károly 1896. julius 31. Nagy, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 14548. K. TS967 A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város pogármesterének és a községek elöljáróinak. Szatmárvármegye alispánjának 17010,96. szám alatt kelt átiratát szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus hó 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 17010/96. Szatmárvármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Erdélyi István fehérgyarmati lakos jelenti, hogy leánya Erdélyi Borbála ezelőtt öt évvel két gyermeknek hátrahagyásával Fehérgyarmatról eltávozott. Mintegy 2—3 évvel ezelőtt NagyKárolyból szüleihez levelet intézett, azóta azonban lioltartózkodásáról ér'esitést nem adott. Mennyiben életbenlétéről sem adott tudomást és ha talán elhalt volna, a kiskorú gyermekek gyámhatósági gondozást is igényelnek. Felhivom tehát a tek. törvényhatóságot, hogy nevezettet nyomoztatni s feltalálás esetén engem további intézkedhetés végett mielőbb értesíteni szíveskedjék. Személyleírása következő: Neve Erdélyi Borbála, születési éve 1866., vallása ev. ref., termete közép, arcza kerek, szeme kék, szemöldöke szökés, születési helye Fehérgyarmat Szatmármegye, orra rendes, szája szabályos, haja gesztenyeszin, fogai épek, különös ismertető jele szeme keresztbe álló és nézés alkalmával orrán keresztbe néz, illetőségi helye Fehérgyarmat, irni, olvasni nem tud. Nngy-Károly, 1896. julius 30. Nagy, alispán. 14709 K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Mező-Turon, 1867. évben született Huszed Áron hadköteles (atyja Áron, anyja k'ohn Bobi) hadkötelezettségének mai napig sem tévén eleget, tartózkodási helye pedig ismeretlen lévén, felhívom, hogy nevezettet járása a város, illetve a község területén nyomozza, feltalálása eseten erről, hozzám, táviratilag tegyen jelentést. Nyíregyházán, 1896. augusztus 13. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. gény, szánalomra méltó embert látjuk benne, — akin segítenünk kell, ha egy perczczel azdőtt tán fegyverét sütötte is ránk. Én hiszem, hogy a humanismus terjedésével az emberi keblekben is lakhelyet talál inajd az örök szeretet, mely szelídséggel fogja az ellenseget is lefegyverezni. A keresztyén „világgyűlölö', mert azt tanítja, hogy a világról le kell mondania az embernek s odaadnia mindenét, hogy az „egy kincsért" becserélje; pedig ma már a természet minden erejét és anyagát birtokunkba venni törekszünk." Igazad van, az „egy kincsért", a szív boldogságáért mindent fel kell áldoznunk, de hát vájjon nem a legfőbb, nem a legdrágább kincs-é a boldogság ? De hát a h izáért is nem minden áldozatra kész-e az igaz magyar ?! Oh bizony a legfőbb czélért mindent feláldozunk s ez nem világgyűlölet, hanem a világ helyes értékelésén alapuló okos cselekedet. „A keresztyénség minden emberi Icözvsség iránt közönyös." Valóban?" Hit a családi élet szentségét nem a keresztyénség teremtette-é meg? Amely vallás felebaráti szeretetet hirdet, a világ kerülésére s a rideg elzárkózottságra tanitje-é az embert? A szeretet csak a világban élhet s az a vallás, mely zászlajára a legfőbb kötelességül a szeretetet írja fel, világkerülő nem lehet. „A kereszlyéns égnek nincs érzéke a természet szépsége iráni, ellensége a természet vizsgálásának " Óh távolról som. Jézusnál jobban senki sem szerette s becsülte a természetet és annak szépségeit, — mert ő dicsőitelte ineg a természetet, mikor azt a Mennyei Atya teremtményének mondolla s annak rendjében bölcseséget és szeretetet látott mindenütt. Hasonlatait is azért meríti oly előszeretettel a természet életéből, hogy figyelmünket a természetre irányozza s a szellemi élet vezetőjének, tanítójának tüntesse fel azt minden időben. „A keresztyénség nem ismer előkelőségei, felforgatja a társadalmi rendet, mert minden embert egyenlőnek mond . . ." Nincs igazad, édes Barátom! A ker. vallás
