Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-27 / 52. szám

Y I R V I D É K» Vőgyei Orosz Kaszásnak étellel 12 kr. Etel nélkül 18 kr. Gyűjtőnek étellel 7 kr. Étel nélkül 12 kr. Boglya rakónak étellel 14 kr. Étel nélkül 20 kr. Ruda> hordónak étellel 12 kr. Étel nélkül 18 kr. Aratónak étellel 9 kr. Étel nélkül 15 kr. Kéve Kötőnek étellel 12 kr. Etel nélkül 20 kr. Kéve hányónak. s Széna hordónak étellel 12 kr. Étel nélkül 18 kr. Asztag rakónak étellel 17 kr. Étel nélkül 24 kr. Szántó négy ökörrel ugarra, s keverésre étellel 40 kr. Étel nélkül 51 kr. Szántónak tavaszszal s őszszel vetés alá negy ökörrel étellel 34 kr. Etel nélkül 45 kr. Egy boronalónak négy marhával s egy vetők mint a nyári szántónak étellel 40 kr. Étel nélkül 51 kr. Egy vetőnek különösön étellel 12 kr. Étel nélkül 18 kr. Egy boronáló negy ökörrel etellel 28 kr. Etel nélkül 34 kr. Széna hordónak négy marhával étellel 40 kr. Étel nélkül 51 kr. Trágya hordás télbe két marhával étellel 20 kr. Étel nélkül 24 kr. Egyébkori trágya hordás étellel 24 kr. Étel nélkül 30 kr. Az allyába munkálkodó kőmives, és egyébféle Mester emberek körül dolgozó Napi Számosok étellel 12 kr. Étel nélkül H'kr. Szadott rendes órákra dolgozó mester emberek körül való Napi Számosok étellel 9 kr. Étel nélkül 15 kr. Irtónak étellel 12 kr. Étel nélkül 17 kr. Árok hányónak fel ölnyi szélességű s mélységű egy öles ároktól étellel kr. Etel nélkül 3 kr. A szélessebb, s inéllyebb árkokról pedig azokk mennyiségéhez képpest Nád vágónak 100 Kévétől étellel 17 kr. Étel nélkül 24 kr. Öl í'a v.igónak egy Öltől étellel 15 kr. Étel nélkül 20 kr. Téli akármely másféle munkát tevő napi számosok étellel 7 kr. Etel nélkül 10 kr. — Az újságolvasó közönség ügyeimébe! Guda^ tarlalmauai, uagy lerjedeiweuel lógva a legolcsóbb magyar lap az Egyetértés, a mely az uj évvel immár 31 ik évfolyamába iep. Ez a müveit magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyor sasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatos sága, kitűnősége és a külömböző olvasmányok gazdag tárháza tették az „Egyetértés" t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról valamennyi lap kőzött a legrész letdsebb 3 e mellett tárgyilagos hü tudósítást egyedül az .Egyetértés" közöl. Gazdtsúgi rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközöu ség uem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert at .Egyetértés" kereskedelmi s tőzsdei tudósításnak bősé gével s alaposságával ma már uem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt a „Egyetértés" ben, a mire szüksége van. Vál tozatosau szerkesztett tárczájában auuyi regényolvasmáuyt ad, mint egy lap sem. Hu-uyolcz regéuyt kö öl éven kint, ugy, hogy év alatt 25—30 kötetnyi regényt, részint, a külföldi legjelesebb terméket jó magvarságu fordításban kapnak az „Egyetértés* olvasói. Vm négy külön rovata: az irodalmi, tanügyi, mezőgazdasági és egészségügyi, melyek vasárnaponként a legváltozatosabb tarta lommal jeleunek meg. Ileudesen közöl pári i divit'u dósitásokat s minden nap legalább egy önálló tárczát — a regényen kivül. A ki olvasni valót jjkeres és a világ folyásáról gyorsan és hitelessen akar értesülni, tízesen elő az „Egyetértésire. Az előfizetési pénzek az .Egyetértés" kiadóhivatalába küldendők. Kiadóhivatal: Budapest, IV. ker., Papnövelde u. 8, mely szívesen küld ingyenes mutatványszámot. — Egy bevált újság. Vagy egy fertály esztendő vei ezeiott, oizunyosau etuiékezik rá a magyar közönsé.-, tizennyolc budapesti ujságiró megalapította a Budapesti Napló-t. írók és poéták, a kik közudomás szeriut min dig problemákou törik a fejiike', közös uj problémát állítottak maguknak: miképp kell megteremtem hz .önkezelési" újságírót, miképp kell felszab idi'ani a síjtót a tőke jarma alól, mikep lehet független lapot teremteni, mgeteremteni az újságírók lapjái ? A dió kemeuy volt és nehéz a munka; egyrészt a körülményei; kéuyszere, másrészt egy ua^y eszme vitte rá a tizen uyolezak csoportját, hogy szakítva a zfuroalisztai muuka felo.sztásuak hagyomáuyaival, magukra vállalják ők tizennyolezau az újságíráson kivül még az ujságalapitásuak és az ujságkiadásnak gondjait is. Azonban épp az az „önkezelési* ujságiró, a ki függetlenül miudeu ki adótól és meutesen niiuden méltatlan járomtól, igaz kedve szerint beszélhet, a maga felelősségére és a közöuség tetszésére ugy kezelvén önmagát, hogy bizalmat keltsen és kedveltséget. Nos, ez a probléma, mint a Budapesti Nap'ó-uak országszerte elterjed', komoly formájú, tekintélyes számaiból látjuk, jó sikerrel oldódott meg. A tizeuuyolczak pompásan kezelik önmagukat és világos bizonyságát a lják annak, hogy kevés ember bői kitűnően lehet megszervezni egy respublieát. Ezt a szervezeti kitüuőséget aztáu a Bu lapesii Napló nak minden száma is csodálatos frisse>égel deinonstálja. A Budapesti Napló pompás organizmusa el nem firad, szelleme ki nem merül, logikája meg nem gyöugül. Szeme is nagyszerű a Budapesti Nap!ó nak, meglát mludent és aztán hogy tudja elbeszélni, amit látott! Az egész szervezetnek architektúrája azt bizonyítja, hogy kedvvel rakosgatji itt miudeu ember az újság porcikáit össze. — A legjobb ajándék. Melvik a legjobb, legma radandóbb karacsuuyi njaudekV E'.t kérdi tő üuk illatos pipiron egy láuyka. Bizouyosan kerJik inasukban mások is, sokau, azért nem árt újra elmoudani, hogy a legjobb és legmaradandóbb ajludek egy ,-zep, jó krp 's uiság olyau a minek az olva-ni valój. is c-upa gyönyörűség a képei pedig kezébe való művészi alkotások. Ma hála isteunek. nem is kell a kü'fóldöti keresői ezt a/ aj'n dékot: Magyarországnak is van olynu újságja, n mely mindenképpen fölér a hires külföldi lapokkal. Az OrszágVilág ez.Váradi Antal kép

ts újságja. Ebben az eszteudőben a milleuiuuii ünnepek sok tarka látni valóit oly híven, annyi részletességgel reprodukálta, hogy álmodni se inertünk volna. Az Ország Világnak ez az évfolyam a hú tűkre a milleniumuak; szólóbb, mint akáunilyeu tudós könyv lehetne, és szemléltetőbb, mint akármilyen fest mény, vagy panoráma. Ilogy hallják, hogy az Ország Világ még most se fáradt bele az áldozatokba: kará Csonyi számi megint valami meglepő szép t idéz olvasóinknak. Persze a rendes,gazdag tartalmon kivül: mert az régóta erőssége az Ország Világnak, hogy a legjobb irók irják meg minden sorát. Ön pedig, kérdezó-kölő kisasszony, forduljou a legszebb ajáudékért az Ország Világ kiadóhivatalához (Budapest V. hold u. 7. szám.) Ha mutatványszámot akar kaphat ingven; az Ország Világ előfizetési ára egyébként negyed évre 2 frt. — Ilogy a kvótát inegszavazzuk-e vagy uem, az most már toooe uem * vaiasztóis, hauem a t. honatyák i baji és gondja de hogy melyik lapra fizessünk elő most ! i közelgő újévben ez meg a mi bajunk és gondunk. Mert • pik és anyák nagy gondja ám az. hogy jó lapot adja nak leányaik és fiaik kezébe. Azért nagym ajánlatos a „Képes Családi Lip)k* czimű kitűnően szerkeztett I szépirodalmi képes hetilap megrendelése, mert ez a lap ' újévtől már 19. évfolyamba lép, és ez idő alatt kedvelt ! újságja volt és hisszük, hogv maradt majdnem minden j művelt magyar családnak. E öfizetési ára egész évre 6 I frt félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr. Tessék mutat\ ványszamért a „Képes Családi Lipok* kiadóhivatalához (Budapest V. ker. Vaczi körút 42 szám II em.) fordulni Lányok Regenytára Amikor még uem c>ak szükség hazafias kötelesség, de ami még eunél is sokkal több: valóságos divat volt Migyarországou a regényolvasás (mert tniuden egyéb olvasmányt halálra györröti a censura), akkor lett álta láuossá az is hogy magyar uri lányok olvashassanak mindenfele regéuyt. Liuyok alatt ertve ezúttal azokat a ti aal tere ütéseket, akik nem gyermekek már de meg nem is kisasszonyok. Zsenge irodalmunk abbau az időben még uem gondoskodhatott arról, hogy a fej lődő hajadonokat, külöu, nekik való szellemi táplálékkal lássa el, s minthogy az irodalmi élvezet még is szűkség, sót hazafi is divat volt, természetes, hogy e lányok me^kapiák ami után auuyira sóvárogtak, és trivi ális szóval élve, falták a regényeket. Pedig nem kell hozzá valami nagy paeaagog bölcsesség, hogy bárki is tisztában legyen azzal, hogy e regeuyek amiuő uagy gyönyörűséget nyithatnak a kifej ett, megállapodott férfinak vagy asszonynak, ép olyau mertékben kell, hogv károsau hatottak légyeu a ser düiő nemzedékre. A jó, tiszta bor is kellő mértéktartással erősiti a fértiu

r, de a gyermeknek káros szivdobo gást okoz, nem ritka uépeu szívbeteggé is teszi. Az az axióma, hogy regéuyt olvashat mindenki, mert aki érti, auuak nem árt, aki nem érti, annak épeu nem ári ? — minden okos szülő előtt inkább elmés formájü bamba ság mint igazság. Mert az értés és uem értés között van az idő előtti megértés, amely csak ártalmas lehet; a sejtésuek értéssé kifejlesztése, amely nagyon gyakran megmérgezően hathat. Az Athenaeum részyényiársulat nagy és nemes feladatott tűzött maga elé, amidóu a „Fiatal lányok regénytárát* megindította Mert részben azt tette fölöslegessé, hogy a mi fiatal lányaink a nem nekik való regényekkel rontsák vagy legalább is zavar jlk meg a S'ját tiszta érzelmi világukat; részben lehetővé tette, hogy olyau irodalmi műveket olvashassanak, melyek a mi viszonyainknak, ami gondolkozásunkat, ami állapotainkat világítják meg: tisztán, határozottan PS mindig javitólág, nemesitőleg. Az Atheuaeum ezen vállalata megiuditásával való ságos hiva:ást teljesít. És e hisonlófiju irodilmi müvek legkitűnőbb irói valóságos lelkesedéssel támogatják a társulatot, abbau, hogy ezt a nemes hivatását minél tökéletesebben teljesíthesse. A mult évben sziute kísérlet gyanánt. megjelent az első két kötet: „Katalin" irta Benedek E ek, és „Pipiske", meiynek szerzője Szabóné Nogál I Jank i; és ezek olyan kapósakká váltak, hogy egyik kiadás szinte kergette a másikat. E'. legjobban bizouyiija, hogy m nnyire hézagpótló a vállalat és mirő jól vila-ztotta meg az Athenaeum annak munkásait. Ezek a köuyvek uem is szorultak a hirdetésre, mert maguk az olvasó leányok, — s külöuöseu a szülők, — szinte rajongva terjesztik ismerőseik körében. Csupácaz volt szükséges, tngy a magyar közönség megtudja, hogy ilyen fajtájú magyar könyv is van, és annak a legnagyobb mértékbeu elterjedéséhez többé kétség sem férhetett. Az idén e vállalatnak már hirmidik kötete is megjelent: Giál Mózesnek a .Legkisebbik leány" czimű regénye, mely olyan gyönyörű, annyira tiszta és nemes mű, a leányok — s általában a ser iülő, érd ifjúság lelkületének oiyan fokú tudásával vaa megalkotva, hogy alig képzeih ;tünk családot, melynek ezt a kötetet feltétlenül megszerezuie ne kelleue. Igy, és azért a leg szebb jövőt jísolh lt juk a „Fi ital lányok regénytárának", és aiig varjú';, ho^y a hasonfajtáju külföldi termékeket minél hamarább végleg kiszorítsa ami lányaiuk könyv tárábó'. — Előkelő folyóirat. A lezajlott választási küzdelem okozta izgalom s a megoldásra váró politikai és közgazdasági kérdések fontossága, amelyeknek publicistikai megvitatása idegessé és etl'ogulttá teszi nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti sajtó mérsékeltebb elemeit is, tokozott érdeklődést kell, hogy keltsen a Székely Sámuel szerkesztésében megjelenő szapadelvüpárti, — de független - „Politikai Hetiszemle

1' hetilap iráni, amely lap tárgyilagos és független magatartásával rövid h írom evi fennállása alatt irányadó polgári köreink elsőrendű orgánumává felküzdötte magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata e lapnak a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja, amiért is klubbokban, kaszinókban, olvasókörödben és nagyobb kávéházakban különös kedveltségnek örvend. — A „Poliiikai Hetiszemle", az országnak ez az egyetlen komoly irányú hetilapja, azonkívül rnég fényes kiállítás, gazdag es változatos tartalom, etikai és szellemi színvonal tekinteteben valósággal vetekedik a külföld legjobb hehrevue-ivel. Kiadóhivatal: Bpest, VIH., Kerepesi-ul 17 Előfizetési ár egész évre 10 frt. Érlcxitév. Igen tisztelt előfizetőimhez! Bocsánatot kell kérnem, hogy szavamat, melylyel azt ígértem, hogy „Zaj és kaczaj" czimű könvvem az idei karácsonyra megjelenend — be nem válthatom, ; de ez nem én miattam, hanem igen tisztelt gyűjtőim | miatt történik, akik a gyűjtő-iveket máig be nem küldték. E miatt a nyomatandó példányok szátna iránt előbb tájékozva nem lévén — az anyagot a „Budapesti Hirlap* nyomdájának csak deczember 18-án küldhettem fel, ahonnan azt az igéretel nyertein, hogy könyvem a jövő hó végére lesz kész. Ezideig szives elnézésüket kéri Nyíregyháza. 1896. deczember 23. igazi tisztelőjük Kálnay László. A szépszemű asszony. Odalent Boszniában, a hol a Kelet már egy macskaugrásnyira sincs, mert betekint a szobánkba ha nyitva felejtjük az ablakot, minden emberuek van egy második ueve is, a mely becizgető, kedveskedő, jellemző, vagy günyos, a szerint a miut az illető rászolgált. Maga a uep adj i, vagy a környezet, vagy a körülményék, de egyik a három közül miuden-jseire, legtöbbször az első. íjy jutott Kállay Bininé Bi hle i Vilma grófnő is ta szépszemű asszony uevéluz. Nem jelző az már csupán, liaueui v.ilóoágoi uév, a tneiy e.tekint a bóktól es a hódolattól. Az európti ember, ha ilyen uévre akad, rögtöu az elkereszteies okát keresi. Mi birta rá az ottaui egyszerű népet, ho;y fautáziáj ib ui keressen egy költői képietet az igazi kép erőteljesebb kisziuezésére ? Nos bái, a jeleu esetben a dolog.uagyou egyszerű: Kállay Beninéuek csikugyau csudiszép szemei vaunak, De a uép nem éri be ezzel a szimpla és egészen természetesnek látszó magyarázattal, mert ő uem c upáu a szép szemeket látja, hanem kiérzi belőlük a ueuies és szép lelket is, azt a jóságos, minden áldozatra kész lelket, a mely a szegények és nyomorban siolódók vigasztalója,' azt a4 áldott szivet, a mely mindenüt ott vau, a hol sebeket gyógyítani és szerencsétleneket vigasztalni kell. Már hu szonöt év előtt is olyan volt. Mint nagyou fiatal láuy Montreulibeu élt egy ideig Bethleu Vilma grófnő az édesanyjával, a hol a lezajlott|Frauczia-Német háború sok nyomort hagyott hátra. Segíteni akart vala hogyan a bajon és mozgalmat indított egy jótékonycélu \ bazár megtartására, a mely eszméuek meg is nyeriu az ott élő idegen ós előkelő cialádokat A rendeséi nehéz muukája egészeu a fiatal grófnőre hárult, de a sok teendő közepett még maradt ideje kedvenc passzió jára : a hímzésre valahogy elfogyván a hímzéshez azük séges selyme, bement egy boltba. A miut pedig az üzlet tulajdonosnője meglátta a csudaszép munkát, bámulva felkiáltott: — Kisasszny, ezt ön készítette? — Valóban, én készittem — mosolygott a fiatal lány. Nem aduá el uekem ? . .. Tudja meg, hogy a napokban jótékonyczélu bazár lesz városunkban, annak szeretném odaajándékozui. Jól meg fizetem. S a kis grófnő nem hibozott egyetlen pillanatig sem c-upin aunyi idót kért, hogy befejizhesse a megkezdett munkát, r^tán letette a jóiékonyság oltárára. Mily nagy volt azonbin a montreuil i polgárasszony hamu ata, mikor elment a bazárba és az ő kis varóleányát — mert annak uézte Bithlen Vilma giófnőt — ott találta a maga-rangu elárusl óuők között: ' Hogy aztán férjhez ment a szépszemű kis gróf leáuyka és férje hatalmas úr lett, a ki ott ül-legelső sorban a király kipróbált tanácsosai között, még iukább áldozhatott szive uagy passziójának, a jótékónyságuak. A hol Kállay Béni beírta uevét a történet könyvébe ott nejéé a szivükbe van vésve. Ebben az'évben történt hogy a Driua vidéké, ellep'e az árviz, egész helységekét lerontva, haj ékokat elsodorva, földeket elborítva, még pedig a tél küszöbén, a mikor az elemi csapások uyomán kétszeres miudig a uyomor. Kállay Bíni sokat tett a nyomor enyhítésére, de neje még többet. Nem törődve a fagyos idővel, sem pedig a uagy úttal, elhagyta téli tartózkodási helyér, Bécs városát és leráúdult az ó szegéuyei közzé, a kik annyira imádják. 0:t láttam őt, a mint órákig álldogált a szakadó esőben, a mély sárba n, ott néztem őt a báuiu'at némi áhítatával, a miut kenyeret, meleg pikrócokat, keudőket, ruhát, cipőket, pénzt, kávét és dohányt osztogatott a szűkölködők között, ő maga, a saját á'dott két kezével. Napokig tartott ez az osztogatás, faluról fi'ura vitt az útunk, ködös uovemberi időben, amott az Úristen háta, mögött) a szomorú Drina vidékén. A kísérői mind belefáradlak már, csak a szépszemű és még szebb lelkű asszoby nem: ő csak azt sajnálta, hogy az osztogatás nem tarthat örökké, hogy nem építheti föl egyszerre á saját

1 két piciny kezével, a mit az elemek haragja lerontott. S mint ragyogott az a két szép szem, ha a hála könyeit meglátta azok szemében, a kiknek nyomorát enyhl ette. — Sírva jöttünk ide és megvigasztalva térünk haza lerombolt filvainkba — ügy mond'a neki egy öreg ember a kinek puszta életén kívül nem maradt meg semmije. S ugyanazt mondhatták kívüle ínég sokan, nagyon sokan, a kik 1896 november 20-aé- 24 e kőzött szemtől szembe állottak a Driua vidékén Kállay Béninével. Még csak egyetlen jelenetet akarok ideírni azokból a napokból. Zwirnik volt az utolsó csatatér, a hol a szépszemű asszony megütközött a nyomorral ós győzelmesen kiverte pozíciójából. Éppen kocsira készült szállni, h >gy kipihenje a négynapi folytonos fáradalmat, mikor ott termett előtte Skopljálcovics bég, a kinek hallgatagsága épp úgy példabe zeddé vált azou a vidéken, mint volt egykor a vitézsége. Ez az ember, a ki az orosz török háború alatt hét hónapig tartotta magát a Sipkaszorosban az oroszok ellen, így szólt részkető hangon Kállay Béninéhez: — Míg élni fog nemzet bosuyák földön, sohisem felejtheti el, hogy mit tettél értünk, te nemes asszony! Nem fogja elfelejteni áldott kezed st, a mely m -gvigasztalta nyomorában. H igyom ínyként fog szállni apáról fiúra a te ne nes Cie'ek :d iíei laj'c lií:j a I >»

Vj >s6 időkig! 3 3 • • . Pjdig h : egy bisnyá'i Uy bjszé', annak már nagyou foa'o^ u'.;.; 1 h''uek.