Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-27 / 52. szám

..IV Y í R V t D É K •• Szili ház. Hégi, kopott tréfa, hogy ha valaki teljesithetlen kívánságokkal áll eló, azzal l'őzik le: „Hát egy arany óra lánezaal nem kellene Ágh és Beránek igazgatóknak talán ez a kopolt Iréfa jutott eszükbe. A keddi és szerdai Szinlapon ugyanis azt hirdették, hogy a szerdai félhelyáras előadáson egy arany órái sorsolnak ki a közönség kőzött. — Minden jegy mellé ráadásul egy számot, a páholyjegyek mellé keltöt adnak. A sorshúzás előadás közben a színpadon történik meg az arany órát a szerencsés nyerőnek karácsonyi ajándékul azonnal átadják! Okvetlenül átadják! E sorok írása közben még nem tudjuk kinek kedvezett a szerencse : ki nyerte meg az arany órát — láncz nélkül. Nem is vagyunk rá kíváncsiak, meri az nem taitozik reánk. Hanem az már aztán tartozik ám, hogy a nyíregyházi .színház"-ban idáig jutottunk ! Hogy a nyíregyházi közönségei olyan eszközökké' kísérlik meg a színházba édesgetni, aminőkhöz eddigelé csak a vásári komédiások és legfeljebb a Wulf-czirkusz folyamodott. Szégyeljük magunkat! Szégyeljük a magyar színészet-, a szinügy-, a nyiregyházi közönség- és az itt működő színtársulatért! .Lesz min nevetni a városnak!" — éneklik a Verdi „Á'arczos bál'-jában. „Lesz min nevetni az országnak!" — ha a nyiregyházi színházban karácsonyi ajándék gyanánt kisorsolt arany óra históriájának híre fut! Hát csak hadd fusson! Hadd nevessenek rajtunk. Nevessenek mennél édesebben. kaczagjanak mennél hangosabban! A megtörtént dolgokat ugy sem tehetjük meg nem történlekké, — nem marad más hátra számunkra a szégyenkezésnél! Még csak az igazgatókat sem Ítélhetjük el érte mi. Elvégre is ők igy akarnak .minden lehetőt* megtenni, s ha cselekedetük a szinigazgatósag, a színtársulat vezetésének fogalmával össze nem egyeztethető, feleljenek érle az országos szinészegyesület előtt, ahol az eset minden bizonynyal elbírálás alá fog kerülni! * * * Történt azonban, hogy ennek az arany órás színházi előadásnak a megelőző délutánján hatalmas deczemberi eső ömlött alá a felhők megnyitott csatornáiból. És ez a jótékony eső elmosta ezt az előadást min-, denestől, aranyórádtól együtt. A villany-lámpákat nem gyújtották föl a kapuk zárva maradták: nincs előadás! Az arany óra pedig jó helyen van ott. ahol ez áldásos eső miatt megrekedt. * • * Jutalomjáték is volt a héten s ezen a réven az .Arany Ember" hogy szinre került, igazán jól esett a kóser gyerek Blitzveiss Kóbi után, s gondos, összevágó előadásban kerülvén szinre, enyhítette azt a ros3z benyomást, melyet a .Tiszt urak a zárdában* operette hevenyészett, igazán silány előadása keltett. Demény Albert — akinek jutalmául az .Arany ember* szinre került, bemutatta magát — akit idáig inkább csak mint ügyes és szeretetreméltó titkárt ismertünk —jó színészül is. Csarnok. Megszökött menyasszony. — Angol novella. — Részint boszuból ré.^zint mert szülei ellenezték a a házasságat, megígérte „neki*, hogy megszökik Ez egyébiránt nem volt olyan mindennapi szökés, Liverpoolban szándékoztak megesküdni, onnan New Yorkba átkelve, két évi amerikai utazgatás után tértek volna vissza Londonba. Webley György olyan gazdag volt, hogy megtehette ezt a költséges nászutazást. Régente inkább a szülők keresték a pénzes vöket és szivesebben adták volna leányukat feleségül a gazdag Webley Györgyhöz, mint a nemesebb leikü, de szegé nyebb B-ntry Tomhoz.' De most megváltoztak az idők; mostanában a leányok vannak azon, hogy gazdag férjük legyen. Tilly bevallotta magának, hogy jobban szereti Bantry Tomt, de az komiszul viselte magát. Megbeszélték, hogy a pikniken találkoznak egymással és Tom szó nélkül elutazott, de a mi még rosszabb, egy betűvel sem mentegette magát. Tilly korán reggel hagyta e! a szülői házat a lépcsőn a levélbordó néhány levelet adott át neki. Nem ért rá a azokat elolvasni, mert Mr. Webley türelmetlenül várta a kapuban. — Féltem, hogy lekésüuk a vonatról — mondá György, gyorsan besegítve a leányt a kocsiba. Tíz perez múlva már északnak vitte a szökevényeket a gyorsan tovább dübörgő vonat. Tilly hallgatagon húzódott meg az ablak melletti egyik sarokban és hanyagul nézegette leveleit — de a mint az egyik borítékon megismerte Tom irását, felbontotta a levelet és a következőket olvasta: Kedves miss Markham! Sajnálatomra nagybátyám, Sir John Trellham betegsége miatt gyorsan el kellett higynon Londont. Elutazásom előtt megírtam kegyednek, hogy nem mehettem el a piknikre! De ügyetlenségem és a nagy segítség volt az oka, hogy a/, asztalon felejtettem a levelet — a mit csak most, mikor haza érkeztem vettem észre. Megbocsátja nekem, hngy miuden magyarázat nélkül megszegtem Ígéretemet ? És megengedi, hogy ma este tegyem tiszteletemet, mert fontos közlendőim vannak. Egész nap szobámban maradok, aggodalommal várva kedves vilaszát. Önnek híve Tom Bantry. U. i. Elfelejtettem megírni, hogy nagybátyám tegnapelőtt halt meg, ami egészen megváltoztatta terveimet és sorsomat. Markham Tilly, óvatos vo't és azt tartotta, hogy jobb ma egy veréb mint holnBp egy túzok. — Hol Ali meg a vonat legelőbb? — kérdé Tilly, mosolygó pillantást vetve Webleyre — és meddig fog ott tartózkodói ? — Willesdenben öt perczig áll meg, — volt a válasz. — Kiérne részemre olt. néhány sürgöuy lapot venni? — A miatt ki sem kell száluom, mindig van nálam egy csomó. Alig értek az állomáshoz, a leány ezt mondá: Kérem, György szálljon ki és hozzon nekem egy menetrendet Alig tette ki a fiatal ember a lábát a koupéból Tilly gyorsan magához hivta a kalauzt. — Hogy hívják a következő állomást? — Becslei, — volt a válasz. Tilly gyorsan fogalinazot sürgönye ilyformán hangott. — Bautry Tom, London, Littleton negyed. Miért kívánt ma este velem beszélni? Sürgönyileg válaszoljon a Becsley állomásra. Tilly. — Kérem azonnal adja föl ezt a sürgönyt., — mondá a leány, düs barravalót adva a kalauznak." A vonat már mozogni kezdett, mire Webley György visszatért kezében a menetrenddel. Tilly átvette és kikereste beuue » megállóhelyeket London és Liverpool közt. Becsley állomásra érve. Tilly azt mondá: — Oh édes György, szeretném ha egy csésze teát hozna nekem. — Nem hiszem, hogy itt lehet kapni, de azért megkísértem, A következő pillanatban hozta a kalauz a sürgöny válaízt. Tilly lázas gyorsasággal felbontotta ós elolvasta. Sürgönyben nem tárgyalhatom a mit önnel közölni akarok. Mikor jöu vissza? — Tom. Tilly egy másik blaukettára ezeket irta: Ha mondani akar valamit, azt most tegye, Nem tudom hogy mikor megyek vis-za. György közeledett; Tilly egy dollár kíséretében csuztatta gyorsan a szolga kezebe a sürgönyt. Mikor a vouat fütye jelezte hogy állomáshoz érnek, Tilly gyöngéden odahajolt a fiat.il emberhez és ezt mondá: — Most kedves Györgyöm, menjen be az étterembe és egyék a mit csak kiván. Nekem nincs most étvágyam, nem kivánok semmit. — Egy csésze tea tán mégis jó volna? — kérdé György gondosan. — Nem bánom, de csak ugy, hogy ha három perczczel vouatindulás előtt hozza ide. Más ezt sajátságos kérésének tartotta volna, de György uem rendelkezvéu nagy szellem fölött, mert ha esze lett volna, nem tette volna meg azt az ostoba szökési ntat; és ó még csak nem is gyanakodott ; alig állt meg a vonat, gyorsan leugrott. Nemsokára jött a kalauz, hozva a sürgönyt, „Lehetetlen sürgönyben tudatni a mit mondani akarok kegyednek. Tudassa Liverpooli lakezimét. s a legközelebbi vonattal odautazom. Bantry. Tilly mérgeseu vetetta papira a következő sorokat: Amerikába utazom holnap, ismerősökkel. Liverpoolban uem találkozhat velem; azért sürgönyözze most a mit mondani akar. Sürgönyözzön Crewba. Egy marék aprópénzt adott a kalauznak jutalmul a süri'.önyfóladásáért. Sok pénzt szerzett most ez az érdemes ember. N-igyon sóhajtott hogy Liverpolig csak agy állomás vau még és azt kívánta bogy bár csak Skótországig mehetne egy vonaton ezzel a bókezU utassal. — Itt van a tea, mondá György, óvatosan hozva egy csésze teát, melyet a leány sok hálálkodás közben megivott. Crewban az utolsó sürgönyt adta fal Tillynek a kalauz. Rövid volt de sokat mondó. — Szeretem. Akar e a feleségem lenni? Tom. — Kérem adjon még egy sürgönylapot — mondá a leány Györgynek. — Nincs több, de a sürgőnyhivatalnál majd kaphat, — Nem baj — mondá Tilly — Liverpoolban is sürgönyözhetek. A vonat gyorsan repült, egy óra alatt a végállomáshoz értek. — Nem vezetne a sürgönyhivatalba ? — kérdé Tilly a kalauzt — és Györgyhöz fordulva azt mondá: — Kérem vigyázzon a podgyászra. A süigönyhivatal előtt megkérdező Tilly a vonatvezetőt, hogy mikor indul a vonat Londonba. — Három perez múlva. Tilly gyorsan ezt sürgönyözte : — Miért nem sürgönyözte ezt mindjárt, megkímélt vol na ettől a sok sürgönyözéstől. Azonnal vissza utazom Londonba. Holnap látogasson meg, Tilly. — Kérem vezessen a londoni vonathoz, — mondá Tilly a kalauznak. A kalauz habozott. — „Egy dollárt adok ha meg teszi". A kalauz engedelmeskedet,. Tilly az egyik Ion doni sürgöuy hátára ezeket irta Györgynek: — „Kedves György! Elhatároztam, nem utazom Amerikába. Tervezett szökésünk nagy bolondság volt, remélem, hitte, hogy komolyan akartam. Kövesse tanácsomat és menjen Amerikába. Azt hajlottam, hogy ott sokkal szebb leányok vannak mint én. Őszinte híve Markham Tilly." — Ezt, mondá Tilly a levelet oda nyújtva a kalauznak, — adja át anak a fiital urnák, a ki a podgyászra vigyáz. Ne mondja meg, hogy hova mentem, és ne tudassa vele a történteket. Sok pénzt ígér majd magának, fogadj i el, ós mondja, hogy vidékre utaztam. A kalau/. sipkáját érintette ós elment. Midőu a pályaudvarból kigőriült a Lindonba induló vonat, a szolga átadta Györgynek a levelet. De a remélt pénzt nein kapta meg. Á fiital ember arczán a megkönnyebbülés kifejezése virult ki, egyet káromkodott; fütyürészett és inkább magához mint a várakozó kalauzhoz mondá:... Okos leány, god by, már magam is meguntam a dolgot. Vasúti ügyek. 164897/96 szám Az, osztrák-magyar-boszuia vasúti forgalomban 1897. évi január hó 1 ón II. rész 3 füzet czim alatt uj díjszabási füzet lép életbe s egyidejűleg az 1896 évi január 1. óta „Mérsékelt díjtételek egyes áruezikkek és viszony látók számára" c?imü díjszabási füzet I. sz. pótlékával együtt hatályon kivül helyeztetik. Az uj díjszabási füzet példányai az érdekelt vasú taknái megszerezhetők. 119004/A-IV-96. szám. A magy. kir. államvasutak miskolczi űzletvezetőségóuek kezelése alá tartozó zólyombrézó—brezuóbáuya—tiszolczí h. é. vasút Erdóköz—Tiszolczi vonatrészésze Gömörség állomással és Remete megálló-rakodóhelylyel, f. évi november hó 30 án a nyilvános forgalomnak átadatott. Gömörség állomás az összes, Remete megálló rakodóhely pedig a személy, podgyász és kocsirakományi teherátu forgalomra vau berendezve. 16910. szám. F. évi deczember hó 15 vei a cs. kir. szab. déli vaspálya társaság „Tonyód fürdőtelep" állomása a Boglár állomásra érvenyes díjtételekkel és a reexpediálásra vonatkozó határozmányokkal a fonti kötelék III rósz 2. díjszabási füzetébe felvétetett. 167755. szám. A Hamburgba minő szállitmánvokra 167755. C. II. szám alatt kihirdetett 3 illetve 10 napos kiállítási póthatáridőket f. évi deczember hó 14-től kezdve többé uem számítják. 169944/96 szám. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szeriut runna—vodníki 1897. évi január hó 1-től kezdve a Runnáról d. e. 9. óra 18 perczkor induló és Vodnikre d. e. 10 óra 16 perczkor érkező valamint a Vodnikról d. u. 4. óra 58 perczkor iuduló és Runuár.i d. u. 5 óra 48 pereikor érkező tehervonatok naponként személyszállítással fognak közlekedni. 161983 A magy. kir államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szeiínt a Losoncz és Lányabánya állomások között legközelebb megnyitandó Tamási megállóhelynek Podracsány Lányabánya és Losoncz állomásokkal való személy forgalmában az 1-ső Terse megállóhelyei pedig a 3-dik szomszédos forgalmú ment dijak fizetendők. 1 távolsági forgalomban Tamási megállóhelyre a Losoncz állomásra szóló menet dijak érvényesek. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. deoiember 24-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .52 liuza 100 kiló 6.90 7.— Borjú hűs 1 > —.52 Rozs 100 > 5.90 6 Sertés hús 1 > -.48 Árpa (uj) 100 . 4.40 4.50 Juh hűs 1 > Zab 100 . 5.20 5 30 Háj 1 > KnkurirzalOO . uj 4 41 4.50 Oisznó-zsir 1 > — 62 Köl<s ó 100 . 4 — 4 10 Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér . —.— —.— Faggyú (nyers 1 > —.26 Szesz literenként H'/a Ö0V2 Zöldség 1 csomó — .15 l'iaczi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » —.42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna íoo kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 t -.15 Szalma (tak.) 100 > 1.— Huza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.3) Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 > 3 80 Szerkesztői üzenetek. Előfizetőnek, helyben. Megjegyzéseire egészen apropoj közöljük itt, válaszul üaaek az .Ujidőkt következő — szintén szerkesztői üzenetét: Úgy látszik hogy a »szivar« szónak az ötvenes éréknél előbb volt mar általános kelendősége, mert mint a .Magyar Nyelvőrt fölemlíti; Vörösmarty Mihály már 1837-ben ezeket írta róla a »Figye!mezó«-ben : — A szipa eddig »banya« értelmében volt ismeretes, az író fiatalság most cigirrő helyett akarja használni. A szipi még a .szipákol.-ra is emlékeztet, mi annyit tesz, mint sűrűen s egészen e dísztelen, foglalatosság gyönyöreibe merülve tubákolni . . S nevezzük most már a szép, karcsú cigarrót »szipá>nak I Havannah' minden fűszerei boszszút kiáltanak .... Tréfán kívül — e' helyett mas szót kellene csinálnunk; talán .szivart ? mivel szivárogva jó fel benne a' füst. Da ha megmarad is az idegen cigarró név, nem vesztünk vele : a' szipákol minden esetre kellemesb. Világos ebből, hogy a szivar szót Vörösmarty javasolta. Tóth Béla is tanúskodik régibb eredete mellett, mondván : 1849-ben már a .szivart járta. Budi megvételekor Alnoch ezredes, az egykorú lapok szerint égő »szivarítt dobja a Lánczhidra rakott puskaporos hordókba. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Főmunkatárs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEE. Nyilt tér. Megboldogult jó férjem, illetve szeretett jó apánk elhunyta alkalmából, oly nagy számmal érkeztek hozzánk barátainktól részvétnyilatkozatok, hogy azokra különkülön válaszolni képtelenek vagyunk. — Kérjük tehát nagyszámú jó barátainkat, kik a nagy csapás alkalmával szives részvétükkel mérhetetlen bánatunkat enyhíteni kívánták, fogadják ez úton őszinte köszönetünket. Nagy-Kálló, 1896. deczember 20-án. (5S5 —1 —I) Özv. dr. Griin Zsiginondué és gyermekei. Hirdetmény kivonat, A nyíregyházi kir. tszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Pokoraczki István és Pokoraczki Józsefnek Pokoraczki András végrehajtást szenvedett ellen 50 frt 61 kr. annak 1893. évi május 13 napjától folyó 5°/

0 kamatai, 31 frt 70 kr. eddigi, 10 frt 32 krban ezennel megállapított jelenlegi s a még felmerülendő költségek, továbbá Nyíregyháza vároz közös árvapénztára csatlakozott végrehajtatónak 180 frt tőke, ennek 1891. évi julius I-tői folyó 7°/

0 kamatai, 20 frt 95 kr. eddigi és a még felmerülendő költségek behajtása iránt folyó végrehajtási ügyben ezen kir. tszék területén fekvő nyiregyházi 1513. számú tjkönyvben 3788. és 3826'a hrszám alatt foglalt szántó és tanya 679 forint becsértékben az 1897. évi márczius hó 1-én d. c. 10 órakor ezen kir. tszék árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is elfog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Bánornpénz a becsár 10°/,-a. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék telekkönyvi osztályánál 1896. deczember 7-én. (536-1-1) Borbély, kir. trvszéki biró.