Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

gvakat, miért is minden folyamodvány hozzá nyújtandó be és a közgyűlés előtt minden esetleges indítvány neki jelentendő be. O írja alá a hitelesített jegyzőkőnjveken s minden, a választmány nevében kiadott iratot. 0 tartja meg, vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot. 11. g. A főjegyző, vagy az általa kirendilt aljegyző vezeti a jegyzőkönyveket, melyeket az elnöklő alispánnak kell áláirnia. A főpénztárnokkal egyetértve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatáról a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést. 12. A főpénztárnok vezeti az alap összes száma­dásait, a pénztárt a választmány utasítása szerint és a megyei pénzkezelési és számviteli szabayzat értelmében kezeli. Az ellenőr vezeti a pénztári könyvet. 13. §. A hat évenként — tisztújítás után — tar­tandó rendes közgyűlésén kivül a nyugdij részeseinek rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hívhatja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választ­mányi tagsági helynek betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyű­lésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja ki­jelölvén a tárgyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetben tilkos és csak szemé­lyesen gyakorolható. Érvényes határozat hozatalhoz a jelen­levők általános szótöbbsége szükséges. A nyugdijalap tiz részesének írásban beadott kérelmére az alispán a rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 14. g. Az alapszabályok csakis a nyugdijjogosultak közgyűlése, vagy ennek megbízása folytán a választmány által módosíthatók. A módosítás a megyebizottsági köz­gyűlésnek és ennek utján a m. kir. belügyminiszternek bemutalandó és csak ennek jóváhagyása után lép életbe. 15. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldendő ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. III. Fejezet. Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak, illetve ellátásának van helye: 1. Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől szá­mítandó tiz é\i szolgálat után: a) ha a vármegye szolgálatában álló egyén elag­gulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik; b) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik; c) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomá­sából kimarad; 2. Ha a vármegye szolgálatában álló egyén -10 évi beszámítható szolgálati idő betöltése után nyugdíjazta­tását önmaga kérelmezi. 17. §. Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárása közben szenvedett baleset, vagy kapott betegség következtében válik szolgálatkép­tclenné, hu beszámítható szolgálati ideje még tíz. évre nem lerjed is, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon elbánásban részesitendők, mintha már tiz évet szolgált volna. Ha pedig beszámítható szolgálali ideje a tiz évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál szolgálati évei­hez további hat év számítandó. 18. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alap­ját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés — mellékjárandóságok nélkül — képezi. 19. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1877-ik évben megtartott általános tisztújítás alkal­mával választattak meg, az 1878. évi január hó I. nap­jától, azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk, vagy kinevezteté­sük, illetve eskületételük napjától száimttatik. 20. Dijnoki vagy nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál, vagy más törvényhatóság­nál töltött szolgálat, még ba a beszámítható megyei szolgálatot közvetlenül és megszakítás nélkül megelőzte is, — az ezen nyágdijnlapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál tekintetbe nem vehető. Azonban annak, aki tiz évi Szabolcsvármegyei szolgálata alapján állandó ellátásra tarthat igényt, azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet állami szolgá­latban, vagy más törvényhalóságnál közvetlenül a Sza­bolcsvármegyei szolgálatot megelőzőleg és félbeszakítás nélkül rendszeresített minőségben és rendes évi vagy havi fizetéssel egybekötött állandó alkalmazásban töltött. A tiszteletbeli minőségben töltött szolgálati idő azonb n figyelembe nem vehető, valamint azon állami, vagy tör­vényhatósági szolgálat sem, melyért az illető végkielégí­tésben, vagy nyugdíjban részesült. A rendszeresített állomáson ideiglenesen, vagy próbaidőre, de eskütétel melleit töltölt szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás, vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás nél­külinek kell lenni. — A megszakítás előtti idő ellátási, vagy nyugdíjazási alapul csak a következő esetekben szolgálhat; a) ha valamely tisztviselő a közválaszlásnál kima­radt, de később ismét megválasztatott; b) ha ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik; c) ha a megye szolgálatában állott egyének meg­szakítás nélkül az alkotmányos kormány, vagy társható­ság szolgálatába átlépnek, s onnan megszakítás nélkül Szabolcsvármegye szolgálatába ismét viszszatérnek. Ezen esetben az ezen alap által való ellátás, vagy nyugdíjazás alkalmával a fokozatos nyugdij mérvénél az, előbb töltött megyei szolgálati idő is beszámítandó, ter­mészetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen vármegye szolgálatában töltött el. 22. §. A nyugdíjazás ahoz képest, amint az annak indokául szolgáló körülmények időleges, vngy állandó jellegűek, vagy ideiglenes, vagy életfogytig tarló lehet. 23. Az évi nyugdij liz évi beszámítható szolgá­lati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40°, ,,-ában állapittatik meg, amelyhez minden szolgálal­: ban töltött félév után ugyancsak a rendszeres évi fize­tés egy százaléka járul mindaddig, míg a nyugdij magá­val a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. A nyugdíjellátás azon napot kővető hó elsejétől, melyen a jogezim az illetőre nézve beállolt, a tisztviselő­segéd és kezelő-személyzet részére előleges, a szolgasze­mélyzet részére pedig utólagos havi részletekben folyó­sítandó. 24. Az ellátás mindig egész forintokban állapí­tandó meg, s a megállapításnál a félforintig terjedő részöszszegek elhagyandók, félforintnál nagyobb öszsze­gek ellenben egész forintnak veendők. 25. §. A nyugdíjra való igény végleg megszűnik: a) ha valaki fegyelmi ulon hivatalvesztésre ítél­tetett ; b) ha valaki állásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános le­mondást; ellenben az, ha valaki tisztujitáskor magát eddig viselt állására sem kéri kijelöltetni, lemondásnak tekintetik. 26. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen lellüg­gesztetik. a) ha a nyugdíjazott az államnál, vagy társható­ságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vál­lal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint amily mérvben ujabbi fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdijazlatásnak alapul szolgált illet­ményeit; b) ha a nyugdíjazott egyén valamely nem becsta­lenitő bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadságvesztés tartamára. 27. §. A nyugdíjazott e^yén nyugdija végleg be­szünteltetik : a) a nyugdíjazott egyén halála esetén; b) ha az illető a magyar állam polgára lenni meg­szűnik ; c) ha az illető a vármegye szo'gálatában rendsze­resített állomásra ismét alkalmaztatik, megjegyeztetvén, hogy ezen esel ben a nyugdíjazottal szemben a 26. a) pontjának rendelkezései követendők. d) ha a nyugdíjazott becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt bünfenyitő uton .jogerejü ilélettel elítéltetik; e) ha a nyugdijazolt nyilvános botrányt okozó er­kölcstelen életet él. IV. Fejezet. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 16. §• ban meg­szabott körülmények elébb állanak be, minisem az ellá­tásra igényt tartó egyének öt évi beszámítható szolgá­lati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetésük visszafizetésére igényt nem tarthatnak; ha azonban be-

Next

/
Thumbnails
Contents