Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

számiiható szolgálati idejük az ót évet meghaladja, befizetéseiket 4°/„-os folyó kamatokkal visszakapják, egyéb esetben ezen befizetések minden visszkereset nélkül az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki az előző §-ban emiitett körülmények folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával a megyei szolgálatban töltött idő csak azon esetben számíttatik be leendő ellátásába, ha a visszavett dij— járulékokat az alapba 4°/o-os, félévenként tőkésített kamataival ismét befizette, különben csak az uj szolgálat ideje vétetik a leendő ellátásnál zsinórmértékül. V. Fejezet. Az ellátásra felhasználható jövedelem. 30. §. Nyugdíjjárulékok és ellátási illetmények fedezésére csak a 3. §-ban felsorolt bevételekből alakított alap kamatainak 90%,-a. valamint az 5-ik §-ban körvonalozott évi dijjárulékok fordítandók, mely bevételek a törzsvagyon alaptól elkülönítetten „rendelkezési alap" czimén kezelendők. A választmány feladatát képezi minden naptári év végével az évi bevételekből a rendelkezési alapot illető összegeknek a törzsvagyon alaptól való elkülönítése. VI. Fejezet. Az özvegyek ellátás ról. 31. g. Állandó ellálásra, ha az erre szükséges és alább megjelölt kellékek megvannak, csak az a nő, illelöleg avval nemzett gyermekek tarthatnak igényt, kinek férje, illetőleg atyjuk nyugdíjigényre jogosító alkalmazásban legalább öt evig szolgált, illetőleg azon özvegy, aki a) férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra. b) férjével a nyugdij igény beáltakor együtt élt. c) erkölcsös eletet folytat. 32. §. Özvegyi ellátásra nem tarthat igényt az a nő a) kinek házassága a férj nyugdijzott állapotában köttetett; b) kinek házasságkötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de 60-ik életévet túlhaladta, kivéve, ha az ilyen házaságból éleiben levő gyermek marad hálra, c) aki becslelenitő bűntett, vagy abban való bűnrészesség miatt bűnfenyitő után jogerejüleg eliteltetett. 33. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdij képen illette volna, ezen összeg azonban szolgák özvegyeméi évi 120 frtnál, tisztviselők- segéd- és kezelő személyzeti tagok özvegyeinél 2 40 frtnál kevesebb nem lehet. HaíU'ferj szolgálati ideje elhunytakor az öt évet túlhaladta, de a 10. évet még be nem töltötte, özvegyi ellátásának megalapításánál szolgálati ideje betöltött 10 évnek veendő. 34. §. Ha a férj a 17-ik §-ban részletezett körülmények közt öt évi szolgálati idő elérése előtt halt el, özvegye a 33. értelmében ellátásban részesítendő. 35. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje öt évig még nem terjed, akkor özvegye vagy törvényes gyermekei vagy visszakapja a férje, illetve apjok által befizetett nyugdíjjárulékokat 4%,-os folyó kamatokkal, de ellátásban nem részesülnek. 36. §, Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed. Megszűnik azonban. 1. véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik. b) ha erkölcstelen életet él, vagy becslelenilő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt bűnfenyitő úton jogerejü ítélettel elitéltetik. c) ha ismét férjhez megy. 2. ideiglenesen. a) ha az özvegy valamely m s bűntény, vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetés Ítéltetik, a sza badságvesztés büntetés kiállásának tartamára. 37. Ha az özvegy valamely állami rendszeresített, hivatalos állást nyerne, vagy férje elhunytakar is már ilyenben volna akár az özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, mely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. fejezel. Az árvák ellátásáról. 38. Megyei szolgálatban volt, legalább öt évig szolgált, vagy nyugdijképes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyen törvenyes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesitletnek. Nyugdíjas állapotban kötött házasságból származott gyermekek azonban ellátásra igényt nem tarthatnak. 39. Az évi neveltetési pótlék ellátási igénynyel biró árvákra nézve: a) mindaddig, mig édes anyjuk életben van, illetőleg nyugdijai élvez, fejenként az apa legutóbbi rendszeres fizetésének 5°/o-ában; b) ha pedig teljesen árvák, egyenként az atya legutóbbi lendszeres fizetésének 10%-ában állapittatik meg. 40. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak rendszerint 18 éves korokig jár, azon gyermekek részére azonban kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják, s ezt, valamint előhaladásukal igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék legfeljebb 22 éves korokig a választmánynak eselről-esetre hozandó határozatai alapján kiadható. 41. §. A neveltetési járulék vagy póllék az árváknak a fentebbi szakaszban megállapított életkora elölt is megszünhetik: 1. véglegesen: a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik, c) ha erkölcstelen életet él, vagy becstelenitő bűntett, avagy abban való bűnrészesség miatt jogerejü Ítélettel elitéltetik, "!• •J. ideiglenesen: a) ha az árva örökbefogadás által vagy valamely közalap jövedelméből teljes ellátásban részesül, ennek tartamára, fc) ha az árva valamely nem becstelenitő bűntett, vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítéltetik, ennek tartamára. , 42. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti, es fel nem függeszti. 43. §. Nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselők özvegyei és árvái, kik a jelen szabályrendelet VI. és Vll-ik fejezete éltelmében ellálásra tarthatnak igényt, a temetési költségek fedezésére „temetési járulék" czímén az elhalt férj, illetőleg apa vagy anya három havi nyugdijának megfelelő öszszeggel segélyeztetnek a nyugdijalapból. VIII. fejezet. Átmeneti intézkedés. 44. Ha a nyugdijalap felhasználható jövedelme nagyobb számú ellátások bekövetkezése folytán a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné: a vármegye közönsége a nyugdijalap fizetésképességének emelése iránt, általa czélszerünek vélt módon, belügyminiszteri jóváhagyás mellett intézkedend. .jj IX. fejezet. A nyugdíjintézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytán megszűnnék annak szüksége, hogy a vármegye közönsége választott lisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásánál gondoskodjék, a vármegye közönsége a nyugdijalap hovafordilása tekinteteben belügyminiszteri jóváhagyás mellett fog intézkedni. Jelen módosított szabályrendelet az 1886. évi XXI. t.-czikk 7-ik §-a értelmében közhírré teendő lévén, oly felhívással közöltetik Nyíregyháza város polgármesterével és a községi elöljárókkal, hogy azt a 447. Bgy. 1-üá. sz. szabályrendeletben előirt módon a város, illetve a község területén haladéktalanul tegyék közhírré, s az ezt igazoló bizonylatokat a polgármester, közvetlenül a községi elöljárók pedig járási főszolgabiráik utján az alispánhoz 8 nap alatt terjesszék be. Az alispán megbizatik, hogy a közhirré tételi bizonylatok beerkezése után a szabályrendeletek megerősítés vegett a m. kir. belügyminiszter úrhoz mutassa be. Miről Mikecz János alispán, a tisztviselői nyugdij választmány, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, végül a „Nyirvidék" utján a községi alóljárók jegyzőkönyvi kivonaton ertesitettnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz Dezső, főjegyző. I