Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-04 / 40. szám

„ÍN Y t R V I D É K-« a helyhez kötöttsége folytán annyira csökkent forgalmi értékében, mint a 80-as évek legeleje óta nincs rá példa. A szüreti reményeket ugyan a lefolyt hét első napjainak hűvös és esős időjárása lecsappantotla, de még igy is eleg bormennyiség terein aliho/., hogy a folyó év em­lekezes bortermő esztendő legyen. Leghangosabb volt természetesen az O-szőlő, — a szőlőskertek arisztokra­tája — szüretje. — Kevéssé áll mögötte a sokak által előnyben részesített Orosi-szőlő is. Kis időre emelkedett a lőpor iránti kereslet, míg a szüretek másik kedvencz mulatsága; a czigány egyszerűen szokatlanul kapóssá lett. A hulló lombok zizzenésétől oly melankholikus hangulatu nagy erdő csendjét állandóan zavarta a lefolyt héten a puska ropogás által változatossá tett vidám zene. Amely előre láthatólag csak praeludiuma a közelgő tél esemé­nyeinek. Statisztikusok mondják, hogy a szüret minősége nagyban befolyásolja a mulatságok és lakadalmak számát. Megjósolható tehát, hogy a tél a mulatságok és lakodal­mak tekintetében is kedvező lesz. És még valami. A sors satirája szüret utánra lette a képviselő választásokat. Kimerné mondani, hogy a választások hangulata ne volna biztosítva? Szóval víg napok derülnek föl, lesz mit inni, lesz a ki fizessen. Általános boldogság tartja rövid ideig várva-várt uralmát. Hanem valaki annak a boldogságnak árát megfogja adni. Minimális számítás szerint 450 ember csikorgó fogukkal és összeszorított ököllel fog az 1896. év bő szüretére és a saját bukására visszagondolni. — Bírósági kinevezések. Ö felsége a király Szabó Láseló debreczeni kir. ítélőtáblai tanácsjegyző albirót a nyíregyházi kir. törvényszékhez bíróvá, Bátory István szegedi törvényszéki jegyzőt pedig ugyancsak a mi tör­vényszékünkhöz albiróvá nevezte ki. — A kaszinó díszközgyűlése. A nyíregyházi kaszinó-egylet az évezredes nemzeti ünnep alkalmából díszközgyűlését október 18-án, vasárnap délután 2 órakor tartja meg a kaszinó nagytermében. A közgyűlésen az elnöki megnyitó után a kaszinó titkára, dr. Vietórisz József felolvassa az egyesületnek általa ez alkalomra niegirt történelét, Lázár Kálmán alelnök pedig a választ­mány megbízásából javaslatot terjeszt elő a [kaszinónak az évezredes nemzeti ünnepben részvétele tárgyában. — Megfelebbezett vármegyei határozat. A városi képviselőtestület e hó 2-dikan délután tartott gyűlése, a vármegye közgyűlésének azt a határozatát, melylyel meg­semmisítette a város képviselőtestületének az árvaszéki személyzet munkakörét megállapító intézkedését meg­fellebezte. — Eljegyzés. Nagy Kálmán a szabolesinegyei takarékpénztár főkönyvvezetője inai napon tartja eljegy­zését Bab Ida kisasszonynyal, Rab László Debreczen város nyug. tanácsnokának leányával. — Elveszett aranyóra. Tegnap e hó 3 áu a vas útra vezető uton egy női aranyóra elveszett. A megtaláló a kapitányi hivatalban ndhatji át 10 frt jutalom ellené­ben. — Nekrolog. Korányi Imre nyíregyházi gyógy­szerészt és családját súlyos csapás érte. Korányi Irénke szeptember hó 29-én Budapesten, hova szüleivel az év­ezredes országos kiállítás megtekintésére utazott fel, né­hány napi szenvedés ulán elhunyt. Holttestét hazaszállí­tották s itt helyezték a Morgó melletti sírkertben nagy és általános részvét mellett örök nyugalomra. Elhunytáról a család a kővetkező gyászjelentés adta ki: Korányi Imre és neje szül. Seidl Irén valamint gyermekeik : Lajos, nejével szül. Nyíri Saroltával, Márta és Miklós gyerme­keikkel, — Anna, férjével dr. Kovách Elekkel, — dr. Ko­rányi Endre és Margit valamint a többi nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, a felejthetetlen jó gyermek, nővér, sógornő és nagynéne Korányi Irénkének folyó hó 27-én, délután 5 órakor, rövid szenvedés után, életének 20-ik évébon Budapesten történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai Nyíregyházára szálliltatnak és olt a szülői háznál folyó hó 29-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a Morgó melletti sírkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent iniseáldozat az elhunyt lelki üdveért folyó hó 30-án, reggeli 9 óra­kor a nyíregyházi plébánia templomban fog a Minden­hatónak bemutattatni. Budapesten, 1896. szeptember 28-án. Áldás és béke lengjen drága porai fölölt. — A Szabolcsmegyei agarász-társulat részvé­nyes tagjait tisztelettel meghívom október hó 13 án délután 4 órára, Nyíregyházán, a .Korona" szállodában tartandó közgyűlésre. Tárgyak; 1. Az 1896. évi dij aga­rászatok megtartása feletti intézkedés. 2. Esetleges in­dítványok. Molnár Gusztáv. — Uj anyakönyvi kerület. A belügyminiszter a paszabi anyakönyvi kerületbe beosztott Berezel nagy köz­séget külön anyakönyvi kerületté alakította, s ugyan­oda anyakönyvvezetővé Iléthy Gusztáv községi jegyzőt nevezte ki. — Elhalálozás. A vármegye egyik szorgalmas tisztviselője: Incze György árvaszéki kiadó hosszú szen­vedés után tegnap elhalt. Családja elhunytáról a követ­kező gyászjelentést adta ki: Özv. Incze Györgyné szül. Major Erzsébet, saját valamint édes anyja özv. Major Ferenczné nemkülönben nővére; Incze Anna férj. Néda Dávid és ezek gyermekei, özv. Incze Józsefné és gyer­mekei, végre a számos rokonság nevében is szomorodott szívvel tudatja szeretelt férjének, a jó vőnek, kedves fivérnek, sógor és rokonnak Incze György megyei árva­széki kiadónak folyó 1890. évi október hó 3-án d. u. fél három órakor, életének 35-ik, boldog házasságának 4-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó 1896. tívi október hó 5-én d. u. 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a szarvas-utezai 5-ik szárnu halottas házból a pazonyi­utczai sírkertben őrök nyugalomra helyeztetni. Nyíregy­háza, 1896. október 4-én. Könnyű legyen a föld a sokat szenvedett porai felett! — Tüzesetek. Három egymásután következő este volt tűz a napokban az orosi-uteza végén, az úgynevezett Inczédy-soron. Szeptember 27-én este 8 óra tájban a Bárány Józsefné háza előtt levő nádcsomó gyuladt meg, amit a szomszédok hamarosan eloltottak. — Másnap, 2i-án este szintén 8 óra tájban a Fajcsik Ferencz háza gyuladt ki s le is égeti. — Kedden, 29-én este ismét 8 óra tájban a Henzsel-örökösök udvarán gyuladt ki egy ól s szintén leégett. Sajátságos, hogy mind a három tűz este 8 óra tájban ütött ki, és olyan közel egymáshoz. Szinte kétségtelennek látszik, hogy gyujtogatásból eredtek. A rendőrség a legmesszebb menő intézkedéseket tette meg, hogy a tüzek keletkezésének okát, illetve a tettest felfedezze. — A nyíregyházi iparos ifjúság folyó hó 27-én megtartott színielőadás igen szépen sikerült. A főszereplők közül elismerést érdemelnek: Kéry József, Dudics József. Geppel Tivadar, Borók János, Szokol Gyula, Moldvány Gizella és Páskó Mariska. Elismerés illeti Kiss Andort az előadás kitűnő rendezéseért. Az előadás után táncz következett, mely hajnali 5 órakor ért végett. — Lakositás. Bencz Audrás ós Schwirtz Sámue' e hó 2-áu tartott képviseleti közgyűlés által a szokásos lakositási dij lefizetése ellenében a város polgárai közé fölvétettek. — Helyreigazítás. A folyó évi szeptember 27-én megjelent 39. sz. lapjában „Egy tolvaj, a ki a nagy bankót nem ismeri" czim alatt megjelent közleménye helyreigazí­tása czéljából kérem a következők közlésére: A kérdéses cseléd leány távollétemben feleségemtől vásárolván a pár czipőt, fizetésül egy összehajtott bankjegyet a segéd által adatolt át feleségemnek, mondván, hogy az jó 5 frtos bankjegy és abból gyanútlanul 1 frt 70 krt visszaadván ki sem bontva, eltelte a szekrénybe, másnap délelőtt bőrért akarván menni, pénzért nyúltam a szekrénybe és azonnal észrevettem, hogy ott 5 frtos helyett 50 frtos bankjegy volt, s azt gyanúsnak találván, azonnal a kapi­tányi hivatalba vittem ott jelentve a fönnebbieket; de házamnál rendőrségi kiküldött setn addig, sem azután nem volt. Tisztelettel Klein Gerson. — Szilágyi Dezsőt és Széli Kálmánt, a magyar közélet eme ket oszlopát méltán megillető kitüntetés érte, a mikor az interparlamentáris conferenczia elnöki székébe megválasztották. A tizenhét év óta fennálló „Ország-Világ" ez alkalomból, jól sikerült fényképü­ket közli, valamint bemutatja Descanycs belga sze nátort is, ki a Bilgiumban legutóbb megtartott inter­parlamentáris conferencziának elnöke volt. Az „Ország­Világ" e heti számában, mintegy tükörben meglátjuk a hét többi eseményeit is. Behatóan foglalkozik a Vas­kapu megnyitásával, és nem elégszik meg ezen euró pai esemény leírásával, hanem 20 képet, illetve felvé­telt közöl az aldunai zuhatagokról, sőt bemutatja azt a 3 királyi serleget is, melyből a király, továbbá a román és szerb uralkodók a Vaskapu megnyitása alkal­mából inni fognak. Megtaláljuk az „Ország-Világ" e heti számában az angoi kirá'ynő kitűnő képmását, ural­kodásának 60-ik évfordulója alkalmából. A többi képek a ,Hoch — und Deutschmeister" — epedet, a berlini tűzoltókat, a soproni Széchényi szobrot mutatják be, mind a lap magas nívójának megfelelő kivitelben. Czik­keket írtak: Satanella, Zsoldos László, Justh Béla, Dr. Váradi Antal, Pap Zoltán, Kéri Gyula, Dr. Falk Zsig­mond, Adorján Sámlor, és mások. Az „Ország-Világ"-ot a legmelegebben ajánljuk olvasóink figye'mébe, a kü szöbön álló évnegyed alkalmából, mert nemcsak a leg kitüuőbb képes hetilap, de legolcsóbb is. Előfizetési ára negyedévre csak 2 frt. Mutatványszámot kívánatra bár kinek ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. Hold utcza 7. szám.) — Klein llenrik jónevü okleveles tánc.mester a ki az előbbi években többször meglátogatta városunkat a tőle tanulni vágyok örömére ez évben au;. 30 án számos tanítványával a gymná'.iuna tornacsarnokába igen sikerült próba bált rendezett. A magyar szólót 4 pár, az udvari négyest 20 plr és a körmagyart 10 pár a legnagyobb kellemmel tánc.olta. Az általános táncz pídig a reggeli órákba belenyúlt. Kívánatos, hogy szo­kásába híven ezentúl Nyíregyháza városát meglátogatji minden évben az ő közénsége örömére. — Borital-adó átalány. A folyó hó 2-án tartól 1 képviseleti közgyűlés a szőlőgazdákra neve azt a kedvező határozatot hozta, hogy ezulán a borital-adót nem a tényleg termett mennyiségnek megfelelően fogják fizetni, hanem nyilasonként 4 frt megváltási összeget. A kép­viseleti közgyűlés egyhangúlag hozta' ezen határozatát, ami amellett bizonyít, hogy a képviseleti tagok legna­gyobb része szőlő-birtokos. Hogy ez a határozat jelen­tékenyen fogja szőlőtermelési kedvét fokozni, az előre látható. — Rákóczy kardja cz, melyet a magyar nemzetnek nemrégiben visszaajándékozoll az orosz czár. A kicsinyített képet az „Uj Idők" Her­czeg Ferencz képes hetilapjának szí­vességéből közöljük. Ez újság szer­felett gazdag jó regényekben, novellák­ban és pompás képekben. Előfizetői­nek pompás szines képet ad ajándékba, már e félévben. A Gyurkovics lányok nagy genre képéi. Az „Uj Idők" fő­munkatársai: Mikszáth Kálmán, Brócly Sándor. Előfizetési ára évnegyedre: 2 forint. Kiadóhivatal: Andrássy-ut 10. szám. Irodalom. Mokány Bérezi viselt Dolgai. Dombszögi és bugacsi Mokány Bérezi, közéletünk­nek ugy mondhatni ez egyik legkedveltebb alakja, e C!Ím alatt „Az én viselt dógaim" külön kötettel áll ki a „plac.ra" vagy a „gyöpre", ahogy jobban tetszik, vagy magyarosabban hangzik; tehát semmiképen sem a „porondra" A külön kötet egyedüli ós fóhőse termé­szetesen ő, a nömös Bertalany ur, kizárólag ő, amint­hogy ennél különb tárgyat nem is találhatott volna, de nem is keresett. Hasonlókép vélekedik a magyar közönség is, mely Mokány ur szereplését olyan élénk figyelemmel és tagad­hatlau szeretettel kiséri a Borsszem Jankó ban, már meg­lehetős számú évek óta. Megnyilatkozásai a politikáról, művészetről, táisidalomról, közéletünk minden neveze­tesebb mozzanatáról; sajátos fölfogása, mely lehet nyers, de mindig jóizű, vidám, ós mindenekfölött magyar; gyöngéd hajlaudósága, melyek azért erővel teljesek, a kutya, a ló, uo ineg az asszony, de különösen a kártya iránt — az olvasó közönség legélénkebb figyelmét birják. Nagyon természetes, hogy igy ez a kötet, melyben születésétől fogva java életkoráig együtt van hü tükör­képben, mert saját elbeszélésébau, a derék Bertalany ur egész eddigi élete: rendkívül nagy és rokonszenves ér­deklődésre számíthat a magyar olvasó közönségben. Éj erre az érdeklődésre joggal számit az alak megteremtője, élményeinek hűséges krónikása is, aki tudvalevőleg nem más miut Porz\ avagy a Borsszem Jankó szerkesztője, igaz nevén Agai Adolf. És számítása nem arra vonatkozik, hogy nagyon olvasott, uagyon kapós, sok kiadást megélő legyen e műve is mert azt ő már minden előző többi munkájánál megszokta. De számit arra kétségkívül, hogy az apró, szét­szórt rajzokból egy hatalmas, egy nagy festménynél megalkotott alak mély, erkö'cd hatást fog gyako rolni — bizonyos irányba. Mert Mokány Bertalan ur amellett, hogy fóérdeme a kedves mu'ata'ágos, jóízű paj kosság, duhijos szeretetreméltóság, egyúttal tanu'ságos is, mélyreható, erős szatírája a pökbendiségnek, a nyerse­ségnek, a honi chauvinistaságnak és mindannak a rossz, vagy legalább is ferde lu'ajdonságnak, mely fajuak bi­zonyos osztályának egyébb kitűnő tulajdonságait jelen­tékeny mérvben ellensu'yozza, vagy épen lerontja. Bertalany ur szereplésének nagy része van abban, hogy ezek a lu ajdonságok mindjobban ritkulnak, — nagy hasznára az egész magyarságnak, de különösen annak az osztálynak, melyben ezeket a vonásokat eddig bizo­nyos szeretettel tartották fón. S nem lehetetlen, hogy a nagynevű szerzőt ép ez vezette az önálló kötet kia­dására, hogy a kihalóban lévő typmt fixirozza. megmentse legalább az emlékezetnek. S bármenyit gyönyörködött is a magyar közönség Mokány ur kedvességén, faja fogytán nincs mit bueulnia. Mert hogy gyönyörködött benne, az kétségtelen, még pedig sajátságos bizonyítékoknál fogva. — Daczára a torzításnak, melylyel hatott, olyan kedvesen behízelgő tudott lenni, hogy sokan virtust csináltak belőle, hogy az ő modorát, öltözékét, beszédmódját utánozzák, s egy ideig attól lehetett félni, hogy a karikatúra teljesen c.élt téveszt és inkább hódit a rüpíkségnek, sem mint attól elrettentene — bizonyos embereket. De az nem ártott meg és elevenül annál jobbau hatott. Most már egészen fogyóban van a fajtája, de nem kiveszőben. Az erős, olykor az elevenig ható torzítás ól a „Molcányok" megijedtek és kezdtek magukra ügyelni Ellenőrizték önmagukat a Bertalany ur rikkantásainak hallatára, — és megtanu'ták belóle megérteni a haladó kor szavát. Mokány urnák vannak kitűnő tulajdonságai, a selejtesek mellett, mert gőgje daczára jó ember; büszkesége nem akidi'yozza meg abban, hogy a más fajú ember jó tulajdonságait is megtanu'ja ; a művelő­dés elől el nem zárkózik, amit sok utazása, nagy (bár mindig magyaros) nyelvtudása is élénken bizonyít: de óstulajdonságai: a dulakodás szeretete nála csak elfoj­tott vitézség, amely „kikéredzkedik belóle", és sokkal erősebb, semhogy amazok az európai erények külön megfigyelés nélkül is észre volnának vehetók. Nagy, nevezetes és hasznára jelentékeny hazafias cselekedetet végzett, s végez még részben most is Mo­kány ur, még pedig vidáman, néha „szaftosan", köny­nyedén, ugy, hogy az olvasó, mig kaczag rajta, észre sem veszi, hogy egyúttal javul. Ez magyarázza meg rendkívüli hatását, nagy nép­szerűséget ez alaknak, és alkotója érdemeit. Az „Atheuaeum" r. t. teljesen méltányolva a könyv­előre látható nagy népszerűségét, 167 pompás vidám rajzzal, melyek mind a boldog magyar mester Jankó János művészetet dicsérik, gazdagon szereltette fel e könyve', és gyönyörűen színezet borítékkal ellátva adta ki. Ára a 20 ívnél többre terjedő kötetnek 2 forint Ev. ref. templom építése K (Hajban. A kótaji ev. ref. egyház megbízásából Tóth Miklós főgondnok és Sipos Mihály lelkész a következő fölhívást bocsátotta ki. Kegyes jóltevök! Egyháztanácsunk megbízása folytán, midőn felemel­jük kérő szavunkat szegénységgel küzdő ref. egyházunk érdekében; azon édes reménység tölti el lelkünket, hogy kérésünk meghallgattatik, az áldozatkész kezek felemel­kednek, s egyházunk forró óhajtása beteljesül. Beteljesül — s valósággá leend azon szent remény­sége, hogy az idők viszontagságai által megrongált csak­nem használhatatlan templomát, a kegyes jóltevők áldo­zathozatalának segítségével az 1897-ik évben megújítva bocsáthatja át Isten dicsőségére, gyülekezele használatába. Kegyes jóltevők! Kis gyülekezetünk 694 lélekkel áll — a 2000 leieknél többet számláló római és görög kath. hitfelekezetekkel szemben, minden vagyon nélkül. Egyházunk s hivei szegénysége feltüntetésére legyen elég felhozni annyit, hogy egyházunk semmiféle fekvő föld­birtokkal nem rendelkezik, mi egyházfentartási alapul szolgálhatna; a 160 családból álló egyháztagok két föld­birtokos kivételével — napszámosok és cselédek, kik lakóház és egy kis kerten kivül egyébb földbirtokkal nem rendelkeznek; miután a tagosítás alkalmával mint majorsági zsellérek szántó földet nem kaptak. Szegény­ségét még jobban feltünteti állami adója, mely 450 frtot tesz ki évenként. Egyházunk, hogy ily anyagi körülmények között is, mindezideig fcntartolta magát, az, az Isten különös kegyelmének, a hivek vallásos buzgóságának és áldozat készségének tulajdonitható. De mint mindennek, ugy az áldozathozatalnak is meg van a maga határa, melyen túllépni nem lehet. Erőnket túlbecsülve meghoztuk most is az áldoza­tot. Templom építési költség czimen megadóztattuk ma­gunkat önként, a fentebb jelzett állatni adóőszszeg há­i

Next

/
Thumbnails
Contents