Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-05-24 / 21. szám
XVII. évfolyam. 22, szám. Nyíregyháza, 1896. május 31. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjeleni k hetenkint eprysTier, vasárnapon. "Tg© Az előfizetési pénzek, megrendelések Előfizetési feltételek: . ... . . pomtán vagv helyben hásho* hordva • Az el ofi setes l pénzek, megrendelések s a A al» welleim részét képezd küldemények évre . 4 fönnt l r*P szétküldése tárgyában leendő felszó- a ,ierk e" t6 Mlme alatt kéretne k »>eküldetm. Félévre . o _ lamUisok Jóba ÉieU Kiadó-CuU, Imios , Bfrme.itetlen lovelek esak ismert keiktől Neeved évre l ; , ... . togau tatnak el. Aki^gi jegyiő és tanitő uniV-U lyj ""J™*""" ajf^ <»*'»hl-utcza 8. s/áUlj A. kéziratok csak viUtfO* klf&Mtra . az os;.k kél t innr tJailOSZky Naz) lutézerul'ik illető költségére nüídetiüek viasza. Hirdetések elfogadtatnak lapunk Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáiozott petit sor egysiP' közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdi] fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A. nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr esz.-ie a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik száin); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haascnstein és Vogler irodájában Bécsben. Prágában es Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. Hivatalos res:. 587, 1890. Kb. Dr. Jósa András varmegyei főorvos április havi egészségügyi jelentést beterjeszti. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedőinkben a .Nyirvidék" hivatalos lapban közé tétetni rendeltelik. Kelt Szabocsvármegye közig, bizottságának Nyíregyházán, az 1896. évi május hó 20-án tartott üléséből. Kállay András, főispán. 971/1896. Kb Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1S9H. évi április hóról. A lefolyt ápiilis hóban a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből bec'ikeztek. Ezek szerint elhalt a folyó évi április hóban 703 egyén, mig a mult év hasonló hónapjában 739, s igy az egészségügy állása ez év április hónapjában kedvezőbb volt. 1S95. április hónapban elhalt 1000 lakos közül 3.„ mi évi 36. 0 pro mille halálozást jelez, a folyó év ápril havában 1000 lakos közül 2., a mi evi 34., pro mille halálozásnak felel meg. Nem szerint elhalt 360 fi, 348 nő, ezek közül 7 eren alul '22*2 fi, l»7 nő összesen 409, az összes elhaltaknak 57. 7°/o-a, 7 éven felüli fi 13-, nő 161, összesen 599 az elhaltaknak 42. 3 0/„-a. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven aluliak közül íIS. tehát 28. 8%. A 7 éven felüliek közül 75, tehát 25%. Átlagosan nem gyógykezelletett 27.,%. Az egyes járások és Nyiregyliá/u város a következő halálozási aránvt mutatják, elhalt a 1896. 1000 1895. április hóban lakos közül április hóban •2 - 2 o a o. u, járásban kisvárdai tiszai dadai alsó dadai felső bogdányi nyírbátori nagykállói Nyíregyházái 2-„ 3.o, •) 3.4,' 3.„ 2 _ 3.j, 3.„ 3-2Ragályos betegségben elhalt 1895. április hóban 25 községben 50 egyén, azaz az összes 739 elhaltaknak 7. 8°/ 9-a és pedig himlőben 1 községben 2, vörhenyben 5 községben 8, kanyaróban 8 kőzsegben 18, roncsoló toroklobban 13 községben 21, hökhurutban 1 községben 1. Ilynemű betegségben 1896. ápril hónapban elhalt 27 községben 55 egyén, azaz az összes 703 elhaltaknak 7. 7»/ 0-a és pedig : Haggmázban: Gégény, Adony községekben 1 — 1, összesen 2. Himlőben: (hólyagos) Eszeny 8, Bezdéd, Ny.-Bátor 4—4, Ágtelek 3, Dombrád, Berezel 1 — 1, összesen 6 községben 21. Vörhenyben-. Nyíregyházán 5, Bogdány 4, Kótaj, Napkor 1 — 1, összesen 4 községben II. Kanyaróban: Szent-Mihály, P.-Petri 1—1, összesen 2 községben 2. Roncsoló toroklobban: Pthrügy 2, K.-Várda. SzentMihály, Zalkod, Beszterecz, Bogdány, Demecser, Encsencs, Eör községekben 1 — 1, összesen 9 községben 10. Hökhurutban: Bogát 4, Vasmegyer. Acsád, SzentGy.-Ábrány 1—1, összesen 4 községben 7. A hólyagos himlő állása ápril hóban: Mircz hő- Aprii hő- (|yó_ MegKózsé g rőlápo.4, ban^be- ,, yu| | ^ Ápolás alatt Eszeny Szalóka Ágtelek Ny.-Bátor Bezdéd Berencs Ny.-Bakla Póc«-Petri Berezel Dombrád 341 10 ) :íj IÍ< 13 5 6 26 1 őj l(i| ló 3 r< 2 — I I i -: i Oiaewii 12 105 81 21 15 117 117 Előfordult még a hólyagos himlő Mária-Pócson 3, Zsurkon 2, Szabolcson, Thasson, Thuzséron, Szt.-Mártonban 1 — 1, összesen 6 községben 9 betegülési eset. Ezek közül 4 meggyógyult, 5 egyén ápolás alatt van. A megye egész területén inegkezdelett a védhimlőoltás, a beérkezett jelentések szerint a Dombrád oltókörhöz lartozó 1 községben beoltott 5284 egyén, a pátrohaiban 1000, a tiszai járásban Eszeny, Szalóka, Ágtelek községekben az oltás befejeztetett, a többi községekben folyamatban van, hogy ápril hóban hány o'tatott be a járási orvosok által számszerűit nem jelentetett. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: tüdőgűmőkór 113, veleszületett gyengeség 95, tüdőhárlyalobb 61, görcsök, aggkór 56—56, gyermekaszály, agykérlob 26—26, gyomorbélhurut 24, brigthkór vizibetegség 22, gutaütés 21, szerviszivbaj 9, hörghurut 8, malária, marasmus 6— ti, gyomorrák, véletlenesemény, hashártyalob 4—4, kiszorult sérv, öngyilkosság, nehézszülés 3—3, evvér, bujakór, görvélykór 2—2, pokolvar, szövetközi májlob, tüdő dag, májrák, rnéhrák, arezrák, angolkór, epilepsia, szívszélhűdés, elvérzés, májtályog gerinczlob, veszettség, loroklob, derme, méhvérzés 1 — 1. Ösmeretlen betegségben elhalt 79, azaz az összes elhaltak 11.,%-a, végre halva születelt 34. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezeteti nyilvántartási könyvek kivonata szerint mulasztás történt a kisvárdai járásban 6 esetben, bírságolás — esetben, a tiszai , 19 „ a dadai alsó „ 7 „ a dadai felső . 6 „ a bogdányi „ 11 a nyírbátori „ 7 „ a nagykállói „ II „ Nyíregyházán 5 „ Összesen: 72 esetben, Idegen ápolásban birságolás felügyelet 7 esetben, alatt álló hatóság gyermek volt összesen 190, kik közül 34 törvényesés 156 törvénytelen ágyból származott, ezek közül egészségesnek találtatott 174, beteg volt 1, meghalt 3, anya által vissza vétetett 12. Nyíregyházán volt 55, N.-Kálióban 29, Ujfejértón 15, Kisvárdán 12, Balkányba 10, FenyesLitke, Buly, Kemecse, Ny.-Bátor 5—5, Polgár, Gáva, Vörösmart, Napkor 4—4, Dada, Lök 3—1, Kanyár, Tímár, Pilis, K.-Semjén 2—2, Döghe, Karász, Ajak, Mándok, Zsurk, Eszeny, Szalóka, Rakamaz, Halász, Rád, Demecser, Oros, K.-Léta, Ny.-Bakta, Piricse, Acsád, Adony községekben 1 — 1. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beigazolták. Tápszerek és italok számos esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A nagykállói közkórházban márczius hóról ápolás alatt maradt 74, április folyamán felvétetett 108, ápoltatott összesen 162. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 77, javulva 24. gyógyulallanul 4, meghalt 8, összes fogyaték 113. A hó végével ápolás alatt maradt 69, ápolási napok száma 2183. A kisvárdai közkórházban márczius hóról ápolás alatt maradt 47, április folyamán felvétetett 82, ápoltatott összesen 129. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 57, javulva 6, gyógyulatlanul 8, meghalt 5, összes fogyaték 76. A hó végével ápolás alatt maradt 53. ápolási napok száma 1574. Törvényszéki bonczolat tudtommal előfordult K.Apáthiba 1, Bulyon kocsi által elgázolt hulláján, Eőrön egy gondatlanságból megfulladt gyermek hulláján. Rendőri bonczolat nem fordult elő. Rendőri hullaszeinle ö esetben ejtetett, u. m.: Jákón önakaszíott férfi hulláján, Szt.-György-Ábrányban szintén ör,akasztott egyén hulláján, Balkányba hirtelen elhalt egyén hulláján, Nyíregyházán egy öngyilkos és egy hirtelen elhalt gyermek hulláján. Látlelet kiállíttatott 8 súlyos és 19 könnyű testi sértésről. Az állat tegészségügy a beérkezett jelentés szerint K.-Léta, Ny.-Lúgos és ('(-Fehértó községekben fellépett sertés vészt eltekintve kielégítőnek mondható. Nyíregyháza, 1896. május 10-én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. melléklet vau csatolva. A város zárszámadása. Nyíregyháza városának nagy vagyona és igen nagy háztartása van. Előttünk fekszik a város 189 5-dik évi gazdálkodásának zárszámadása, s ennek adatai szerint városunk vagyona 1895. deczembn- 31-dikén 4.152,237 frt 72 krt tett ki. A bevétel 878,740 frt 60 kr volt, a kiadás pedig 927,025 frt 7 kr; a mutatkozó 51,121 frt 40 kr hiány természetesen községi pótadó által uyert fedezetet. E nagy vagyonnal szemben, mely 3.2 I 6,243 frt 96 kr ingatlau és 935,993 frt 76 kr. ingó értékből áll, van a városnak 2.345,041 frt 54 kr adóssága, mint ahogy ez megolvasható a zárszámadásokról kiadott füzet 45-dik lapján, a „cselekvő" és „szenvedő vagyon" ezímen közzétett kimutatásban. A „szenvedő vagyon" kifejezés alatt tudniillik a város adóssága értendő. E nagy számok: a vagyon, az adósság, az évi bevétel, az évi kiadás nagy tételei minden illusztrálást és bizonyitgatást feleslegessé tesznek a tekintetben, hogy ennek a nagy háztartásnak a vezetése, az intézése — nem is szólva a város vagyonát tevő értékek, továbbá a bevételek és kiadások Isten tudja meunyiféle másmás természetéről — bizony nem kis feladatot képez. Ez a tagadhatatlan tény azonban még semmi esetre sem szolgálhat megokolásául és mentségéül azoknak a nagy eltéréseknek, melyek — e zárszámadás adatai szerint az előirányzat, s a tényleges bevételek és kiadások tételei között mutatkoznak. Ez az eltérés, leszámításával a regále-kötvények eladásából befolyt 300,000 frt elszámolásának a bevételek és kiadások rovatában, s a föld- és telekvásárlás czímén előirányzaton kivül kiadott 46.000 forintnak (a Draskóczy-féle tanya s a Csengery-féle ház vételára) — ugy a bevételek, mint a kiadások egyes tételeiben összesen több mint 150,000 frtra rug, noha ez a nagy eltérés, mely az előirányzat és a tényleges bevételek és kiadások egyes tételei között mutatkozik, végeredményében, mely a fizetendő községi pótadó százalékában nyer kifejezést, az 1895-diki költségelőirányzat egyenlegét nem tnásitja meg. De figyelmet érdemel ez a jelenség abból a szempontból — s az igy megvouható tanulság talán nem csupán akadémikus értékű — hogy városunk fejlődésében rnég mindig a rohamosság a fő jellemvonás; az a rohamosság, mely lehetetlenné teszi, hogy háztartásunkat előre megállapított keretekbe foglalt tervszerűséggel intézhessük. A költség-előirányzat és a zárszámadás tételei között levő nagy — félmillióra meuő eltérést ez a jelenség nem csak megmagyarázza, de épen ezért menti is. De nem teljesen. A városi képviselőtestületet, mely háztartásunk berendezését, a bevételek és kiadások tételenkint való megállapításával kijelöli, ezért a nagy eltérésért méltán érheti a vád, az a vád nevezetesen, hogy a költségvetés összeállításánál nem teljesiti kötelességét. De hiszen lehetetlen is az, hogy amint nálunk néhány év óta szokás, négy-öt óra alatt meg lehesseu állapítani olyan uagy háztartásnak, mint amilyen a mienk, egy egész évi programmját. A képviseletuek pedig ez a legfőbb kötelessége, s ha a képviselet igazán teljesiti ezt a kötelességet, akkor lehetetlen, hogy Miii SZÁMI ii likhoz Ci,'y iv í