Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-10 / 19. szám

ref. dalárda ezután Szabolcsra zarándokolt, hogy a történelmi vesztességü földváron néhány hazafias ének elmondásával adjon kifejezést honszerelmének. /alkod egyike a legkisebb községeknek megyénkben, de azért az ezredéves ünnepélyt ép oly, sót talán nagyobb lelkesedéssel ülte meg, mint bármely sok lakosságú város. Zeneszó mellettJvonult a képviselőtestület 10-én; d. e. templomba. A szokásos isteni tisztelet után, Hortoldnyi Antal r. k. lelkész átgondolt szónoki hévvel előadott beszédet intézet, a templomot megtelt közönséghez. Lelkes szavakkal buzdította őket a hazaszeretetre, áldozatkészségre, kitartásra, és minden azon erényekre, melyek az egyszerű polgárt is, igazi bazalivá változtatják. Megható volt Binder József tanitó vezetése mellett az iskolás gyermekek galy-sátorba vonulását szemlélni, mindenki barnulta, a gyermekeknek egyenként hazánk múltjára vonatkozó érdekes előadását, öszhangzatos énekük pedig oly buzdítom hatott a közönségre, hogy kedvet kapott az ismertebb honszeretetre buzdito dalokat a gyermekekkel együtt elénekelni. Említett tanitó kiérdemelte minden jelenvolt elismerését, mert senki sein gondolta, hogy ily rövid idő alatt lehessen annyi történeti adatra nemcsak tanítani, de biztos előadásra szoktatni. Az iskolai ünnepély után a lelkész úr Zalkodra községnek csakis az egyházra vonatkozó történeti adatokat olvasott fel, melyekből talán legérdekesebb az, hogy 1332-ben már róm. kath. templom létezett. A község keletkezését, nevét, származását setét homály fedi. Délután népünnepély a szabadban, éjfélig tartó i táncz, jókedv, lelkesedést idéző felköszöntők következtek. A jelenvoltak a hazát éltetve, szebb, jobb jövő reményében távoztak. Szépen és lélekeinelően ünnepelte folyó hó 9-én az ó-l'ehértói róm. kath. iskola a magyarok bejövetelének ezredéves jubileumát. D. e. 10 órakor hálaadó istenitisztelet volt, melyre az iskola igazgatója Pozsgay János leveleki plébános úr a község intelligentiaját valláskülönbség nélkül meghívta, mely teljes számban — az uradalmi tisztikar testületileg — meg is jelent. Isteni tisztelet előtt a plébános úr, kiindulva a költő szavaiból „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar" magas színvonalon álló, a tiszta honfiúi érzés állal inspirált szívből fakadó és szívhez szóló beszédet mondott, mely látható mély benyomást lett a hallgatóságra. — Isteni tisztelet után mindnyájan az iskolába gyülekeztek, a hol lelki öröm volt nézni a föld egyszerű népének ünneplő ruhába öltözött iskolás fiait és leányait nemzeti zászlójukkal, szallagukkal és örömtől ragyogó arczukkal. Az iskolai ünnepély oly szépen sikerült, hogy mindenkit meglepett. A fiuk és leánykák jól betanult es szépen előadott szavalatai és történeti ismertetései, összhangzással énekelt hazafias dalai valódi élvezetet nyújtottak. Kedves jelenség volt az iskola magán tanulója Buday Mariska, Buday Gyula urad. tiszttartó kis leánya, kit a közönség érzéssel,kellő hangsúlyozással előadott két költeményéért éljenekkel és tapssal honorált. Az ünnepély ily szép lefolyásáért az oroszlánrész a község érdemes és hazafias tanítóját Tulipán Jánost illeti, ki nem kímélve fáradságot, az ünnepélyt mini külsőleg mind szellemileg ugy készítette elő, mely teljesen méltó volt annak nagyságához. Lelkes és magasztos ünnepségek színhelye volt két napon át T.-Polgár. Az ünnepélyek sorozatát az izraelita iskola növendékei kezdték meg, kik remekül előadott szavalataikkal gyönyörködtették a hallgatóságot, mely a város előkelőségeiből állott, kik között ott láttuk főt. Bányász esperest, a városi elöljáróságot s tisztviselőit, a takarékpénztári igazgatóságot, Polonkay ügyvédet, Weikner isk.-széki elnököt és a hitközség tagjait családjaikkal. 9-én este általános kivilágítás volt, a templomtéren tűzijáték, és a tűzoltóság vezetése alatt felvonulás; 10-én d. e. 10 óráig a templomokban istenitisztelet volt. Ezután pedig a r. kath. és községi iskolák tanulói tartották szabad ég alatt iskolai ünnepélyüket, mely kitűnően sikerült. A többi templomokból ide sereglett közönség zajos tetszése kisérte az előadásokat, és Bányász esperes zárszavait. A Hymnust énekelve az ember áradat a községháza elé vonult, hol Várady Gyula kath. lelkész tartotta beszédét. Oly beszédet, melynél gyönyörűbbet Polgár alig hallott még, s mely mély benyomást kelltett a hallgatóságban. Az olvasó-körben tartott díszebéd után óriási közönség lovasbandériummal élén vonult ki a vasúti állomás mellett levő térre, hol 1 holdnyi terület befásiltatott. Itt Ebnet János tartott szép beszédet, mely után a közönség tánczra kerekedett. Az ünnepségeket az olvasoköri bál zárla be. Szép és dicséretre méltó, hogy sehol legkisebb rendzavarás nem történt az ünnepségek alatt. Szabolcs várának a Tisza délnyugati kanyarulatánál elterülő Szabolcs községe is őröm ünnepet ült: nemzetünknek ezredéves, nagy es szent ünnepét. Itt, hol ezredéves multunk minden porszeme, elhunyt őseinknek dicsősségéről szól, hol ekevasunknak nyomán porladozó ősök csontjai beszélnek, a mai nemzedék szent kegyelettel olvadott egygyé, magasztalva Istent ezeréves multunk s jelenünkért. Külső fényre, túlszárnyalhatták e 040 lelket számláló kicsi községet sokan; de honszerelem és kegyeletre nem. Máj. 9-ikén vette kezdetét az iskolás gyermekek ünnepe hálaadó Istentisztelettel, majd a gazdagon összeállított programm előadásán, egy emelkedő gondolatokban gyönyörködött lelkünk. Délben 50 terítékű ebéd volt a gyermekek számáraDélután a Hymnus éneklése mellett, megkoszorúzott iászlók alatt, ezredévesj várunk magaslatát körüljárva Balsa község mulatságára vonultak. Május 10-iki hálaadó Istentisztelet után a templomban egyházi dísz-ülés, aztán körmenet nyolez 48-as agastyán vezérle'e mellett, (kik közül egy mint nemzetőr százados, egy hadnagy, egy őrmester és öt mint huszár vett részt az önvédelmi harezban) harczi tárogatók harsonája mellett, ezredéves várunk területére jutottunk, hol a község történetét - a disz-beszéd után, — szerzője adta elő a „Honfoglalás korától napjainkig." Végül képviseleti disz-ülés következett ama területen, hol 1092. évben Szent László királyunk országgyűlést tartott, — mi itt e vármegyei gyűlésre követek küldése felett tanácskozánk. Hazafias dalok, s trombitáknak harsonája mellett zártunk be a mi jó munkánkat s közebédre térve örvendeztünk és vigadtunk, szívesen fogadva a testvér Balsa község küldöttségét körünkben s velők együtt áldva a mi magyar hazánknak nagy és hatalmas Istenét. Nyírbátor ünnepe. Hazánk ezredéves emlék ünnepét Nyírbátor városában e hó 9 és 10-én nagy lelkesedéssel és a városhoz illő programmal ünnepelték meg. Az ünnepségek sikerének létrehozásában Márkus Antal főjegyzőt, Balaton István főbírót, dr. Boldizsár Imrét mint rendező bizottsági elnököt, Várady József és Hiihnel l'erencz urakat illeti meg az érdem. A programm szerint előirt ünnepélvek a következőleg folytak le: 9-én d. e. istenitiszteletre gyűltek össze a különböző felekezek tanulói, tanítóik vezetése alatt templomaikban; onnan kijőve zászlóval és zeneszóval vonullak a városháza előtt e czélra készített és díszített hatalmas sátorba. Az iskolai ünnepély „Isten áld meg a magyart" eléneklésével kezdődött, melyet 500 gyermek, Sándor Albert laniló és Weisz Imréné tanítónő vezetése alatt adott elő. — Rövid és lelkes szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt dr. Boldizsár Imre, iskolaszéki elnök, mely után Nánássy Gyula tanitó tartotta hazánk történetét egészben felölelő és igazán nagy készültséggel, és hazafias hévvel, s költöi szépséggel bővelkedő beszédét, melyben az ifjú sereget összetartásra, és hazaszeretetre intette és buzdította. Ezután a különböző jellegű iskolák fiu és leány tanulói a történelem kiválóbb mozzanatait feltüntető prózai és költői müveket szavaltak, oly készültséggel hogy a jelenlevő diszes közönség tapsait és éljeneit méltán kiérdemelték. Végül az iskolaszéki elnök által tartott gyönyörű bezáró beszéd, „Hazádnak rendületlenül" eléneklése után a Rákóczy induló hangjai mellett körmenetet tarlóit a tanuló ifjúság a város nagy piaczán, melynek épületeit kivétel nélküt a magyar nemzet diszes lobogói ékiték. Este fényes kivilágítás volt, a lampionok százai fényénél valóságos bucsujárást tartott a város kicsinye és nagyja egyaránt. Az épületek diszes kivilágításában különösen kitűnt Mandel Ede és Trsai gőzmalma villamos, a gyógytár magnesium fényével, továbbá Mandel Ede, dr. Schwarcz Adolf, Mikolay Lajos, dr. Boldizsár Imre, és Hiihnel Ferencz urak lakásai transparentjeit által. A közönség mulattatására röppentyűk eresztettek fel és bengáli tűz gyújtatott Várady József és Háhncl Ferencz urak buzgólkodása és áldozatkészsége által. Másnap a hajnali órákban mozsarak durrogása tudatta a lakosokkal a nagy nap jelentőségét, egyszersmind megszólaltak a harangok s órákig hirdették, hogy a magyar nemzet egy uj ezredévre virradott. Fél tizkor kezdődött ineg az istenilisztelet a római katholikus templomban, Kóródy Pius m. rendfőnök által fényesen celebrált misével, mely után RothmüUer Sándor tartotta meg hazafias szellemű beszédet. Innen a ref. temlomba ment az ünnepi díszbe öltözött közönség, — a városi elöljárók és különböző hivatalok tagjai testületileg jelentek meg és több, mint 2000 főre menő közönség előtt tartotta meg Szabó Lajos ev. ref. lelkész történelmileg kor-hű szónoki és költői szépségekkel bővelkedő, páratlan és nagyhatású beszédét. Elmondhatni, hogy ez ódon, — 400 év viharát megért templom csak a Báthoryak idejében fogadhatott be keblébe ily nagy számú és lelkes közönséget. 12 órakor a városi képviselőtestület dísz-gyűlést tartott, hol Szikszay József ügyvéd képviseleti tag mondott e nap jelentőségét méltató, hazafias lelkesedéstől áthatott remek beszédet s azon indítványa, hogy Nyir-Bátor város utczái történelmi jelentőségű nevekkel láttassanak el — továbbá, hogy órával ellátott tűzoltói őrtorony építtessék, a városi pénztárából e czélra öt éven keresztül 100 — 100 forint adassék és a nevezett ideig kamatoztassék, — egyhangúlag, nagy lelkesedés közt elfogadtatott. Délután 3 órakor ezrivel özönlött a közönség a piaezon felállított szószék elé, hol a Balaton István főbíró által tartott lelkesítő beszéd után Löwenberg Soma szavalta el Benőfy Soma „Nemzeti emlék" cz. gyönyörű költeményét, majd Kállay Elek tartott a hunok, avarok és magyarok őstörténehnéből a honfoglalásig bezárólag, tanult főre és lelkesedett szívre mutató szép beszédet; végül Nánássy Gyula, — Bartóky István „Voltál hazám" czimü költeményét megható érzéssel adta elő. A szónokokat a közönség kitűnő éljenzéssel jutalmazta. Mijd megindult a menet, a tűzoltóság és a 24 tagból álló, festői látványt nyújtó lovas bandérium vezetése alatt s a zene hangjai mellett, hazafias dalokat énekelve járta be a város főbb ulczáit és tereit; a rend fenntartásáért a helybeli önkéntes tűzoltó-egyletet méltán illeti meg az elismerés. De különösen megilleti az elismerés koszorúja Várady István tűzoltó-főparancsnokot, ki nem csak ezen a téren, de az ünnepély minden főbb mozzanataiban fáradhatlan tevékenységet mutatott. Este 200 terítékű bankett volt, melyen dr. Boldizsár Imre a hazát es fiait, Vay István a lelkes hazafit, dr. Boldizsár Imrét és a tanítókat, Kállay Elek a magyar nemzetet éltették. — A bankettet táncz követte, mely tartott kivilágos-kivirradtig. T.-I)ob, május 12. Oly magasztos volt nálunk a május 10-iki ünnepség, hogy ennek emléke a késő utódok emlékezetében is élni fog. — A délelőtti bálaadó isteni tiszteleten a közáég valláskülönbség nélkül megjelent. Fél 11 órakor kezdődött a képviseleti díszközgyűlés, mely a piacz-léren 2000-nyi közönség jelenlétében folyt le. — Elnök rövid beszéd után a gyűlést megnyitván, közönségünk jól szerezett ddárdiji clj.iekilte a liimnuit, m;ly után Tóth János ev. ref. lelkész elmondta nagyhatást keltett ünnepi beszédét. — A község -00 frtos alapítványt létesített, s a piacz-térnek — melyen a milleniumi fák elültetve lettek — vas rácscsali felkeritését s kertté való alakítását mondta ki, sőt a közadakozásból befolyt összegből a munkálat már folyamatban is van. — Bodnár László községi jegyző ezen alkalomra megírván a község történetét, ennek egyik példányát egyik milleniumi fa tövén helyezte el, s úgy ezt, mint az elültetett milleniumi fákat lendületes hazafias beszéd kíséretében átadta a közönségnek. A délutáni népünnepély valóban émlékezetes marad, — mintegy 2200 főből álló közönség zeneszó és hazafias dalok éneklése mellett néhány utczán átvonult az ünnepély színhelyére, hol Makay Balázs tanító gyönyörű beszédje után megkezdődött e czélra felállított hatalmas sátorban a táncz, este pedig a közönség megvendégelése melyet gyűjtés utján az elöljáróság nagyon ügyesen rendezett, — de a közönség nagyon szépen mulatott a dijjakkal rendezett lófuttatás, zsákbafutás és famászásban is. Csak az volt a hiba, hogy ily nagy programm megvalósítása után nagyon hamar eljött az este, no de ez sem volt baj. mert annál több idő maradt a tánczra, mit fiatal, öreg egyaránt gyakorolt hajnalig. Levelek községben, a milléniumi ünnepségek lefolyása következőkép történt: Vasárnap reggel 8 órakor nyilvános képviseleti közgyűlés tartatott, melyen az összes képviseleti tagok és számos községi lakos megjelent. A gyűlést L. Molnár Gyula községi bíró nyitotta meg, éítetvén Ő Felségét a királyt és a felséges király asszonyt, továbbá a magyar hazát, a hazának minden hű fiát. A megnyitó után Pozsgai János r. kath. lelkész buzdító előadást tartott és felolvasta Levelek község monographiáját, melyet felkérés folytán az ünnepély alkalmára állított össze. A gyűlés után az összes lakosság, az elöljáróság, a képviselet, élőkön nemzeti szinü zászló alatt a helybeli összes templomokban egymás után megjelent, meghallgatta az ünnepies isteni tiszteletet és ünnepélyes | előadási, melyeket úgy a g. kath., mint a r. kath. lelkész urak, de az izraelita szónok is lelkesen, dicséretre méltón leljesiteUek. Az isteni tisztelet befejezte után délutáni órákban hazafias dalok éneklése és zeneszó mellett zászlós körmenet volt, mely alkalommal az összes lakosság tisztelgett a helybeli nagybirtokosoknál, a kik a tisztelgőket szívesen fogadták s megvendégelték. A körmenet is befejeztetvén, az összes ünneplők az uj községháza előtti térre vonultak, muzsika szó mellett tánczoltak, danoltak, ettek, ittak, mulattak reggeli 3 óráig. A nép mulatság közben tartatott meg a r. kath. iskolában a díszelőadás, mely kitűnően sikerült és dicséretére válik a kis tanulóknak és a tanítónak. Ugyancsak a népmulatság közben kiküldött bizottság ment L. Molnár Gyuláné úrnőért, felkérve, hogy az ezeréves ünnep alkalmából ültetendő fákat védnöksége alá venni, azokat elültetni méltóztatnék. A felkért urnő kegyes volt a felkérést elfogadni és azon egy csemetét, melynek tövébe az emlékirat elhelyeztetett, sajátkezüleg ültette a földbe. Az ünnepélyt megelőző estén rendezett kivilágítás a helyi viszonyokhoz mérten meglepően sikerült. Magy községében az ezeréves ünnepség a lakosság viszonyaihoz méltóan az emlékfa ültetésében nyilvánult leginkább. Ugyanis a délutáni órákban megtartott képviseleti közgyűlésben a jegyzőkönyv felvétele után a képviselet és az összes lakosság az emlékfák ültetési helyére vonult, a hol Mandel Sándor lelkes szavai után az iskolás gyermekek szavaltak és hazafias dalokat énekeltek, miközben egy csemete elültettetett s annak tövébe az emlékirat elhelyeztetett. Ezután Mandel Károly ur házánál az összes jelenlevők megvendégeltettek. A vármegye ünnepe. Hétfőn a vármegye ünnepelt. Kilencz órakor kezdődött az ünnepély, csöndes misével, melyet a római kath. templomban Verzár István esperes mondott. A mise után kivonult a közönség a templom elé, hol külön emelvény volt felállítva a lelkészek számára. Itt már nagyobb számmal volt látható a festői szépségű dísz-magyar öltözet. Kállay András főispánon fekete, bíbor nadrággal; Milcecz János alispánon egészen fekete; gróf Vay Ádámon aczélkék mente, fekete atilla, vadgalambszin nadrág; gróf Pongrácz Jenőn lila-kék mente és atilla, a máltai lovagrend szalagjával, meggyszin nadrág; Onody Géza országgy. képviselőn fekete; Liptay Bélán élénk sötét-zöld mente, halványabb nadrág; Megyery Gézán meggyszin mente; Gencsy Bélán sötétkék mente; Gencsy Alberten meggyszin mente, világos-kék nadrág; Bencs László polgármesteren fekete, stb. Magyar ruhákban jelentek tneg a községek küldöttei is, különösen a jegyzők, a vidéki református lelkészek pedig egyházi ornatusban testületileg. Az isteni tisztelet kint a dalegylet énekével vette kezdetét, melynek elhangzása után előbb Bartholomaeidesz János ágostai evang. lelkész, aztán Fricdmann Károly rabbi, majd Vitéz Ignácz ev. ref. segédlelkész mondott imát, végül pedig Fekete István gör. kath. esperes tartott beszédet s a közönség a dalegylet befejező éneke után a vármegyeháza elé vonult. A disz-közgyíilés. A vármegye disz-közgyűlésének színhelyéül az előrelátott nagy érdeklődésre való tekintettel, a vármegyeháza előtti térség jelöltetett ki. Az elnöklő főispán, az ünnepi szónok s a tisztviselői kar számára a kapubejáratnál volt az emelvény felállítva. Itt csoportosultak kőrültök az egész vármegyéből egybesereglett vezérlő férfiak, hogy részt vegyenek azon az ünnepélyes aktuson, amelylyel az ősi Szabolcsvármegye törvényhatósága a nagy nemzeti ünnepet megüli. Igazán föltűnt, hogy a vármegyénkbeli főurak egy jó része nem vett részt a dísz-közgyűlésen, de hát az ő hiányzó lelkesedésüket teljesen pótolta a hazaszeretetének az a szent tüze, mely a dísz-közgyűlés ünnepi I szónokának: gróf Vay Ádámnak beszédéből kisugárzott.