Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-10 / 19. szám

II. Melléklet a „nTyiruidék" 1896. 20-ik sxámáhox. termlven államok soral.au S ;

U„ta nemzetekkel együtt folyton gyarapodott műveltségben a magyar nemzet is. N.-m volt a mmi'itsóg terén oly mocsaloin, mely nc talált volna . >akhamar utat hazankba is. A renaissance, mei\ vatosagos forradalmat idézett elő a tudományok ,s művészetek torén, újja teremtve azokat; mely teljesen atalakitva az eges/. középkort átvezetett az új korba: a mint bölcsőjéből, Olaszországból, megerősödve szárnyrakelt, legelőször Magyarországban talált nyilt kapukra. Mátyás a nagy király, tudós környezetének csodás fényű, pazar pompájú palotáinak mesés gazdasági könyvtárának birc bejárta egész Európát, csodálatra ragadva annak népeit s tiszteletet szerezve a magyar névnek. Azonban a fény nyomában a gyász. Mohács nemzetünk nagy temetője, sötét árnyékot vet a későbbi századokra. A török hódoltság megakasztja nemzeti és állami életünk fejlődését. A haladás fonalát elejti a nemzet s teljesen kimerülve a nehéz küzdelemben még akkor sem veszi fel azt, mikor lerázva a török i^át folytathatná a megkezdett munkát Életereje teljesen elzsibbadva, szivének alig-alig érzik lüktetése. Ekkor küldi a gondviselés nemzetünk megmentésére a legnagyobb magyart: Széchényi István grófot. „Ó ától. S mely szinte már kővé meredten Csuk hátra nézett, mint L ith asszonya, A nemzet él . .a nemzet összeretten. Átfut szivén a nemlét iszonya. Szd újra S ím lélek ül a szemben. Kózsát az arezra élet szine fest Harmadszor is szól . . s büszke gerjelemben Munkálni, hatni, küzdni vágy a test." Igy énekel a nagy költő, Arany János. S a megrázó szavakra föléledt tetszhalott munkált, hatott, küzdött folyvást s oly erővel, hogy amire alig van példa a történelemben, pár évtized alatt pótolta századok mulasztásait. És ma az ezer éves Magyarország nem áll hátrább a müveit nyugatnál. Egy Petőfi. egy Arany, kiknek müveit csodálattal olvassa az egész müveit világ, méltán büszkesége lehetne minden nemzetnek. De nem kell épen csak a költészet terén maradnak. Hogy a művészetek egyéb ágaiban is s általában minden téren mily bámulatos haladást tüntet fel hazánk, azt legjobban mutathatja az ezredéves kiállilás csodás fénye, mesés gazdagsága. És mi ennek az ez reves ünneplő magyar hazának boldog tiai s lányai, egy uj ezredév küszöbén állva, nem tekinthetünk-e méltó büszkeséggel az elmúlt időkre, de nem tekinthetünk-e egyúttal bizodalommal a jövőbe is. Görögország, mintegy 1000 esztendei fennállása után, — midőn a római hódítás árja elborította egész Európát — letűnt a világtörténelem színpadáról. Maga Itóma, amint hatalmának tetőpontját elérte, rálépett a hanyatlás lejtőjére melyen rohamosan sülyedt lefelé. S 476-ban már elbukik a nyugot-római birodalom. De magyar hazánk még nem nieritette ki teljesen erejét. Még mindig képes nagy tettekre. A mult minden dicsősége mellett, — mint halhatatlan Széchényink mondá: — a magyar nem volt, hanem lesz! Lesz. ha a múltból lelkesedést, de egyúttal tanulságot merítve, folyton küzdve, munkálkodva, soha nem lankadva élünk a jövőnek. És erre segítsen minket mindnyájunkat a magyarok hatalmas Istene!" Az igazgatónő beszéde után Pintér Erzsike, szintén a' IV. osztály növendéke szavalata következett, amely után Palicz Gizella tanítónő olvasta fel a magyar történet kimagasló nőalakjairól írott munkáját, amely tárgyának szerencsés választása folytán is nagy hatást keltett. Végül még a Fábián Kornélia IV. oszt. növendék megkapó művészi szavalata után a dalkör éneke következett, s az egyébként eléggé tágas teremben, a sokasága miatt szorongó közönség tizenkét óra után szétoszlott. A szombati ünnepélyekről lapunk legutóbbi számában részletes tudósításokat közöltünk már. Pótlólag közöljük még e napi ünnepünknek egy igazán szép részletét, mely a városháza előtt ültetett milleniumi hársfák előtt ment végbe. A millenium alkalmából a város által a városháza előtt elültetett két hársfánál szombaton délután egybegyűlt a. város tisztviselői kara és nagyszámú ünneplő közönség. Itt Májcrszhj Béla városi főjegyző tartotta meg a következő alkalmi beszédet: Mélyen tisztelt közönség! Szeretett Tiszttársaim! Az az öröm és lelkesedés, melyet édes magyar Hazánk ezeréves fennállása felett nemzetünk kiesinyje, nagyja e napokban átérez, általános szerte e hazában. Az "a mód, a melylyel ezen örömünket a késő időkre emlékezetessé és maradandóvá kívánjuk tenni, különféleképen jut kifejezésre. ,..„.,. Az ország szivében Budapesten országos kiállítás rendeztetik. Bemutatják e haza népének, bemutatják a külföld itten megjelenő képviselőinek, hogy a lefolyt ezer év alatt, annyi balszerencse közt, oly sok viszály és küzdelem után mivé lett, mivé fejlődött nálunk a közgazdaság, az ipar, kereskedelem, művészet és minő előhaladást tett nemzetünk kulturális, szellemi tekintetben. A mai napon, amint azt itt mi nálunk is láttuk, a tanuló-ifjuság számára az egész hazában külön ünnepélyek rendeztettek, melyeken emiékökbe vésték az ilju nemzedéknek szeretett Hazánk ezeréves fennállása feletti örömünknek nagy jelentőségét, s annak történelméből felhozott lélekemelő s a hazafias érzelmet ébresztő dicső példákkal a hazaszeretetre, a munkára és a művelt külfölddel minden vonalon felveendő méltó versenyre s abban való kitartásra intek és buzditák őket. Örülünk és lelkesülünk mi is. — Örömünnepet készülünk ülni holnap mi is. De a mai napon örömünkbe keserűség vegyül. — Pár hó leforgása óta hullanak legjobbjaink. A fekete zászló ismét városunk egy kiváló d-r.'-k tagjának, hazánk egy igazi hü liának elhunytát hirdeti, kit nemsokára, végső nyughelyére fogunk elktserni. V megpróbáltatás szomorú és nehéz napjai már nagyon gyakran ismétlődnek mi nálunk. Óvjon meg bennünket a Mindenható további nagy veszteségektől s adjon nekünk erőt az eddigi nagy csapások elviselésére ! Kedves tisztviselő társaim! Mi az uj ezredév küszöbén, egy szerény emléket kívánunk hagyni magunk után az ide ültetett két hársIgaz, nagyon szerény emlék ezen két fa, de annál nagyobb annak jelentősége. Mert amint a fának szétterjedő s megizmosodó ágai s kizöldülő lombjai, hivatva lesznek a nap heve elől enyhet kereső s alá húzódó minden egyest megvédeni s amint annak illatos virágai, üdítő e

s gyógyító balzsamul fognak szolgálni az azokat felkeresők és élvezőknek : hasonlóképen e város tisztviselői, mmt az egyetértés magvából kinőtt s a szeretet által ápolt egy és ugyanazon fának szétlerjedő, árnyat-ado és gyümölcsöt hozó ágai, kell, hogy védelmezői legyenek minden időben, minden inegkülömböztetés nélkül, a nállok védelmet keresőknek, kell, hogy czéltudatos es áldásos működésükkel mindig hasznára legyenek e város minden egyes polgárának, e város egyetemének. Midőn tehát mi, ezen itt elültetett kél millenáris Iának ápolását és gondozását mostantól fogva magunkra vállaljuk és kedves kötelességeink közzé sorozzuk, egyszersmind azon őszinle kivánatunknak adunk kifejezési, hogy ezen két l'a éljen, viruljon sok századokon ál a millenium emlékére, kívánjuk, hogy szeretelt városunknak legyen mindig egyetértő, a közjóra törekvő s városunkat minden irányban fejleszteni és felvirágoztatni képes lelkes tisztikara! Éljen a Haza! Éljen a Király! Éljenek Városunk hazafias érzelmű Polgárai! A dísz-dalestély. A nyíregyházi városi dalegylet dísz-dalestélylyel ünnepelte meg a nemzeti ünnepet. A Korona vendéglő tánezterme egészen megtelt ez alkalomra fényes közönséggel, melynek soraiban ott láttuk a többek között Kállay András főispánt, Bencs László polgármestert családjaikkal, Fontaine Henrik huszárezredest nejével, gróf Festetich Pált stb. A derék dalosok, kiknek a három napig tartó ünnepségeken ugyancsak sok dolguk akadt, s akik szombaton még egy temetésen is résztvettek, ez alkalommal is kitettek magokért. Először a Hymnust, azután Huber Károly Győzelmi dalát adták elő a közönség zajos tetszés nyilvánításai közben. Ennek elhangzása után Graselly Norbert né urnő rövid beszéd után felkötötte az egyesület lobogójára a nyíregyházi nők által ajándékozott pompás szalagot. A szalag egyik ága kék, a másik vörös selyem. (A város színei.) Az egyik ágán „A városi dalegyletnek. 1890.-' a másikon ,A nyircgytuizai nők." felirat van aranynyal kihimezve. A nyíregyházi nők ajándékáért Ferlicska Kálmán dr. az egyesület elnöke mondott köszönetet lelkes beszéddel. A programul harmadik számaként kitűzött Lányiféle dalegyveveleg után az Ábrányi Kornél „Milleniumi dalárének"-e következelt, amely keresett nehézségeivel ugyancsak próbára teszi a karmestert és az énekeseket, — de a szépségével ínég a nem egészen laikus ember is ugy van, mint az ugy nevezeit klasszikus zenedarabok musico-mathematico-dynamico-productumaival. Kénytelen azt mondani rá, hogy szép, inert mások is azt mondták rá; — pedig hát épen a zeneművek volnának arra hivatva, hogy az érzelmekre hassanak, azt gyönyörködtessék, nem az elmét. A Uubcr-íú\e .Nemzeti zászló" — Szentirmay dalegyvelege és a befejezésül zenekari kísérettel előadóit ,Király induló"-n kivül közben közkívánatra az „Ossian"-t is el kellett kétszer is énekelni a dalárdának, amelyben Mayer Ferencz pompás bass-bariton sólója most sem tévesztette el a hatást. A hangverseny után még jó ideig együtt mulatott a társaság a Benczyék zenéje mellett. A vármegye tavaszi közgyűlése. Az előző napi díszközgyűlés kissé megcsappant érdeklődésével vetlek részt a bizottmány tagjai a 12-én megkezdett tavaszi közgyűlésen. Kállay András főispán a közgyűlést d. e. 10 órakor meguyitváu, íuindeuek előtt fájdalommal emlékezett meg a királyi uralkodóházat — Albrecht Saivator fhg elhuoyta által — ért vesztességről. Indítványára a közgyűlés e felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvében adott kifejezést s ennek Őfelsége a király ós az uralkodó házhoz intézendő hódolatteljes feliraton fog adni kifejezést. A részvét inaz hangján emlékezett meg ezután a főii-pin űr Farbaky József és Török Péter elhunytáról. Áz előző napi disz közgyűlés igazán szép lefolyásáról szóló jelentéssel kapcsolatban a közgyűlés köszönetét fejezte ki gróf Vay Ádám irányában, a díszközgyűlésen elmondott remek beszédeért, továbbá az egyes felekezetek lelkészeinek, kik a dísz-közgyűlést megelőző Isten-tiszteleteu résztvettek s végül a nyíregyházi dalárdáuak az ünnepélyen való közreműködésért s az önk. tűzoltóságnak a rend fenntartásáért. Kovács István biz. tag indítványozta ez után, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését és szavazzon köszönetet Kállay András főispán és Mikecz János alispán irányában, a dísz közgyűlés rendezése körül kifejtett hazafias tevékenységűkért. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután tárgyalás alá vétetett ez alispán időszaki jelentése s annak kapcsán sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, az ezredéves kiállítás rendezése körül a magas kormány által a vármegyével szemben — azouban a főispán ur felvilágosító szavai szerint szándékosnak uem vehető mellőzést. Az alispáni jelentésnek ama — lapunkban már közölt — előterjesztésére vonatkozólag, — amelyben az alispán, a törvényhatóság munka feladatának járási bizottságokkal leendő megosztását javasol ja, a közgyűlés, kijelentve, hogy az alispán álláspontját elvileg helyesli, a felvetett kérdés tanulmányozására a részletes javaslattétel végett, az alispán elDöklete alatt bizottságot küldött ki. Ueyancsak az alispáni jelentés alapján a közgyűlés Farbaky József és Török Péter elhunyta felett érzett részvétéről az elhuuytak hátrahagyott családját részvétiraton értesíteni elhatározta, hasonlóképen határozván Bégáoyi Ferencz nyug. árvaszéki elnök elhunyta felett. Az alispáni jelentésnek az állategészségügyre vonatkozó részét, tanulmányozás és jelentés-tétel czéljából Batta Ignácz elnöklete alatt küldöttségnek adta ki a közgyűlés. Végül elismerését fejezte ki a közgyűlés az alispánnak, a jelentés egybeállítása körül kifejtett ügybuzgalmáért. Bory Béla terjesztette elő ezután indítványát, hogy Magyarország fennállásának ezeréves fordulója alkalmából Kossuth Lajos életnagyságú arczképe a közgyűlési terem részére megfestessék. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s a szükséges intézkedések megtételével az alispánt megbízta. Péuztáruokul egyhangúlag Okolicsányi Géza, ennek helyére árvaszéki üluökül dr. Lövey Elek, Vay Géza elhunyt szolgabíró helyére pedig Somlódy János választatott meg. A közigaztási bizottság előterjesztése elhatározta a közgyűlés az V-dík árvaszéki üluöki állásnak rendszeresítését s e határozatának jóváhagyásáért a belügyminiszterhez feliratot intéz. Dr. Mezössy Béla iuditványára elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei tisztviselők az ezredévi ünnepek alkalmából e havi fizetésük kétszeresében részesüljenek, Szesztay Károly indítványára pedig kimondta a közgyűlés, hogy a millenáris év nyugdíj tekintetében két szolgálati évnek számitassék. Sopron vármegyének a szólásszabadság korlátozásáról szóló hires feliratára vonatkozólag a közgyűlés kijelentette egyértelmű tiltakozását s épen ezért azt tudomásul nem véve, felette napirendre tért. Megalkotta ezután a közgyűlés a vármegyei mezőgazdasági bizottságról szóló szabályrendeletet. A kisvárdai járás főszolgabirájának előterjesztését egy második szolgabírói állás rendszeresítése érdekében a közgyűlés uem fogadta el, mert a kért munkaerő szaporítást az ügyforgalom által nem látta indokoltnak A néh. Lukács Ödön elhunyta folytán megüresedett közigazgatási tagsági helyre Bory Béla választatott meg, az állai.dó választmányban megüresedett helyekre pedig Fekete István, Zoltán Ödön, Menyhért János ós Leffler Sámuel. A Polgár—Nyíregyházi vasút részvénytársaság igazgatóságába Mikecz János alispán, gróf Pongrácz Jenő és Dobos Imre főszolgabíró választattak meg. Ezredéves kiállítás. Felhívás. Miután az ezredéves országos kiállítás megtekinthetése érdekében a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők, ipari segéd munkások, valamint a földmives és munkás nép tömeges felrándulása esetére nyújtott állami kedvezmények igénybe vételére a vármegye területéről idáig még nagyon kevesen jelentkeztek, — felhívom az érdekeltek figyelmét ismételten, hogy illetékes községeik elöljáróságánál — s a nyíregyházai iparosok s kereskedők az ipartestület elnökségénél igyekezzenek a tömeges s igj- az iparosokuak és kereskedőknek két napi Budapesti ellátás és vasúti utazással együtt 8 forint, — a földmives és munkás népnek pedig fejenként csak 5 forint költséggel járó felrándulásbani részvétüket mielőbb bejelenteni, s igy az országos kiállításon bemutatott' nemzeti munkásságunk eredményei s vívmányaiból a jövőre is hasznos ismereteket elsajátitani.. Nyíregyházán, 1896. május 15. Kállay András, főispán, mint a kiáll, helyi bizottság elnöke. Lapunk hátralékos előfizetőit s közöttük a községek t. elöljáróságait tisztelettel fölkérjük, hogy a lapunk járatásáért hátralékban levő összegeket mielőbb megküldeni szíveskedjenek. A „Nyírvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — Magyar konfirmáció. A helybeli ág. ev. templomában áldozó csütörtökön ment végbe a konfirmálás s ez volt az első alkalom, hogy — Májerszky Béla egyházi felügyelőnek már régebben tett indítványára — a konfirmációt megelőző vizsgatétel kizárólag magyar nyelven történt meg. Az Úrvacsora fölvétele után öreg lelkészünk : Bartholomaeidesz János beszédet intézett a gyermekekhez, figyelmeztetve őket, hogy sohase feledkezzenek meg arról, hogy magyar nyelven konfirmáltatok s felhívta őket, hogy a magyar istenitiszteletekre járjanak. Üdvözöljük ez újításért az ág. ev. egyház vezetőit s köszönettel adózunk az ősz lelkésznek, hogy annak nagy jelentőségét a gyermekeknek, az ő mindig meghallgatásra találó szavával megmagyarázta. — Fáklyás zene Fontaine ezredesnek. Annak a lelkes pohárköszöntőnek, amelyet a vármegye által kedden rendezett banketten Fontaim Henrik, a helyben állomásozó 10-ik huszárezred ezredese a magyar ifjúságra mondott, hamarosan híre futott a nyíregyházi ifjúság körében és ott élénk visszhangot keltett. Ép oly hamarosan megfogamzott és megérlelődött az a terv, hogy a felköszöntőért fáklyás zenével tisztelik meg az ezredest. A tervet meg is valósították ínég kedden este. Fáklyákkal és zeneszóval vonultak az ezredes szénatéri lakása elé, hol a szolgálatban lávol levő ezredparancsnok helyett Sável főhadnagy köszönte meg az ifjúság megtisztelő kitüntetését.