Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-10 / 19. szám

II. Melléklet a „nTyiruidék" 1896. 20-ik sxámáhox. termlven államok soral.au S ; U„ta nemzetekkel együtt folyton gyarapodott műveltségben a magyar nemzet is. N.-m volt a mmi'itsóg terén oly mocsaloin, mely nc talált volna . >akhamar utat hazankba is. A renaissance, mei\ vatosagos forradalmat idézett elő a tudományok ,s művészetek torén, újja teremtve azokat; mely teljesen atalakitva az eges/. középkort átvezetett az új korba: a mint bölcsőjéből, Olaszországból, megerősödve szárnyra­kelt, legelőször Magyarországban talált nyilt kapukra. Mátyás a nagy király, tudós környezetének csodás fényű, pazar pompájú palotáinak mesés gazdasági könyvtárának birc bejárta egész Európát, csodálatra ragadva annak népeit s tiszteletet szerezve a magyar névnek. Azonban a fény nyomában a gyász. Mohács nemzetünk nagy temetője, sötét árnyékot vet a későbbi századokra. A török hódoltság megakasztja nemzeti és állami életünk fejlődését. A haladás fonalát elejti a nemzet s teljesen kimerülve a nehéz küzdelemben még akkor sem veszi fel azt, mikor lerázva a török i^át folytathatná a megkezdett munkát Életereje teljesen elzsibbadva, szivének alig-alig érzik lüktetése. Ekkor küldi a gondviselés nemzetünk megmentésére a legnagyobb magyart: Széchényi István grófot. „Ó ától. S mely szinte már kővé meredten Csuk hátra nézett, mint L ith asszonya, A nemzet él . .a nemzet összeretten. Átfut szivén a nemlét iszonya. Szd újra S ím lélek ül a szemben. Kózsát az arezra élet szine fest Harmadszor is szól . . s büszke gerjelemben Munkálni, hatni, küzdni vágy a test." Igy énekel a nagy költő, Arany János. S a megrázó szavakra föléledt tetszhalott munkált, hatott, küzdött folyvást s oly erővel, hogy amire alig van példa a történelemben, pár évtized alatt pótolta századok mulasz­tásait. És ma az ezer éves Magyarország nem áll hátrább a müveit nyugatnál. Egy Petőfi. egy Arany, kiknek müveit csodálattal olvassa az egész müveit világ, méltán büszke­sége lehetne minden nemzetnek. De nem kell épen csak a költészet terén maradnak. Hogy a művészetek egyéb ágaiban is s általában minden téren mily bámulatos haladást tüntet fel hazánk, azt legjobban mutathatja az ezredéves kiállilás csodás fénye, mesés gazdagsága. És mi ennek az ez reves ünneplő magyar hazá­nak boldog tiai s lányai, egy uj ezredév küszöbén állva, nem tekinthetünk-e méltó büszkeséggel az elmúlt időkre, de nem tekinthetünk-e egyúttal bizodalommal a jövőbe is. Görögország, mintegy 1000 esztendei fennállása után, — midőn a római hódítás árja elborította egész Európát — letűnt a világtörténelem színpadáról. Maga Itóma, amint hatalmának tetőpontját elérte, rálépett a hanyatlás lejtő­jére melyen rohamosan sülyedt lefelé. S 476-ban már elbukik a nyugot-római birodalom. De magyar hazánk még nem nieritette ki teljesen erejét. Még mindig képes nagy tettekre. A mult minden dicsősége mellett, — mint halhatatlan Széchényink mondá: — a magyar nem volt, hanem lesz! Lesz. ha a múltból lelkesedést, de egyúttal tanulságot merítve, folyton küzdve, munkálkodva, soha nem lankadva élünk a jövőnek. És erre segítsen minket mindnyájunkat a magyarok hatalmas Istene!" Az igazgatónő beszéde után Pintér Erzsike, szintén a' IV. osztály növendéke szavalata következett, amely után Palicz Gizella tanítónő olvasta fel a magyar történet kimagasló nőalakjairól írott munkáját, amely tárgyának szerencsés választása folytán is nagy hatást keltett. Végül még a Fábián Kornélia IV. oszt. növendék megkapó művészi szavalata után a dalkör éneke követke­zett, s az egyébként eléggé tágas teremben, a sokasága miatt szorongó közönség tizenkét óra után szétoszlott. A szombati ünnepélyekről lapunk legutóbbi számá­ban részletes tudósításokat közöltünk már. Pótlólag közöl­jük még e napi ünnepünknek egy igazán szép részletét, mely a városháza előtt ültetett milleniumi hársfák előtt ment végbe. A millenium alkalmából a város által a városháza előtt elültetett két hársfánál szombaton délután egybegyűlt a. város tisztviselői kara és nagyszámú ünneplő közönség. Itt Májcrszhj Béla városi főjegyző tartotta meg a következő alkalmi beszédet: Mélyen tisztelt közönség! Szeretett Tiszttársaim! Az az öröm és lelkesedés, melyet édes magyar Hazánk ezeréves fennállása felett nemzetünk kiesinyje, nagyja e napokban átérez, általános szerte e hazában. Az "a mód, a melylyel ezen örömünket a késő időkre emlékezetessé és maradandóvá kívánjuk tenni, különféle­képen jut kifejezésre. ,..„.,. Az ország szivében Budapesten országos kiállítás rendeztetik. Bemutatják e haza népének, bemutatják a külföld itten megjelenő képviselőinek, hogy a lefolyt ezer év alatt, annyi balszerencse közt, oly sok viszály és küzdelem után mivé lett, mivé fejlődött nálunk a köz­gazdaság, az ipar, kereskedelem, művészet és minő elő­haladást tett nemzetünk kulturális, szellemi tekintetben. A mai napon, amint azt itt mi nálunk is láttuk, a tanuló-ifjuság számára az egész hazában külön ünne­pélyek rendeztettek, melyeken emiékökbe vésték az ilju nemzedéknek szeretett Hazánk ezeréves fennállása feletti örömünknek nagy jelentőségét, s annak történelméből felhozott lélekemelő s a hazafias érzelmet ébresztő dicső példákkal a hazaszeretetre, a munkára és a művelt kül­földdel minden vonalon felveendő méltó versenyre s abban való kitartásra intek és buzditák őket. Örülünk és lelkesülünk mi is. — Örömünnepet készülünk ülni holnap mi is. De a mai napon örömünkbe keserűség vegyül. — Pár hó leforgása óta hullanak leg­jobbjaink. A fekete zászló ismét városunk egy kiváló d-r.'-k tagjának, hazánk egy igazi hü liának elhunytát hirdeti, kit nemsokára, végső nyughelyére fogunk elktserni. V megpróbáltatás szomorú és nehéz napjai már nagyon gyakran ismétlődnek mi nálunk. Óvjon meg bennünket a Mindenható további nagy veszteségektől s adjon nekünk erőt az eddigi nagy csapások elviselésére ! Kedves tisztviselő társaim! Mi az uj ezredév küszöbén, egy szerény emléket kívánunk hagyni magunk után az ide ültetett két hárs­Igaz, nagyon szerény emlék ezen két fa, de annál nagyobb annak jelentősége. Mert amint a fának szét­terjedő s megizmosodó ágai s kizöldülő lombjai, hivatva lesznek a nap heve elől enyhet kereső s alá húzódó min­den egyest megvédeni s amint annak illatos virágai, üdítő e s gyógyító balzsamul fognak szolgálni az azokat fel­keresők és élvezőknek : hasonlóképen e város tisztviselői, mmt az egyetértés magvából kinőtt s a szeretet által ápolt egy és ugyanazon fának szétlerjedő, árnyat-ado és gyümölcsöt hozó ágai, kell, hogy védelmezői legyenek minden időben, minden inegkülömböztetés nélkül, a nállok védelmet keresőknek, kell, hogy czéltudatos es áldásos működésükkel mindig hasznára legyenek e város min­den egyes polgárának, e város egyetemének. Midőn tehát mi, ezen itt elültetett kél millenáris Iának ápolását és gondozását mostantól fogva magunkra vállaljuk és kedves kötelességeink közzé sorozzuk, egy­szersmind azon őszinle kivánatunknak adunk kifejezési, hogy ezen két l'a éljen, viruljon sok századokon ál a millenium emlékére, kívánjuk, hogy szeretelt városunknak legyen mindig egyetértő, a közjóra törekvő s városun­kat minden irányban fejleszteni és felvirágoztatni képes lelkes tisztikara! Éljen a Haza! Éljen a Király! Éljenek Városunk hazafias érzelmű Polgárai! A dísz-dalestély. A nyíregyházi városi dalegylet dísz-dalestélylyel ünnepelte meg a nemzeti ünnepet. A Korona vendéglő tánezterme egészen megtelt ez alkalomra fényes közönséggel, melynek soraiban ott láttuk a többek között Kállay András főispánt, Bencs László polgármestert családjaikkal, Fontaine Henrik huszár­ezredest nejével, gróf Festetich Pált stb. A derék dalosok, kiknek a három napig tartó ün­nepségeken ugyancsak sok dolguk akadt, s akik szom­baton még egy temetésen is résztvettek, ez alkalommal is kitettek magokért. Először a Hymnust, azután Huber Károly Győzelmi dalát adták elő a közönség zajos tetszés nyilvánításai közben. Ennek elhangzása után Graselly Norbert né urnő rövid beszéd után felkötötte az egyesület lobogójára a nyíregy­házi nők által ajándékozott pompás szalagot. A szalag egyik ága kék, a másik vörös selyem. (A város színei.) Az egyik ágán „A városi dalegyletnek. 1890.-' a másikon ,A nyircgytuizai nők." felirat van aranynyal kihimezve. A nyíregyházi nők ajándékáért Ferlicska Kálmán dr. az egyesület elnöke mondott köszönetet lelkes beszéddel. A programul harmadik számaként kitűzött Lányi­féle dalegyveveleg után az Ábrányi Kornél „Milleniumi dalárének"-e következelt, amely keresett nehézségeivel ugyancsak próbára teszi a karmestert és az énekeseket, — de a szépségével ínég a nem egészen laikus ember is ugy van, mint az ugy nevezeit klasszikus zenedarabok musico-mathematico-dynamico-productumaival. Kénytelen azt mondani rá, hogy szép, inert mások is azt mondták rá; — pedig hát épen a zeneművek volnának arra hivatva, hogy az érzelmekre hassanak, azt gyönyörköd­tessék, nem az elmét. A Uubcr-íú\e .Nemzeti zászló" — Szentirmay dal­egyvelege és a befejezésül zenekari kísérettel előadóit ,Király induló"-n kivül közben közkívánatra az „Ossian"-t is el kellett kétszer is énekelni a dalárdának, amelyben Mayer Ferencz pompás bass-bariton sólója most sem tévesztette el a hatást. A hangverseny után még jó ideig együtt mulatott a társaság a Benczyék zenéje mellett. A vármegye tavaszi közgyűlése. Az előző napi díszközgyűlés kissé megcsappant érdeklődésével vetlek részt a bizottmány tagjai a 12-én megkezdett tavaszi közgyűlésen. Kállay András főispán a közgyűlést d. e. 10 óra­kor meguyitváu, íuindeuek előtt fájdalommal emlékezett meg a királyi uralkodóházat — Albrecht Saivator fhg elhuoyta által — ért vesztességről. Indítványára a köz­gyűlés e felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvében adott kifejezést s ennek Őfelsége a király ós az uralkodó házhoz intézendő hódolatteljes feliraton fog adni ki­fejezést. A részvét inaz hangján emlékezett meg ezután a főii-pin űr Farbaky József és Török Péter elhunytáról. Áz előző napi disz közgyűlés igazán szép lefolyá­sáról szóló jelentéssel kapcsolatban a közgyűlés köszö­netét fejezte ki gróf Vay Ádám irányában, a dísz­közgyűlésen elmondott remek beszédeért, továbbá az egyes felekezetek lelkészeinek, kik a dísz-közgyűlést megelőző Isten-tiszteleteu résztvettek s végül a nyír­egyházi dalárdáuak az ünnepélyen való közreműködés­ért s az önk. tűzoltóságnak a rend fenntartásáért. Kovács István biz. tag indítványozta ez után, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését és szavazzon köszöne­tet Kállay András főispán és Mikecz János alispán irányában, a dísz közgyűlés rendezése körül kifejtett hazafias tevékenységűkért. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután tárgyalás alá vétetett ez alispán időszaki jelentése s annak kapcsán sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, az ezredéves kiállítás rendezése körül a magas kormány által a vármegyével szemben — azou­ban a főispán ur felvilágosító szavai szerint szándékos­nak uem vehető mellőzést. Az alispáni jelentésnek ama — lapunkban már közölt — előterjesztésére vonatkozólag, — amelyben az alispán, a törvényhatóság munka feladatának járási bizottságokkal leendő megosztását javasol ja, a közgyűlés, kijelentve, hogy az alispán álláspontját elvileg helyesli, a felvetett kérdés tanulmányozására a részletes javaslat­tétel végett, az alispán elDöklete alatt bizottságot kül­dött ki. Ueyancsak az alispáni jelentés alapján a köz­gyűlés Farbaky József és Török Péter elhunyta felett érzett részvétéről az elhuuytak hátrahagyott családját részvétiraton értesíteni elhatározta, hasonlóképen hatá­rozván Bégáoyi Ferencz nyug. árvaszéki elnök elhunyta felett. Az alispáni jelentésnek az állategészségügyre vonat­kozó részét, tanulmányozás és jelentés-tétel czéljából Batta Ignácz elnöklete alatt küldöttségnek adta ki a közgyűlés. Végül elismerését fejezte ki a közgyűlés az alispánnak, a jelentés egybeállítása körül kifejtett ügybuzgalmáért. Bory Béla terjesztette elő ezután indítványát, hogy Magyarország fennállásának ezeréves fordulója alkalmá­ból Kossuth Lajos életnagyságú arczképe a közgyűlési terem részére megfestessék. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s a szükséges intézkedések meg­tételével az alispánt megbízta. Péuztáruokul egyhangúlag Okolicsányi Géza, ennek helyére árvaszéki üluökül dr. Lövey Elek, Vay Géza elhunyt szolgabíró helyére pedig Somlódy János válasz­tatott meg. A közigaztási bizottság előterjesztése elhatározta a közgyűlés az V-dík árvaszéki üluöki állásnak rend­szeresítését s e határozatának jóváhagyásáért a belügy­miniszterhez feliratot intéz. Dr. Mezössy Béla iuditványára elhatározta a köz­gyűlés, hogy a vármegyei tisztviselők az ezredévi ün­nepek alkalmából e havi fizetésük kétszeresében része­süljenek, Szesztay Károly indítványára pedig kimondta a közgyűlés, hogy a millenáris év nyugdíj tekintetében két szolgálati évnek számitassék. Sopron vármegyének a szólásszabadság korlátozá­sáról szóló hires feliratára vonatkozólag a közgyűlés kijelentette egyértelmű tiltakozását s épen ezért azt tudomásul nem véve, felette napirendre tért. Megalkotta ezután a közgyűlés a vármegyei me­zőgazdasági bizottságról szóló szabályrendeletet. A kisvárdai járás főszolgabirájának előterjesztését egy második szolgabírói állás rendszeresítése érdekében a közgyűlés uem fogadta el, mert a kért munkaerő szaporítást az ügyforgalom által nem látta indokoltnak A néh. Lukács Ödön elhunyta folytán megüresedett közigazgatási tagsági helyre Bory Béla választatott meg, az állai.dó választmányban megüresedett helyekre pe­dig Fekete István, Zoltán Ödön, Menyhért János ós Leffler Sámuel. A Polgár—Nyíregyházi vasút részvénytársaság igazgatóságába Mikecz János alispán, gróf Pongrácz Jenő és Dobos Imre főszolgabíró választattak meg. Ezredéves kiállítás. Felhívás. Miután az ezredéves országos kiállítás meg­tekinthetése érdekében a szegényebb sorsú kisipa­rosok, kiskereskedők, ipari segéd munkások, va­lamint a földmives és munkás nép tömeges fel­rándulása esetére nyújtott állami kedvezmények igénybe vételére a vármegye területéről idáig még nagyon kevesen jelentkeztek, — felhívom az érdekeltek figyelmét ismételten, hogy ille­tékes községeik elöljáróságánál — s a nyíregy­házai iparosok s kereskedők az ipartestület el­nökségénél igyekezzenek a tömeges s igj- az iparosokuak és kereskedőknek két napi Buda­pesti ellátás és vasúti utazással együtt 8 forint, — a földmives és munkás népnek pedig fejen­ként csak 5 forint költséggel járó felrándulás­bani részvétüket mielőbb bejelenteni, s igy az országos kiállításon bemutatott' nemzeti mun­kásságunk eredményei s vívmányaiból a jövőre is hasznos ismereteket elsajátitani.. Nyíregyházán, 1896. május 15. Kállay András, főispán, mint a kiáll, helyi bizottság elnöke. Lapunk hátralékos előfizetőit s közöt­tük a községek t. elöljáróságait tisztelettel fölkérjük, hogy a lapunk járatásáért hátra­lékban levő összegeket mielőbb megküldeni szíveskedjenek. A „Nyírvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — Magyar konfirmáció. A helybeli ág. ev. temp­lomában áldozó csütörtökön ment végbe a konfirmálás s ez volt az első alkalom, hogy — Májerszky Béla egy­házi felügyelőnek már régebben tett indítványára — a konfirmációt megelőző vizsgatétel kizárólag magyar nyel­ven történt meg. Az Úrvacsora fölvétele után öreg lel­készünk : Bartholomaeidesz János beszédet intézett a gyermekekhez, figyelmeztetve őket, hogy sohase feled­kezzenek meg arról, hogy magyar nyelven konfirmál­tatok s felhívta őket, hogy a magyar istenitiszteletekre járjanak. Üdvözöljük ez újításért az ág. ev. egyház veze­tőit s köszönettel adózunk az ősz lelkésznek, hogy annak nagy jelentőségét a gyermekeknek, az ő mindig meg­hallgatásra találó szavával megmagyarázta. — Fáklyás zene Fontaine ezredesnek. Annak a lelkes pohárköszöntőnek, amelyet a vármegye által kedden rendezett banketten Fontaim Henrik, a helyben állomásozó 10-ik huszárezred ezredese a magyar ifjúságra mondott, hamarosan híre futott a nyíregyházi ifjúság körében és ott élénk visszhangot keltett. Ép oly hamaro­san megfogamzott és megérlelődött az a terv, hogy a felköszöntőért fáklyás zenével tisztelik meg az ezredest. A tervet meg is valósították ínég kedden este. Fáklyák­kal és zeneszóval vonultak az ezredes szénatéri lakása elé, hol a szolgálatban lávol levő ezredparancsnok helyett Sável főhadnagy köszönte meg az ifjúság megtisztelő ki­tüntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents