Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-26 / 17. szám

I. lYIollóklet a ,,TMy ír vidék" 1896. 18-ik számához. j«*t - in nt a magyarosodás munkájának egyik vezérét gyászolja elhunytában. Az erős férfi, aki a mult vasárnap még testi és izellemi ereje teljességében végezte az Úr házában funkcióját, azutan társasagában időzött derűit kedélylyel, eltélii az estet családja körében, hirtelen rosszul lesz. — Pár pillanat telik csak el, megérkezik a gyorsan előhívott orvos, de késő mar minden: az erős oszlop kidőlt! Kidőlt, s a nagy munkának, melynek annyi sok eredményeit láttuk megteremtve az egyház, az iskola s általában a közélet mezején, egyszerre vége szakadt. Farbaky József nagy hézagot hagy maga után az elők közölt és maradandó emléket szíveinkben. Legyen áldott az ő emlékezetes munkáljon közöttünk! * * Farbaky József életrajzi adatai a következőkben közöljük : Farbaky József 1838 márcz. 5-én születelt Nyíregyházán, a hol atyja Dániel 1830 ápr. 27 óta lelkész volt. Anyja Bukva Anna, apai, anyai ágról is papi ivadék, atyai nagy atyja András, előbb lestinei, később németlipcsei, anyai nagyatyja alsó-stregovai lelkész volt, utóbbi a nagytekintélyű és műveltségű Madách családnak bizalmasa is. Elemi iskoláit és az algimnáziumot szülővárosában, a gimn. felső-osztályait és Iheologiai 3 éves tanfolyamot 1858-ban, tehát már 20 éves korában Eperjesen bevégezte, a neki még most is mindig kedves városban, azon intézetben, melynek érdekét s fölvirágzását előmozdítani legkedvesebb és legfontosabb gondjai közé sorozta s ünnepnek tekinté azt a napot, melyet ott töllhelelt, a hol ifjú korában, erős prot. érzést, alapos tudást és nem lankadó munkaszeretetet csepegtettek minden szép be fogadására kész, tanulni vágyó lelkébe. A hitjelölti vizsgának kitűnő eredm.nynyel letevése után 1S5S —1800. a sárosmegyei Budaiuéren Ujházy József messze vidéken nagy tekintélyben állott családjánál, 1660 — 18Gl-ig szintén a sárosmegyei Osztropatakin a protestantizmus terén már századok óta kiváló Bánó családnál. Bánó József sárosmegyei alispán, később orsz. képviselő gyermekeinél, 1361—1862-ben Budapesten Moskovics Mór kir. tanácsos és híres hasonszenvi orvos Géza fiánál töltötte be a nevelői állást, működésével nemcsak a család megelé.godését és barátságát, hanem növend'keinek — ma már a közélet jelentékeny tényezőinek — minden alkalomkor nyilatkozó szeretetét és háláját is kiérdemelve. lS62-ben támogatva szülővárosa egyházának önként nyújtott 100 frt adományával, a jénai egyetemre ment ki, a hol a theologiai tantárgyakból Hase Rückert, Grimm, Franck, Schwartz. a bö'cseszetből Fischer Kunó, a philologiából Niepperdey, a történelemből Schmidt A. hírneves tanárokat hallgatva egy évet töltött, ott vetvén meg alapját ama magasabb látkörnek. m ly őt egyházi és iskolai téren megoldandó kérdéseknél mindig vezérlé. Hazájába visszatérve, Máday Károly superintendens hívta maga mellé segédlelkészül Miskolczra: boldog és tanulságos félévet töltvén a nagyeszű és lánglelkü férfiú oldalánál, 1863 tavaszán a sáros-zempléni egyházmegyébe kebelezett nagy kiterjedésű és fényes multu pazdicsi egyház lelkészéül hivta meg: 9', éven át hird.tte az Abaujmegye határától Beregmegye haláráig, a Vihorlát hegytől a Tiszáig terjedő szórványt magában foglaló articularis egyházban a megváltás igéit, elhintve az egyház iránti cselekvő szeretet magvait, táplálva a felvilágosodást terjesztő mécset. A következő évben úrnőt is kapott a parochia, 1864. okt. 13-án Miskolczon vezette oltárhoz nejét Farkas Etelkát. Házasságuknak egyetlen gyümölcs.' Gizella, kinek bölcsőjénél egyaránt virasztott a szépség, jóság és szellem grátiája. Az európai műveltségű, kiváló szónoki tehetséggel biró lelkész csakhamar tekintélyre közbecsülésre telt szert, munkásságát mihamar igénybe vették a közjó javára. Mar 1864-ben megválasztották a zempléni egyházmegye tapolyi dekanalusában körlelkésznek, mely hivatalt 1873-ban ezen esp. kebeléből történt távozásáig viselte. 1868—69. években a sáros-zempléni egyházmegyei jegyzői hivatalt viselte, hogy csakhamar szélesebb Szabadadság hős lelke ez isteni szikra . . . Fényével világol bérezre, völgyre, síkra. Felkölt mély álmából palotát és házat, Csak az országházból száműzve gyalázat! . . . Tőrvényt hoztak reá . . . tiz évi időre Mindig Golgotha vár az üdvezitőre! . . . Szabadságunk fája ezredév ólta már Töretlen erőben, megizmosodva áll! Zilálja lombjait uj ezredév szele, Sors fejsze csapása nem birnak meg vele. Ób de attól féltem, hogy törzséhez férnek A rejtve tenyésző, titkon őrlő férgek. Akik elültették, nyugszanak az Ősök, Ők, a hazaszerző, világ verő hősök. Hont szereztek hont és szabadságot nékünk, Ezt megtartani most szent kötelességünk! Fel nemzetein! fel a tisztító munkára, Boldogabb ezredév lesz küzdelmünk ára! Ébredj fel nemzetem! . . . előtted az örvény! Korláta közt küzdve védelmed a törvény . . . Hadúr, isten velünk ő él, mint régen élt. Bár nevéért a hit, Isten nevet cserélt. De rnig magyar szív ver, magyar lakik itten. Megvéd bennünket az igaz magyar Isten. Lövey Sándor. Felhők. (Vége.) — De édes Aranka, hisz úgyis tudji, hogy azért kértem. Ctak nem mertem mondani, nem remél tem. — — — - í gy ? körben s fontosabb állásban emelje érvényre a „seripta manent" elvét, ékes, kiválóan határozóit, világos irályával. 186 i szeptember 11. és 15. napjain Rozsnyón tartoll kerületi gyűlés kerül, jegyzővé v ilasztotta. 1881. augusztus 17-én Iglón tartott kerül, gyűlés főjegyzővé tette, a melynek állásától 25 éviműkődes után magasabb polc/.ra emeltetvén, 1891. szcpleinb T 20. 21-én Kasán tartott gyűlésen mondott búcsúi. A ke.-ület egy romok kivitelű vert ezüst tintatartóval és aranytollal ajándékozta meg igazin aranytollú főjegyzőj e, a kikét egyházkerületi felügyelő (Zsed.'myi, Pechy) és három püspök (Máday, C/ékus, Zelenka) oldala mellett min lenütt oll volt, hová őt lelkiismeretes pontossággal, munkaszeretettel s hivatásszerű lelkesedéssel betöltött lisztének kötelmei szólították. 26 egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvnek vezetése, 435 határozat szerkesztése, 15 kerületi jegyzőkönyvnek összeállítási és kiadása, a l'elejlhetetlen nagyérdemű főpásztor Czékus Istvánnak 9 évi püspöki egyházlálogatási körútja alkalmával 67 egyházközség nagyterjedelmii egyházlálogatási jegyzőkönyvének szerkesztése, kis és nagy fontosságú, de évenkint többszörin előforduló egyházkerületi bizottságok határozatainak, jelentéseinek, javaslatainak kidolgozása, különösen pedig az egyházkerület .Rendezet" és az ahoz irt .Utasítások" (1881.) készítésénél megfeszített szorgalommal és ügyszeretettel teljesített működés, mulatják tevékenységét, mely érdemdús működését a kerület hálás köszönetének nyilvánítása mellett jegyzőkönyvben megörökítette. Ezen ünnep Myes mozzanatról vissza kell térni egy n :n kevésbb • ünnepélyes és fölötte boldog mozzanatra. A fényes nyiregvházi gyülekezet 1873. tavaszán elveszítette jánosi lelkületű, szigorúan kötelességtudó lelkészét B irtholomaeídesz Károlyt. Az állás betöltésének kérdésénél a figyelem a pazdicsi már akkor széles körben ismert lelkész felé fordult, a ki a meghívást örömmel fogadva 1873. aug. 2t-én egyhangúlag lelkészévé választatott. azon egyhiznak, melynek szolgálatában működött atyja 35 éven át. 1873. okt. 30-án foglalta el azon takást, hol gondtalan gyermekéveit töltötte, nov. 2-án ref. ünnepének szentelt napon tartotta meg mint beiglatott lelkész első beszédét azon templomban, a hol a keresztség szentségében részesült, a hol gyermeki buzgó áhítattal csüngött atyja beszédein s a hol a keresztyén gyülekezet tagjává felavatott, s a hol azóta annyi jeles beszédén gyönyörködött a hivők sokasága, azon templomban, mely inai díszes alakj.it az ő fáradhatlan, minden tényezőt bimulatos tevékenységre és a közönyöst is példás áldozatkészségre biró munkásságának köszöni; mely elismerést is nyert azon a lélekemelő ünnepélyen, mely a lemplom felszentelésének 100 éves fordulója alkalmával a város falai között végbe ment. Már 18S8-ban a hegyaljai egyházmegye szolgálatában találjuk, mint alesperest — 1S90. junius 30-án Miskolczon tartott rendkívüli gyűlés pedig az egyh izinegye főe-pereséve választotta. A najy egyházmegyének kormányzási gondjai mellett meg kellelt hajolni a közbizalom egvébb kívánalmai élőt is, az 1891 — 1893. évben tartott korszakot alkotó z-in.iti gyűléseken, mint annak egyik egyházi főjegyzőjének fontos szerep jutott, melynek végeztével a tehetsegei iránti elismerés abban nvivánult, hogy a magyarországi egyetemes evang. egyház főjegyzőjévé v.ilasztatotl. Az cgvház és népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül Őfelsége a mull év augusztus havában a Ferencz József rend lovag keresztjével tüntette ki, a melyet augusztus 18-án Iűzött fel mellére K.illay András, Szabolcsvárrnegye főispánja. A kitüntetés, amely valóban érdemes rérfiut ért, nagy lelkesedéssel töltötte el híveit és tisztelőit, kik ez alkalomból széleskörű ovácziókban részesítették. A disz-gyűl-s után, melyen a kitüntetés jelvénye és az arról szóló okirat nagy számú és fényes közönség jelenlétében részére átadatott, bankettet rendeztek tiszteletére, amelyen részt veti a város minden nolabilitása valláskülönbség nélkül. A koronás királytól jövő kiiünlelést azonban, a végzet akaratából, ímhol alig egy félévig élvezhette. A gyászjelentések. A lespjlotl gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: „ö'.v. Farbaky Józsefné, születelt Farkas — Oh bocsánat! (mondta az ajka, gyáva ! gyáva! dobogta a s?íve.) — Jöjjön hát, hadd tű'.ök egy rózsát a kabátjára. M ,g is érdemli. N:ra jó lenne, h t boldogságot is igy a gomblyukába tűznék? Es amint tű-ögette a rózsát, egy hideg c-epp hullott a parányi kezekre. O'yau lágy zsongásfele hil látszott. A fák sudarai lanyhán himbálóztak. Aztán le hullott . a második, harmadik c ep, a szomjas föld u,olión itta be. Barna zavarban volt. Az üt kétfelé ága zott s ó nem tudia merre tartsanak? . . . S aiuut ott állo't tanácstalanul a recsegő égerfák közt, jött egy bűvös szélroham, lesodorta kebléről a rózsa szirmait, csak a puszta kocsár maradt. Nézett, nézett azok után a kis piros szirmok után, a mikkel pillangójátékot űzött a forgószél, nézett, a mli el nem tűntek szeme elől. Akkor odaszivárgott egy forró könyc^ep a pillájára, ott remegett egy ideig, végre lehullott a porba. S a szomjas por azt is mohón szívta be. A fel fellobbauó villáin rávetette arczára kékes fényét. Mist már nem volt választás. Szirmokhoz volt kötve a boldogsága. Csak azok u'án a szirmok u'án? — Barna, igaza volt, megázunk, susogta a leány. Néhány rég olvasott sor jutott eszébe, azzal vá laszolt: »S ha a pasztán álinll Síéiben éa viharban, Menhely, t találnál Védő karjaiban.« — Fussunk! szólt a leány. — Az épen nem tanácsos, válaszolt ő. De hát mire nem viszi rá két esdő szem a tudósban a gyarló embert? , Megfogták egymás kezét és futottak lihegve azok után a "kis piros szirmok után, mintha az elröppent boldogságot kergetnék Az eső sűrűn permetezett nyomukban, ők kipirosodtak, kiizzadtak, kifáradtak Etelka leányával, Gizellával, Farbaky István országgy. képviselő és családja az összes rokonság nevében, mély fájdalommal tudatják a szerető félj és apa. jó testvér lőtísztelelü Farbaky József ág. li. ev. lelkész, hegyaljai lőesperes, egyetemes egyh. főjegyző, vármegyei bizottsági és városi képviseleti tag, Ferencz József-rend lovagja stb. életének 5'i-ik, házasságának :í2-ik évében folyó évi ápril 26-án éjjeli 11 órakor szivszélhüdésben hirtelen tőrtént elhunytát. A drága halott hűlt tetemei folyó évi ápril 29-én d. u. 3 órakor fognak az ág. h. ev. templomból a vasuli temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán, 1896. ápril 27-én. Áldás poraira"! A helybeli ág. evang. egyház pedig a következő gyászjelentéssel tudatta veszteségét: „A nyíregyházi ágost. hitvallású evangelikus egyház közönsége a gyászeset megrendítő hatása alatt mély fájdalommal tudatja 23 ev óta mindvégig áldásosán, egyházunk díszére működött lelkészének lőtiszteletü Farbaky József urnák folyó lió 26-án esti 3 ,11 órakor rövid szenvedés után az Úrban történt elhunytát. A hű lelkipásztort, az evangélium lánglelkü hirdetőjét, Urának igazszívü szolgáját, család, egyházmegye és egyházegyetem mellett az ő Sionja, a nyíregyházi anyaszentegyház gyászolja, zokogja. Temetése folyó hó 29-én d. u. 3 órakor megy végbe. Nyiregyhíza, 1896. évi április hó 27. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják! (Máté ev. V. 8) Béke hamvaira!" Az egyházmegye szintén külön gyászjelentést adott ki, amely ekként hangzott: „A hegyaljai ág. hitvallású evangelikus egyházmegye mély fájdalommal tudatja felejthetetlen főesperesének, főliszteletü Farbaky József úrnak, folyó hó 26-án esti 3 ,11 órakor Nyíregyházán szivszélhüdésben történt elhunytát. A'. Úrban elszenderültnek földi maradványai folyó hó 29-én d. u. 3 órakor fognak a sírnak áladatni. Az egyházmegye méltán kesereg lelkes vezérének, az Úr lánglelkü apostolának, az egyházak atyáskodó kormányosának korai elhunyta felett. ,. Megemlékezzetek a ti elüttetek járókról, kik néktek szólták az IMennek beszédét: kiknek kövessétek hitüket . • ." Zúd. IS. r. 7. v. — Miskolc?, 189G. ápril hó 23-dikán. 112. Zsoltár 4." Farbaky József temetése szerdán délután 3 órakor ment végbe az ág. ev. templomban, mely szorongásig megtelt a gyászoló gyülekezettel. A koporsó el volt borítva szebbnél szebb koszorúkkal, amelyek közül a következő szalag-feliratokat sikerült feljegyeznünk: Felejthetlen férjének — Binatos özvegye. Szeretett atyjának — Gizike. A jó testvérnek — Farbaky István és es dádja. A meleg 'n szeretett rokonnak — Susett, Ubald és Szidi. Felejthetlen buzgó lelkészének — Hálás egyháza. Lelkész társának — B. J. B ildog emlékű lelkészének — A p ízdicsi egyház. Szeretett barátjának — Imre és Máday család. Szereteti keresztapján ik — Szélrffy Erzsike. Legőszintébb tisztelettel — A Greutter család. Szeretett elnök társának — Májerszky Bila. L gjobb barátjának — Materny Lajos. Szeretett papjának, legjobb barátjának — Szopkó Alfréd és családja. Tiszteletük jeléül — Somogyi nővérek. Fuhrmann család — Utolsó köszöntésül. Atyai barátjának Zelenka Lajos. Szeretelt barátjának — Keresztessy István és neje. Fóesperesü'ínek, barátjuknak — A főgimnázium tanárai. Érdemes tagjának — A főgimnázium tanácsa. Szeretett főesperesének — Az ág. hitv. evang. tanítótestület. Szeretett lelkészüknek — A polgári leányiskola ág. hitv. evang. növendékei. A debreczeni ág. hitv. evang. egyház — R szvéte jeléül. A tokaji ág. ev. egyház — Hálás tisztelettel. A hegyaljai egyházmegye — Szeretett főesperesének. A nyíregyházi ev. ref. egyház — Részvéte és együttérzése jeléül. Radványi István — Kedves barátja és elnöktársának. Három órakor érkezettt meg a gyászoló család s ezután megnyílt a templom a nagyközönség számára is, amely csakhamar zsúfolásig meg is töltötte azt, ugy, hogy a különben is tágas templomban összegyűlt közönség számát bátran tehetjük háromezerre. Az oltár jobb oldalán foglaltak helyet az egyházmegyéből csaknem teljes számmal egybesereglett lelkészek, élükön Zelenka Pál püspökkel, valamint az egyházi Atauka odatámasztotta forró homlokát a kis fehér tanya átázó t falához. 0 yan jól esett annak a hűvös érintése. k haedera ujjas levelei lágyan rásimultak, a vén hársak n ki suttogtak, a bübos galambok ott búgtak a tornyos duezban . . . virág, mindenütt virág környezete ... A hárs alatt ott volt a kis fehér pad is, a kettőnek való kis pad. A virágillattal az ábránd is belopódzott szivébe. — Milyen boldog lehetne itt egy pár ember, gondolt^. oh milyen boldog! A porondos ú' pirodott a rózsaszirmoktól, a mint az eső leverte. Ki tudja nincs e azok közt az, a mit ők kergettek, a boldogság rózsaszirma? Vágya jött leülni arra a kis pidra. Lihegve mondta. — Ü jünk a hárs alá! A menydörgés beleharsogott szavába. Barna felmu'atott az égre s újra megtette az ellenvetést. — Az épen uem tanác-os. De azért ő is C9ak odaült. Aranka hátradőlt a táinlányra s merengve nézte azokat a komor felhőket, a mint a szél foszlányokra szaggatja. Majd hirtelen Barna felé fordult. — U-y--: azok a feihek majdnem olyan magasan járnak, mint a maga gondolatai? — Azt ugyan kiszámíthatnám, felelt Bírna, ha nem felejtettemvolna otthon az órámat. — Be kár, felelt Aranka. Lássa az enyém meg áll, mint rendesen. — S tudná annak Okát adui? — Oh nem. — Én talán igen. — Nos? — Éu a delejességben keresem az okot. Maga nagyon, de nagyon delejes, az rontja meg azt a kis szerkezetet. Nem csodálni való dolog. Hisz a durva emberi gépezet is megbomlik a maga delejes közelében.