Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-05 / 14. szám

II. Melléklet a „Nyirvidék" 1896. 15-ik számához. Ifi. Alispáni előterjesztés az egyház-téren felállí­tandó emlékoszlop felállíttatása tárgyában. 17. Alispáni előterjesztés a pénzkezelési szabály­rendelet módosítása s a vármegyei pénztárnoki és kyz­ryámi állasok elkülönítése iránt. IS Alispáni jelentés a h. főpénztárnok és ellenőr­könyvelő biztosítékának letétele tárgyában. 19. Számvevői jelentés a nagy-kallói régi székház vételi árának a társbirtokos Hajdú vármegyével leendő megosztana tárgyában, illetve a vételár felosztásnál Alsó­és Felső-Józsa községek lakosságának is figyelembe vé­tele iránt. 20. Tisztiügyészi vélemény a nyíregyházai katonai gyakorló-térhez szükséges terület megvételére vonatkozó adásvételi szerződésekre. ál. Tisztiügyészi vélemény Zalkod községnek a járvány kórház létesítését, vagy kibérlését megtagadó határozatára. 22. Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza városnak Nádasi Mihály városi kert gazda lemondásának vissza­vonása tárgyában hozott s Hegedűs József által meg­felebbezett határozatára. 23. Tisztiügyészi vélemény N.-Kalló község képvi­selő testületének a tébolyda létesítésére felajánlott köz­munka szolgáhuányok megállapítása tárgyában hozott határozatára. 24. Községi költségvetések. 25. Nyíregyháza r. t. város 1895. évi pótköltség­vetés iránti kérvénye. 26. Ajak, Anarcs, Benk, B.-Aranyos, K.-Apáthi, C,s.-Kenéz, Nagy-Kálló, Kis-Kálló, Nyirbakta, Jákó, Hohod és Lórántháza községek által a mezőőrök javadalmazá­sának megállapítása tekintetében beterjesztett pótköltség­előirányzata. 27. Petneháza község kérelme, a községben felme­rült hólyagos himlő esetek folytán tett kiadásainak meg­térítése tárgyában. 28. Sípos Béla I. aljegyző kérelme a 8/S9<>. Bgy. számú határozat folytán felemelt javadalmazásának az egészségügyi és ebadó alapokból, esetleg a házi pénztár " megtakarításaiból leendő fedezése tárgyában. 29. Auspitz Gyula vállalkozó kérelme a t.-polgár— nyíregyházai h. é. vasút építési segélyére megszavazott összegnek az engedély-okmány kiadása után leendő ki­fizetése iránt. ÚJDONSÁGOK. Előfizetőink figyelmébe. Lapunk kiadó­hivatala tisztelettel értesiti a .Nyirvidék* helybeli előfi­zetőit, hogy a lap eddigi kihordója: Varga Mihálynak e megbízatása megszűnt s ezentúl a lapot a kiadóhivatal saját embereivel fogja eszközöltetetni, amelynek olva­sóinkra nézve az az előnye lesz, hogy a lapot hamarabb fogják kézhez kapni. Figyelmeztetjük egyszersmint olvasóinkai, hogy az előfizetési dijakat a kiadó-hivatal egy külön megbízottja fogja beszedni, mert Varga Mihály eddigi lapkihordó megbízatását e tekintetben is visszavontuk. — Tőrvényhatósági közgyűlés. A vármegye kö­zönsége folyó hó 18-án rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek főtárgya a milleniumi ünnepélyek megállapítása lesz. — Uj anyakönyvi kerület és anyakönyvveze­tők kinevezése. A belügyminiszter a szentmihályi anya­könyvi kerületbe tartozó Tisza-Bűd községei folyó évi május hó 1-ével kezdődő hatálylyal külön anyakönyvi kerületté alakította; ezen kerületbe anyakönyvvezetővé Suhajda Béla községi jegyzőt, a gávai anyakönyvi kerü­letbe pedig anyakönyvvezető helyettessé Farkas Károly kőzgyámot nevezte ki. — „Csak magyarul"! Lapunk legutóbbi számában említést tettünk már Nyíregyháza város polgármesterének ama rendeletéről, melyben fölhívta a városi tisztviselői kart, hogy — tekintettel hazánk ezeréves fennállásának örömünnepére — hivatalos érintkezéseikben a néppel a magyar nyelvet használják. A polgármester eme fölhí­vása a következőleg szól: Nyíregyháza város tekintetes tisztviselőikarához! Hazánk ezeréves fennállásának őrömünnepe min­dikább közeledik. Az egész nemzet minden alkalmat meg­ragad, melylyel ez örökké nevezetes örömünnepet em­lékezetessé tegye. Mig a magyar készül a nagy ünnep­hez, addig a müveit külföld rokonszenves figyelemmel igazi érdeklődéssel nézi nemes törekvésünket. A városok, községek, sőt egyes családok külön is elkövetnek mindent, hogy az emlékezetes nemzeti ünnep megörökítéséhez hoz­zájáruljanak. Nyíregyháza város lelkes közönsége, min­dig az elsők között volt, hazafias tények gyakorlásának dolgában s ezúttal is következetes akar és fog maradni szép múltjához. Ismeretes körülmény, hogy népünk szép haladást tett a nemzeti nyelv elsajátítása tekintetéből. Polgáraink között vannak azonban, akik ma is szívesen beszélik a tót nyelvet. Ismerem és ismerjük népünk hazafiasságát s épen ezért a tót nyelv használatát annak tulajdonithat­juk, hogy népünk e nyelven jobban kitudja fejezni aka­ratát, óhaját. Az ezredéves örömünnep alkalmából édes hazánk iránti kötelességet vélek teljesíteni, midőn fel­kérem városunk tekintetes tisztviselőikarát, hogy hivata­los eljárása közben a néppel igyekezzék a magyar nyel­vet megkedveltetni s kellő óvatosság mellett, a« ráerő­szakolás látszatának kerülésével, hasson oda hogy a nem­zeti nyelv legyen városi hivatalainkban a tisztviselők és közönségünk által közösen használt nyelv. Megvagyok győződve, hogy eme felkérésem kellő figyelemben részesül a tisztviselő urak részéről s annak foganatja meg fog látszani a nemzeti nyelv mindnyájunk állal óhajtott terjedésében. Különféleképen örökíthetjük meg az ezredéves ünnepet, de legmaradandóbb emlék az leend, ha nemzeti nyelvünk terjesztése érdekében, a ha­tatta* czélok támogatása tekintetéből minden lehetőt el­követünk. Nyíregyháza. Iö9ö. ápril 2. Henc* László, polgármester. Közöltük pedig a felhívás egész szövegét azért is, mert esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek tartjuk konstatálni, hogy a városi hivatalokban a felekkel való érintkezés eddig is csaknem kizárólag magyar nyel­ven történt, és hogy e tekintetben már évek óta nehéz­ségek nem merültek föl. A polgármester hazafias föl­hívásában ezt a körülményt minden esetre hangsúlyozni kellett volna, mert a rendelet szövege, ugy ahogy ki­bocsátva lett, visszonyainkat nem ismerő idegeneket abba a tévedésbe ejthett, hogy Nyíregyházán talán, a városi hivatalokban a tisztviselők tot nyelven érintkeztek idáig a néppel. Holott pedig tudvalevő dolog, hogy ez nem ugy van, és tudvalevő dolog az is, hogy több olyan tisztviselője van a városnak, mint pl. a rendőr-kapitány alkapitány, gazd. tanácsos, főszámvevő, akiknek pedig igen sűrűn kell a néppel érintkezniük, tótul azonban nem is tudnak s hivatali működésükben s a felekkel való érintkezésekben azért emiatt soha semmi fennakadásuk nem volt. — Lic. Itácz Kálmán helybeli ev. ref. helyettes­lelkész mához egy hétre, folyó ho 19-én fog elbúcsúzni a nyíregyházai ev. ref. egyháztól s rendes lelkészi állo­mását Balsán f. hó 26-án fogja elfoglalni. Helyébe Vitéz Ignácz kemecsei s. lelkész jön helyettes lelkészül. — A ínillénluuil emlékoszlop helyét, melyet az ev. ref. templom környékén hajdanán állolt husszita templom helyének megörökítésére fog emelni a vármegye, az alispán elnöklete alatt álló bizottság már kijelölte. E szerint az emlékoszlopot az ev. ref. templom-téren, a bekerített kis parkban fogják felállítani. — A hólyagos-himlő J járvány, melyet a buda­pesti lapok jól értesültségökiol wneretes helybeli tu­dósítóik nyomán fekete himlő járváuyuak fújtak föf, csaknem teljeseu megszüutuek ^tekinthető. A kilencz község közül, hol fellépett, ma már mindössze kettőben vau néhány, a felgyógyulás utján levő beteg s uj ibb raegbetegülés már jóideje nem fordult elő. — Az adóhivatali sikkasztás. A nyíregyházi kir. adóhivatalnál 1893. év tavaszán fölfedezett sikasztás ügyében a kir. törvényszék a héten tartotta meg a vég­tárgyalást s e hó 11-dikén délután hozta meg Ítéletét. Juricskay Rezső akkori pénztárnok ellenében, orvos­szakértői vélemény alapján vele a végtárgyalás megtart­ható nem lévén, a törvényszék az eljárást függőben hagyta, elrendel ven uja"bi orvos-szakértői megvizsgálta ­tását. Csécsi Sámuel volt adólisztet a kir. törvényszék, 18 rendbeli hivatali sikasztásban való bünsegédkezésért 3 évi fegyházra, 5 évi hivatal vesztésre s politikai jogai­nak ugyan ennyi időre való elvesztésére itéltc: a kisza­bolt szabadságvesztésből 'J hónapot a törvényszék a vizsgálati fogságból kitöltöttnek vett. Kállay Gyulát a törvényszék teljesen fölmentette. Szikszay György kir. alügyész, ki a négy napon ál tartott végtárgyaláson mint közvádló vett részt, az ítélet ellen felebbezett, vala­mint az elitéit Csécsi Sámuel is. — Köznép a színpadon. Érdekes műkedvelői színielőadás folyt le a mult húsvét másodnapjáu Oroson. A katb. olvasókörnek egyszerű fóldmivesekból és falusi iparosokból álló tagjai közül 19-?n léptek a színpadra, hogy a millenáris év alkalmából, a kör kebelében létező népkönyvtár javára előadják B iduir G tspár szatmári lauitókop'.ó tanár ,A stiglinczek" czimü 4 felvonásos színművet. Érdekes e tünemény már csak azon szem­pontból is, hogy a nép gyermeke, — mint tudva van, — eddig megnézni csak megnézte alkalomadtán a hozzá­vetődött „szinészkomédiát"; de hogy ő maga lépjen a színpadra, arra nem volt rávehető. Az előadott darab műkedvelő ip irosok részére íratott s igen tanulságos és eléggé mulatságos is. A ferde nevelésből fakadt nagy ravágyást büntetteti; s a szeréuy egyszerűséget, becsű letes munkásságot jutalmaztatja. Miczike, az ipartársulat elnökének, Ktrikas Mhily czipészmesternek leánya, anyjával egyetértóleg stiglinczeknek (diurnistákuak) rakja ki lepvesszőif; s lenézi, megveti, verébnek nevezi az érte epekedő Sóvári Laczit, atyja kedvelt első legényét. Utóbb, midőn a'yja balála u'án a stiglinczek egymás után röpködnek el, megelégednél: már a verébbel is. De késő! Laczi Csókás . E ízterrel, a Miczi által falusi libának nevezett szegény, de munkaszerető varró leány­nyal vált jegyet, s Miczikének ba kell érnie Rosenkrancz agglegénynyel. A fóbb szerepeket adták: Zilánszki Andrásné (Micike anyja) Takács Veronka (Miczi), Kozma Annuska (Eszter), Híjdu Sáudor (Karikas), és Kozák János (Liczi). Ugy ők, mint a mellékszereplők, kik közül Szarvas Jánost (Misi czipészinas) különösen is ki kell emelnünk, mind igen jól megállották helyö­ket s helyesen oldották meg szerepűket. Nem a ren­dezőség illemszerü elismerése ez, hanem kritikája azon 14 tagból álló igen díszes úri közönségnek, amely özv. Kál­lay Jenöné urnő őméltósága vezetése alatt tisztelte meg magas megjelenésével a szerény földmivelő nép szép igyekezetü előadását. Ugy őméltósága, mint igen tisz­telt vendégei, e nemes tettökért és dús felülfizetésökért, melylyel ötven forintra emelték a pénztári bevételt, mig a kiadás csak 14 foriut volt, fogadják itt a nyil­vánosság terén is a rendezőség leghálásabb köszönetét. Di fogadják ugyanezt az összes közreműködők is, külö nősen°ft. Btrna Miklós gk. lelkész, köri alelnök ur, ki, mint főrendező, fáradságot uem ismerő szorgalommal s erősen próbára tett türelemmel tanítgatta kót hónapon át a szereplőket, s biztosította ezzel, és az előadás ügyes rendezésével az elért szép sikert. Szolgáljon e millenáris előadás hazánk népének lelki mivelődésére, a becsü'etes munkásság megkedvelésére s a hazafiúi ér­zés nemesítésére! A rendezőség nevében Petrovits Gyula elnök. — A vármegyei árvaszék mult havi tevékenysége a következő volt: az előző hóról elintézetlenül átjött 496 ügydarab, ehez érkezett márczius hó folyamán 1862, elintézendő volt tehát 2358, elintéztetett 1659, liátrálékban maradt 699. A hltrálék szaporodását ért­hetővé teszi az a körülmény, hogy e hónapban csaknem 600 U'^ydarabbal érkezett több az árvaszékhez, mint a mult év megfelelő időszakában. Az ügydarabok számá­nak e szinte ijesztő szapirodása különben a közigazga­tás minden ágazatában tapasztalható. — Lapunk mai tárczáját e helyütt is különösen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Szerzője Bartlia Miklós orsz. képviselő, a kiváló publicista, kinek e nagy feltűnést keltett műve a .Magyarország" húsvéti szá­mában jelent meg, ahonnan mi is — szíves engedelem­mel — átvettük azt. — Felolvasás. Nagy Lajos dr. budapesti ügyvéd­jelölt, Nagy Lajos kir. jarásbiró fia, a budapesti jogász­egyesület teljes ülésén, az ügyvédi kamara helyiségei­ben, szomb iton nagy érdekű felolvasást tartott a táv­írda- és telefon-jogról irott monográfiájából. — Dalestély. A húsvét, hétfőjén tartott dalestély igen szépen sikerült. A „Korona" nagyterme egészen megtelt közönséggel, melynek soraiban ott láttuk a többek között dalárdánk Miceuását Kállay András főispánt, Mikecz János alispánt, Pongrácz Jenő grófot, Festetich Fái grófot, dr. Meslcó László orsz. képviselőt, Bencs László polgármestert, Popp György kir. pénzügy­igazgatót, Sztárek Ferencz főkapitányt, Básthy Barna gazd. tanácsost, Dumbrava László anyakönyvi felügyelőt stb. A dalárda ezúttal is nagy érzékkel összeállított mű­sorral lépett föl s zijos tetszet aratott a pompásan előadott énekszámokkal. — A thuzséri tragédia ügyében a királyi kúria pénteken hozott határozatot s a nyíregyházi királyi törvényszék határozatát elfogadva, Neukom Ferencz ós Salamon Tódor ellen, — kiket a debreczeni kir. tábla vád alá helyezett — a további eljárást beszüntette. — Házasság. Tóth Pál munkácsi kir. aljárásbiró a héten kedden délelőtt kötött házasságot Bencs László polgármester mint állami anyakönyvvezető előtt Raksányi Emma kisasszonynyal, Raksányi Sándor nyug. tiszttartó kedves leányával. A násznép a városházától a reformá­tus templomba vonult, hol lic. Rácz Kálmán lelkész­helyettes áldotta meg a tiszta szerelemből kötött frigyet. — Adófizető polgárok figyelmébe. A jövő 1897-ik évben uj országgyűlési képviselő választás lesz. Az 1892 évi február hó 18-ára összehívott országgyűlésre meg­választott képviselők megbízatása a jövő év elején lejár. Ez általános országgyűlési képviselő választásnál politikai jogaikat azok gyakorolhatják, akik a mult év végéig kirovott adótartozásaikat ez évi április hó 15-ig kifizették. Figyelmeztetjük tehát polgártársainkat, hogy adóhátralé­kaikat ezen idő alatt annyival inkább igyekezzenek be­fizetni, mert különben kiesnek a választók lajstromából. Katonai utóállitás Nyíregyházán. Az ujoncz­állitásból távol maradt állitáskötelesek utóállitása czéljá­ból Nyíregyházán a folyó évre is működendő állandó sorozó bizottság működési napjaiul folyó évi junius hó 12-ik és 13-ik, valamint augusztus hó 3-ik napja tüze­tett ki. — Mi lesz a színházzall A szinház-részvény­társaság a lolyó ápril hó 21-én délután 5 órakor tartja meg a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését, amelyen, mint a meghivóbói olvassuk, a felett is hatá­rozni fognak, hogy a színházat átengedjék-e a városnak és mily feltételek mellett? A közgyűlés tárgysorozata egyébiránt a következő: 1. Igazgatósági jelentés az 1895-ik Évi üzleti zárszámadások bemutatásával, i. Felügyelő­bizottság jelentése az évi mérleg és az igazgatóság ja­vaslatai tárgyában. 3. Annak elhatározása, vájjon a szín­házat álungedjék-e a részvényesek a város tulajdonába, i s ha igen, mily leltételek mellett, vagy más minő mó­don biztosíttassák ezen részvénytársaság fenállhatása ? 4. A felügyelő-bizottság 5 tagjá-nik megválasztása. — Bübájosság. Balog Jőzsefué 53 éves czigány­asszony, akit különben Kókáné név alatt ismernek, — elhitette Diósi Júlia szobaleánynyal, hogy össze fogja varázsolni őt egy nyalka mészáros legénynyíl, — aki megtetszett a hajadonuak. E'.en a czimen, miután előbb kivágott egy fürtöt a leány hajából — aztán 8 forint készpénzt s egy csomó ruhaneműt kizsarolt a szegény cselédtől, aki végre feljelentette a czigányasszonyt a rendőrségnél, ahol az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. — öngyilkosság. Sándor Lőrincz szent györgy-áb rányi lakos, abbeli báuatábau, ho,;y fiát bevették kato­nának, e hó 10 dikén felakasztotta magát. — Bolt-feltörés. A héten szerdáról-csütörtökre virradó éjjel, idáig még ismeretlen tettesek betörtek Len­horn Sándor rőfös kereskedőnek az iskola-utczai Czirekné­léle házban levő üzletébe. A betörők az udvar felől ki­feszítették a bolt ablakának vasrácsát s igy hatoltak be az üzletbe, ahonnan mintegy 500 Irt értékű vászonnemüt s paplanokat vittek magukkal. A rendőrség nyomozását nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy az emiitett ház kapuja nyitva szokott állani s hogy az ismeretlen tol­vajok semmi nyomot nem hagytak hátra eredményes munkájok után. — Agyonlőtt csendőr. A nyíregyházai csendőr­őrs az ünnepek alatt Nyir-Bikta felé küldetett ki Be­reczki őrmesterrel. A baktai erdőben az egyik csendőrt ismeretlen tettes lelőtte, és pedig oly szerencsétlenül, hogy az azonnal meghalt. — Magyar Osztály-Sorsjáték. 11. osztályú sors­jegyeknek a III. osztályra való megújítása naponként, de legkésőbb május 2-ig eszközöltetik. A sorsjegyek meg­újítása a sorsjegyeken jelzeit elárusítóknál eszközöltetik és pedig a sorsjegy visszaszolgáltatása és a megújítási dij (1 egész sorsjegyért 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 frt) befizetésével. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden további nélkül résztvesznek. Hogy a sorsjegytulajdonosoknak épen a megújítási határnap lejártakor (május 2.) való óriási tolongása elkerültessék, ajánlatosnak mutatkozik, miszerint mindenki igyekezzék a 111. osztályú sorsjegynek minél előbb birtokába jutni. — Bérletjegyek a m. k. államvasutakon. Áp­rilis hó 15 tői kezdve a magy. kir. államvasutak ösz­szes saját vonalain, a folyó óv végéig érvényes bérlet­jegyek fognak kiadatni. Ezen jegyek árai az 1. oszt. 450 frt, — II. oszt. 300 frt, III. oszt. 170 frt és ezen­kívül 1 frtnyi kiállítási illeték. Ezen bérletjegyek va­lamennyi személyszállító vonatra, az express, és luxus vonatokon azonban csak az ez iránt feunálló díjszabás szerinti pótdij reátizetése mellett érvényesek. A bérlet­jegyek a magy. kir. államvasutak titkárságában (Bu la pest, Andrássy ut 75) adatnak ki, illetve ott a pénz előleges beküldése mellett megrendelhetők. A bérlet­jegy megrendelése alkalmával azon személy látogatójegy

Next

/
Thumbnails
Contents