Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-04-05 / 14. szám
uagyságu fényképezett arczképe átszolgáltatandó, ki részére a bérleti jegy kiállítandó leszeu. írásbeli megrendeléseknél a jegyért jlró összeg bérmentve a magy kir. államvasutak budapesti főpénztárához (Budapest, Andrássy üt 75.) beküldendő azon személy neve és foglalkozása ki részére a jegy kívántatik közlése, és annak arczképének csatolása mellett. — Testegyeuészetl niulntézet. Keleti J. czé^, Budapest, IV., Korouaherezeg-utcza 17., — az eddigelé sérvkötók és betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kivül egy nagy szabású, a modern technikának teljesen megfelelő műhelyt nyitott — Budapest, VL, Uostely-utcza (Károly-laktanya ló.), — melyben orvossebészeti aczéláruk, teategyenészeti készülékek, Hessing rendszerű elismert múierékfüaők, nyújtó- és járógépek, műlábak és müüezek, valamint minden e szakmába vágó •czeiaruk, viUnygépek, kötőszerek stb. készíttetnek. Szenvedők, ktkuek ily készülékekre szükségük van, felkéretnek, szíveskedjenek fenti czégtől költségelőirányzatot, vagy képds árjegyzőket kérni. Vagyontalanoknak minden lehető e szakba vágó készülékek havi részletekr9 adatnak. I,unteladokaak engedmény. Üzleti elv: Szigorú pjutos kiszolgálás, legjutányosabb árak. — Büvész-estély. Az Annetelli féle két bűvészestély hétfőn és keddeu kitűnően sikerült. — A kiváló bűvészeknek mind a két estén szép közönségük volt. — Az „Ezeréves Magyarország és a íuilleuiuuii kiállítás" czimü irodalmi vállalat 7 ik füzete érdekes tartalommal jelent meg. Ttzeuhat pompásuál s szebbnél szebb képekben mutatja be hazánk nevezetesebb s gyönyörű fekvésű vidékeit, műemlékeit s az Ezredéves kiállítás bámulatos szép építkezéseit. Borszék fürdő sürü fenyvesekkel borított hegyeivel fenséges látványt nyújt., De ami igazáu szép és érdekes az: Brassó város látóképe a legsikerültebb kivitelben bemutatva, Árva, Budatin és Muukács vara valamennyi törtéueti nevezetességű hely a regényes legesüknél fogva méltók a bemutatásra. A füzet legeredetibb képe Lőcse város piacztere, — közepéu a szép középkori epitményü templommal, megyeházzal s a városház illetőleg tanácsházzal, mely a lehordott réginek helyén 1615 ben épült s a harang torouuyal ív kapu állal vau összekötve. A főváros képei: A Haas palota a Gizellú-téreu, T.réz-liörut és Oktogon tér egészen uj felvételben vannak bemutava. Az ezredéves kiállítás epitkezései közül: Az Eső Magyar r. serfőzde sörcsarnoka, az E-.redéves kiállítás dohány-csarnoka és József Fóherczeg pivillotijt láthatók e minden tekintetben kiváló szépségű műben. Diczára a mű rendkívüli olcsóárnak az előfizetők, kik a egyes füzetben mellékelt szelvények átal biztosított utazási és ellátási kedvezményeket, a kiállítás látogatására nem veszik igénybe, teljeseu díjtalanul kapják az Ezredéves orsz. kiállítás nagy színnyomatu panorámának képét, melyet az ismert tájkép-léstő Heyer Arthur készített. Kapható minden budapesti és vidéki könyvkereskedésben; megrendelhető a kiadóhivatalbau Budapest, Teréz körút 38. félemele" (Kuuosy Vi!mos és fii műintézetében). ,Az Ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítást" egyes füzeteinek ára 40 kr, tehát az egész, 12 füzetből álló disztnű csak 4 frt 80 krba kerül. Csarnok. Teérted. Az ajtót halkan megkopodtatták, — szabad? Bizonyosan megismerték a kérdező hangji', mert lakonicze azt felelték belülről: „Ühüm!" Erre a familáris biztatására egy szőke hajú, kedves fitos pofácskáju leányalak avanzsirozik be az ajtón, mikor beér a szoba közepére, szétnéz s amint meggyőződést szerez magának arról, hogy csakugyan az van benn, akit keres, zerge könnyű ugrással szökik annak ölébe s karjával átöleli nyakát — ezerszer csókolja össze-vissza: te kedves, te drága mamus tel A kedves, a drága marnus viszonozza a csókot, — ő is csaknem olyan gyerek mint a másik, alig idősebb annál négy-öt évvel, — mostohája. Felséges egy asszony, — a haja a görög istennők mintájára van a nyakánál kissé feljebb összecsavaritva, a szemében emésztő tűz ragyog, jaj annak a férfi szívnek, amelyet ebből a szemsugárból egy szikra ér: elég az olthatatlanul. Nos mi újság miczus ? Semmi, — külömben, ha parancsolod, hogy őszinte legyek s mamai tekintélyedet latba veted, megreszkirozok egy vallomást! Halljuk, halljuk! — kíváncsivá teszel gyerek, nézd mily őszinte hallgatást biztosit neked ezen arczkífejezés' Csakugyan ezen a márvány arczon egy parányi érdeklődés nyilatkozott meg, mert halványságot rózsapír váltotta fel. Tudod mama, kíváncsi ne légy, mert árt a szépségeduek, inkább megmondok ugy is mindent. No hátha akarod tudni titkomat: szerelmes vagyok! A fitos orrocska és aranyszőke haj bájos tulajdonosnője amíg ezeket kimondta, nagyokat sóhajtott, fürkésző, csaknem kérő pillantásokat repítve mostohája felé, ki egy puha loncson heverészve élvezte az édes semmitevés túlvilági gyönyöreit. A fitos végkép elhatározta magát a teljes bűnbánó vallomásra, gyerekes könnyű mozdulattal telepedett le a puha szőnyegre. — Tudod mamus, én már nagy leány vagyok, — no hátha te, meg a papa meg a nevelóné, — meg a ti megvesztegetésetek folytán az egész világ tudni nem akarja, — hát annál jobban tudom, hogy ezzel a tudomásommal bizonyos privilégiumok járnak, mint pl: szerelem, bál, hossz., ruha, göndörített frufru stb. Mii tehetek róla, hi én csak az első számban emiitett szabadalmat vettem igénybe, s legmagasabb tudtotok, és beleegyezésiek nélkül — szerelmes lettem? A loncson heverésző hölgy kissé felemelkedett, tekintete a lábainál kuporodó leány alakjára tapadt 8 meglátszott egész arczán az őszinte csodálkozó figyelem, mely annak minden szavát kisérte. — Te szerelmes vagy Lóoa! — No igen s te azt olyan külöuösnek találoü ? „IN Y i it v 1 P ^ K" Külömben előre megjegyzem, hogy ha ilyen csodálkozó és parancsoló hangon fogsz legkegyesebben hozzám beszélni egyszerűen nem vallok s akkor nem is énekelhetem m <jd el: „Ki fog derülni a titok*. A hölgy most már egészen felemelkedett helyéről, most látszott meg egész tökélyben idomának plasztikai formájá s az egész lényen elömlő báj, melyei a halandó embereket rabjává tudta tenni. H-j baba, baba! a szerelem kétkedővé tesz, aranyos gyermek te, — honnau ez a veszedelmes átalakulás? Csak őszintén kivele, mondj meg mindent, te fitos te, — én előre bizto-dtlak részemről a feloldozásról. Persze, persze, — hunyorított a fitos gyerekes na ivsággal, — feloldasz jó nagy nehéz penitenczia árán! A nélkül, biz isten a nélkül; csak halljam! Be szélj hát! Ezzel, hogy a gyerek minden lehető kétségét elűzze, maga is oda ült, le a tiouom puha szőuyegre, a leány mellé, s annak kérőleg a szemébe tekintve, figyelni kezdett. A kis szőke titkos a kedves mama ostromállapotba helyezkedése folytán a tagadástól végképen el vesztette kedvét, kettőt harmat köszörült a torkán, aranyos, gödrös álacskáját, felhúzott térdére nyugtatta, a térdít pedig átfogta fehér kacsójával, egyet nagyol fohászkodott s aztán beszélni kezdett: Emlékszel arra az estélyre, melyet három hó előtt a Morini báróné adott? — nos arra is fogsz emlékezni hogy az est hőse az if. Morini báró volt; jó ég, mintha most is látnám, a mint szép férfias alakja mindenütt megjelent: a játszó asztaloknál, teázó teremben, a bálozok közt, sót még mi hozánk is be-be kukkantott, a mint a két baroneszszel ott játszottunk a gyermekszobábán. — Istenemre, olyannak tüuik fel előttem a báró, mint egy mesebeli hős lovag; gyönyörű formás fej, az a felséges nyugodt arcz, s azok az ábrándos tekintetű szemek! Mikor haza jöttünk, azt vettem észre a lelkem sejtése folytán, hogy többé nem vagyok gyermek, nem vagyok, nem lehetek, mert szerelem lopódzott a szivembe! Mit gondolsz, mily lelki állapotban öltöztettem a bábumat? mily figyelemmel hallgattam az ostoba rövidlátó miss üres sótizmáit? A gondolatom folyton ott röpkedett a fess báró alakja körül, kinek lénye eltörölt lelkemből minden ostoba tudákosságot. No aztán csak képzeld el, mily rendkívüli boldog voltam, mikor ő ide mihozzánk eljött; előbb ritkán, aztán aztán gyakiabban; s végre mindennap, a napokban majd meg nem őrültem az örömtől, mikor a rózsát elkérte tőlem. — És te oda adtad? — Persze, hogy oda; na, na ne néz reám olyan különös módon, majd elmondok sorban miudent! Ép egyedül jártam a kertben, a missz nem volt velem (ha jól emlékszem a szemöldökét festette), a báró is künn, járt összetalálkoztunk. — 0 téged keresett! S hol voltam én ekkor? — A kertészetnél, ott feküdtél a virágházban, migrained volt. — Tehát ugy történt biz az, hogy a báró megszólított engem. Hogy van ön kedves Lóna ? Hirtelen azt sem tudtam, mit fele'jek, aztán csak öszszeszedtem magam: — a virágaimat néztem meg! S melyek azok ? Nézze az a szép fehér rózsagrupp, olyan mint egyoázis, csupa thea-rózsa ! És illatosak? Hogyne, ez itt a hajamban onnan való; ezzel ki vettem a hajamból a rózsát; a báró érte nyujtá kezét s e percztől én vagyok e világon a legboldogabb halandó. Ő el tette azt ! — S azóta beszéltél vele ? — Igen, tegnap, amikor kilovagoltatok, ő eljött értem, hitt, én kimentettem magam a misszre s a sok leczkére utalva. S ah! mily örömömre szolgált, látva, hogy a báró kedvetlenül távozik. Te hát nagyon sztieted őt ? Az ám! tudod, nagyon érzem, hogy hi nem lehetek az övé, meghalok érte ! A hölgy megc-ókolta a gyermek márváuy homlokát, aztán felkelt a földről, az ablakhoz lépett, kinyitotta a táblákat s kihsjlott a szabadba. A természet szemlélése jó hatással van minden halandó lelkére, bármily indulatok vagy szeuvedélyek tartsák is fogva azt! A hűs, langyos szellő, csendes áhítatos imára hívó harangszót hozott szárnyain, a virágok illatot, szerelmet leheltek kelyheikből, s a tiszta menyboltról a tavaszi nap terjeszté áldó melegét. Egy cziprusbokorból tarka tollú ostoba kis madárka repült ki, oda szállt éppen a nyitott ablak kő párkányára, közel az ábrándozó hölgy arczához s aztán halk, dallamos hangján mesélni kezdett : Volt egyszer egy leány, szép és szegény; csak anyagi értelemben volt szegény, mert lelke tele volt a legszebb kincsekkel, a nemes és tiszta, szivében szeretet, szemeiben boldogság lakott, ábráudozott sokat, féuyes pilótáról, igaz szerelemről. Egyszer megismerkedett tgy nagy úrral, a nagy ur végtelen gazdag volt, de öreg; fényes pilótát adhatott a leánynak, de szerelmet nem. A leány felesége lett a nagy urnák, mikor beköltözött a fényes palotába, lelkéből kiköltözött a szerelmi vágy — nem volt többé szerelmes. Csak szeretni tudott, szerette öreg férjét és annak egyetlen leányát, kinek álmatag kék szeme és szőke fürtéi a szentekre emlékeztették. E.-yszer megismerkedett az asszony egy ifjúval, a ki szép volt mint egy fél isten. A hölgy és férfi észrevétlenül megszerették egymást előbb baráti szeretettel, aztán ez az érzelem gyakori érintkezés folytán őrült, emberfeletti imádattá változott. Eifogta mindkettőjük lelkét egy túlvilági érzés, ha egymásra gondoltak, ha egymást többet szen vedtek érzelmeikért, mint a szentek a koronájukért; de nekik ez a szenvedés oly kimondhatatlan édes volt. Egyszer a szőke kis leány, akit eddig csak gyermeknek tartottak, bement a mostohája szobájába, ártatlan, őszinte vallomást tett a mostohájának, hogy ő szerelmes, szeret egy férfit, ábrándos, gyermeki szere. I lemmel s ha nem lehet az övé, meghal érte. A hölgy meghallgatta a vallomást, megismerte a leány elbeszélése után, hogy ki az a férfi; aztán elg o n, dolta, hogy mi a kötelessége most, mivel tartozik 4 férjének, aki minden gonlolatát, minden óhaját teljesi. tette, aki elhalmozza féuynyel, boldogsággal, — mj, el tartozik a leánykának, akinek azt Ígérte: A yád leszek. Mivel, mivel? A kis madárka erre nem felelt tneg, felborzolta szárnyacskáit, aztán elrepült vissza, a cjp'. ruíbokor lombjai közé, ott elkezdett dalolni, oly bu, volt a hangja! A hölgy feleszmélt, megrázkódott, hideg halálos borzadás járta át egész lényét, a szellő is hűvössé vált, a nap sötét felhő mellé húzódott, a virágok félénken zárták el kelyheiket. Visszalépett az ablaktól, bezárt* táblákat, vihar jött, mikor megfordult s szétnézett « szobában, egyedül találta magát, Líóna kiosant a szobából, halkan, nesz nélkül. Megállott a szoba közepin, s kezét leeresztette összekulcsolta; a szive sebeseu dobogo:t az esze is meg. tagadta a szolgálatot, de csak pillanatra. — Oli az ész! az isteni szikra nemcsak gyújtani tudja szivünkben a lángot, hanem el is oltj i azl! Egy madonna arczu női kép függött a hölgy szobájában, előtte záros fióku kis asztalka állott. A hölgy a kép elé lepett, hosszan szeretettel nézett reá. — T*. nuin légy s meglehetsz velem elégedve; azzal kihúzta az asztai fiókját, a számtalan ctecse-bec e és apróságok közt megtalálta, amit keresett; kicsiny üveg halvány, zöld folyadékkal ez az! ez az! Másnap a felkelő nap ismét jókedvvel ragyogott, az ég felhőtlen tiszta volt, a virágok ismét illatoztak', minden élt s mosolygott. Lóna is mosolyogva lépett be az aDyja szobájába, de mikor azt meglátta, halványan, halottan, a mosoly megfagyott az ajkán. Egy év múlva báró Morni Kálmán oltárhoz vezette Lőnát, boldogság- és megelégedéssel léptek át életük útjára. Minden évben elzarándokolnak egy diszes emlékkel megjelölt sirhoz, a gyászruhás asszony koszorút helyezett a sirra, aztán mindketten áhítattal imát rebegtek, visszatérőben a hölgy odafüzi kezét férje karja alá, s eltöp.eng mintegy magához beszélve: Szegény jó kis mamus, ilyen fiatalon meghalni annak, ki oly szép volt és olyan jó. — Miért tette, miért tett? A férfi felsóhajtott, aztán lelkében visszaidézte egy halvány keskeny kék hvélkének tartalmát, melyet akkor este kapott s magában elgondolja, miközben a felesége gyermekes ártatlan arczára tekint; teérted! Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. Hirdetmény. Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter ur őnagyméltósága f. évi február hó 23-áu 8073/IV. szám alatt kelt engedélye alapján a már érvényben levő szállítási póthatáridőköu kivül folyó évi márczius hó 20-ától kezdve még az alább felsorolt viszonylatokban számítunk fel póthatáridőket, melyek ugy a magyar- és osztrákbelföldi, mint a nemzetközi forgalombau érvényesek. A következő állomásokon u. m. Temes—Józsefváros pályaudvar és Nagy-Szt.-Miklóson a temesvár—nagyszent-miklósi, Zsombolyán a párdány—zsombolyai, Kecskeméten és Fülöpszálláson a kecskemét—fülöpszállasi, Gyulafehérváron a gyulafehérvár—zalathnai, , Ó-Budafdatorigáton a bpest—esztergomi, Lepsényben, TamásiMiklósváron és Uj-Dombováron a győr—Veszprém— dombovári — és Nagy-Becskereken a torontáli h. érd. vasutakkal való átmeneti forgalomban, mindkét irányú átmeneti árukra nézve 12 órát a teheráruknál, 6 órát pedig a gyorsáruknál. Budapest, 1896. márczius hó 15. (3-3) Az igazgatóság. 1896 évi április hó 15 én a magyar kir. államvasutak vonalain 1892. évi február hó 1 tői érvényes helyi díjszabáshoz (II rész) a IX. pótlék, s a kilométer mutatóhoz a VII. pótlék lép hatályba. A díjszabás pótléka egyes határozmáuyok és kivételes díjszabások módosítását illetve kiegészítését, megálló és rakodó helyek törlését, illetve forgalmi kor látozását, állomások megnyitására, illetve berendezésére vonatkozó határozmányokat, s végül Bóba állomásra nézve dijszámitási határozmányokat, — a kilométer mutató pótléka pedig állomási név előtti jelek megváltoztatását, kilométer távolságokat Pozsony-D/namitgyár állomásra, Batta rakodóhelyre, és Drnje—Drávapart kitérőre nézve s végül a megálló- s rakodóhelyekre vonatkozó táblázat helyesbítését, illetve kiegészítését tartalmazza. Azonkívül tartalmazza a két pótlók állomás-nevek megváltoztatását és sajtó hibák helyesbítését. Ezen pótlékok a m. kir. államvasutak igazgatóságának díjszabási elárusitási irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33) és üzletvezetőségeiuél példányonkint 10—10 krért legközelebb megszerezhetők. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint f. évi május hó 1 ével a franczia— belga—német —osztr magyar—román—szerb—bolgárkeleti közvetlen személyforgalomban, Herbesthal-KölnAsehatfinburgon át uj személy- és podgyász-dijszabás fog kiadatni, mely a magv. kir. államv.im ak díjszabás elárusitási osztályában (VI., Csengery-utcza 33. szám) megszerezhető. A díjszabási II. rész 1. és 2. számú füzetéhez folyó évi május hó l-jén érvénybe lépő III., illetve II. pótlék, egyebek között, nem — mint hirdettetett — a 3. számú kivételes díjszabás (vas és vasáruk) hatályon kívül helyezését, hanem annak áruczíkk-jegyzékének és külön határozmányainak módosítását foglalják magukban, mig ezen kivételes díjszabás díjtételei -továbbra is változatlanul érvényben maradnak.
