Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-08 / 49. szám

XVI. évfolyam. 49, szam. Nyíregyháza, 1895. deczember 8. VEGYES ARTA LMU HEI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a Előfizetési feltételek * postán vagy helyben házhoz hordva: ^ előfizetési pénzek, megrendelések s a A Up mUMl rtetft képeici kttldeméayek, Hirdetni dijak Egén évre 4 forint. í aP szétküldésé tárgyában leendő feluó- 1 oawiaeim. ^ t(l t »iatt pitit »»r t|yuir Fél évre 2 „ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos levelek c.ak I.mert keiektíl kö ti <t e s k r. tlkkutri kö.lí. eaetébea 4 kr. Negyed évre 1 „ könvviivoinHAiAhn/ j ">lí adtatnak el. KiiMtirl bély«|tfl| fejében. miadea egra. hir­K köx.égi jegyző é. tanitó .raknak egé« évre K° QyVU y°W™ '^la-UtCza S. szám k kéllratok Cliak flli(f 0, k„ 4Bat r. . deU. atá. 30 kTVrtUtik. c-ük két forint . (JánÓszky ház) intézet)d'ik ; iUet 4 költse .flldetnok vi.ua. B y||t-t*rl kAtleméarek dija .oro.k.at S0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberser A. V. által Budapesten, Haa^mteln >s Voirler 'romjába n Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn <S Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 18539. K. —j-g^j: Szabolcs vármegye alispánjától. A járási fószolgabirákna ., Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földrnivelésügyi ininisternek távirati uton vett 97378/95. számú rendelete alapján, tudomásul vétel, al­kalmazkodás és az érdekelt gazda közönség azonnali értesítése végett tudatom, hogy a budapesti Ferencz városi rakodó állomásra a folyó hó 8-tól fogva sertések egyedül fertőzött községekből szállíthatók. Az erre vonat­kozó külön leiratot megérkezte után vele szintén azonnal közleni fogom. Niregyházán, 1895. deczember 7. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 18128. K. 1895. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tétel és alkalmazkodás végett értesitem, hogy a m. kir. kincstár részére az 1895-ik évben termett dohány Nóvák József polgári biztos ellen­őrzése mellett Ilakatnazon az 1895. év deczember 9-től, 1896. január 13-ig, — Zoltán Ödön polgári biztos ellen­őrzése mellett Nyíregyházán 1895. év deczember hó 2-től, 189ü. évi február hó 6-ig, — gróf Vay Mihály polgári biztos ellenőrzése mellett Kis-Várdán 1895. év deczember 9-től, 1896. január 13-ig és Vay Pál polgári biztos ellenőrzése mellett Nyir-Bátorban 189•». év deczem­ber 2-től, 1896. január 30-ig terjedő időben fog be­vállalni. Nyíregyháza, 1895. november 30-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 17659. K. 1895. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Bessenyőd községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom Nyíregyháza, 1895. november 27-én. Mikecz János, alispán. A „NYÍR VIDÉK 1 TÁRCZÁJA. 1388/95. K. Pályázati hirdetmény. Bessenyőd községben megüresedett községi szülész­női állásnak választás utján leendő betöltése czéljából ezennel pályázat hirdettetik, s felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni kívánják, hogy képesítésüket, erkölcsi magaviseletüket és előző szolgálataikat igazoló okmá­nyokkal felszerelt pályázati kérvényüket a nyir-bátori járás főszolgabírójához f. év deczember hó 19-ik nap­jának d. u. 5 órájáig beadják. A választás határidejéül 1895. év deczember hó 2 4-ik napjának délelőtt 9 órája tűzetik ki Bessenyőd községházához. A betöltendő szülésznői állás javadalmazása a követ­kező: a községpénztárából utólagos negyedévi részletek­ben fi'zetendő 50 frt készpénz, és minden szülészi esettől egy véka gabona a szülék által lizetve. A teljesen vagyontalanokat tartozik dij mentesen kezelni. Kelt Bessenyődön, 1895. november 19-én. Csiha Endre, Lóránt Miklós, kjegyző. főbiró. 17735. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Felhívom alábbi hirdetményemnek a legszélesebb körben leendő közhírré tételére. Nyíregyházán, 1895. november 26-án. Mikecz János, alispán. Hirdetmény. Értesítem az érdeklődőket, hogy a népfelkelési élel­mezési járulnoki állás elnyerésére vonatkozó s a m. kir. honvédelmi minister úr által 74411/92. szám alatt kibo­csátott pályázati hirdetmény hivatalomban, .— továbbá a járási főszolgabiráknál és Nyíregyháza város polgár­mesterénél a 76/93. K. számú alispáni rendelet mellett megtekinthető. A netalán pályázni szándékozók figyelmeztetnek, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényeiket melyekben nyelvismeretök kitüntetve legyen, az alispáni hivatalhoz 1896. évi január 25-ig adják be. Nyíregyházán, 1895. november 26-án. Mikecz János, alispán. Mikszáth előszava az Almanachhoz. Előszó az előszóhoz. Az irőságot sokan valami különös, extravagans mesterségnek tartják, a poéta nascitur közmondásuál fogva is, pedig voltaképeu az író csak annyiban külön­bözik a uem Íróktól, hogy több elmondani való törté­nete van, — de. egy-két története minden embernek lehet. Menuyivel jobban elüt a laikus a mestertől, pél­dául a csizmadiaságban. A mester annyi csizmát tud várni, amennyihez bőre vau, a laikus pedig egyetlen egy csizmát se tud varrni. Mondom, csekély a különbség irók és nem írók között. Hiszen minden ember szive érez leirui méltó dolgokat, legalább egyszer életében s miuden szem fe­dez fel eredeti színeket a látott dolgokban, csak nem tudj i róluk, hogy eredetiek. I-.:en, ugy ke.l annak lennie, hogy mindenkinek van egy jó története, amit érdemes volna meghallgatni, még tán a rossz íróknak is van egy brilliá s thémájuk, — de azt soha meg nem irják. Megösmerkedel valakivel s lassankint előbújnak a fehér asztalnál, pipifüst mellett, sz ő sajátos történetei — ós ha azután száz esztendeig ismered is, miudig e történeteket hallod tőle. A történeteitől soha se szaba dul meg senki, — össze vannak azok valahogy nőve az agyvelejével. Deákuak voltak ilyen történetei és bizo nyosan vannak Demkó Táluak is. Ha a kiadók rámen­nek Jókaira kéziratot kérni, hogy igy, ugy, ha kicsiny lesz is, ha csak száz sor lesz is, az öreg ur nekik szegez ilyenkor egy történetet arról az emberről, aki zsebórát ment csináltatni. Az órás egy heti időt kért, annyi munkája lesz rajta. Hát akkor csináljon egy piczi nyel, mint a gombom, szólott az ember, de az aztáu holnap, legyen kész. Az órás persze azt felelte, hogy a Mai Szabolcsvariuegye alispánjától. 17662. K. 1895. A járási főszolgabiráknak, Nyirosyháza város polgár­mesterének és a köziének elöljáróinak. Értesítem hogy a Balkány község halárában az Újhelyi Tamás gazdaságaban levő ssarvasmirlia állomány­ban a száj- és körömfájás betegseg fellépett, s ez okból az ezen tanyán levő 116 darab szarvasmarha zir alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1895. november 26. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegyo alispánjától. 17771. K. 1895. Hivatkozva a folyó hó 17-én kelt 16936. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Douibrád köz­ségben Ágoston József ottani lakos kárára felmerüli lép­fene elhullási esetek folytán 3 drb szarvasmarhára, 4 drb lóra és 8 drb sertésre elrendelt zár a folyó hó 24-én feloldatott. Nyíregyháza, 1895. november 27. Mikecz János,'alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 1777^. K. 1895. Értesitem, hogy Dombrád községben üeri István oltani lakos kárára egy drb sertés veszettség iniatt kiir­tatott s ez okból a nevezett tulajdonát képező sertések 3 hónapi zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1895. november 27. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. kicsiny órához még több idő kell. Az öreg ur, akinek fejéből millió történet rajzott ki, ezt az egy ócska his­tóriát ugy tartja kéznél, mint valami megszokott elvál­hatatlan szerszámot. Király a király, mégis bizonyosan csak egy peniczilust tart a zsebében. Vannak aztán kivételek. Albrecht főherczeg például nem vitte fel történetekig, hanem két kedvencz tósztja neki is volt. Báró Harkányi Frigyes adomái közt szin­tén van egy legkedvenczebb, mely nélkül egy látogató­ját se ereszti el. Visi Imre és Láng Lajosnak kettőjüknek volt egy történetük. Visi elmondta félig és hozzá tette: .A többit Láng tudja*. Láng örömest beszélte a reá eső íészt, de elhagyván az elejét, el nem mulasztá megjegyezni: „Az elején azonban Visi volt ott.' Az egész történetet soha se hallhattuk, uem lévén jelen vagy Visi, vagy Láng, — de egy konstatálva lett, hogy mindenik csak azt szerette belőle elmondani, a mi ó vele történt, — mert csak annak van különösebb ingere. Arait az ember kigondol, az mégis c<ak mostoha­gyerek (a Fautázia anyától,) amit másoktól hall, az csak adoptált poronty, de ami magával az emberrel törtéDik, az egy édes kölyök, azt öröm produkálni . . . Ezek után senki sem veheti ros>z néven, ha be­vallom, hogy nekem is van egy ilyen saját történetem ami velem esett, amit szeretek elbeszélni író pajtásaim­nak. Úgyis már nyolezszor irtam e rovatban az olva­sókhoz az Írókról, illó most a kilenczedik alkalommal, hogy az olvasókról meséljek az íróknak. A szittya ver. (A tulajdooképcDÍ eloszd.) A képviselők kétségen kivül gentleman emberek. Külsőleg, a szalmájukra nézve, majd mind jól fest, a magra nézve ... no ot: lehetne kifogást tenni, de (az ördög akar párb>jt) nem teszek semmi kifogást, inkább ráhagyom, hogy többuyire okos emberek. 17774. K. 1895. Hivatkozva a folyó évi október hó 15-én kelt 15420. K. számú értesítésemre tudomására hozom, hogy a T.­Polgár községben felmerült veszettségi eset folytán a községekben levő összes kutyákra elrendelt zár a f. hó 23-án feloldatott ellenben a veszett eb állal megtáma­dott 19 drb szarvasmarha továbbra is megfigyelés alatt hagyatott. Nyíregyháza, 1895. november 27. Mikecz János, alispán. Különösen jó és] derék ember volt köztük Zalay István. Tipegő járású, lassú beszédű, lassú moidulatu, tömzsi ur. A szive puha volt, mint egy galamb szíve, a jelleme hófehér volt, mint egy galamb tolla (t. i. egy fehér galambé) S'.erette az öreget mindenki, bizonyosan még Hentaller barátom is, dsezára, hogy egy könyvet irván (miotegy nyolez ev előtt) a mamelukokról, Zilay­ról is megeresztett benoe egy árnyképet — melyben származására valló göndör fürteire és hajlott orrára tett félremagyarázbatlan czélzásokat. Egyéb rosszat a szegény Pistáról nem is igen lehetett mondani. Hanem iszen elég volt az; a képviselők össaesug­tak elképedve a folyosón — Olvadtad, mit ir Hentaller Zslayról? — Hogy ne? De hát igaz lebet-e? Legtöbben vállat vontak. — Ki tudja? Ma már senkiről se biztos az ember. — Borzasztó, ha igaz. — A baja csakugyan göndör. — Az orra csakugyan hajlott. A politika se ront meg mindenkit. Vannak itt is jó lelkek, a kik védelmére keltek. — Ejh, lehetetlen eonyire c<alódni egy emberben! Honnan, honnan nem, maga Zalay is megsximatol­hatott valamit s azt kérdezte tőlem este a vacsoránál. — Olvastad a Hentaller köoyvét? — Olvastam. — Ugy e én is benne vagyok ? — Igen. — Ugy e engem is leránt? — Körülbelül. — Mit ir rólam? Eszembe jutott a göndör fürtökre való kivatkozás, resteltem elrontani az estéjét. — Nem emlékszem. — Látom az arezodon, hogy tudod — szólt ide­gesen, tekintetét élesen rámszögezve. számunkhoz c^y iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents