Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

„IN Y I rt V I D fe K" jóváhagyása. A szavazás a már jogcros haszonaranyos kulcs alapján 1895. évre összeállított nevjegyzek szerint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi képviselők ket tanú áltat előttemezett meghatalmazó leveleiket a közgyűlés megnyitása előtt a társulati igazgató főmérnök ur kezeihez szíveskedjenek letenni. — Kinevezések. Kállay András főispán a bogdányi járási orvosi állásra Dr. Dohnál József h.-böszörmenyi lakos cs. és kir. tart. huszárezredorvost nevezte ki. — Az épülő gör. kath. templom munkálata az utóbbi hetekben ismét jóval előbbre haladtak. A templom falai már elérték a tetőzet magasságát ugy, hogy már a gerendázat egy részét is felraktak. A tornyok falai szintén felhuzattak már a templom ereszeig. Ezen felül ez évben mintegy 4 méter magassagra építik azokat s egyenlőre ugy marad, amennyiben az epitteto egyház februárig köteles nyilatkozni, hogy a tornyokat is teljesen felépitteti-e, vagy sem. L czélra, mint egy ízben már irtuk, még mintegy 6000 forint volna szükséges, amely összeg azonban ma még nem áll az egyház rendelkezésére. Igazán kívánatos volna, ha ennek a hiánynak fedezéséről az egyház gondoskodhatna; ka

f volná a csinosnak ígérkező templomot csonkatornyokka j hagyni meg. — A régiség! muzeum gyarapodása. Kállay András főispán úr őméltósága a nagy-halászi határban útjavítás alkalmával talált értékes bronz régiségekből ogy második gyűjteményt adott át a héten a vármegye régisééi muzeumnak. — Helyreigazítás. A főispán úr által deczember 7-ére egybehívott választási értekezletre meghívottak névsorából kimaradtak ínég a következő törvényhatósági bizottiuányi tagok nevei: Soldos Pál, Pethő Antal, Elek Llszló, Molnár Gisztáv, Lövey Jáno-, Trestyánszky Dezső, Bay István, Zoltán Sándor, Szunyoghy Miklós, Orosz Miklós, Jármy Imre, Jármy Ödön (Balkány), id. Mikecz János, Mikecz Miklós. — A szabolcsvár megyei ált. tanító-egyesület központi választmánya az 1895/96. egyesületi évben kidolgozandó pályatételül kitűzi a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus összes üléseinek tételei közül a harmadikat: „Az iskola belső éleiének szervezete

1' cziinűt. E tétel keretében tárgyaltatnék általánosságban : az iskolai tudományos oktatás, a testi, az erkölcsi és hazafias nevelés főbb elvei, a tanítás concentratiójának ügye, az erkölcsi nevelés a tanítással és az iskolai élet egyéb momentumaival kapcsolatban, különösen pedig: az internatusok ügye, a testi nevelés, az iskolai és nemzeti ünnepélyek, a kirándulások különösen az iskolai és hazafias nevelés szolgálatában. Jutalma 40 korona aranyban. Csak egyesületi tagok pályázhatnak. A jeligés levélkével ellátott, idegen kézzel irt dolgozatok 1896. április 1-éig Orsovszky Gyula, egyesületi elnökhöz Nyíregyházára küldendők be. Kelt Nyíregyházán, 1395. november 21-én. Wemer Gyula, főjegyző. — Színházi hír. Bokody Antal, mint több izhen említettük, decíetnber 10-én érkezik társulatával Nyíregyházára. A társulat 36 tagbil, a zenekar 8 tagból áll. Bikody, mint igóri jól betanult, összevágó előadásokra fekteti a fósalyt s reméuyli, hogy a nyíregyházi kö zönség meg lesz vele ós társu'atával elégedve. Bemutató előadásul az Otthon, Sudermiun hatásos drámája kerül színre. — Az első nőegyleti teaestélyre, mely decze nber 7 én lesz megtartva, elhatározta a vigalmi bizottság, 30 karzati jegyet bocsátani közre, 1 írtjával. Melyre már is elő lehet jegyezni Ituzsonyi testvérek üzletében. Az estély sikerét biztosítva hisszük, részben a helyiség diszessége másrészt a vigalmi bizottság fáradhatlan tevékenysége által. Reméljük, hogy a nagy közönség nem fogja megvonni támogatását e humánus intézménytől, melynek áldásos működéséről lehetetlen nem elismerőleg nyilatkozui. — Mándokon az e hó 15-én megejtett megyebizottsági tag választás alkalmával leszavazott 215 választó polgár. Megválasztattak: Petheö József 196, Mitrik Mihály 151, Szikszay Sándor 116, és Kereszttiry János 114 szavazattal. Gróf Fekete most légy igaz Pollux 's Cistor: Az igazság uttyát híven őrző pásztor. Meny ki a hánykódó C erus Tengerére Oktasd, tanítsd őket, beszély az eszére. Zabolát szajokba vess úgy is kövérek, A heverés miatt meg sürdőtőött vérek. Mint útnak erettél: ü ;y folytasd az ú'at, Úiny tudom a' Haza jó szerentsét mutat. Hadd mondjak egy válet jertek Clerikusok, Többet, többet kérő szomjü'.ó Parthusok Hogy bolondok vagytok szánlak benneteket, Vágja le a' sintér hodos fejetéket. Clérus a' Hazának pondros püszhöt döge, Az igaz Vallásnak testesült Ördöge Erős Bizodalom. Hallyátok mit Szóllok soknak értelmében, Melly szegénység itt ván mostau személyében, Az ország gyüllésen, buzog a' vérében Ha úgy lész, ma. holnap kard forog kezeben. R-eménylük hogy tóbben a' mellet fel állunk, Iíaz ügyünkben mi pártfogót találunk, Tsak egyet rikkantuuk s táboruukra szállunk, _ üa jaj lész; mert halál mergével kaszállünk. Kérdezet, mi oka lészen a' csatának? Tulajdonítsd papok 's Zábrátzki szájának, Speket vetúuK hólnap rothadó majjának, Szabója lész kardunk Reverendájának. Ketek pap uramék az országban vóltak Mindég konkoly, 's minket palásttal mázoltak, Zü.zavart okozván sokan meg is hóltak, Igy tsalárd suvekbeu triuinfust tapsoltak. Publieumban mondják színnel, jobbitói Az országnak pedig bizony megrontói Ti vagytok Országnak pusztító hollói Kiutsüiik 's szabadságunk nyilván prédálói. Sok hitvány emberek eszek nélkül szólnak, Gorombás tudatlan emberek voxilnak. Kiknek vótumok sints bigottül tapsolnak — Furcsa magyarázat. A mezőgazdasági statisztikai adatok számláló ügynökeiül kinevezett 3 egyén a községházában beoktatásra összejővén, midőn a községi elöljáróság az összeirés mikéntjét magyarázta, benyitott egy izraelita ember s köszönés után kérdezte egyik ügynöktől, hogv mi czélból irják össze a tyúkokat és libákat is. F. L. ügynök az izraelita embernek rögtönözve felelte „tudja ezeket azért irják össze, hogy a parlament megakarja tudni hány tyúk és liba van az országba, vájjon a millenium alkalmával Palesztinába útnak indítandó Magyarország összes zsidósága részére ezen hosszú útra elég lesz-é a jelenlegi készlet, vagy megfelelő mennyiségről gondoskodjék még.' Mely magyarázatért az izraelita ember mélyen megsértődött. Igy irják ezt nekünk Kótajból. — Köszönet nyilvánítás. Vass András orosi lakos felkért bennünket", hogy legyünk tolmácsolói hálás köszönetének Zathureczky Gyuláné, Béres Sándor, Burger Ignácz, Weisz Ferencz pazonyi, Gzukor Vilmos napkori és Lányi Antal orosi lakosod irányában, kik leégett háza újraépítésében őt készpénzzel és építő anyagokkal megsegítettek. — Műkedvelői előadás. Mindokról irják lapunknak: Műkedvelő társulatunk f. hó 17-én a szegény iskolások karácsonyi ajándékári színielőadást rendezett. Szinre került ezúttal a „ Tolonczmelynek előadására a társulat nem kevés becsvágygyal, — a közönség pedig fokozott érdeklődéssel készült. Es egyik sem csalódott. A színház zsúfolásig megtelt, az előadás mindvégig simán és egyöntetűen folyt le. A szereplők közt: Korompay Margit (Angyal Liszka) kedves fellépésével, Jilczer Erzsébet szerepének megfelelő bátor és pattogó beszédeivel, Mika J. Kovács E. Virág Á. ügyes játékukkal tűntek ki Jiszay B (Miklós) nem is említve kellemes énekét, előbbi szerepléséhez képest jelentékeny haladást tanúsított. És mig Tompos E. (Moravcsák) kitűnően sikerült maszkjával és alakításával meg-megkaczagtatott; — Ledniczky Etelka (Ördög Sára) szerepét oly szépen, egyszerűen és természetesen adta, hogy főleg a kettős korcsmai jelenetben könyekre fakasztott. A kisebb szerepekben: Reichardt, Bartha, Libisch, Ludtnán, Klusák és Takács urak mellett Váczy Mariska, Nagy Ilonka, Nagy Miriska, Libisch J.-né és Klusák Georgette csinosan játszottak és méltán osztoztak a többi szereplőkkel a sürü tapsokban. Egyetlen kifogásunk, amit már a múltkor is megtettünk, az, hogy az énekre és főleg az ének helyes intonáliójára nem látszanak kellő súlyt fektetni. Pedig ez a népszínművekben elengedhellen kellék. Reméljük, jövőre ezen a hiányon is segítve lesz. Jelzem egyúttal, hogy a bevétel a felülíizetésekkel együtt 141 frt 35 kr. volt. Miből a kiadások levonása után is előreláthatólag jelentékeny összeg fog julni a szegény iskolások javára. Isten áldja érte ugy a lelkes műkedvelőket, mint a nemes ügyért lelkesülő áldozatkész publikumot. —ö. — A városi kád- és gőz-fürdő kazántisztitása folyó hó 27 szerdán s 28 án c^ü'öriökön tartatik meg, pénteken tehát már nyitva lesz a n. é. hölgyközönségnek• — Tolvaj cseléd. Fábián Júlia cseléd, Losonczi Emma szolgálatadójától, 5 frt készpénz, ruhanemüek és cselédkönyvének ellopása után megszökött. A más egyéb lopásokkal is gyanúsított cselédet körözteti a rendőrség. — Az 18%-iki év, Az 1896. év szökő év, tehát 366 napból áll, vagyis februárban 29 nap lesz. Karneval herczeg uralma csak 38 napra terjed. Farsang utolsó vasárnapja február 16-án lesz. Két nap- és két holdfogyatkozás lesz. s az uralkodó planéta a Jupiter. Több nedves, mint száraz időt lehet várni, de a Jupiter-évek rendesen termékenyek. Hosszú és erős tél következtében a tavasz csak későn áll be. — Milyenek lesznek az uj bankjegyek l Az 1000 koronás nagysága olyan lesz, a milyen a mai 1000 forintosoké. Az ezer koronásoknak mind a két oldalán ülő női alakok lesznek, az egyik Magyarországot a másik Ausztriát jelképzi. Lesznek 510 koronás jegyek is, melynek két szélén egy-egy medaillonba foglalt szép női fej látható, egy a magyar egy az osztrák koronához hasonló diadémmal. A 100 koronás jegyekben ugyanilyen fejek lesznek. Az 50 koronás bankjegyek mind a két oldalán A Haza javával semmit nem gondolnak, Te ostoba mit szólsz? hogy sok kívánságok, Tudatlan! Hit ezek előtted újságok, E'.t okozta imé azoknak vakságok, Kik két szinüektől vették tanúságok. 0*1 ditső Magyár vér! jól vedi gondolóra, Mit tsinálsz? figyelmez erősseu Pip szóra Nem akar úaiót 'j nem tanít köz jóra Igy van, ha paraszt Pap ül a' kormányzóra. Nem sok kívánságok; mert egy a' vérségek, R4gi eleinknek egy volt a vérségek, Ojtották 'j egyes vólt ditső nyereségek, Két-felé szakad is, hát mért lenne végek? Mit syllogistikál Pap Uram feleljen? Akarja, hogy a kard ked ellen ki kellyen. Lesbe é, vagy nyilviu falatokat nyeljen? Meg lész, igy nem binom akárlnl tellyen. R-eszket vitsorgatji fogait Zsólnay Ne! mint secundállyák meg hizot tulkai Tudjak, jól vau ketek Országunk fiii, M

jg álly, hillyuk a' mit nyekeg Boronkay Tudjuk tudományod hitvány Bjronkay, Okosságod felől azt tnérted mondani, Rebellisek vólt Rákóczy '$ Botskay Várj tsak számol keruek szép maradékai Vitéz Bethlen Glbort közéjek számláltad. Közönséges helyen igy dehonestáltad, A Lelked veszteig várj tsak! kiabáltad, Bezzeg a' szarva kózt a' tögyit találtad. Hiszem szabadságunk helyre állitattak, Több okos emberek e' képen mondották, Nem tsak én mások is kedvesen hillották, De ű ;y, mint te sohi nem d-*honestálták, M indanád cuk eztott Bihar Vármegyében, L

lgg közelebb pedig Mtrja Videkeben,' Nem sokat fetsegnél a' fejér menteben, Mert küldenék Lelked Piúó kebelében. Elég az míg Papok lésznek az országbau, Mindég élni fogu-ik nagy nyomorúságban ülő női alakok lesznek, e jegyek valamivel keskenyebbek, de hosszabbak lesznek a mostani frtosoknál. A kék réznyomást könyvnyomdai felülnyomással megtartják, mivel igy még a fényképészet segítségével sem utánozhatok. — Öreg honvédek panasza. Annak idején mi is megemlitettük, hogy a városunkbeli szegény sorsú öreg honvédek bepanaszolták Hegedűs Józsefet, gyanúsítván őt azzal, hogy az ő márczius 15-iki megvendégelésükre szánt pénzt nem egészen e czélra fordította. A kir. törvényszék ez ügyben 6341/95. bf. szám alatt hozott végzésével a további eljárást megszüntette, mert a Hegedűs ellen emelt vád semmi bizonyítékkal nem nyert megerősítést. — Millenniumi történet. Az Athenaeum r.-társaság kiadasabau megjeieuo „A magyar nemzet törté* uete czitnü íz kötetes nagy rauukáua* (milleuiumi kiadas) az imént megjelent 45. es 46. füzeieivel a harmadik kötet („Az Aujouk kora") folytatása rövid időre megszakittatott, a menuyiben 47. és 48. füzetek a félben maradt második kötet („Az Árpádok kora") folytatását kepazik. Az Atheuaeuiu r. tarsaság azoubau akként mtézkedett, hogy ugy a második, mint a harmadik kő tet rövid pár hónap alatt teljes befejezést nyerjen. Ezekben a második kötethez tartozó füzetekben Marczali Henrik egyet, tanár III. Bila uralkodásának és családi ismertetésével veszi fel az Árpádházi királyok történelmének megszakított fonalat és a következő V. fejezetben (III könyv) lítlics elfoglalását és a keresztes hadjáratok történetét ismerteti. A IV. könyv „A rendalkotmány kezdete" czimet viseli és Magyarország állami, társadalmi és gazdasági életének uj korszakába vezet bennünket, leírván Imre király é3 Endre herczeg életét, valainiut a magyar állam területének a Balkán felé terjeszkedését; tüzetesen ismertetvén az akkori belső állapotokat, birtokviszonyokat, a rabszolgák helyzetét stb. A következő fejezetek az egyház és az állam közötti viszouyról, II Endre adományozásairól, a magyar drámairodalom egyik legklasszikusabb alkotásának történelmi alapjáról, Gertrúd királyné megöletéséról Binkbán által, végül a II. Eudre alatti keresztes hadjáratok történetéről szólanak. Ez a korszak talán legmozgalmasabb volt hazánk történetében, mert a most már hatalmasau kifejlődött nemzeti öntudat erős ellenállást fejt ki a hatalma delelőjén levő pápiság ős az európai idegen áramlat befolyása ellen. E«ekhez a füzetekhez, a melyeknek szövege is igen érdekes, pompásan sikerült műmellékletek vaunak csatolva. így a 47 ik füzethez van csatosva a budai várkápolnában őrzött „Szent István jobbja ereklyetartójának" bámulatos tökéletességgel előállított szines fényuyomata ós a XIII. század legfontosabb okmányának, melyben „1290. augusztus 31-én Habsburgi Rudolf M igyarországot fiának Albertnek adományozza", — sikerült hasonmása szövegolvasással és magyar fordítással. Eanek a nagybecsű okmánynak eredetije tudvalevőlej a bécsi udvari levéltárban őriztetik. A 48 as fü'.ethez a derzsi unitárius templom XIII. századbeli falfestményének „Szent László párbaja a kun vitézzel" — szines másolata van csatolva remek kiállításban. Ugyancsak itt találjuk „III. Béla és hitvese sírjában talált királyi jelvények" fényképét a Migyar Nemzeti Muzeumbin őrzött eredetiek után. Ezekben a füzetekben is egymást érik a szebbnél szebb szövegképe'f, a melyek közül ki kell emelnünk a legrégibb magyar kodexiek, melyben egyszersmind a legrégibb magyar nyelvi emlék a „Hilotti beszéd" foglaltatik, a deáki misekönyvek kánon előtti képét és annak a lapjának fénynyomatát, melyen az ősrégi naptár augusztus hava van már Szent István magyar király neve napjával. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kipható minden hazai könyvkereskedésben. — Az Athenaeum Képes-Irodalomtörténetéből ine.'jelent a 36 ik (utolsó előtti) füzet olyan gazdag tartalommal s olyan dús illusztráczióval, mely kezd ettől f>gva nem szűnő érdeklődést kelt e nagy vállalat iránt. A , mostani füzetben Biöthy Z<olt főszerkesztő befejezi J)kai Mórról s a forradalom utáni regényirodalomról az előbbi füzetben megkezdett szép értekezését. A 2-ik Tudja már sok nemzet az okos Világban, Kérdezzük a' vallást szóll a valóságban. Vallás szólly, mint eddig, mit tettek a' Papok Párisban is voltak lakodalmi napok. Itten tíz ezernek kevélyen tapsoltok, Hitelesen irják az Historicusok. Hát nem szégyenlitek rút tanátskozását, A Hibernusoknak otsmány áldozását, Negyven ezereknek kű.önös kínzását, Nem felejtettük el, várjuk szám-adását. Hát német országban mit nem cselekedtek, Egész tizenhárom esztendőt tiszteltek, Kiss Asszony sziuével ártatllant ű'döztek Nápolyi gállyákra hát mért Ítéltettek? Voltér egy mú-ikábau mit beszél tudjátok, Nigy G instantinmtól fogva olvastátok Kik a' vallás miat meg hóltak hallyátok. 9 463,800 jól meg számláljátok. A papok hát megintt akarják líezdeni Drága országunkat tsalárdul veszteni? Nigy kérdés, ma hóloap meg fogjuk fejteni Rintaii vagy pedig egygyet építeni. Kinnyen jött Országok könnyen is beszélnek Isznak, esznek, alsznak kényekre henyélnek S rényi beszé Idei igazit tserélnek, Higy ismét akadjunk tsábitva beszélnek. Drága idő! melly szűk Országunkban noha, Mégis akadályt vet dolgainkban moha, O'i ég! a' magyarhoz ne légy illy mostoha, Segíts, inert tuttunkra nem vóltunk igy soha. A' több országok most mind ide fülelnek. A mi'yarok kérdik, vallyon mit mivelnek? Már összve esküitek, némellyek felelnek, Szép lész ha végtére vér ontásra kelnek. Da ha a' rendekuek lészen egygyessége, Sokassú' Nemzetünk fényes ditsőssége, Minden Hazafinak drága nyeresége, Lészen; e' versnek is máskép ütt ki Vége!