Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

N Y f R V I D É K.'« czikk egészen Madáchnak van szentelve, kinek Ember Tragédiájáról — Alexander Bernit, ez az eszes és szellemes íüozoíin iró sok eredetiséggel olyan tanulmányt Ír, rnely méltó feltűnést fog kelteni. Ugyanő ir a füzetben a forradalom utáni drámairodalomról rövidebb, összefoglaló czikket. A füzet utoisó czikkét. az 1830—1867. évek közé eső műfordításról — Ridó Antal, maga is jeles műfordító Irta. A szövegképek közt találjuk Jókai svábhegyi nyaraiój inak s egy B;öthyhez Irt legújabb leveléuek mását, mely utóbbi tartalmilag is rendkívül érdekes. A szövegben vannak még Vas Gereben, Degré Alajos, Beöthy László, P. Szathmáry Karoly, Vadnai Karoly, M«dach Imre, Szigeti József, Djbia Lijos, Rt kosi Jeuó, Szauó Ltván arczkepei, egy czimkep, s Madách dolgozószobája. Kuiön mellékletül van a füzethez csatolva Jókai 1893 iki arczképe és Deák Ferencznek egy nagyérdekü, Zicüy Aulaihoz intézett eddig Kiadatlan levelének hasoumása. — A három óv óta folyó nagy vállalatból mar c-ak egy füzet van hátra, melyben még egy czikk s a két kötethez tartozó képjegyzekek, névés tárgymutató czimlapok s az előszó leszuek két érdekes kézirati melléklettel. — A bükönyi gyilkosság. Mig a műit év julius 16-án történt Bokönyben, hogy Taskó Gergely böiönyi lakos neje, szül. Sjres Julianna, midón ferje korán reggel eltávozott, két mostoha tiit, u. m a 7 eves Jánost és az 5 éves Mibályt a pitvarba terelte és ekkor az ajtóba levő nagy fejszével agyouűtőtte, mint maga monda — „tgyba-fóbe" verte. Az ajtót ezután rájok zárta, maga pedig — állítása szerint, — az udvaron levő kútba ugrott, ahol azonban be nem fulh itott, kimászott és tova szaladt, mígnem Ujfeh irtóra ért, ahol aztán másnap a csendőrök elfogták. Az ez ügyben mult év október 31-én uagy számú hallgatóság jelenlétében megtartott végtárgyaláson, vádlott és ferjen kívül mintegy 30 tanú lett kihallgatva, kik részint a vádbeli cselekmény egyes részleteiről, részint vádlott nő és férje közti viszonyokról tettek vallomást. Vádlott nő különben a fjut leirt cielekuiéuyót beismerte, azt a legnagyobb részletességgel adta elő. A bizonyítási eljirás után dr. S'.edlák István kir. alügyész vádbeszédében az előre megfontolt szándékot igyekezett bizonyítani, annak jelenlétét látta is u^y a tanúik, mint vádlott nő saját vallomásában. Ket tanú u^yauis, kik az nap reggel ott voltak, vallják, hogy midón a férj eltávozott, igy-szólt nejéhez: .Megyek a malomba, darálok egy kis kenyér nek valót*. Ő erre azt mondja: „Kell is nekem az a kenyér", mire a férj oda veti: „lla neked nem kell, kell a gyerekeknek". Az asszony szomorúan mondja: ,'ia nekem nem kell, nekik sem kell". TehU a két gyerek elvesztélére már ekkor 11 gondolnia kellett. Vádlott nő maga mondja, hogy férje távozta után édes gyermekét megszoptatta, nyakába kendőt kötött é3 el vitte a szomszédba, mikor visszajött nyomban, elkövette a gyilkosságot. Ezek folytán vád>lta őt a 278. § ba ütköző két emberölés büutettével, kéri őt ebben bűnösnek kimondani ős elítélni. Dr. Heumann Ignácz védőügyvéd szép beszédben azt igyekezett kifejteni, hogy vádlott nő cselekménye csak egy bűntettet képez, mert úgymond: E^y akarattal, — ha ugyan volt — egy idő ben, egy eszközzel ós egy módon követte el. E/.után a beszámithatatlanságot törekedett kideríteni. Hivatko zott a tanuk nagy részének vallomására, kik vallj Ik, hogy férje igeu gyakran es pedig mindig fejét ütötte, ugy amyira, hogy mint vádlott nő moudja, a feje mindig „kótog", továbbá, hogy éjjelenként fel-fel sikolt és ilyenkor rémes álmot lát. Mindezek folytáu kérte vádlott nő elmeállapota megvizsgálását ésa bizonyítás kiegészítésére néháuy elősorolt tauu kihallgatását. A uyiregyházai kir. tsz. a védi indítványát elfogadva, az ítélethozatalt felfüggesztetteés vádlott el meállipotánakmegvizs hálását, a kért tanuk kihillgatását elreudelte. Az Ugy folytatólagos tárgyalását, melyet a kir. tábla rendelt el, e hó 19 én tartották meg; lefolyásáról és eredményéről jövő szá munkban referálunk. — Befejezett díszinü. Mintegy fél év óta az ország közönsége feszült figyelemmel leste egy diszmű egyes füzeteinek megjeleuését, melyek ugy a kiállítás előkelősége, mint a bennöi foglalt képek érdekessége, változatossága ós p íratlan szépsége által felül mu'tak mindent, a mi hizánkban ez ideig e nemben forgalomba került. A .Röptében a Nagyvilág körül" czimü diszmű ez, melyet az Egyetértés kiadóhivatala hozott forgalomba s melyből most kap'u't meg a< utolsó 16 ik füzetet, melynek féaypintji egy kép a budapesti temetőből a B itthyáay-mauzoleuinmal, a Deák-mauzoleummal és Kossuth Ltjosnak egyenlőre még jeltelen sírjával. A többi kép is egytől egyig érdekes és jórészt ritkán látogatott tájakról való felvétel. Msgelégszüik az egyes czimek felsorolásával: Wishington szilfája ós emlékműve Cambridgebeu. — Windy Point, Pikes Peak Coloradoban. — Ssikla-lakások Mincos Canyonban, Arizona. — A', , Alcazar*, „Cirdova" és „Poncé de León" szállodák Szt.-Áíostonbau, F.orida — A De las Auimas hisadék Coloradobin. — Subadság csarnok P'uiladeltiábin. — A régi városkipu Sst.-Ájostonban. — A három nővér(hsgycsucsok) Cimmire ban, Ciaada. — Riyal G>rge Ciloradobio. — Az óriási Gjizir kráterje a Yjllowitone Nitional parkban. — A Hiodhegy, O;egon. — Shoshone vizesás Itahiban. — Grand Cinyon a Jellowitone National parkb in. — El Capitan a Josemite völgyben (Cilifornia) — „Wawma" az óriásfa a Mariposaberekben, Ciliforuia. E', a füíet is, mint az eddigiek, megrendelhető vidékre való küldéssel együtt 35 krért az Egyetértés kiad ihivatalában, Badapest, papnövelde utcza 8, mely teljes diszkötésü píldáuyokra is fogad el megrendeléseket 6 frt 50 kr|ival. Ezer év !*) Rövid kor az idő soha meg 'nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődés történetében! Ezer év viharozott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját, Árpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérezés napsuga*) Az „Bzeréves Magyarország és a milleniami kiállítás" ozitnil diszmű előmva. Megjelenít kéthetenkint 12 füzetben 4. 4) kr. ras ország határait s millió szivek ujjonganak most a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert íme, nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendő alatt. A mult idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; forradalmak és testvér háborúk dúltak az egyes népek között s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott. A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sírján uj népek keletkeztek, de Magyarország erősen állott e harezok és viharok ' közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erősek valának, mint a nemzet lelke. Igaz. hogy a mióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harezok és belső villongások tépték a nemzet szivét; török-tatár pusztitotta. testvérharezok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti'jellegét, a honszeretet és nagyjaink kultuszát, ősi tradiczioit és nagygyá lett külső és belső ellenségei daczára. E folytonos harezok sok ideig akadályozták meg a kultura fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturállamok mögött. De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óla óriási léptekkel haladt a kultára eszménye felé s ma már dicsősége sen uralkodó 1. Ferencz József király ideje alatt büszkén mérkőzhetik a többi nemzettel. Úgyszólván egy Jugrással érte el azt. a mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhetett el. Es minden évtized ujab diadalt jelent a nemzet életében. E diszmű kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarországtól; ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a modern nagy kulturnemzetek roppant fejlődését és ime, mire visszatért tiz esztendő után, mily örömteljes meglepetés várt rá. Ott látta a nemzetet azon a magaslaton a melyen' a többi nagy nemzet állt; látta, hogy a nemzetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépést tartson a többi kulturnemzettel. Kereskedelme, ipara, irodalma, művészete mind egyenrangú a többivel. A főváros pompás felvirágzása, építkezése és mindaz, a mi egy országot nagygyá boldoggá tesz, föltalálható ez országban. Ez birta rá e sorok Íróját, hogy e dísz-albumot kiadja a milleniumi kiállítás alkalmára, a mikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálni tudott. Kiadta e diszmüvet a magyar kormány, a magy. kir. államvasutak és a kiállítás igazgatóságának támogatásával és közreműködésével, hogy miután a nyelv szegény a fejlődés e nagyságát leírni, képekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rövid évtizedek alatt. Hadd jöjjön ide a franczia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját nemzetének a nagyságára büszke és bámulja meg a kiállítás csodáit s a nemzet nagy életrevalóságát. Laurencic Gyula. A mai Budapest. Az utolsó népszámlálás eredménye. A székes főváros statisztikai hivataláaak két jeles igazgatója, dr. Körösi József és dr. Thirring Gusztávismét nagy munkát végeztek. Egy vaskos kötetben közrebocsátották az 1891.-évi népszámlálás demográfiái eredményeit, melyekből szép fővárosuuk gyors fejlődéséről igen könnyen áttekinthető képit nyerüik. A lakosság folytonos növekedéséről kapunk hírt e könyvben. Mig az utolsóelőtti nép ;zátnlálás alkalmával Budapest Európa nagyvárosai között még ciak a tizennegyedik helyet foglalta el, addig ma már a 11-ik helyen áll és lakosság nagysága dolgában csak Lmdon, Paris, B rlin, Bícs, Petervár, Koistantinápoly, G'asgov, Nápoly és Liverpool által elóztetik meg. Magyarország vármegyéi közül is csak négy: Pest, Btcs, Toroatál és B hirmegyék népesebbek a fóvárosnál, melynek tényleges lakossága (14,147 katonával együtt) 506,384 lelket számlál. Ha figyelembe veszszük, higy 1720-ban Buda és Pdst csak 12,200 lakost tüntetett fel, akkor látjuk, hogy Budapest 170 év óta akkora lendületet vett, mint talán egyetlen európai város sem. Az egyes kerületeket tekiutve a legnagyobb viszonylagos szaporodást Kőbánya tünteti fel, mig a belvárosba fogyás mutatkozik. A három legnépesebb kerület, mely csakuem 100,000 lakossal bir, a József- Terézés Erzsébetváros, melyek talán egyenkint is népesebbek mint pl. S '.eged. A Ferencz ós Lipótváros lakosság dolgában egy fokon áll Araddal és Temesvárral. Az 1891-iki népszámlálás adatai szerint a lakos ság legnagyobb része állandóan itt tartózkodó, mig az idegenülem, mely leginkább csak a családságra szorítkozik, elenyészőleg csekély számot képvisel. Bu lapest lakosságának nemét tekintve, nálunk is jellemző az a jelenság, mely már a legtöbb nagy városnál felmerül, ho^y több a női, mint a férfi lakos. Mig ugyanis 236.850 férfit számoltak, addig nőt 249.821-et találtak. Ezer férfire tehát 1055 nő ju». A főváros lakosságának származására vonatkozólag a statisztika azt az érdekes eredményt tüateti fel, hogy bud»p>sti születésű lakos van 191.287, idegen születés nedi" 295 451 n;y bogv a/, előbbiek a főváros 39 3% át utóbbiak pidig annak 60.7% át teszik. A n>m budap«sti születésűik legnagyobb része (52.1*/.) azonban Migyarországból származik és csak 8 6% e*.k ausztriai ós kü'fó'di származásúikra. A legnagyobb bevándorlás az 1S86—1890 évek tüntetik fel, amikor 114*44 ember jött Budapestre. A fővárosba irányuló vándorlási hajlam a ma^var megyékben a legjelentékenyebb, még pedig Somogyban, Vasban, S'.athmárbao A tótnyelvü megyék bői a bevándorlási in enzitás az utóbbi tiz év alatt nem emelked-tt. A bevándorlottak neme tulnyomólag férfi A főváros lakosságának korát illetőleg ugy látjuk, hogy 0—15 évesek képeik a lakosság 26 30%-át; 15-40 évesekig 50.63%. a 40-60 évesek 17.69%, 60 éven túliak 5 34% A felekezetek szerint római kath képezik a lakos ság 64.71% át, az ág. evangélikusok 5.59%-át, a helvét vallásúak 7.42%-át, az izraeliták 21.03%-át, a többi felekezetek pedig 1.25% át. A L

;pót , Teréz- ós Erzsébetvárosban a római katholikus lakosok száma csak 10—12%-kal nagyobb mint az izraelita vallásuaké, ellenbea O Budán, mely egykor a főváros legnagyobb zsidó hitközség képezte, ma már a róm. kath. képezik a lakossdg 77 34% át, az izraeliták pedig csak 14 69%-át. Örvendetesen látjuk a nemzetiségre vonatkozó adatokból a magyar elem erősbödését. Mig 1881 ben esik 204,774 magyar nemzetiségű élt a fovárosban, addig 1891 beu már 326,533 magyar lakott itt A többi nemzetiségből van; Nemet 115 573 tót 27,126, egyéb 17.439. A magyar nemzetiségűek' képezik a főváros 67.09V,-át. A mi p-dig & nyelvi-m»reteket illeti, a magyar nyelvet beszéli a fáváros 83% a (403 941 személy), a nemet nyelvet 64 30*/, (313,040 személy). A fóoyelvek elterjedése a hiifelekeze'üél kimutatja azt, hogy ért magyarul a katholikusok 79 56%-a, a helvétek 98 28% a, az ág- evangélikusok 8162% a és a zsidók 88-64% a. Csak magyarul 146,144 személy (30-05*/,) beszél csak németül pedig 58,658 személy (1205%) A magyar elem megerősödése a fővárosban korántsem mondható mesterkel', vagy erősMkoltnak, hanem ez a századok folyamában fejlődő, az állam politikai viszonyában gyökerező, históriai folyamat A főváros iskolái sietették a magyarosodást, de épenséggel nem idézték azt elő. A közönség koréból.*) Tekintetes Sierkeirtó ürl Miu án a f. hó 15 kén tartott megyebiiottaági tagok választásakor én 120 szavazat közül 119 et kapUms miután többen, — a kik ott voltak, — sőt magam' is — jogosultan fellehettük, hogy a szavazók kOzal egy reám szavazni nem fog; s miu'áo éo magam is szavaztam: többen feltehették, sót félig-meddig halottam is felőle, hogy magamra is szavaztam. E czélból kérem a t. Szerkesztő Urat, Ügyen Míves b lapjábin közzé tenni, hogy ón, gróf Vay 0 ivér, v idovich Antal és Vágó Lajos urakra szavaztam. Miután pedig a beadott választási czédulák közül csak azt az egyetlen egyet irtam, meljen a fentebb emiitett nevek állanak; a ki Írásomat ismeri arról magának — ha fáradságot vesz rá — bizonyságot szerezhet. Tbassou, 1895. november 20. Tisztelettel: Majos Ferencz. Csarnok. A gyermekekről. i. Az ur mondá: „Bocsássátok hozzám a kisdedeket" s az ur e mondásával saloaképessé tette őket. Ne féljenek tehát bájos olvasóoőim, egész nyugodtan elolvashatják e czikkecskét, drága selyem ruhájokon uem esik folt s a puff is — e fia de siéele divat szörny — érintetlen marad, habár gyermekekről lesz is szó. Az aranyos, szeszélyeikben is kedves .bébik* ről, a kikben már oly zsenge korukban megnyilatkozik a hiu nő s rólok; az erősebb nem képviselőiről, az oly gyakran maszatos „pubi" król. I)j hát ki ne szeretőé a gyermekeket H ki ne foglalkozna velők szívesen Hisz egész külöj studium; megragadó, elbájoló tanulmány minden gyerek! Mág az az icci picii apró jószág ia, a ki legszebb férfi ékességedtől, bajuszodtél akar mindenáron megfosztani, vagy az a fecsegő baba, a ki a mama „felre" mondott megjegyzését hingosan tolmácsolja; mondván a vendégnek egéaz naivul: „Bizony! Azt mondta a mama, vihetné már az ördög a bácsit, mert ebédelni szeretnénk ! DJ nem kedves szeszélyeikről akarok én itt írni, de egyet mást elmondani a mamáknak, ami megfigyelésre érdemes s a mi olyan fontos a gyermek életében. Bicsássanak meg azok a mamák, a kik már ugy is tudják e dolgokat, de megvagyok győződve, hogy nem egy fiatal anya akad, a kik téveszmékkel v. pláne! sehogy se vezetik a gyermek-nevelést. Czikkem főleg ezeknek szól. Rmdszert ez írásomban nem követek s csak ugy mondom el a megírandó dolgokat, a mint eszembe jutnak. • • • Jól tudom, hogy akárhinyan Öaök közül a midón azt látják, hogy legelőször ia az oly gyakori azénoltás ellen emelem fel azavam, már igy goodolkozoak : .Ebez maga barátocskám nem ért," s arról is megvagyok győződve, hogy sokkal mélyebben kedólyökbe gyökerezett .e bQbájtvesztó" hagyomány, minthogy reám hallgatnának. Na de ez legalább nem árt, csak arra kérem Önöket, ba le is szállott mind a kilencz darab szén, öntsék csak nyu;oltan az ajtó sarokba a pohár tartalmát, a szemveréa ugy ia elfog múlni, ha a gyerek nem is iszik étvágygerjesztő levéből. Ismétlem, e babona ba nem használ, nem is árt s legfeljebb csak mu'a<ztás! a midőn a gyermek iodisposi'iójáoál, a mely akárhányszor snlyos betegség kezdete, e nagymama hagyományt veszik elő. Ah! A nagymamák és nagynénik! e született ellenségei minden orvosi tudománynak, a kik mindenre tuduak „házi" szert s a kik ezerféleképen tudják kijátszani az orvos rendeleteit. Engedjenek meg nekem, hogy tudományokban kontárkodom s ne vegyék rosz néven, hogy tiltakozom konkurencziáj)k ellen. Ugy-e, tisztelt matróuak, már sincsenek velem egy véleményen; hát ht még azt mondom, hogy a gyermek szoptatásában ia rend-zer legyen? Ugy e, Öaök azt tartják, annyiszor szopjon agyerek, a hányszor környezete akarja s ha sir, be kell tömni a száját, mert éhes! Milyen tévedés! Csak nem • £ rovat alatt közérdakü felaiólalásokat díjtalanul kSillak a foektlldó felelőssége mellett.