Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1895-11-03 / 44. szám
N Y í R V I D É K." Ibrony, bor 152 frt 70 kr., sör 20 frt, hus 88 frt 43 kr., czukor 40 frt 20 kr., szesz 901 frt 20 kr., összesen 1202 frt 53 kr. Kércs, bor 85 frl 05 kr, sör 13 forint 25 kr., hus 24 frt 70 kr., czukor 28 frt 90 kr., szesz 205 frt 05 kr., összesen 360 frt. összesen 1662 frt 53 kr. — Thea-estélyek, A téli saison legkedvesebb mu latságainak napjait már megállapította a helybeli jótékony nőegylet választmánya. Mint rendszerint, ugy e télen is három thea estélyt rendeznek, az elsót deczember 7 ikén, a másodikat január 11 én, a harmadikat február 18 án. Természetesen most már a thea estélyek színhelye is a Korona-vendéglő lesz. — Dobó színigazgató pere a város ellen. Bizonyára em.ékezetében lesznek még olvasóinknak azok a napolt, amelyeken az egész nemzet gyászt ö.tött elhunyt legnagyobb fia: Kossuth Lijos halála alkalmából. A nemzeti gyászban kivette részét Nyíregyháza városa is. Többek között az akkor épen itt időző Djbó-féle társulat sem tartott előadást sem az elhalálozás napján, sem később a holttest hizaszállitása és a hazai földben eltakarittatása napjain. Ez az utóbbi három napos szüuet atonba i egy a város elieu iuditott kártérítési perre adott okot, amely több rendbeli tárgyalás és tanulnllgatás után csak a napikban ért véget az első biróság előtt. Dobó Sándor ugyanis szintén hizafiis kötelessé gének tekintette, hogy a nagy halott eltemetésének napján se tartson előadást, de a gyászban való részvéte jeléül elégnek vélte az elhalálozás napján kivül c-upin ezen az egy napou, a temetés napján szünetet tartani. A váro3 elöljárósága azonban a rendőrkapitány utjln felhívást intézett Dobóhoz, hogy március 30 ári és 31-én se tartson előadásokat. Dobó ezen intézkedés ellen felebbezéssel élt, de mert felebbezése már amúgy is csak „birtokon kívül" volt elintézhető, kifüggesztett plakátokon tudatta a közönséggel, hogy a .nemzeti gyász miatt" márczius 30 án, 31 én és ápril 1 én nem tart, előadásokat mint ahogy nem is tartott. A várostól azonban az elmaradt előadásokért utólag 450 forint kárpótlást kért és mert meg nem kapta, ezen összeg erejéig pert indított a város ellen a nyíregyházi járásbíróság előtt. A mindenesetre nem mindennapi perben Dobó hivatkozott a többi magyarországi színházakra, mint amelyekben márczius 30 án és 31 én mindenütt megtartották az előadásokat. Viszont a város részéről előterjesztett védelem hivatkozott arra, hogy a rendőrkapitány betiltó határozata ellen Djbó által beadott felebbezógt a vármegye alispánja elvetette és becsatoltatok Dobónak azon hirdetménye is, amely szerint ó a „uemieti gyáiz miatt" nem tartotta meg az előadásokat. A lefolytatott pjrben Bodó Pal aljárásbiró szerdán, október 30 án hirdette ki az Ítéletet, amely Dobót keresetével elutasítja és a perköltségekben is marasztalja azon az alapon, hogy a tanácsnak, illetve rendőrkapitánynak jogában volt az előadások megtartását betiltani és a várost különben sem lehetett a Dobó állítólagos kárának megtérítésére kötelezni. — Az „épülő* Korona-vendéglő. November 1-seje is elmúlt és a Korona vendéglőtől még mindig csak mint „épülő"-ről beszélhetünk. A fővállalkozók, Barzó és Vojtovics ugyan már régen készen volnának az általuk vállalt munkálatokat, azonban a festés, a villamos világítás berendezése ós az étterem, valamint a kávéházban készülő falburkolat (lambéria) munkálataival olyan lassan haladtak, hogy a vendéglős, aki pedig már ma, vasárnap, akarta megnyitni a vendéglőt, csak a hét végén teheti ezt — talán. Azórt mondjuk hogy „talán," mert még az sem bizonyos, hogy a héten teljesen készen lesznck-e a hátralevő munkálatok. Azt rebesgetik, hogy az illető vállalkozókkal elfelejtettek szerződést kötni, olyan szerződést, amely záros határidőt tűzött volna ki ezen munkálatokra, ők aztán dolgozgattak és dolgozgatnak ugyan, de épenséggel nem igyekeztek azon, hogy novemher 1-ére, amikortól kezdve pedig a vendéglőt a bérlőnek teljesen elkészülve kellett volna átadni, készen legyen. A vendéglős ilyen körülmények között november 1-sején még csak a sörcsarnokban tudta kiszolgálni a jelentkezett havi kosztosokat. — Kegyetlen gyermekgyilkos állott a mult hó 30-án a nyíregyházai kir. tövényszék előtt. Aszódi Ángyéi Tisza-Polgáron született 18 éves hajadon volt az a szívtelen, ki házasságon kivül származott, az orvosi vélemeny szerint 15 napos, teljesen egészséges, életképes gyermekét a mult év jul. 12-én, tehát nyárban, a mikor minden bokor szállást ad, erőszakosan megölte és pedig akként, hogy a szerencsétlen magzatot egy az útjába került kútba dobta. Vádlott cselekményét beismerte; azzal védekezett, hogy a gyermek megszülte után sehol senki sem fogadta, sőt rá sem akartak nézni. Igy történt aztán, hogy midőn meghallotta, hogy a szomszéd faluba libapásztor kell, elindult gyermekével. Útközben utói érte a jégeső, mi által még jobban elkeseredett és igy elkeseredve ért a határon levő kúthoz, ahol — nem tudja hogy? — gyermekét kivette takarójából és beeresztette a kútba, maga pedig — mint mondá — szintén leesett, de csak a kut mellé és onnan csak hosszú idő múlva távozott. Útjából mihamar visszatért, de akkor a gyermek már arczczal feküdt a vízen. A nyíregyházai kir. törvsz. a jelzett napon megtartott végtargyalás után vádlottat a 279. g-ba ütköző szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért őt a 92. g. felhívásával. 3 évi fegyházra ítélte, melyből 2 hónap kitöltöttnek vételik. Elitélt és védője Fejér Imre megnyugodtak, a kir. ügyész felebbezett. — Az uj gör. kath. templom építési munkálatai az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárasa daczára serényen haladnak előre. A falak már elérték az emelet, illetve a karzatok magasságát, sőt több részen már azon jóval felül emelkedtek. A már felépített részekből is látható, hogy az uj, nem nagy de csinos templom előnyére fog válni a város külsejének. — Renitens képviselet. Napkor község képviselőtestülete Kovács István r. kath. plébános indítványára határozatilag kimondotta, hogy Simák István községi jegyzőt, mint kinevezett anyakönyvvezetőt e tekintet ben való funkeziói teljesítésétől eltiltják, a hivatal dologi kiadásainak fedezéséről nem gondoskodnak. A község jegyzője Simák István megfelebbezte a hasározatot s Mikecz János alispán addig is, — mig a törvényhatósági közgyűlés abban határozni nem fog — szigorú rendelkezéseket foganatosított a törvény végrehajtásának megtagadóival szemben. — Gazdag koldus. Pozsonyi rendőrbiztos e hó 2-dikin delelőtt tiltott koldu'ás miatt a rendőrségre kisért egy embert, ahol is az elóadta, hogy Petráznik György galíciai származású egyén s igazolta magát a munkakönyvével is és egy 1400 forint betétről s/óló piksi takarékpénztári könyvvel. Volt még niía ezen kivül 145 forint készpénz rs. E tekintélyes értékek szerzésére nézve eiőadta, hogy 13 esztendeig szolgált egy kanotoknál s megtakarított fizetéséből gyűjtötte ezt az összeget. A kolduláshoz pedig azért folyamodott, mert sajuálta megh ;ányositani a pénzét. A rendőrség azonnal táviratozott Paksra a takarékpénztárhoz és az említett kamatokhoz, a válasz megérkezéséig pedig Petráznik Györgyöt órizet alá vette. — A városi gőz- és kádfürdő uj bérlője: Gazsó László úr e hó 1-én átvette a fördó vezetését. Ajánljuk a közönség figyelmébe Gazó úrnak lapunk e számában megjelent hirdetését. — Passio-játékok Nyíregyházán. Bizonyára sokan hallották már hirét olvasóink közül az oberammergani passio-játékoknak, amelyeknek megtekintésére a világ minden tájáról özönleni szoktak az idegenek. — Ezek a passio-játékok Jézus életének kimagaslóbb eseményeit jelképezik, és tulajdonképen vallásos szinielőadásoknak tekinthetők. — Az Allesch Ede igazgatása alatt álló passio-játék-társulat ezidőszerint Magyarországon tesz körutat, hogy a passio-játékokat itt is*bemutassa. A társulat e hó 14-én érkezik Nyíregyházára s négy estén — november 15-, 16-, 17- és 18-án tartja előadásait a színházban. A társulat a legjobb dicsérő és ajánló nyilatkozatokkal rendelkezik a külföldi és hazai katholikus és protestáns lelkészi kar több kiváló tagjától. Előre is felhívjuk rá vidéki olvasóink figyelmét is. — Testegyeuészeti inülutézet. Keleti J. czég, Bud.pest, IV., Koronaherczeg utcza 17, az eddigelé sérvkötők ós betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kivül egy nagyszabású, a modern technikának teljesen megfelelő műhelyt nyitott, Budapest, IV., Rostőly-u'cza, (Károly laktanya 15.) melyben orvossebészeti aczéláruk, testegyenészeti készülékek, llessing rendszerű elismert műderékfüzők, nyújtó- és járógépek, mű ábak ós mükezek, valamint minden e szakmába vágó aczéláruk, villanygépek, kötőszerek stb. (készíttetnek. Szenvedők, kikuek ily készülékekre szükségük van, felkéretnek, szíveskedjenek fenti czégtől költségelőirányzatot vagy képes árjegyzéket kérui. Vagyontalanoknak minden lehető, e szakba vágó készü'ékek havi részletekre adatnak. Ismét eladóknak engedmény. Üzleti elv: Szigorú poutos ki szolgálás, legju'ányosabb árak. — Rendkívüli sikert ért el az osztálysorsjáték intézménye Magyarországon. Mi, midőn az első osztály húzása be van fejezve és már a nyereményeket is kifizették, ezt a tényt uagy megelégedéssel konstatálhatjuk, mert ily módon az osatálysorjáték nálunk is az első lépés a kis lu'ri eltörlése irányában. — A magyar osztályuorsjáték nagy sikere főleg abban áll, hogy a társadalom összes rétegei résztvesznek benne és büszkeséggel konstatálhatjuk, hogy a magyar osztálysorsjegyeket az egész világon legkedvezőbben fogadták. Valósággal érthetetlen ebben a tekintetben az osztrák kormány eljárása, midőn nem eugedi meg, hogy a magyar osctálvsorsjegyek Ausztriában magában is elái usittassanak. Magyarorszag sokkal előzékenyebb s jól emlékezünk arra, hogy még csak rövid idő előtt is mindenfelé árulták nálunk a lembergi kiállítás sorsjegyeit. Remél hetó, hogy a magyar kormánynak sikerülni fog, hogy itt is helyreállítsa a paritást, annál is inkább, mert az uj osztrák pénzügyminister, Bilinski lovag október hó 24 ikén tartott expjzéjiban bejelentette hajlandóságát a kis lutri eltörlésére. Egyébként Ausztria engedélye a magyar osztálysorsjátók vezetőségének érdekében uem áll, mert az osztálysorsjegyek kelendősége, a haza határain belül is, valóban példátlan. Eiért ajánlatos, hogy mindazok akik sorsjegyeket vásárolni akarnak, ezt minél előbb megtegyék, nehogy oly kelle metlenségeknek legyenek kitéve, mint az első osztály húzása előtt, midőn az utolsó uapokban annyi megreudelés érkezett Heintze Károly budapesti fóelárusitóhoz, hogy a megrendelők jelentékeny része már nem kaphatott sorsjegyet. A második osztálynál előrelátha tólag még sokkal nagyobb lesz a vásárlókedv, mert a uyeremény kilát ások itt még hasonlíthatatlanul nagyob bak. Ugyanis a sorsjátékban résztvevő sorsjegyek száma 10,000 darabbal kevesebbedett, mig a nyeremények 6Záma több mint kétszerannyira növekedett. Ehhez járni még a nyeremények mesés nagysága a második osztályban. Lisz ugyanis egy 600,00 korona összegű külön díj, továbbá 5 főnyeremény 400,000—50,000 korona összegben, ugy hogy egy sorsjegyre esetleg 1 millió koronát lehet nyerni. Könnyen érthető tehát az az óriási érdeklődés, melyet a közönség tanusit e második osztály iránt, melynek húzása már deczember 6—14 ikén les. A sorsjáték vezetősége figyelmeztet bennünket arra, hogy az I. osztályú sorsjegyek tulajdonosainak ajánljuk a II. osztályú sorsjegyeknek mielőbbi beszerzéséi, ami legkönnyebben ugy történik, hogy az illetők az I. osztályú sorsjegyet beküldik, mire az igazgatósig postán, utánvéttel megküldi a II osztályú sorsjegyet. Miután az első osztályú sorsjegyeket teljesen elárusították, — a II. osztályra vonatkozó megújításra oly nagymérvű tolongás várható, hogy minden I osztályú sorsjegytulajdonosának legmelegebben ajánlh itjuk, hogy miuél előbb intézkedjék a II osztályú sorsjegyének megszerzése iránt. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke November 4. Csendes János lopás büntette és ingó vagyon rongálás vétsége. Mohács István, Pintér Mihály súlyos testi sértés büntette. Marozsán József e. n. k. Zöldi Ignácz, Német Gáspár súlyos testi sertes büntette. November 5. Varga Dániel lopás büntette. Szakács Báni hatóság elleni erőszak büntette. November 6. Móricz Miklós, Dancsi József, K. Nagy József K. Nagy András, Szatmári Miklós, Sz. Zzabó Gergely, Sz. Szabó Gergélym sz Balog Zsuzsánna lopás büntette. Hajdú Mihály, Ristan János. Bár mecz Jtuwi. Varja János. TuaU János, Csordás Miklós, Barmecz Mihály jogtalan elsajátitas vétsége. Sándor János, Kiss Sundorné, Horváth Sándor, Juhász Antal, Makrai Lidnj, Balog Ferenci, Grosz Lórincz tulajoon elleni kihágás. November Saller János, Suller Martou, Baranyai IIUs, Hegy esi Mihály, Tóth József, Bodnár József, Bicsu József, Bodnár Mihály s. t. sértés büntette. Csarnok. Bűd. Párbaj segédekre egyikök te gondolt. A tinexteremtól a lépcsőig szótlanul mentek egymás mellett. Mikor aztán elmaradtak meilólük az emberek, Vörts odafordult Sándor G >zihoz. — Kard vagy pisztoly? Melyik tetszik? — Egyik sem! . . . Pisztolylyii elhibázhatlak, a kardom vigisit meg felfogod ... Ha megkarctolom a fejed, felgyógyulsz hamarosau •> megint utamba állsz ... Azt pedig nem akarom, mert gyűlöllek kimondhatatlanul . . . Vörösnek a fejébe szökött a vére és összesioritotta az öklét. — Hát mit akarsz? . . . Ölni? . . . Sindor Géza fojtott hangon beszélt. — Azt . . . Vagy téged, vagy magam . . . Majd elvégzi azt két golyó, vagy köt rongyos gyújtószál . . . Érted? Amerikai párbaj . . . Megértetted? — Jól van — szólott a szomsiédja hidegvérrel. Tehát holnap . . , — Nem . . . Mi, most mindjárt . . . Vörös felvonta a vállát és beleegyezett ebbe is ... Pezsgős volt a feje és a mámor könnyelművé tette .. . Hirtelenében meg sem gondolta, hogy mi lehet belőle . . . Csak azt érezte, hogy ó is kimondhatatlan gyűlöletet érez Sándor iránt s hogy bármire képes, ha arról az asszonyról van szó . . . Némán követte Sindor Gézit egész a földszinti kávéház ajtajáig. Mikor aztin a társa a kezét a kilincire tette, ismét hozzáfordult. — Mit akarsz? — Majd meglifod . . . Virj . . . Azzal bement az ajtón, de csakhamar kijött. A zsebében valamit szorongatott. Alig indultak meg a sötét szük folyosón, azonnal megillottak. A szobalány vékony, kellemetlen hangja hallatszott: — Tessék kérem ... Ez a szoba . . . Mikor Sindor Géza magukra zárta az ajtót, a zsebéből két golyót tett az asztalra. Egy pirosat, meg egy fehéret . . . Odabent szedte a dikó mellől. Fél kezével az asztalhoz támaszkodott és beszélni kezdett: — A piros a halil.. . Egy óv a hatiridő ... Ali ? Vörös intett a fejével. — Minden jól van . . . Sindor Géza eloltotta a gyertyit és az asztalon összezavarta a két golyót. — Válaszsz! Remegő, bizonytalan kezével utina nyúlt. Tízszer is megérintette az ujjával, de nem merte a kezébe venni egyiket sem. Végre elhatározta magit s az egyiket megragadta ... A hangja egy kÍBsé reszketett, mikor megszakította a csendet . . . Megvan . . . Választottam. A Sándor Géza kezében felvillant egy gyújtó ostoba pattogással . . . Vörös merően nézett maga elé. Aitin a kezéből kiesett a golyó ... a piros golyó ... A padlón nagyot koppant és visszhangzott a szobában ... Sándor Géza a klakkja utin nyúlt. Az ajtóból azonban visszaszólott: — Tehit az asszony az enyém . . . Felőlem pedig még elélhetsz egy évig . . . Vörös dühösen fordult Sindor felé és megköszönte a nagylelkűségét. Majd meg hozzátette: — Inkibb kölcsönözd a revolveredet . . . . . . Pezsgős fővel történt az egész, egy asszony miatt. Szép volt és özvegy és mindaketten bolondultak utina. Egy esztendő éppen elég idő volt arra, hogy eljussanak ahoz a végtelen gyűlölethez, amely nem tűri meg a másikat maga mellett . . . Kettőjöknek szük volt az a kis rózsaszínű vilig, a mely a szép özvegy körűi forgott, hit egyikök feleslegessé vilt. A megyei fiatalság bálján jutottak erre a meggyőződésre, a misodik négyes Blatt. Válami ostobaságon jöttek össze annyira, hogy elkövették utina azt a má-ikat. Sindor Géza a kis vendéglői szobiból visszament a Unczterembe. Belevegyült megint a mosolygó, felhevült emberek közé, de nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy ártatlanul megölt egy embert, akit egy évig még mindennap százszor meg fog ölni s akivel pezsgő nélkül talin békésen is kiegyezhetett volna... Később aztin megjött a kedve is az asszony oldilinil s egészen elfelejtette, hogy az elió pillanatban sajnilta az ellenfelét . . . Vörös pedig otthagyta a mulatbáu'ot. Mikor hazaért, már jóval éjfél után járt az idő. A kalapjit a megvetett igyra dobta, aztin pedig a uagy karosszékbe vetette magát a kandalló mellé ... A hátán végig futkosott a hideg . . . Finom ujjai a meleg kesztyűben is megdermedtek . . . Egész testében fázott ... Az esteli tűzből még maradt annyi parázs, hogy könnyű szerrel tűzet csinálhatott magának . . . Egy ideig ott ült mozdulatlanul, maga elé nézve, beletemetkezve a prémes bundájába . . . Lassanként aztin elszíllott a pezsgő a fejéből ős gondolkozni próbált ... . . . Egy pillanat alatt meggyűlölte az egész viligot . . . Irigyelt mindenkit, aki nem tudta a hslila óráját. Még á koldust is. Legjobban mégis az asszonyra haragudott, mert ő volt az oka mindennek ... Az ő