Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-10 / 6. szám

„IN v s ít v i u í: — Táncz mulatság Uj-Fehértón. Az Uj-Fehértón alakulandó ipartestület alaptőkéjének gyarapítására február hó 23-án a „Czifra" vendéglő nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépti dij személyenkint 70 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A mulatság kezdete 8 órakor. — Meglopott alvó. Simkó János vármegyei hajdú jelentést tett a rendőrségnél, hogy e hó 4-dikén délben, a vármegyei hetesek szobájában elaludva, ez idő alatt Miskolczi Gyula, tlenter Antal várnigy kocsisa, zsebéből kilopta az ezüst órát s l frt 12 kr pénzt. A rendőrség az ellopott órát meg is találta egy korcsmában, ahol Miskolczi elzálogosította, de ciz őrsi mír Ö33 ze volt törve, mert a tolvaj kocsis, amiatt való dühében, hogy csak 1 frtot akartak neki adni az óráért, bár az 15 frtot ért, földhöz vágta s azután beitta 20 krért a korcsmában. A rendőrség Miskolczi Gyulát elfogta s átkísértette a kir. járásbírósághoz. — A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1395. évi nyári tanfolyamra a beiratások 1895. évi márczius hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok: Honossági s keresztlevél, valamint esketési, erkölcsi s orvosi bizonyítvány. Kelt Nagyváradon, 1895. február 7-én. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. — A nagykállói katk. olvasókör e hó 2-án anyagilag és erkölcsileg egyaránt fényesen sikerült bált rendezett. Dicséretre méltó buzgalommal csinosították ki a rendezők ez alkalomra a régi megyeház termeit, gondoskodva a meghívottak teljes kényelméről. Fáradozásukat a közönség nagy számú megjelenésével jutalmazta. Kevéssel 8 óra után jött nagyságos Ferenczy Bertalan prépost-plébános úr, az olvasókör megalapítója; beléptekor a Rákóczit zendítette rá a zenekar, 9 óra felé már a szomszédos termek is megteltek mulatókkal. Társadalmi életünk kitünőbbjei szívesen eljöttek, hogy a bál külső fényét emeljék. Ott voltak: Dr. Kállay Rudolf és neje, Kállay György és neje remek toiletteben, Lengyel, gör. szert, plébános, Schurina István reálísk. igazgató, Szabó József kir. járásbiró és neje, Lévay Sándor ügyvéd, Dudinszky Emil tanár és neje, Láng János tanár és neje, Besze Mihály tanár, Ferenczy Emánuel közkórházi ellenőr, Mihalovics építész és családja, Simák János és inások. A mulatság kivilágos kiviradtig tartott oly szép rendben, hOg-y'a, nézőknek is gyönyörűségük tellett benne. Ez alkalommal az olvasókör javára a vásárolt jegy árán felül fizettek: Dr. Kállay Rudolf főorvos, Ferenczy prépostplébános, Kállay Ubul, Kállay György 5—5 frt, Marián Mihály 2 frt, Pethő András, Ferenczy Emánuel, Oláh Bálint 1 — 1 frt, Schurina István 3—3 frt, Morgenstern Lajos 1 frt, Mihalovics Ferencz 1 frt, Ragány Rertalan, Fuchsz József, Krasznai N. 2—2 frt, Fekete Imre, Halászy Caesar, Kőrőskényi József, Vékony J., Divizi Lajos, Ursziny gyógyszerész, Petrovits Gyula pléb inos, Bukoveczky Sándor plébános 1 — 1 frt, Pák György 50 kr, Deme István 5') kr, Szakái György 3 frt, Torma János 1 frt. Fogadják a nemeslelkü adakozók hálás köszönetünk őszinte kifejezését. Az olvasókör elnöksége. — Tolvaj hetes. Hibján Gyula iskola utczai fűszerkereskedő lopáson kapta rajta a hetesét. Jelentést tett a rendőrségnél, s a megtartott házkutatás alkalmával több lopott holmit találtak a hetes lakásán. Letartóztatták — Dalestély Nagy-llalászbau. A halász róni. k ith dálegyesület'

1-saját pénztára javára f. hó 17-én tánczmulatsággal egybekötött dalestélyt rendez. Belépti dij: Személyenkint 1 frt, családjegy 2 frt. — Jótékonyság. A takarékpénztár igazgatósága dr. Meskó László orsz. képviselő elnöklete alatt ülést tartván, a helybeli főgimnázium tovább fejlesztése czéljára 200 frjtot szavazott meg. A gazcl. és keresk. bank igazgatósága 200 frtot szavazott meg jótékony czélokra, ez öszegből 125 frtot a főgimnáziumnak jutatott. — A gazdasági egyesület az ujabban felmerülő kérdések és teendők keresztülvitele érdekében intensivebb működést kénytelen kifejteni. Ezen intensivebb működést eredményessé csak ugy teheti, ha a kellő tíke felett rendelkezik. Az egyesületi tagsági dijak és alapítványi kamatok legnagyobb részben még a mult évről, sőt előző évekről is befizetetlenek. Azon kérelemmel fordul tehát az egyesület tisztelt tagjaihoz, hogy tagsági dijaikat és alapitváuyaik kamatait mielőbb befizetni szíveskedjenek. A tagsági dijtk és alapítványi kamatok a Nyíregyházi takarékpénztár egyesülethez küldendők be. — Mllleniumi történelmi munka. Az Athenaeum r. társulat kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története" czimü tizkö'etes milleniumi nagy munkanak tizedik és tizenegyedik füzetét vettük. A tizedik füzettel befejezést nyer „A vezérek kora", melynek utolsó fejezetei „Belső háborúk, A kereszténység terjesztése", .István külföldi háborúi", „Az örökösödés kérdése és István halála". Ezen részt követi a régi Magyarország története, melybeu visszavezetnek bennünket kiválló történetíróink Magyarországnak a honfoglalás előtti történetére, melyet nem régiben elhunyt kiváló tudósunk: Fröhlich Róbert írt, kinek nagybecsű irodalmi hagya tékát Kuzsinszky Bálint és Nagy Géza rendezték sajtó alá Ebből az okból késett ez a „Magyarország története a honfoglalásig" czimü rész, me'y tulajdonképen a nagy munka első kötetét nyitja meg és ezért külön lapszámozva van, hogy a kötetben kellő helyére illeszthető legyen. Egy csodás világ tárul elénkbe ebben a részben. Felelevenül előttünk a letűnt római czivilizáczió', melyet a honfoglaló magyarok rohanó paripiinak patái zúztak össze, hogy annak romjain uj világot teremtsenek. Megelevenülnek képzeletünkben azok a kis sebb.-nagyobb nép-fajok nemzetek, melyek időnként ezen a földterületen tanyáztak, s végre a népvándorlás világrengető viharai által örökre elsöpörtettek a történelem színpadáról s nyomdokaikat most kutatja a fáradhatatlan történelmi tudomány, melynek egyik kiváló remeke en nek a történelmi nagy munkának ez a része. Nem tudjuk : vájjon azt az aprólékos alaposságot, vagy a történetírásnak teremtő erejét avagy mind a kettőt egyenlőképen bámuljuk ebben a könyvben, mely Mugyaror szág ős történelmét tárgyalja rövid, tömör bevezetés után a következő fejezetekben: I. A legelső földrajzi tudósítások. II. Strabó ős az első század többi irói. III. Ptolomaeus adatai. IV. M gyarország legrégibb ismert lakói, mely utóbbi fejezet már a nem sokára megjelenő tizenkettedik füzetben nyer folytatást. A klasszikus történelmi stílusban megirt szöveghez a számos és nagy részben eddig magyar munkákban még sehol be nem mutatott ábrázolatak vannak csatolva, még pedig oly nagy számban, hogy azok czimszerinti felsorolása is hosszadalmas volna. Ez a rész valóban csak fokozni fogja azt a nagy éreklődést, mellyel a müveit magyar közönség ennek az epochális na^y műnek előző füzeteit fogadta, a melyekkel immár az egesz ország el van árasztva. Egyes füzet ára 30 Ur. E.ofizetós negyedevre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Feievre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható rniudcn laazai keuyvkereskedeobeu. — Mühimzés minta a Neidlinger G czégnél.. O.vasóiuü mar oizouyara ertesűiie* a Neid inger czeg altil Budapesten a technológiai muzeumban rendezett s 18894. deczember 18-tól 1895. január l-ig tartott műhunzés kiállításról. A nevezett czégoek az érdeklődő közönség által tauusitott előzékenysége alkalmat nyujtott arra, hogy e tárgygyal újból foglalkozzunk. Ugyan is, hogy a közönség azon részenek is bemutassa a műhímzést, melynek nem volt alkalma a kiállítást Budapesten megtekinteni, a Neidlinger G. czég a helybeli pazonyi utczán levő üzletében egy ily hímzés mintát állíttatott ki és kéri az érdeklődő tisztelt hölgyközön séget, hogy annak megtekiuhetése végett helyiségét látogatásával megtisztelni szíveskedjék. — Felhívás. M:után visszavonhatatlanul elhatároztatott hogy a milleniumi kiállítás a jövő 1896-ik évbeu megtartatik s annak sikere érdekében a bejelentések mielőbb eszközleudők, a pbysikai idő hiányzik, hogy minden egyes gazdatársunkat külön levélben keressük meg a kiállítás részvétele érdekében, a legnagyobb nyilvánosságot választottuk, hogy gazdatársainkat a reánk bizott csoport (VI. csoport I. alcsoport B. osztüy trágyaszerek) részvéte iráut tájékozzuk és a kiállítandó tárgyakra figyelmüket felhívjuk. Mindenek előtt kérjük, hogy a szükséges felvi'ágositásokért ós a bejelentési ivekért a főcsoport elnökségéhez (Budapest, II. ker. főút 6. sz. III. emelet) forduljanak valamint kiállítási szándékukat a bejelentő ív beküldésével legkésőbb f. év inircíius hó 10 ig nyilvánítsák. Kiállithatók, trágya és kompost-telepek mintában vagy rajzban leírással és költségvetéssel együtt, valamint a trágya kezelési módja, az igy szerzett tapasztalatok és elért eredmények. Ebez tartozik, ha a trágya-kezeléshez az istállóban vagy a telepen conzerváló szerek alkalmaztatnak. Az ez által elért eredmények graphikai táblázatokban tüntetendők fel. Az emberi ürülék alkalmazás módjai. Az ez által elért termés eredmények graphikai rajzokban állítandó ki. A marbavér s egyébb városi hulladékok alkalmazási ós kezelési módja, és az elért eredmény graphikai rajzban feltüntetve mutatandó be. Szintúgy a conzentrált marha vagy sertés trágya alkalmazása és az elért eredmeny ugyan ily módon. Kiállítható átalában minden a trágyázással és a műtrágyák alkalmazással a gabona félék, takarmánynemüek s egyébb culturuövények termelésében elért eredmények, akár a termények egész növéoyzetben, vagy magvaiban, fényképészeti felvételekben, vagy világosan szemlélhett graphikai görbékbfu, vagy bármily más ábrázolati mód szerint készült oly táblákban melyek az egységesen elfogadott színekkel ábrázolják a négy f'mövény táp3zeró u. m.: Nitrogén = fekete. Phosphorsav =- sárga. Kali = vörös. Mész = kék szinben. A magvakból legfeljebb 5 klg. a takarmány félékből és egyébb növényzetekből kevés helyet foglaló kévécskék állitandók ki, Budapest, 1895. február 5 ón. Herényi Gothard Sándor, Baranyay Isnán, csoport-biztosok. — Eerczeg Ferencz lapjának, az Uj Idők-nek megjelenő 5. számából közöljük alább a szerkesztőség szívességéből Endrődy Sándor gyönyörű költeményét. Az „Uj Idők" valóban előkelő ízléssel, kiváló gonddal és tiszta magyar szellemben szerkesztett családi lap. Meglátszik ez ugy a szépirodalmi tartalmon, mint a kitűnő illusztráczíókon — de kifejezését leli abban is, hogy minden következő szám szebb és tökéletesebb az előbbinél. Ebből magyarázható, hogy Herczeg lapja, rövid négy heti fennállása daczára, már a legelterjedtebb képes heti lap és a magyar családok asztalán nélkülözhetlen barát. Az 5. szám tartalmáról csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk: Kiváló írók és festők vannak benne képviselve munkáik javával. — Mutatványul szolgáljon Endrődy Sándor már emiitett szép költeménye. D a. 1. Vándor darvak zújnak ott fen, Szél silvöltöz idelenn. Ősz borong a messze tájon, Ősz boroug a lelkemen. Hova tttnt el szép nyaram ? Merre vjn ? Merre van? . . . Megered a felhő könye, De nem érzi már az ág ; Én is hisztalan siratlak, Tört virágom, ifjúság Pmzta erdó — árva mult — Elvirult I Elvirult! — A szinérzék fejlődése a gyermekeknél. Garbini András veronai orvos 600, hat éven aluli gyermeket vizsgált meg, hogy a szinérzék fejlődését tanulmányozhassa. Érdekes kutatásának eredménye a következő : A fény iránti érzék az első hónapban (3—3-ik napoo) jelentkezik a gyermeknél. Az arczok felismerése az 5-ik hónaptól a 10 ik hónapig tartó időközben. A szinérzék a 16-ik hónapban kezdődik s az egész gyermekkoron át fejlődik. A sziuek megismerésének sorrendje ez: vörös, zöld, sárga, narancs, kék, lila. Ez a sorrend a látószervek különböző fejlődésével függ össze. A 16—20 ik hónap között kezdi észrevenni a gyermek a vörös ázint. A 24—28 ik hóuapban már meg tulja különböztetni s már sejti a zöld szint. Hároméves korában a vörös és zöld színek mellett a sárgát is észreveszi. Négyéves korában a vörös szint minden esetben, a zöldet ós sárgát bizonytalanabbul ismeri s a narancs, kék és lila színeket is kezdi megkülönböztetni. Hároméves korában már a három elsőt jól ismeri, néha téved a narancs színnél, leggyakrabban összetéveszti azonban a kéket ós lilát; Hat éves korában már eléggé kifejlődött a szinérzéke, de csak a gyorsan fejlődő gyermeknek, s a tudós tanár vizsgálatai szerint 100 gyermek közül ssak 35 tudta mind a hat szint hibátlanul felismerni, kettő pedig egyiket sem. A közönség koréból*) Mmdizok, kik életem örzőangyalának, általam még poraiban is imádott felejthet, tlen kedves, szeretett jó feleségemnek gyászos elhunyta alkalmából személyes megjelenésük, — vagy Írásbeli részvétnyilvánitásaik — által, pótolhatatlan veszteségem feletti fájdalmam és mérhetleu keservemben osztozva, azt mintegy egyhiteni óhajták, — szíves részvétükért fogadják ez uton őszinte legforróbb hálás köszönetem kifejezését. Nyíregyháza, 1895. évi február hó 6-án . Ilosvay Pál. Csarnok. Az öreg Abdul esete. Lőn pedig, hogy Abdul, a ki hires vala nagy tudományáról, és messze földön még híresebb arról, hogy éppen tavaly temeté el a tizenkettedik feleségét, egy napon azt vevé észre, hogy nagy baj van a házban. Az történt vala ugyanis, hogy ifjabb Abdul, — e néven hetedik, — roszban töri a fejét. Mindennek előtt ki kell jelentenem, hogy Abdul* — e néven hetedik — Aiiah kegyelméből éppen most töltó be huszadik évét ős mindez időkig felette szorgalmasan forgatá a kalamust és olvasá Hafiz lángoló verseit a mélységes tudományu Al-Korán mellett. Egy szóval közel volt ahoz, hogy olyan nagy tudományu férfiú legyen, mint atyja. Méltán vala tehát megrémülve Abdul, a midőn egy napon azt látta, hogy fit rejtegeti előle amaz irkákat, melyeket eddig dicsekedve mutogatott nekie. Nem is késett ennek okát megtudakolni fiától. — Avagy történt e valami, édes fiam ? Abdul, e néven hetedik, hebegve válaszolta, hogy semmi sem történt. Az öreg Abdul pedig ugy lőn, mintha elhinné a dolgot. Tudván azonban azt, hogy az ifjúság szavaiban sok csalafintaság lakozik, midőn egyszer Abdul, — e néven hetedik, — távol vala, kezébe vevé ama bizonyos irkákat és felette megbotránkozék azon, a miket ott látott. Nem vala ugyanis abban az irkában egy árva betli sem az Alkoránból, hanem telisded volt az szépségesnél szépségesebb versekkel, a miket bizonyos. Fatime kisasszonyhoz irogatott a szerelmes fiu. El vals ezekben a versekben még a tuba fák gyöngyének is, a mi igazhivő török előtt a szépség legeslegmagasabb foka. Az örog Abdul megcsóválgatá fejét, és hallgatott; tudván nagy bölcsen, hogy sok beszéd keveset ér. Hanem midőn előkerült fia, megkérdő tőle, hogy ki legyen az a bizonyos Fatime. Abdul, — e néven hetedik — csűrni- csavarni kezdé a dolgot, hanem Abdul, az öreg, közbe vágott. — Édes fiam, Abdul! Hát bántottalak én téged valaha? Avagy ellenséged vagyok-e ón neked, ős nem apád, a ki segítsen a te bajodon ? Hát bántottalak én téged csak egy árva szóval is, hogy ezt tevéd? Abdul — e néven hetedik — oda borult atyja lábai elé és ugy zokogott. — Óh atyám, bölcs férfiú, bocsáss meg nekem. Szép az a tudomány, a mit a nagy próféta könyvéből olvasok, de ezerszer szebb az, a mit a Fatime szeme tárnak elém. — Ki légyen az a Fatime ? — Nem is merem megmondani. Al Bendereznek, a becsületes timár mesternek leánya, tudod az, kinek huszonö'.öt veretett a minap a kadi a talpára, a miért csúuyán kiáltott a kutyájára. Abdul az öreg, raégjobban csóválá a fejét. Mert Al Benderez szegény vala, mint a templom egere és a mellett nem is valami szerfölött tiszteséges ember. — Jól van fiam! elmehetsz. Abdul, e néven hetedik, pedig nagyon örült, hogy ilyen könnyen megszabadult a bajtól; nem is sejtvén hogy atyja, a bölcs tudományu férfiú, nem veszi olyan könnyedén a dolgot mint ő. II. Az öreg Abdul pedig hiába gondolkozók akármennyit, mindigcsak oda lyukadott, hogy nem tud aegitepi a dolgon. Mert régi terve vala, hogy legjobb barátjának leányát adja fiának feleségül. A ki gazdag vala. Szép usyan nem vala, hanem hiszen a szépséget egy perez aíatt elveheti Alláh, ügy, a mint adá. Nem is igyekvék tehát fiát lebeszélni, tudván, hogy felette veszedelmes eme baj. Hanem elment a még nálánál bölcsebb férfiúhoz Ben-EI-Chamas-hoz. Éppen feketéjét szürcsölgető a jámbor férfiú és bodor füstöket eresztgetett a kacskaringós szárú pipából. — Mi hozott ide, atyámfia, Abdul ? Hosszabbítsa meg Alláh másfélsingnyire a szakáladat! — Het akkorára a tied, bölcs atyám. Segíts rajtam, ha tudsz. És előadá a nagy bajt. Az öreg Ben El Chamag gondolkozott egy perczig. — Szőrivel gyógyítsd a kutya marta sebet, atyámfia. Vagy még közelebb hozd magadhoz a leányzót, a ki fiadnak elvette eszét. — Nem értem, mit beszélsz, jó öreg! — Akkor menj haza és feküdj le. — Ne haragudj. De kérlek,; világosabban fejezd ki magadat. — Hát vedd el te a leányt feleségül. Abdul, az öreg, majd majd hanyat vágódók eme szavakra, eszébe jutván nékie ama viharos esztendők, miket a megboldogulttal eltöltött. ») Az e rovat alatt közlőitekért nem felelás a Sqerk.