Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-10 / 6. szám

„IN v s ít v i u í: — Táncz mulatság Uj-Fehértón. Az Uj-Fehértón alakulandó ipartestület alaptőkéjének gyarapítására feb­ruár hó 23-án a „Czifra" vendéglő nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépti dij személyenkint 70 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A mulatság kez­dete 8 órakor. — Meglopott alvó. Simkó János vármegyei hajdú jelentést tett a rendőrségnél, hogy e hó 4-dikén délben, a vármegyei hetesek szobájában elaludva, ez idő alatt Miskolczi Gyula, tlenter Antal várnigy kocsisa, zsebéből kilopta az ezüst órát s l frt 12 kr pénzt. A rendőrség az ellopott órát meg is találta egy korcsmában, ahol Miskolczi elzálogosította, de ciz őrsi mír Ö33 ze volt törve, mert a tolvaj kocsis, amiatt való dühében, hogy csak 1 frtot akartak neki adni az óráért, bár az 15 frtot ért, földhöz vágta s azután beitta 20 krért a korcsmában. A rendőrség Miskolczi Gyulát elfogta s átkísértette a kir. járásbírósághoz. — A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1395. évi nyári tanfolyamra a beiratások 1895. évi márczius hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok: Honossági s keresztlevél, valamint esketési, erkölcsi s orvosi bizonyítvány. Kelt Nagyváradon, 1895. február 7-én. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. — A nagykállói katk. olvasókör e hó 2-án anyagilag és erkölcsileg egyaránt fényesen sikerült bált rendezett. Dicséretre méltó buzgalommal csinosították ki a rendezők ez alkalomra a régi megyeház termeit, gon­doskodva a meghívottak teljes kényelméről. Fáradozásu­kat a közönség nagy számú megjelenésével jutalmazta. Kevéssel 8 óra után jött nagyságos Ferenczy Bertalan prépost-plébános úr, az olvasókör megalapítója; beléptekor a Rákóczit zendítette rá a zenekar, 9 óra felé már a szomszédos termek is megteltek mulatókkal. Társadalmi életünk kitünőbbjei szívesen eljöttek, hogy a bál külső fényét emeljék. Ott voltak: Dr. Kállay Rudolf és neje, Kállay György és neje remek toiletteben, Lengyel, gör. szert, plébános, Schurina István reálísk. igazgató, Szabó József kir. járásbiró és neje, Lévay Sándor ügyvéd, Du­dinszky Emil tanár és neje, Láng János tanár és neje, Besze Mihály tanár, Ferenczy Emánuel közkórházi ellenőr, Mihalovics építész és családja, Simák János és inások. A mulatság kivilágos kiviradtig tartott oly szép rendben, hOg-y'a, nézőknek is gyönyörűségük tellett benne. Ez alkalommal az olvasókör javára a vásárolt jegy árán felül fizettek: Dr. Kállay Rudolf főorvos, Ferenczy prépost­plébános, Kállay Ubul, Kállay György 5—5 frt, Marián Mihály 2 frt, Pethő András, Ferenczy Emánuel, Oláh Bálint 1 — 1 frt, Schurina István 3—3 frt, Morgenstern Lajos 1 frt, Mihalovics Ferencz 1 frt, Ragány Rertalan, Fuchsz József, Krasznai N. 2—2 frt, Fekete Imre, Halászy Caesar, Kőrőskényi József, Vékony J., Divizi Lajos, Ur­sziny gyógyszerész, Petrovits Gyula pléb inos, Buko­veczky Sándor plébános 1 — 1 frt, Pák György 50 kr, Deme István 5') kr, Szakái György 3 frt, Torma János 1 frt. Fogadják a nemeslelkü adakozók hálás köszönetünk őszinte kifejezését. Az olvasókör elnöksége. — Tolvaj hetes. Hibján Gyula iskola utczai fűszer­kereskedő lopáson kapta rajta a hetesét. Jelentést tett a rendőrségnél, s a megtartott házkutatás alkalmával több lopott holmit találtak a hetes lakásán. Letartóztatták — Dalestély Nagy-llalászbau. A halász róni. k ith dálegyesület' 1-saját pénztára javára f. hó 17-én tánczmu­latsággal egybekötött dalestélyt rendez. Belépti dij: Szemé­lyenkint 1 frt, családjegy 2 frt. — Jótékonyság. A takarékpénztár igazgatósága dr. Meskó László orsz. képviselő elnöklete alatt ülést tartván, a helybeli főgimnázium tovább fejlesztése czéljára 200 frjtot szavazott meg. A gazcl. és keresk. bank igazgatósága 200 frtot szavazott meg jótékony czélokra, ez öszegből 125 frtot a főgimnáziumnak jutatott. — A gazdasági egyesület az ujabban felmerülő kérdések és teendők keresztülvitele érdekében inten­sivebb működést kénytelen kifejteni. Ezen intensivebb működést eredményessé csak ugy teheti, ha a kellő tíke felett rendelkezik. Az egyesületi tagsági dijak és alapítványi kamatok legnagyobb részben még a mult évről, sőt előző évekről is befizetetlenek. Azon kérelemmel fordul tehát az egyesület tisztelt tagjaihoz, hogy tagsági di­jaikat és alapitváuyaik kamatait mielőbb befizetni szí­veskedjenek. A tagsági dijtk és alapítványi kamatok a Nyíregyházi takarékpénztár egyesülethez küldendők be. — Mllleniumi történelmi munka. Az Athenaeum r. társulat kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története" czimü tizkö'etes milleniumi nagy munkanak tizedik és tizenegyedik füzetét vettük. A tizedik füzet­tel befejezést nyer „A vezérek kora", melynek utolsó fejezetei „Belső háborúk, A kereszténység terjesztése", .István külföldi háborúi", „Az örökösödés kérdése és István halála". Ezen részt követi a régi Magyarország története, melybeu visszavezetnek bennünket kiválló tör­ténetíróink Magyarországnak a honfoglalás előtti törté­netére, melyet nem régiben elhunyt kiváló tudósunk: Fröhlich Róbert írt, kinek nagybecsű irodalmi hagya tékát Kuzsinszky Bálint és Nagy Géza rendezték sajtó alá Ebből az okból késett ez a „Magyarország törté­nete a honfoglalásig" czimü rész, me'y tulajdonképen a nagy munka első kötetét nyitja meg és ezért külön lapszámozva van, hogy a kötetben kellő helyére illeszt­hető legyen. Egy csodás világ tárul elénkbe ebben a részben. Felelevenül előttünk a letűnt római czivilizá­czió', melyet a honfoglaló magyarok rohanó paripiinak patái zúztak össze, hogy annak romjain uj világot te­remtsenek. Megelevenülnek képzeletünkben azok a kis sebb.-nagyobb nép-fajok nemzetek, melyek időnként ezen a földterületen tanyáztak, s végre a népvándorlás világ­rengető viharai által örökre elsöpörtettek a történelem színpadáról s nyomdokaikat most kutatja a fáradhatatlan történelmi tudomány, melynek egyik kiváló remeke en nek a történelmi nagy munkának ez a része. Nem tud­juk : vájjon azt az aprólékos alaposságot, vagy a tör­ténetírásnak teremtő erejét avagy mind a kettőt egyen­lőképen bámuljuk ebben a könyvben, mely Mugyaror szág ős történelmét tárgyalja rövid, tömör bevezetés után a következő fejezetekben: I. A legelső földrajzi tudósítások. II. Strabó ős az első század többi irói. III. Ptolomaeus adatai. IV. M gyarország legrégibb ismert lakói, mely utóbbi fejezet már a nem sokára megje­lenő tizenkettedik füzetben nyer folytatást. A klasszi­kus történelmi stílusban megirt szöveghez a számos és nagy részben eddig magyar munkákban még sehol be nem mutatott ábrázolatak vannak csatolva, még pedig oly nagy számban, hogy azok czimszerinti felsorolása is hosszadalmas volna. Ez a rész valóban csak fokozni fogja azt a nagy éreklődést, mellyel a müveit magyar közönség ennek az epochális na^y műnek előző füze­teit fogadta, a melyekkel immár az egesz ország el van árasztva. Egyes füzet ára 30 Ur. E.ofizetós negyedevre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Feievre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható rniudcn laazai keuyvkereskedeobeu. — Mühimzés minta a Neidlinger G czégnél.. O.vasóiuü mar oizouyara ertesűiie* a Neid inger czeg altil Budapesten a technológiai muzeumban rendezett s 18894. deczember 18-tól 1895. január l-ig tartott mű­hunzés kiállításról. A nevezett czégoek az érdeklődő közönség által tauusitott előzékenysége alkalmat nyuj­tott arra, hogy e tárgygyal újból foglalkozzunk. Ugyan is, hogy a közönség azon részenek is bemutassa a mű­hímzést, melynek nem volt alkalma a kiállítást Buda­pesten megtekinteni, a Neidlinger G. czég a helybeli pazonyi utczán levő üzletében egy ily hímzés mintát állíttatott ki és kéri az érdeklődő tisztelt hölgyközön séget, hogy annak megtekiuhetése végett helyiségét lá­togatásával megtisztelni szíveskedjék. — Felhívás. M:után visszavonhatatlanul elhatá­roztatott hogy a milleniumi kiállítás a jövő 1896-ik évbeu megtartatik s annak sikere érdekében a bejelen­tések mielőbb eszközleudők, a pbysikai idő hiány­zik, hogy minden egyes gazdatársunkat külön levél­ben keressük meg a kiállítás részvétele érdekében, a legnagyobb nyilvánosságot választottuk, hogy gazdatár­sainkat a reánk bizott csoport (VI. csoport I. alcsoport B. osztüy trágyaszerek) részvéte iráut tájékozzuk és a kiállítandó tárgyakra figyelmüket felhívjuk. Mindenek előtt kérjük, hogy a szükséges felvi'ágositásokért ós a bejelentési ivekért a főcsoport elnökségéhez (Budapest, II. ker. főút 6. sz. III. emelet) forduljanak valamint kiállítási szándékukat a bejelentő ív beküldésével leg­később f. év inircíius hó 10 ig nyilvánítsák. Kiállitha­tók, trágya és kompost-telepek mintában vagy rajzban leírással és költségvetéssel együtt, valamint a trágya kezelési módja, az igy szerzett tapasztalatok és elért eredmények. Ebez tartozik, ha a trágya-kezeléshez az istállóban vagy a telepen conzerváló szerek alkalmaz­tatnak. Az ez által elért eredmények graphikai táblá­zatokban tüntetendők fel. Az emberi ürülék alkalmazás módjai. Az ez által elért termés eredmények graphikai rajzokban állítandó ki. A marbavér s egyébb városi hulladékok alkalmazási ós kezelési módja, és az elért eredmény graphikai rajzban feltüntetve mutatandó be. Szintúgy a conzentrált marha vagy sertés trágya alkal­mazása és az elért eredmeny ugyan ily módon. Kiállít­ható átalában minden a trágyázással és a műtrágyák alkalmazással a gabona félék, takarmánynemüek s egyébb culturuövények termelésében elért eredmények, akár a termények egész növéoyzetben, vagy magvaiban, fény­képészeti felvételekben, vagy világosan szemlélhett graphikai görbékbfu, vagy bármily más ábrázolati mód szerint készült oly táblákban melyek az egységesen el­fogadott színekkel ábrázolják a négy f'mövény táp3zeró u. m.: Nitrogén = fekete. Phosphorsav =- sárga. Kali = vörös. Mész = kék szinben. A magvakból legfeljebb 5 klg. a takarmány félékből és egyébb növényzetekből kevés helyet foglaló kévécskék állitandók ki, Budapest, 1895. február 5 ón. Herényi Gothard Sándor, Baranyay Isnán, csoport-biztosok. — Eerczeg Ferencz lapjának, az Uj Idők-nek megjelenő 5. számából közöljük alább a szerkesztőség szívességéből Endrődy Sándor gyönyörű költeményét. Az „Uj Idők" valóban előkelő ízléssel, kiváló gonddal és tiszta magyar szellemben szerkesztett családi lap. Meg­látszik ez ugy a szépirodalmi tartalmon, mint a kitűnő illusztráczíókon — de kifejezését leli abban is, hogy min­den következő szám szebb és tökéletesebb az előbbinél. Ebből magyarázható, hogy Herczeg lapja, rövid négy heti fennállása daczára, már a legelterjedtebb képes heti lap és a magyar családok asztalán nélkülözhetlen barát. Az 5. szám tartalmáról csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk: Kiváló írók és festők vannak benne kép­viselve munkáik javával. — Mutatványul szolgáljon End­rődy Sándor már emiitett szép költeménye. D a. 1. Vándor darvak zújnak ott fen, Szél silvöltöz idelenn. Ősz borong a messze tájon, Ősz boroug a lelkemen. Hova tttnt el szép nyaram ? Merre vjn ? Merre van? . . . Megered a felhő könye, De nem érzi már az ág ; Én is hisztalan siratlak, Tört virágom, ifjúság Pmzta erdó — árva mult — Elvirult I Elvirult! — A szinérzék fejlődése a gyermekeknél. Gar­bini András veronai orvos 600, hat éven aluli gyerme­ket vizsgált meg, hogy a szinérzék fejlődését tanulmá­nyozhassa. Érdekes kutatásának eredménye a következő : A fény iránti érzék az első hónapban (3—3-ik napoo) jelentkezik a gyermeknél. Az arczok felismerése az 5-ik hónaptól a 10 ik hónapig tartó időközben. A szinérzék a 16-ik hónapban kezdődik s az egész gyermekkoron át fejlődik. A sziuek megismerésének sorrendje ez: vörös, zöld, sárga, narancs, kék, lila. Ez a sorrend a látószer­vek különböző fejlődésével függ össze. A 16—20 ik hó­nap között kezdi észrevenni a gyermek a vörös ázint. A 24—28 ik hóuapban már meg tulja különböztetni s már sejti a zöld szint. Hároméves korában a vörös és zöld színek mellett a sárgát is észreveszi. Négyéves korában a vörös szint minden esetben, a zöldet ós sárgát bizony­talanabbul ismeri s a narancs, kék és lila színeket is kezdi megkülönböztetni. Hároméves korában már a há­rom elsőt jól ismeri, néha téved a narancs színnél, leg­gyakrabban összetéveszti azonban a kéket ós lilát; Hat éves korában már eléggé kifejlődött a szinérzéke, de csak a gyorsan fejlődő gyermeknek, s a tudós tanár vizsgálatai szerint 100 gyermek közül ssak 35 tudta mind a hat szint hibátlanul felismerni, kettő pedig egyi­ket sem. A közönség koréból*) Mmdizok, kik életem örzőangyalának, általam még poraiban is imádott felejthet, tlen kedves, szeretett jó feleségemnek gyászos elhunyta alkalmából személyes megjelenésük, — vagy Írásbeli részvétnyilvánitásaik — által, pótolhatatlan veszteségem feletti fájdalmam és mér­hetleu keservemben osztozva, azt mintegy egyhiteni óhajták, — szíves részvétükért fogadják ez uton őszinte legforróbb hálás köszönetem kifejezését. Nyíregyháza, 1895. évi február hó 6-án . Ilosvay Pál. Csarnok. Az öreg Abdul esete. Lőn pedig, hogy Abdul, a ki hires vala nagy tu­dományáról, és messze földön még híresebb arról, hogy éppen tavaly temeté el a tizenkettedik feleségét, egy napon azt vevé észre, hogy nagy baj van a házban. Az történt vala ugyanis, hogy ifjabb Abdul, — e néven hetedik, — roszban töri a fejét. Mindennek előtt ki kell jelentenem, hogy Abdul* — e néven hetedik — Aiiah kegyelméből éppen most töltó be huszadik évét ős mindez időkig felette szor­galmasan forgatá a kalamust és olvasá Hafiz lángoló verseit a mélységes tudományu Al-Korán mellett. Egy szóval közel volt ahoz, hogy olyan nagy tudományu férfiú legyen, mint atyja. Méltán vala tehát megrémülve Abdul, a midőn egy napon azt látta, hogy fit rejtegeti előle amaz irká­kat, melyeket eddig dicsekedve mutogatott nekie. Nem is késett ennek okát megtudakolni fiától. — Avagy történt e valami, édes fiam ? Abdul, e néven hetedik, hebegve válaszolta, hogy semmi sem történt. Az öreg Abdul pedig ugy lőn, mintha elhinné a dolgot. Tudván azonban azt, hogy az ifjúság szavaiban sok csalafintaság lakozik, midőn egyszer Abdul, — e néven hetedik, — távol vala, kezébe vevé ama bizo­nyos irkákat és felette megbotránkozék azon, a miket ott látott. Nem vala ugyanis abban az irkában egy árva betli sem az Alkoránból, hanem telisded volt az szépséges­nél szépségesebb versekkel, a miket bizonyos. Fatime kisasszonyhoz irogatott a szerelmes fiu. El vals ezekben a versekben még a tuba fák gyöngyének is, a mi igaz­hivő török előtt a szépség legeslegmagasabb foka. Az örog Abdul megcsóválgatá fejét, és hallgatott; tudván nagy bölcsen, hogy sok beszéd keveset ér. Ha­nem midőn előkerült fia, megkérdő tőle, hogy ki legyen az a bizonyos Fatime. Abdul, — e néven hetedik — csűrni- csavarni kezdé a dolgot, hanem Abdul, az öreg, közbe vágott. — Édes fiam, Abdul! Hát bántottalak én téged valaha? Avagy ellenséged vagyok-e ón neked, ős nem apád, a ki segítsen a te bajodon ? Hát bántottalak én téged csak egy árva szóval is, hogy ezt tevéd? Abdul — e néven hetedik — oda borult atyja lábai elé és ugy zokogott. — Óh atyám, bölcs férfiú, bocsáss meg nekem. Szép az a tudomány, a mit a nagy próféta könyvéből olvasok, de ezerszer szebb az, a mit a Fatime szeme tárnak elém. — Ki légyen az a Fatime ? — Nem is merem megmondani. Al Bendereznek, a becsületes timár mesternek leánya, tudod az, kinek huszonö'.öt veretett a minap a kadi a talpára, a miért csúuyán kiáltott a kutyájára. Abdul az öreg, raégjobban csóválá a fejét. Mert Al Benderez szegény vala, mint a templom egere és a mellett nem is valami szerfölött tiszteséges ember. — Jól van fiam! elmehetsz. Abdul, e néven hetedik, pedig nagyon örült, hogy ilyen könnyen megszabadult a bajtól; nem is sejtvén hogy atyja, a bölcs tudományu férfiú, nem veszi olyan könnyedén a dolgot mint ő. II. Az öreg Abdul pedig hiába gondolkozók akár­mennyit, mindigcsak oda lyukadott, hogy nem tud aegitepi a dolgon. Mert régi terve vala, hogy legjobb barátjá­nak leányát adja fiának feleségül. A ki gazdag vala. Szép usyan nem vala, hanem hiszen a szépséget egy perez aíatt elveheti Alláh, ügy, a mint adá. Nem is igyekvék tehát fiát lebeszélni, tudván, hogy felette veszedelmes eme baj. Hanem elment a még nálánál bölcsebb férfiúhoz Ben-EI-Chamas-hoz. Éppen feketéjét szürcsölgető a jámbor férfiú és bodor füstöket eresztgetett a kacskaringós szárú pipából. — Mi hozott ide, atyámfia, Abdul ? Hosszabbítsa meg Alláh másfélsingnyire a szakáladat! — Het akkorára a tied, bölcs atyám. Segíts raj­tam, ha tudsz. És előadá a nagy bajt. Az öreg Ben El Chamag gondolkozott egy perczig. — Szőrivel gyógyítsd a kutya marta sebet, atyám­fia. Vagy még közelebb hozd magadhoz a leányzót, a ki fiadnak elvette eszét. — Nem értem, mit beszélsz, jó öreg! — Akkor menj haza és feküdj le. — Ne haragudj. De kérlek,; világosabban fejezd ki magadat. — Hát vedd el te a leányt feleségül. Abdul, az öreg, majd majd hanyat vágódók eme szavakra, eszébe jutván nékie ama viharos esztendők, miket a megboldogulttal eltöltött. ») Az e rovat alatt közlőitekért nem felelás a Sqerk.

Next

/
Thumbnails
Contents