Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-02-10 / 6. szám
N Y í R V I D É K." — Nincss más mód, atyámfii! Ha anyja leend, kigyógyul eme rósz betegségből. — Köszönöm a tánácsot, jó öreg, de előbb alszom r&JA 6^T6t> És aluvék rája egyet. És ugy tapasztalá, hogy mis mód csakugyan nincsen. — Elment tehát Al-Benderezhez. A boldogtalan tímár el nem tudta képzelni, hogy érheti ót eme nagy szerencse. Hogy neki Abdul. az örep, veje legyen. De sót két kézzel adá rájuk áldását és uuek örömére azon nal ezer piasztereket kölcsönöze tőle. Szegény latime pediglen egy árva szónak sem volt ura, csak ment az ő leendő férje után némán, hallgatva. Odahaza Abdul, az öreg, előhivatá Abdult, e néven hetediket. Majd kibujt a bőriból. mikor ott látta atyja mellett Fatimét, a liliom arczu leányt. Az öreg Abdul pedig kenetteljesen mondá blnak : — Im ti\m, Abdul! Láthatod, hogy mennyire jó és bölca atyád vagyok én. Tádván, hogy mennyire szereted Fatimét ... — úh bölcs atyám! Atyák legjobbika! — rebegé lesuiött szemekkel Abdul, e néven hetedik. Ne vágj közbe, édes fiim, hanem várd a végét. Tehit tudviu, hogy szereted Fatimét, igyekeztem rajta, hogy mindennap láthasd és együtt lehess vele Ezentúl lathatod, mert mától fogva anyád. Abdulnak, e néven hetediknek, majd leesett az álla ijedtében. Nem is mert többé apjára nézni, hanem csendesen elkullogott ás a karcsú pálmák alatt egy lángoló versben önté ki szive fájdalmát. És Abdul, az öreg, ugy tapasztalá, hogy a tizenkettedik oldalborda után jó a tizenharmadik is; de cso d&lkozik azon, hogy Abdul, e néven hetedik, semmi báu kólást nem erez. Egy reggel meghozta rá a választ. A bájos Fatime szobája llres vala ós Abdul, e néven hetedik, sehol sem mutatkozék. Da mintha az asztalra hófehér krétával irva lenne valami? Persze Abdulnak irása. „Óh bölcs atyám! köszöuöm néked, hogy ezt cselekedvék éu velem. Uj azt nagyon sajnálom, b>gy minden bölcsességed mellett sem tudtad megtanulni, hogy ne vágd olyanba a bicskád, a mibe bele törik. É-i elmegyek innen messzire. Alláh óvjon meg minden szeiencsétlenségtől! U i. Fatime jónak látta velem jönni Ne haragudj, ha pénzedből valami csekély hiányzauék " Abdul, az öreg, csak nagyot hördtllt és meut BínEl-Chamashoz, kogy újra tanátsot kérjen tőle. Ds a jó öreg nem hallgatta meg, csak sóhajtott egyet és annyit mondott az öreg Abdulnak : — Hiába dugod a bigdádi rózsát a leg-ötétebb pinczóbe. Va^y elhervad, vagy kijön és napsugár kelleud nékie. Igy határozá ezt a bölcs Alláh! tlisszabbitaa meg a szakálladat, édes fiam! KÖZGAZDASÁG. A gazdahitel és e belterjesség. (Vége.) A mi kUlümbség vau, az a hitel igényében létezik. A kereskedő rövid lejáratú személyes hitelt, a gazda a jelzáloghitel mellett személyes hitelt is igényel, de nem oly rövid lejáratút mint a kereskedő. Nos ós enuek az alaki kérdésnek a megoldásán sarkallik minden. A mint a gazda személyhitelképességét a kereskddőéhez hasonlólag rendeztük, meg van oldva a belterjesség kérdése, a szikoktatás uem a filrahányt borsó többé, mert a gazda a tudomíny minden vívmáoyát aranynyá tudj i változtatni, a természet legna gyobb kohója, a föld révén, csak adjuk meg hozzá a savat, a hitelt. Említettem, hogy a hitel szükségessége győzött irányadó köreiukben is, de a kivitel módozatai felett meglehetősen nauyok az eltérések. A földmivelési miuister egy agrárbank alapítását s állami szubvenczionálását helyezte "kilátásba, oly czélból, hogy ez a gazdahitelt minden árnyalatába működése keretébe vonja; ugyané minisztérium államtitkara azonban ugyané kérdést kölcsönösségen alapuló szövetkezetek szervezése utjin véli megoldani. A gazda szempontjából mindkét irány helyes, ha czélhoz vezető, azaz kielégíti a gazda hiteligényeit, mert a gazdákuak végre uagyon iniudegy, hogy a péuzt honnan s kitül kipja, c<ak a hitel olc->ó s gyors legyen. Közgazdasági szempontból a/.onbiu más elbírálás alá esik a hitel s miudenesetre előnyben részesítendő az a módszer, a mely a saját eszközeiukkel számol. A két szervezet, a gazdahitel megoldását czélzó módszer egyike sem számol azonban közgazdaságunk egyik jelentékeny tényezőjével, a ina fennálló hitelintéze teKkel s takarék pénzarak kai, melyek ma a pénzpiacznak határozottan urai. Mlr padig ezek mellőzésével sem az agrárbank, sem a kölcsönösségen alapuló szövetkezetek a gazdahitel kérdését gyorsan és helyesen megoldani nem fogják. Egy nagyszabású agárbankra, mely a telepítéseket, szólóink újjáalakítását, erdősítéseket, futóhomok megkötését, csatornázást,.öntözést segyéb nagyszabású meliorizaczionális munkálatokat felölelué, határozott és sürgős szükségünk van s miután a miniszter e bank működését főként ily irányuuak jelezte, annak működésétói eredményt is várunk s csak örömmel üdvözölhetjük a kedvezményezést, de hangsúlyoznunk kell. hogy minden a kivitelen fordul meg. A kolcsöaösségen alapuló szövetkezetek társadalmi intézmények, melyek az utóbbi idi ben igen szép fejlődésnek indultak, különösen a kis emberek körében s bi zonynyal hisznosabb működést alig fejthet lei a fóldmivelési kormáuy, mintha e társadalmi mozgalmat hathatósan támogatja és irányítja. Mig azonban a szövetkezetek annyira behálózzák az országot, addig a mezőgazdi3ág][nem várhat. A kötelező szövetkezés padig a pénzpiacz megoszlását jelentené oly módon, hogy a szövetkezetek a kisipari s mezőgazdasági, a takarékpénztárak pedig a kereskedelmi s nigyipari hitelt képviselnék. Eí aligha menne pénzügyi válság nélkül s a hiteleknek ez osztályoka való sorozása a közgazdaság egyes tényezői között mintegy határvonalat húzna. Igaz, hogy a jövő képe ez, de természetes fejlődést feltételezve, mig a szövetkezeteknek a kötelező formája mellett a vidéki takarékpénztárak létalapja ingana meg, melyeket ezer szál füz a mezőgazdasághoz s ezek bukása kiszámíthatatlan veszélyekbe sodorná közgazdaságunkat. A helyes megoldás tehát az, mely a mai tényezőkkel számol, amely a kereske lelmi s mezőgazdasági hitel közötti külömbségeket megszünteti, ami által a takarékpénztárak s hitelintézetek hitele is a gazdának épp oly iőnnyen hozzáférhetővé válik, mint a kereskedőnek. Lahet, hogy a könnyű hitel a vele élni nem tudókat veszélybe sodorná, de a nagy töbséget nem kell ez esélyektől féltenünk. A mezőgazdasági és kereskedelmi hitelűek lehető egyenlősítése az az eszköz, amelylyel mezőgazdaságunkon nagyot lendíthetünk s válságos helyzetén enyhíthetünk, mart a hitel a belterjesség alapja, a belterjesség padig a mezőgazdasági válság megoldása. A belterjesség érdekében nagy szerepre hivatottjaz agárbank is, működése azonban nagy szabású telepítési, te kesitési. csatornázási, öntözési stb. válalkozásokban nyilvánuljon. A szövetkezeti eszme 'pedig terjedjen, de társadalmi uton, az övé a jövő s érvényesülni is fog; de a kötelező formát a hitel terén nem tartom opportunu*nak. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Székely LajosíCQEyv-és papirterestcedése Nyire^ytiázán^ Tisztelettel van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke n. é. közönsége szives tudomására hozni, miszerint Tarczali Dezső úrnak 1889. év óta helyben fenálló jó hírnevű könyv-, zenemű- és papírkereskedését, az árukészletet, kinn levő követeléseivel együtt megvettem, és azt ezentúl saját nevem Székely Lajos keresk. törvényszékileg bejegyzett czég alatt folytatom. Bizalomteljesen kérem a u. é. közönséget, kegyeskedjék bizalmával és szives pártfogásával uj vállalato mat kitüntetni, Ígérvén, miszerint törekedni fogok, hogy megtisztelő bizalma és jóakarata ellenében — solid és jutányos áraim, valamint pontos és előzékeny elbánásom által minden időbén érdemesnek és hálásnak tekintessem Könyvekben, zenemű- és papirnemüekben, gazdasági, irodai és üzleti könyvekben, rajz-, iró-, és tanszerekben állandó dús választékot nyújtok. Bárhol megjelent és hirdetett irodalmi mii, vagy szakmunka általam 3 nap alatt beszerezhető. Vidéki megrendelések pontosan és sürgősen intéztetnek el. Magamat kegyes pártfogásba ajánlva vagyok teljes tisztelettel (55-1—2) Székely Lajos. ' ÓTA miOxfS A czioüffggn. VALÓ yisaAlft.fenTr r Ai B A Ittf. ÁLLAMVASUTAK GÉPOYÁRA (.1'Jln.llt.i.ll.o GÖZCSÉPLÖGARNITURÁI _ malom-t« mAs iptri délokra Icgalkalmutbb 196. CM. 1895 Árverési hirdetmény, Nyir-Bogdányban elhalt néh. Krámer Ignicz és neje ; hagyatékához tartozó, a nyir-bogdányi és kemecsei határban fekvő, l'200 • öllel számítva, mintegy 310 hold területű ingatlanokat az IS'Jj.áp.ril 10 tói ld'J7. évi ápril 30-ig terjedő időre folyó év február 13-ikán délután 8 órakor Nyíregyházán a vármegyeház palotában levő hivatalos helyiségemben nyilvános árverés utján haszonbérbe adom. Kikiáltási ár egy évi haszonbérletre 1700 frt s árverelók az árvereléskor 300 forint bánompénzt kötelesek letenni. A részletes feltételek alantirottnál megtekinthetők. Nyíregyháza, 1895. január 31. Fejér Imre, &J—i— t) Siabjtcvármagye t. alOijráwa. lakás. A piz myi-iitc.a 60 dik számú házban egi udvari lakás, mely áll két szoba, konylu s mű hely-helységből, s mely ennélfogva ipiros részére különösen alkalmas, folyó évi inijus hó 1 -tő 1 kiad). Bórebb felvilágosítás ugyanitt nyerhető. (3-i) Ajánlati hirdetmény. Alólirott, mint a Katz József nyíregyházai rőföskereskedő elleni csőd tömaggondnoka, ezennel közhírré teszem: 1 Hogy a csodvagyonként leltározott rőfös kelmék s egyéb a rőfőskereskedéshez tartozó bolti árúk és felszerelések 8640 frt 28 kr. beszerzési, 5876 frt 50 kr. becsértékben, ajánlati verseny utján fognak eladatni. 2. Az ajánlat baadásának határideje folyó 1895. február 33-ka bezárólag. 3. Ajánlattevők tartoznak a becsérték 10°/ o-át bánatpánzképan letenni. Mindazokat tehát, kik az ajánlati versenyben résztvenni akarnak, ezennel felhívom, hogy zárt ajánlataikat a beadásra kitűzött határnap, vagyis február 23-dikáig Dr. llartstein Sándor nyíregyházai ügyvéd választmányi elnök úrhoz, a bánatpénzzel együtt adják ba. Yz ajánlati feltételek és csőlleltár töm ;ggo.linóknál, a bolti árak az üzlethelyiségben birmíkor megtekinthetők. Hirdetmény. E^y utczai bútorozott szoba azonnal kiadó, vagy Ggész lakosztály, mely áll : 2 utczai, I udvari szobából, I konyha, I kamara, I fáskamara, pincze és padlásból, folyó évi május i-től kiadó. Két jog föld luezernásnak való a betáblázott teher átvétele mellett eladó. Bővebb felvilágosítást szívességből ád e lapok kiadóhivatala. (61—10—íj Nyíregyháza, 1895. január 31. (63-1-1) Kovács Zsigmond, csód tömeggondnok. K. 1037/1805. Árlejtési hirdetmény, Nyíregyháza város képviselőtestülete a polgári leányiskola befogadására szükséges uj épület felépítését elhatározván, ezen munkák biztosítása czéljából folyó évi február 21-én, délelőtt 10 órakor, a városi tanácsteremben zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Vállalkozni kívánók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy 5*/ (-al ellátott zirt ajánlataikat a fent jelzett időig a polgármesteri hivatalba adják be. Az előirányzatilag megállapított költségek 17.505 frt' '.):> ki t tesznek, ezenfelül részben téglaanyagot, részben gyártásra szükséges területet a Jiraszek-féle téglagyárban a város ad. Bővebb értesítés a polgármesteri és városi mérnöki hivatalban nyerhető. Nyíregyházán, 1895. január 30-án. Májerszky Béla, h. polgármester. : Lakás bérbe acUs. A pazonyi nlcza 10-ik számú házam első lakosztálya, mely 4 szoba, konyha, Kamara, pincze S a hozzí tartozókból áll, május l-re kiadó. Bővebb felvilágosítással szolgá ugyanott a háztulajdonos. IVIoesz Adolf. (34-3-2) Eladó hazak. Nyíregyházán, vízi utcza 21-ik szám alatt Konrid Gyula és neje tulajdonához tartozó zsindely tetejű haz, melyoen 6 pid ós szoba, 1 konyha, 1 kamara és 8 öl hosszú feleresz vau, — továbbá selyem-nfcza elején, zőldség-tér 7. sz. a Tikics nővérek tulajdonához tartozó nadas tetejű ház, melyben 3 pidlós festett szoba, 1 konyha, 1 kunira, 1 fatartó és sertéséi van, a bujtos-ligetre k nyúló házi kis kertte', csa'ádi viszonyok változtav.il. elköltözés miatt, a betáblázott terhek átvétele mellett, részletfizetésre is örök áron eladó. Értekezhetni a bentlakó tulajdonosok!;al (vizi-u'cza 21-ik szám alatt). <40-«-8» Árverési hirdetmény. 315. Vaz. i89a. Au'irjlt birjaigi végrehajtó az 1881. LX t. cz. 10 J 6-i erceimében közhírré teszi, hjgy * dibrecz-mi kir. járásbíróság 4 136/834 [' SÍ. végz-s? következtében, Kohn Henrik debreczeni kereak-dó vegrehaitató iaván, nébai Birger Ignác: részére ezennel kinevez ügygondnok Lévay Sindor nagy-kiliói ü ryvéd e len, 71 forint 10 kr. tike, ennek 1891. janu ir 1-só napjától Jaró 67. k,aaui és eddig öis-esen 30 frt 50 kr. perköltség u»y 3 frt lurd-tiSi és p .stadij, valamint 1 frt 60 kr. árveréstüzé'si es kezbesi-.esi kő Uégköveteléa erejéig elrendelt biztositisi végrehutvs a'kalm ival bíróilag filülfjgUlt és ös.zesen 970 írtra becsült ka óif ;le rof is bolti czikkek st'.ból áll , ingók nyilvános árverés utj in eladitaak, inéi? pedig az 1831. L,X. t c- 120 S-a ertelroeben az ötszes felü'fogUltatók követ-Jése kielégítése véget: is. Ezen árverésnek a nagy-iállói kir. járásbíróság 1819/894. V sz. kiküldő végzése folytán a helyszínén vagyis BUkányban a néhai v ;groh nt .st szenvedett üzletében leendi eszközlésére az 18Jj-d k ev febru ir 13-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik es ahoz a venni eziudikozó* o.y m 'gjegyzes8;l hivatnak m-g, hogy az erintett ingók ezen árverésen az 1881. LX. t. cz. 107. és 103. §§ ai ért simában a Iegtö')b3t igérónek beciáron alul is el fognik aditni. Nigy-Kálló, 1895. januir hj 2-ik napján. „ Körtvélyfáy Péter, (ÜZ-l — 1) kir bir végreh aj t ó
