Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-23 / 25. szám

XVI. évfolyam. 25, szam. Nyiregyháza, 1895. junius 23. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VAR VtEGTEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik heten kint esryszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ 4 községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak hét forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A '

aP szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerke

9*

t0 czime alat

t éretnek beküldetni. lamlások Jóba Elete kiadó-tulajdonos fogadtatnak" el' könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám , • . K ... ., , /tx \ i n . . , A kéziratok csak világos kiíánatra s az (Jánószky ház) intézendok illető költségére üldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Hirdetési dijak : Minden négyszer ha«á jiott petit tor egyuar közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostárl bélyegdl] fejében, minden egye. hirdetés ntán 30 kr. fizettetik. A nyílt téri köxlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. keriilet iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Gtoldberger A. V. által Budapesten, Haasensteln es Vogler irodájában Bécsben, Prásjában és Budapesten, vaiam ur Néinetorszá? é* Sveicz fővarosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Miklós László. Szabolcsvármegye közéletének mély gyásza vaa. Amerre csak hirdetik e gyászt a fekete lobogók: Nyíregyházán a középületeken, a szolgabírói székhelyeken, a községek házainál, és mindenütt, ahol közdolgaink iránt érdeklődés van az elmékben és szivekben: érzik és tudják nagyságát annak a veszteségnek, mely Miklós László halálával Szabolcsvármegyét érte. Miklós Láízló 1889. deczember 17-dike óta volt Szabolcsvármegye alispánja, s ez öt év alatt, de előbb is már, mint az 1884-diki általános tisztujitásnál egyhangúlag megválasztott főjegyzője a vármegyének, erőteljes egyéniségének s valósággal bámulatos közigazgatási ismereteinek maradaudó alkotásait örökítette meg vármegyénk közigazgatási életében. Abban a zavaros forrongásban, mely közigazgatási rendszerünk foltozgatása, majd megkisérlett, de a törvényhozásban megfeneklett teljes átalakítása közben és még mind e mai napig egy átmeneti és bizonytalan helyzet minden természetszerű nehézségeivel és veszedelmeivel csaknem lehetetlenné teszi a közigazgatás gépezetének egyöntetű vezetését: Szabolcsvármegyében, Miklós László kormáuyzata alatt — a kedvezőtlen viszonyok daczára — nevezetes javulás állott be közigazgatási viszonyainkban. Nem csak a központi hivatalokban, de kivül a vidéken is a főszolgabiróságoknál, a községi adminisztráczió kezelésében maradandó nyomok fogják jelezni a rendnek, rendszerességnek és egyöntetűségnek megvalósulása áltil a Miklós László alispáuságát. És ez a viruló egészségű férfiú, ez az erős egyéniségű karakter egyszerre csak öszszeomlik. Bele fészkel vérébe, csontjába az enyészet csirája s a H éves ember, teljességében erejének, ahelyett, hogy befejezhesse a munkát, amire igazáu hivatott volt, egyszerre csak kidől a sorból, ahol elől állott. Meghalt! Ravatala fölött a viráuyosi kastélyban, ahol holtteste mellett özvegye s három kis árvája vigasztalhatatlan fájdalommal simák : egész Szabolcsvármegye részvéte osztozik a veszteségben. Emlékét maradandó alkotások, mély nyomok őrzik itt Szabolcsvármegyében. S áldott az emléke! * * * Miklósvári Miklós László, 1851. február 11-dikén Borsod vármegyében születeti, Sajó-Szent-Péteren. Középiskoláinak elvégzése s a jogi tanfolyamnak sikeres befejezése után, 1874. február 11-dikén Borsodvármegye aljegyzőjévé választatott meg, miután itt már előbb t. aljegyző volt. 1875. szeptember 1-én már Szabolcsvármegyében működött, mint helyettesitett I-ső aljegyző, s ugyanez év november 4-dikén I-ső aljegyzőül meg is választatott, s másodízben az lS7S-diki általános tisztujitásnál. 1881-ben t. főjegyzővé neveztetett ki s 1884-ben az általános tisztujitásnál egyhangúlag főjegyzővé választatott meg. Zoltán János alispánnak, a bogdányi kerület orsz. képviselőjévé történt megválasztása s ennek folytán bekövetkezett lemondása által a megüresedett alispáni szék, az 1839. deczember 17-dikén megtartott általános tisztújítás alkalmával a vármegye közönségének egyhangú bizalmival Miidós Lászlóval töltetett be s ez állásiban az 1893-dik év végén a király, különösen a vármegyénkben is fellépett kolerajárvány elfojtása körül kifejtett tevékenységének elismeréseül, kir. tanácsossá nevezte ki. E rövid vonásokban összefoglalt életrajzi adatok hátterében több mint húsz évre terjedt közhasznú tevékenység adja meg nagy jelentőségét Miklós László működésének Szabolcsvármegye közéletében. A betegség, mely Miklós László alispánt megölte, régibb keletetü már. — Még a mult esztendő deczember havában, egy katonai vegyes bizottság tárgyalása közben, hol elnökölt, érte az első szélhűdés, s bal keze és lába kissé megbénult. Ez időtől kezdve folyton hanyatlott ereje, de hivatalos teendőit azért egészen ez évi április végéig teljesítette. Ekkor orvosa dr. Baruch Mór tanácsára hidegviz-gyógymód használatára a budapesti városligeti Glück-féle vizgyógy-intézetbe ment, honnan ehó elején, látszólag csaknem teljesen meggyógyulva, hazatért virányosi birtokára, hol szabadságidejének hátralevő részét pihenve akarta eltölteni. E hó 12-dikén délután Íróasztalához ült, hogy levelet irjon apósának. Levélírás közben a nyitott ablakon át betóduló légáramlat lesodorta a félig kész levelet az asztalról s Miklós László utána nyúlt, hogy fölvegye. E pillanatban érte a második szélhűdés. Eszméletét nem vesztette el, de fölkelni nem tudott. Az azonnal a betegágyhoz hívott dr. Baruch orvos konstatálta, hogy a szélhűdés ismét a baloldalt érte. E szélhüdést azután különböző komplikációk súlyosbították, az agyvérömleny területe is folyton nagyobbodott s kezelő orvosa és dr. Jósa András, kit tanácskozásra hívtak, aggodalommal látták a sziv működésének folytonos hanyatlását. Halálát is közvetlenül szívszélhűdés idézte elő. Penteken a délelőtti órákban már biztos jelenségek mutatták a halál elkerülhetetlen bekövetkezését. A beteg azonban cs.iknem egész haláláig teljesen eszméleténél volt, sőt megőrizte nyugodalmas jó kedélyét is, bár szörnyen szenvedett s teljesen tudatával bírt unnak, hogy meg kell halnia. A halál pénteken éjjel 11 órakor csakugyan bekövetkezett. * * * Miklós Lásíló elhunytáról hátrahagyott gyászoló családja s a vármegyei tisztikar adtak ki idáig jelentéseket. A törvényhatóság is külön jelentésben fogja a vármegyét ért nagy veszteséget tudatni. A kiadott gyászjelentések a következők: Özvegy miklósvári Miklós Lászlóné szül. vértesaljai Vértessy Irma, maga, s kiskorú gyermekei: Irma, Margit és László, valamint az elhunytnak testvérei: Mária, férjével ragyosi Csorna Istvánnal és leányával; Béla, nejével szegfalvi Szeghy Mártával s fiával, Luiza, férjével deteki és tengerfalvi Meczner Bélával és gyermekeivel fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen imádott férj, a leggondosabb és leggyöngédebb apa, forrón szeretett testvér, sógor és nagybátyának miklósvári Miklós László kir. tanácsos, Szabolcsvármegye alispánja, a nyíregyházi ev. ref. egyház főgondnokának stb. stb. életének 44-ik, boldog házasságának 15-ik évében, 1895. junius hó 2l-én esteli 11 órakor történt gyászos elhunytát. Hűlt teteme junius hó 24-én délután 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint, a Virányos-pusztán, a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen drága halottunk hamvai fölött! A vármegye tisztikarának gyászjelentése a következőleg szól: Szabolcsvármegye tisztikara mérhetetlen fájdalomtól eltelve tudatja felejthetetlen sJ forrón szeretett alispánjának miklósvári Miklós László kir. tanácsos úrnak, Szabolcsvármegye szolgálatában eltöltött 20 évi érdemdús működése után, élte delén, 44 éves korában, a folyó hó 21-én hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Legyen örök nyugodalma oly csendes, mint a mily a fájdalom, mely sírjába kiséri, s legyen áldott emléke mindörökké. Nyiregyháza, 1895. junius ho 22. * * * A vármegye központi tisztikara az alispán halála folytán szombaton reggel értekezletre jött össze, hogy a részvét kifejezésére s a temetésen való megjelenésre nézve az intézkedéseket megtegye. A fentebb már közölt gyászjelentésen kivül, a tisztikar, valamint külön a törvényhatóság is koszorút fognak tenni az alispán koporsójára s testületileg vesznek részt a temetésen. A tisztikar ezen kivül mély részvétét táviratilag fejezte ki az özvegynek. * * * A temetésre vonatkozólag a vármegyei tisztikar részéről a következő értesítés közlésére kérettünk föl: Néhai Miklós László volt vármegyei alispán temetésére e hó 24-én, az az hétfőn délután 3 órakor Nyíregyházáról külön vonat indul, inely a végtisztességen résztvevőket esteli '/»7 órára vissza is szállilja. Ezen külön vonatra a jegyek hétfőn déli 12 óráig a vármegyei pénztári hivatalban, délután 2 órától a vonat indulásáig a vonatnál, oda és vissza 1 frt 50 krért válthatók. A székváros részvéte. Nyiregyháza város tanácsa a gyászos hir megérkezése után azonnal összeült, hogy a város részvétének méltó módon való kifejezésere nézve megállapodásra jusson Bencs László polgármester bejelentvén hivatalosan az alispán halálát, mély részvéttel emlékezett meg a nagy csapásról, mely Miklós László elhunytában Nyiregyháza városát is érte. A tanács mindennekelőtt megbízta a polgármestert, főjegyzőt és a főorvost, hogy a gyászba borult családnál küldöttségileg adjanak a város mélyen érzett részvétének kifejezést, ami még szombat délelőtt ineg is történt. Megbízta továbbá a tanács a polgármestert, hogy délutánra képviseleti értekezletet hívjon össze a teendők megbeszélése végett. Ez az értekezlet a polgármester elnöklete alatt szombaton d. u. 5 órakor tartatott meg, a meghívott képviseleti tagok nagy részvéte mellett. A polgármester tudatván az értekezlettel az összehívás szomorú alkalmát, előterjesztette a tanács propozicióit, amelyekhez képest az értekezlet megbízta a tanácsot, hogy Nyiregyháza város közönsége nevében tegyen koszorút az alispán ravatalára. Minthogy pedig a hétfőn délután 4 órakor végbemenendő temetésen ugy Nyíregyháza város képviselőtestülete, mint a különböző egyesületek tagjai előreláthatólag nagy számban kívánnak resztvenni, az értekezlet kimondotta, hogy a város, a vármegye által már megrendelt külön vonathoz csatlakozva, háromszáz személyre szintén külön vonatot rendel, melynek költsége a város házipénztárából fog fedeztetni. A temetésen való részvételre a képviselet tagjai a mai vasárnap délelőtt fognak felhivatni s a jelentkező képviseleti tagok számához képest fognak a rendelkezésre álló vasúti jegyek a temetésen részt venni kivánó testületek s egyes polgárok között kiosztatni. Az értekezlet után a tanács rögtőn összeült, hogy a hozott határozatok végrehajtására az intézkedéseket megtegye. A tanácsülésen Pazár István az általános tanitó-egyesület részéről, Pivnyik István pedig az ipartestület részéről bejelentették, hogy e két testület részt fog venni a temetésen. • * * A szabolcsvármegyei általános tanitó-egyesület, melynek Miklós László évek óta elnöke volt, szintén megfelelő módon fog részvétének s az elnöke elhunyta által az egyesületet ért veszteségnek kifejezést adni. A tanitó-egyesület testületileg fog részt venni a hétfői temetésen s koszorút tesz Miklós László ravatalára. Úgyszintén testületileg vesznek részt zászlóik alatt a gyászszertáson a városi dalegylet továbbá a tűzoltóegylet és az ipartestület is, ez utóbbi koszorút is tesz a ravatalra. Az alispán halálának hire gyorsan eljutott a vármegye legtávolabbi részeibe is, igaz . részvétet keltve mindenütt. * * * Az az általános részvét, mely a virányosi ravatalt körülveszi, igaz mértéke annak a veszteségnek, mely a szeretetteljes tiszteletnek örvendett férfiú elhuuytával vármegyénket és Nyiregyháza városát érte.