Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-09 / 23. szám

„IV y í R V I P É K." ragadozó vagy kártékony állatok nagyobb számban mutatkoznak, folyamodónak kárt okoznak, általa másképén el nem pusztíthatok és a folyamodó a méreghasznalata és eltartása körül megszabott óvó szabályok betartása iránt kielégítő biztosságot nyújt. 2. §. A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a tőrvényható első tisztviselője az I. fokú egészségügyi hatóság meghallgatása után utalványt ad az eselről-esetre megállapítandó mennyiségű méreg kiszolgáltatására, melynek alapján az engedélyezett méreg mennyiség az illetőnek orvosi vényre a gyógyszerész által kiszolgáltatható. Ezen utalvány kiadása alkalmával az elsőfokú egészségügyi hatóság megszabja egyúttal azon módozatokat, melyeket ix méreg kezelés eltartása, ezek ellenőrzése kórul az egyes vidékek sajátos viszonyaiközött az alább felsorolt elveken kivül szükségesnek talál. 3. A mérgezés csak egészen megbízható erdészeti és vadászati alkalmazottakra ruházható, s ezek nevei a mérgezési engedély iránti kérvényben a folyamodó altal eleve bejelentendők. 4. g. Az engedély annak megnevezésével, hogy az kinek számára adatott meg, valamint azon határrészek (hogy erdő, dülő) megjelölésével, a melyeken a mérgezés eszközlése engedélyezve lőn, a községben, valamint a szomszédos községekben és mindezekhez tartozó puszták és telepeken a méreg liasználatba vétele előtt kellő időben a szokásos módon közhírré teendő azon figyelmeztetéssel, hogy a mérgezett tárgyakhoz hívatlanul hozzányúlni, vagy azokat eltulajdonítani a 10. §-ban meghatározott büntetés terhe alatt tilos. 5. g. Mérgezett hullák (ló, sertés, bika, kutya) szárnyasok vér, zsiradék, tojások erdők sűrűjében, csendezések belsejében s egyéb a mérgezési időszak alatt mivelés alatt nem álló vagy legeltetésre nem használt területeken pedig oly helyekre teendők ki, melyek a közlekedési utaktól távolabb, a legkisebb távköz 100 méterre számítva esnek. A mérgezett tárgy kitevéséről az illető községek elöljáróságai, a méreg kitevője által annak megtörtént megelőzőleg legalább 5 nappal irásbelileg értesitendők. A község elöljárói a méreg kitételét a vételétől számított 3 nap alatt a szokásos módon közhírré tenni tartoznak. 6. A mérgezett tárgyra annak kitevője szigorúan felügyelni tartozik, mely kötelességéből folyólag az engedélyező hatóságtól nyert e részbeni jogosítvány alapján, az illető terepen nem hivatalos — idegen személyeknek a mérgezési záros időtartam alatt: a járás-kelést megtiltani jogosult. 7. g. Ha a mérgezett tárgy kitevője, vagy bárki más annak tudomására jönne, hogy a mérgezett tárgyat valaki elvette, személyes felelősség terhe alatt kötelesek arról a községi elöljáróságnak, városokban a rendőrkapitánynak jelentést tenni. A községi elöljáróság arról a főszolgabíróhoz jelentést tenni, a mérgezett tárgyak eltulajdonítást, pedig kutatni, s felfedezés esetén megbüntetés végeit a főszolgabíróhoz bejelenteni tartozik. Városokban ezen teendők végzése a rendőrkapitány feladata. 6. A hol házi sertések járnak a mérgezésnek helye nincs. 9. §. A mérgezés időszak elteltével a mérgezett tárgyat annak kitevője eltávolítani, illetve elégetni s ha vérrel történt a mérgezés, a földet felásatni és kiégetni köteles. A mérgezett tárgyak eltávolításának illetve elpusztításának megtörténte a községi elöljáróságnál bejelentendő. 10. A ki hatósági engedély nélkül mérgez, vagy a kiadott óvrendszabályokat megszegi, a mennyiben cselekmenye vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esih, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 150 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A befolyandó pénzbüntetések mindenkor az illető község szegény alapja javára fordítandók. 11. Kihágások esetében az eljárás az 1880. évi 38546. sz. belügyminiszteri körrendelettel kiadott eljárási szabalyok szerint az ennek 8. §-ában megjelölt halóságok által eszközöltetik. Budapesten, 1895. ápril 3. A miniszter meghagyásából: Jckelfalussy, miniszteri tanácsos, s. k. A „NY1RV1DEK* TÁKUZÁJA. Polgári házasság és aiiyaköiiyvfczetés Németországban. A polgári házasságról és az anyakönyvvezetésnek polgári hatóságok által való teljesítéséről szóló törvény ez övi október hó 1-én fog életbe léptetni. Altalános érdeklődésre számíthat tehát az alábbi közlemény, mely dr. Sttthló Kornél kiváló jogásznak, mint az igazságügymiuisiter kiküldöttének Németországban e tekintetben tett tapasztalatait tartalmazza. * • • A m. kir. iganágügyi miniszter a házassági és anyakönyvi törvény végrehajtása alkalmából készítendő rendeletekhez szükséges tanulmányozás czéljiból engem is kiküldött Németországba. Berlinben jelenleg van 17 anyakönyvi hivatal, a legkisebbnek a létszáma 73 533, a legmgyobbé a VI iké 130,306. Mindenik hivatal élén vin egy anyakönyvvezető és egy néki coordinált helyettes, ki önállóin ügyködik. A kezelés Barlinben rendkívüli pontos és külcsín tekintetébeu is megfelelő, daczára annak előfordulnak szabálytalanságok és oly kiigazítások, a melyeket a törvény meg nem enged. S)k kiigazítást láttam a lap szélén is, a mily a felek által nem volt aláírva és midőn az anyakönyvvezetőt emiatt megkérdeztem, azt mondta lngy ez nálunk igy szokásos. Az anyakönyvi hivatal Berlinben a városnak rengeteg pénzbe kerül. A város fizeti az anyakönyvvezetőket, a helyetteseket, a személyzetet, adja a lakást, fűtést, világítást és a nyomtatványokat az anyaVönyvi és kivoniti blanketták kivételével. Egy anyakönyv vezetőnek a fi«etése 400—4500 márka," a helyettessé 300—3000 márka; a szolgáké 060—1080 márka. Az Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházin, 1895. évi május hó 14-én tartott rendes közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. 65/895. Bgy., 2471/895. K. Tárgyalás alá vétetett a katonai beszállásolási tehernek arányosabb megosztásáról szóló 1879. évi XXX\ II. t -cz. értelmében a kivetendő pótadó kivetéséről es kezelésének módjáról szóló szabályrendelet módosítása czéljából a 634/91. Bgy. számú határozattal alakított küldöttség eljárásáról felvett jegyzőkönyv. Határozat. A küldöttség által beterjesztett munkálatot a törvényhatóság magáévá tevén az emiitett szabályrendeletet a következő szövegezéssel módosítja. „Szabályrendelet. A katonai beszállásolás terhének arányosabb megosztásáról szóló 1879. évi XXXVII. t.-cz. értelmében, a vármegye lakosaira kivetendő pótadó kivetésének és kezelésének módjáról. . 1. §. Szabolcsvármegye azon községei, melyekben katonaság állandóan van elhelyezve, az 1879. évi XXXVII. t.-cz. értelmében a vármegye összes lakosaira a minisztérium előzetes jóváhagyása melleit s a törvény 4. §-ára való tekintettel, évről-évre kivetendő pótadóból a törvény 2. §-a szerint az alábbi 9. és 10. §-okban felsorolandó mérvben kártalanítást nyernek. 2. §. A póladó kivetése a megye összes lakosaira tehát a kártalanítandó községek lakosaira is történik. A pótadó mennyisége mindig a megyei bizottsági őszi rendes közgyűlésen állapittatik meg. 3. §. Az általános kivetést a minisztérium által jóváhagyott vármegyei közgyűlési határozat alapján az alispán rendeletére a vármegyei főszámvevő teljesiti, az egyénenkénti kivetés pedig a községi elöljárók által, illetve Nyíregyháza város polgármestere által eszközöltetik. 4. §. A kivetendő évi pótadónak 7

8-ada a házadó alapján, 6,

9-ada pedig az általános pótadó kivételével a rendszeresen kivetett egyenes államadók alapján vettetik ki. 5. §. A pótadó behajtása a községi elöljárók, illetve rendes adóhajtó közegek által felelősség terhe alatt történik, s a behajtás pontosságát a főszolgabirák (polgármester) szintén felelősség terhe mellett ellenőrzik. A községi elöljárók tartoznak évnegyedenként az azon időszakra esedékes behajtott összegeket a közmunka váltság és betegápolási pénzek beküldésénél követett eljárás szerint szabályos kimutatás mellett 15 nappal az évnegyed lejárta előtt, a megyei pénztárba beküldeni, s arról az alispáni hivatalhoz jelentést tenni. 6. §. Ha a beküldés a kitűzött határidőre pontosan történik, az alispán a pénz behajtását a hanyag elöljárók költségén külön megbízott által eszközöltetni; az alispán a pénztár állásáról a megyei közgyűlésnek félévenkint jelentést tesz. 7. §. Mindazon bírságok, melyek ezen pótadó behajtása körüli hibák vagy mulasztások folytán kirovatnak s bevétetnek, magához a katona szállásolási alaphoz csatolandók. 8. §. A beküldött összegeket a megyei főpénztárnok veszi kezelése al t s erről „Katona beszállásolási alap" czimen külön könyvet vezet. A beérkezett pénzeket a pénztárnok a beérkezés után azonnal a nyíregyházi takarékpénztárba helyezi el gyümölcsözés végett. 9. §. Nyíregyháza rend. tan. város pénztárának ezen beszállásolási alapból utólagosan megtéríti a vármegye közönsége azon összeg háromnegyed részét melyről a városi és katonai hatóság igazolványaival és a város és a katonai kincstár közötti elszámolásra vonatkozó hatósági okmányok becsatolásával bebizonyittatik, hogy azt a város az állandó katonai beszállásolás azon évi kiadásaira fordította s azt a katonai hatóság a városnak vissza nem téritette. 10. §. Ha Nyíregyháza városán kivül a vármegya valamely más községében állandóan szállásoltatik el katonaság, a községnek a beszállásolásból eredő s a 9. §. szerint beigazolandó évi költsége a beszállásolási alapból utólagosan szintén háromnegyed részben kárpótoltatik. 11. §. A kártalanítási jogosultságot igazoló okmányok az elmúlt évet illetőleg a következő év márczius irnok 3—4 és fél márka napidijat, illetve 100 — 16 0 márka havi fizetést kapnak. Az összes kiadás kitett 1893-ban 275.160 márkát. Ebből megtérült dijikban 24.660 mátka, a városnak tehát 1893 bin belekerült az az anyakönyv 250.500 márkába. 1894 ben a kiadás volt 275.960 márka, a bevétel 24.660, a többlet kiad la tehát 251.300 márka. A központból elmentem a IV. kerületi anyakönyvi hivatalba. A hivatal a városi épületben van elhelyezve. Kívülről a porosz állami czimer körül felírás: Königl. preussiches Staudesamt für den VI. Bezirk Louisenstadt II und Neu Koelln. A helyiség négy elég ennos szobá ból ós egy előszobából áll. Az előszobától jobbra van egy kis várószoba nehiny székkel, jobbra a S.andesbeamter 3 ablakú hivatalos helyisége, amelyben az ő Íróasztala és az az asztal áll, amelynél a házasságkötéseket végezni szokták. A bútorzat a lehető legegysze rübb. Az íróasztal elótt és mellette egy szék és egy kis állvány. A házisságkötési asztal négy szögletü, zöld posztóval van bevonva. Körülötte áll néhány nádszék. A szoba egyedüli disze két fili tükör ós egy szép kályha. A király arczképínek sem itt, sem a többi ber lini anyakönyvi hivataloknál nyoma ninc?. Midőn e felett cjodtlkozásomat fejeztem ki és gáncsoltam azt, hogy a fiiak oly kopárak, azt felelte a városi tisztviselő: „Ja sehen sie, es wi'e ja sehr sehőn, aber det würde der Stadt 20.000 mark kosten, und det bringen vir net auf.* Az anyakönyvek ugy első, valamint misod példánya kemény borítékba van kötve. A hirdetési jegyzőkönyvek | és egyéb okiratok külőu baritékban gyűjtetnek és azok, amelyek a félnek vissza nem adatnak, esetról-esetre, a borítékhoz hozzá lesznek fűzve. Ai azonosság igazolására szolgált okiratok nem lesznek visszatartva. Miután íz anyaköayvek különösen B jrlinben szerfelett sok helyet foglalnak el, a felügyelőhitóság néhány év előtt kérdést intézett az anyakönyvi hivatalokhoz, nem lenne-e Cíélszerü a mintákat egyszerűsíteni és valami rövidítéseket létesíteni. A VI. kerület könyvveze1-ig a közigazgatási bizottsághoz terjesztendők be, mely azokat megvizsgálja s a helyben hagyott összegnek utólagos kiutalványozására az alispánt felhívja. 12. §. Az alispán ezen kártalanítási eljárást a legközelebb tartandó vármegyei közgyűlésnek megerősítés végett bejelenti. 13. §. Ha a vármegyében állandóan kaszárnya állíttatnék fel, ez esetben a vármegye közönsége a hozzájárulás kérdésében esetről-esetre külön fog határozni." Ezen közérdekű határozat az 1886. XXII. t.-cz. 7. §-nak megfelelően közhírré leendő lévén, utasíttatnak a községi elöljárók és Nyíregyháza város polgármestere, hogy ezen határozatot, annak kézhez vétele után azonnal közhírré tegyék, s az arról kiállítandó hivatalos bizonylatot a községi elöljárók járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül az alispánhoz terjessze be. Az alispán utasittatik, hogy a kihirdetés megtörténte után a szabályrendeletet 3 egyenlő példányban a kihirdetési igazolványokkal együtt a m. kir. belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett terjessze fel. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák s Nyíregyháza város polgármestere továbbá a „Nyírvidék" utján a községi elöljárók jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikeez Dezső, aljegyző. "—fft

o

K Szabolcsvármegye alispánjától. ÍÖJO. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter urnák 28905/95. szám alatt kelt körrendeletét, melyben kijelenti, hogy az egyes községek a reájuk utalt fogyasztási, ital- és italmérési adókat a községi lakosokra vagy birtokosokra adó forint után, illetőleg birtokarányában ki nem vethetik, szigorú miheztartás végett másolatban közlöm. Nyiregyházán, 1895. május 27. Alispán helyett: Mikeez János, főjegyző. (Másolat 7452/95. K. szhoz.) Magy. kir. belügyminszter 28905/lV—a. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. A pénzügyminiszter ur folyó évi márczius hó 24-én 19019 sz. alatt kelt átiratával arról értesített, hogy a hozzá felterjesztett hivatalos jelentések szerint számos község a reá utalt fogyasztási, ital és italmérési adókat a községi lakosokra vagy birtokosokra adó forint után, illetőleg birtokarányában vett ki. Minthogy azonban ezen eljárás az emiitett adók szellemével merőben ellenkezik, a mennyiben fogyasztási, ital és italmérési adókkal oly lakosokat, kik adóköteles czikkeket egyátalában nem is fogyasztanak, terhelni nem lehet, másrészt pedig ily megadóztatás mellett némelyek a tényleges fogyasztást jelentékenyen meghaladó mérvben terheltetnek, mig mások indokolatlanul kedvezményben részesittetnek, a pénzügyminiszter ur azon kéréssel fordult hozzám, hogy a fogyasztási, ital és italmérési adók ezen törvényellenes és igazságtalan beszedési módjának beszüntetése iránt intézkedjem. Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a községek e téren követett eljárását szorosan ellenőrizze s a mennyiben azt észlelni, hogy valamely község a reá utalt fogyasztási, ital és italmérési adókra nézve nem az adótörvények által megengedett módozatokat t i. az átalányozást a felekkel való kiegyezést (mely esetben a borra nézve a szőlőterület szerinti megállapodás sem eshetik kifogás alá) vagy a tételenkinti adószedést alkalmazza, tekintettel arra, miszerint a szóban levő adók ráutalásából eredő kiadás az 1886. XXII. t.-cz. 129 §-ának rendelkezése alá esőnek egyátalán nem tekinthető, az ily visszaéléseket jövőre szigorúan tiltsa be. Budapesten, 1895. május 4-én. A miniszter helyett: Széli, s. k. államtitkár. —

189

5 Szabolcsvármegyc alispánjától. Értesítem, hogy a Tisza-Polgár községhez tartozó „Tikos" tanyán az egri főkáptalan kárára egy db. szarvasmarha lépfenében elhullott, s ez okból a legelőn levő, s 214 drból álló állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. május 28-án. Alispán helyett: Mikeez János, főjegyző. lője ki is dolgozott egy tervezetet, amelynek czólja a blanketták egyszerűsítése és rövidítése volt, de a dologból nem lett semmi, mert a kormáay a jelenlegi rendszerrel meg van elégedve és ujitása nem gondol. A német anyakönyv tudvalevőleg jegyzőkönyvi alakban van felvéve. Ezen rendszer előnye, hogy a megtörtént bejelentés, illetve házasságkötés hü képét adja és hogy beszúrások egy könnyen nem lehetségesek, hátránya, hogy kevósbbé áttekinthető, és hogy a jegyzőkönyvi minta kitöltése nagyobb intelligencziát és gyakorlottságot igényel. A tabelláris alaknak, amely egyházi anyakönyveinknél van elfogadva, nagy előnye az áttekinthetőség és a kitöltés könnyűsége. Még mielőtt elutaztam, fölvetettem illetékes helyen a kérdést, nem volna e czélszerübb ebben a dologban egyszer a németeket nem utánozni és amennyire törvényünk megengedi, a tabelláris alakot megtartani. Az eszmét illetékes helyen fölkarolták ói most már az uj íuyakönyv a jegyzőkönyvi alakot megtartva, a jegyzőkönyvi és tabelláris rendszernek egy szerencsés kombinációjt folytán, amelynek az üjyes kivitele főleg dr. Tóry Gusztáv igizságügyminiszteri osztálytanácsos érdeme, a jegyzőkönyvi ós tabelláris alak minden előnyeit egyesíti ós kétségtelenül tökéletesebb lesz akár a németnél, akár a francziánál. Amint mii a fentebbiekből kitetszik, a porosz közigazgatás az anyakönyvvezetőre sok teendőt hárit. Igen sok az írni való és nem ciodi, ha a nagyobb anyakönyvi kerületek vezetői, ugy ahogy lehet, segíteni iparkodjak magukon. Igy például Berlinben, ahol minden hivatalban napmkint 10-15, sőt több hizasságkötés fordul elő ós egyáltalában a nagyobb városokban u*y csinálják a dolgot, hogy a házasságkötéseket az első pMdányba az aláírások é3 a tanuk nevének kivétel az összes kitűíött házasságkötésekre már a megelőző napon vezetik be. Folytatáíj a melléi* le te a.