Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-26 / 21. szám

lovakat neveljenek, sem pedig gyermekes büotetésekkel sújtani az állatját uein kellő gondozásban részesítő gazdát, sem pedig a pénztelenség megszüntetése czéljából pénzszórásokat rendezni. Nem! Mindez nem szükséges. , Adjunk alkalmat a tenyésztőknek tanulni kiállítások, deceutralisálr, de jól dotált dijaidsok s népies versenyek tartása által, bol ó láthassa, hogy az ó jóuak tartott lováoál vannak jobbak és azok a jobbak ilyen meg olyaD, még jobb nemzőktől származnak; költsük fel ambitióját evidenssé tételével aunak, hogy a jól táplált jól gondozott, jól nevelt s kellő egészséges mozgásban részesített állat lehetóképesebb a roszul nevelt, roszul gondozott, szemétdombon felnőtt vagy kötélén tartott b puhán névéit lónál. Adjuk meg neki a módot, ha belátta mindezt, lovát ugy felnevelni a hogy kell, esetleg állami subventióval fenntartott közlegelók felállításával, bogy ne legyen kénytelen az országúton koplalva nevelni csikójit vagy otthon tartani s legfeljebb anyja mellé kötve adni meg neki 4 éves koráig azt a kis mozgást. Állítsunk fel bizony igen igen tudatlan kovácsaink részére patkolási tanfolyamot; utasítsuk állatorvosainkat a szokásos lószemlék alkalmával nemcsak azt konstatálni van-e ragályos betegség vagy niucs, hanem hogy a tapasztalt hiányokra s azok következményeire figyelmeztessék kisebb tenyésztőinket. Egyszóval gondozzuk, istápoljuk lótenyésztésünk ügyét, segítsük és áldozzunk rá. Van rá alapunk is. Ott van az állategészségügy czéljaira destinált kutyaadó évi 15 ezer forintja, adjuk egyrészt a lónevelésnek. Ha a kormánytól megvárjuk, hogy segítsen minket, segítsünk mi is magunkon, és az eredmény nem fog elmaradni, nem lesznek helytelen párosítás következtében szörnyszülöttek lovaink, nein lesz oly nyomorék, oly satnya anyagunk, s nem fog előfordulni oly eset, hogy majd 600 drb elővezetett mén közül alig válik be 40 apaállatnak, s nem fogja katonai bevásárló commisió 95% át az elővezetett lovaknak visszautasítani, s nem fogja egyik másik jobb lónevelő vidékeket is látott kiküldött szakember lóanyagunkat legyalázni, s látni fogja tenyésztő publicumunk, hogy a lónevelés egyik fő jövedelmi forrásunk, s hogy a lónevelés azon ága mezőgazdálkodásunknak, a melynél nem kell lélnUnk semmiféle tenderen inneni és tüli concnrenciától, mert a jól nevelt magyar lónak Dincseu párja a világon. Értesítés. Az 1896-ik évi ezredéves országos kiállítás igazgatósága, azon ezélból, hogy az ezredéves kiállítást látogató közönségnek módjában legyen magyar különlegességeket és iparczikkeket vásárolni, gondoskodott arról, hogy a kiállítási falu vásárterén 22 vásári bódé felépíttessék, melyekben a fennt jelzett czikkek a kiállítás egész tartama alatt árusittathassanak. A midón ezen körülményre az érdekeltek figyelmét ezennel felhívom, egyszersmind tudomásukra hozom, hogy a bódék bérletére vonatkozó tájékoztató adatok hivatalos helyiségemben a hivatalos órák alatt rendelkezésre állanak s hogy a^ bérletre vonatkozó ajánlatok nálam a f. hó 30-ikáig, mint záros határidőig, teendők meg. Nyiregyházán, 1895. május hó 19-én. Kállay András, főispán, mint a kiáll, helyi bizottság elnöke. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága junius havi rendes gyűlését nem a hónap második csütörtökén! hanem előtte való nap, szerdáu, 1'2 dikén fogja megtartani. — AJ árvaágyi felebbviteli küldöttség ugyan e nap délután siiutén ülést tart. — Szaboksváriuegye közegészségügyi akczlója, melyet a belügyminiszternek a járváuyos és ragadós betegségek elleni intézkedések ügyében kibocsátott rendelete kérdésében indított, a vármegyei törvényhatóságok körében több helyütt élénk megbeszélés tárgyát képezte már. Legutóbb Zemplén vármegye tiszti orvosi kara tanácskozott Szabolcsvármegyének e kérdésben küldött itirata felett • a tanácskozás eredményéről a következő távirattal értesítette dr. Jósa András vármegyei főorvost: Mai értekezleten összegyűltek, midőn a nagyságod által kivihetetlen és ccélszerütlen rendeletek tárgyában tettfelterjesztésétsxivvellélekkel egyhangúlag magunkévá tesszük, egyszersmind buigó működéséért hálás köszönetünket és szívélyes üdvözletünket küldjük. Zemplén vármegyei tlszti-orro>l kar. — Hivatni-vízfalat. Megyery Géza, kúriai biró a nyíregyházi kir. törvényszék elnöke a hét folyamán a kisvárdai, nyírbátori és nagykállói kir. járásbíróságoknál hivatali vizsgálatokat tartott s mini a három helyen megelégedésének adott kifejeiést. — Szabolcsiak az or>z. cazdakongressznson. A Budapesten e héteu tartott orsz gazdakongresszuson vármegyénk birtokosai közül Kállay András főispán, gróf Pongricx Jenő gazd. egyesületi elnök. Nyíri János alelnök, Salamon Tivadar, Pscherer József, Ilaas Mór, Simitska Endre gazd. egyesületi titkár vettek részt. — A nyíregyházi ka.szluó tagjait junius hi 6 dtkán d. u. 5 órára rendkívüli közgyűlésre hívták össze, hogy egy tagfelvételi ügyben beadott felebbezésre határozatot hozzanak. — Nyugtázás és köszönet. A folyo hó 16-án megtartott népiskolai majális közős költségeinek fedezésére Nyíregyháza városa 20 frtot, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, a Szabolcsi Hitelbank és a Nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvénytársaság 10 — 10 forintot voltak kegyesek adományozni. Fogadják a nsmes szivü adakozók áldozatkészségükért „Vi Y I R V I P fe K

" a rendezőség mélyen érzett hálájának nyilvánulását. Nyiregyházán, 1895. május 17-én. Werner Gyula r. b. elnök, Uzvald József r. b. pénztáros. — Az artézi kút helyett közönséges szívós kúttá hanyatlott alkotmányt halandó szemek elől ehejtő fatorony eltűnt a föld színéről. „Gábor tornya" után a .László torony" s velők együtt sok jóízű és kesernyés élez, a mely e két torony históriája nyomán loyalis adófizető polgárok agyában született — eltűnik a semmiségbe. A „László torony* helyén diszes szivattyüs kutat állítanak, nagy medenczével ős szökókut berendezéssel. Ennyi marad intőjelül a kései nemzedéknek: ne fúrjatok ártézi kutat Nyiregyházán! — A Ganz-féle villamos világításhoz szükséges luszterek, függőlámpák és asztali lámpák mutatványpéldányai megérkeztek i» a polgármester ur szívességéből e czélra adatott szobában — a kapu alatt jobbra — megtekinthetők. — Nyugtázás és köszönet. A folyó hó 16-án megtartott népiskolai majális alkalmával az ág. hitv. ev. vallású szegény sorsú tanulók ingyen élelmezésének költségeihez N. N. 3 írttal, Májerszky Béla, Bartholomaeidesz János, Bogár Lajos, Somogyi Gyula 2—2 frttal, Májerszky Barnabás 1 frt 50 krral, özv. Nikelszky Mátyásné, özv. Meskó Pálné, özv. Zierek Edéné, özv. Kralovánszky Lászlóné, özv. Jánószky Andrásné, Kovács Teréz, özv. Maurer Károlyné, Farbaky József, Hudák Károly, Kovács Ferencz, Bencs László, Bertalan Kálmán, Szopkó Alfréd, Nádassy Mihály, Fest László, Kovács Soma, lláutfel Lajos, Meskó Elek, Barzó Mihály Vojtovics Bertalan, Gyurcsány Ferencz, Topscher János, dr. Trajtler Soma, Déri Dániel, Lipták Dániel, Szohor Pál, Diecz Sándor, Gsengery József, Soltész Gyula, dr. Saáry Sándor, Sexty Gyula, Simkó József, Kovács P. Pál, dr. Ernyei János, Hibján Gyula, Barzó János, M. A. és N. N. 1 — 1 írttal, id. özv. Kovács Mihályné, Kerekréthy Miklósné, Eördögh Károly, Martinyi Ödön, Stoller Ftírencz, Tatay István és Moesz Béla 50—50 krral voltak kegyesek hozzájárulni. Fogadják a nemes szivü adakozók a rendezőség hálás köszönetét. Nyiregyházán, 1895. május 17-én. Werner Gyula r. b. elnök, Ozvald József r. b. pénztáros. — A szabolcsvármegyei kisvárdai közkórház felszereléseinek gyarapítására a kisvárdai várkert nagytermébe n juuius hó 22 én jótékooyezéiu tánczmulatságot rendeznek. A rendező bizottság elnöki tisztét Kállay András főispán úr vállalta el. Alelnök dr, Jósa András és Lipthay Béla, Borbély Endre, pénztárnok. A bálbizottfág tagjai a következők: Almássy István, Angyalossy Pál, Bónis Zsigmond, Boksa Ferencz, dr. Farkas Balázs, Ferenczy Emil, Fineky Pál, Fráter Sándor, dr. Fried Sámuel, Heller Imre, Huszár László, Hrabovszky Guidó, Jármy Imre, Jármy Miklós, Jármy László, Jármy Zoltán, Jórös János, Kállay Emil, dr. K4!l:iy Rudolf, Kastal Ferencz, Kertész Bertalan, Király József, Kiss Pál, Kovács Lajos, Korniss Géza, Krasznay Sándor, dr. Küzmös György, dr. Leövey Elek, dr. Licht maun Vilmos, Margulit Sindor, Nagy Gyula, Nozdroviczky György, Nozdroviczky Kázmér, 0 chváry Pál, Orosz Miklós, Petrovay János, Pilissy Géza, Palaczek János P^chy Béla, Péchy Gyula, dr. Révész Miksa, Somogyi Rudolf, Somossy Mihály, dr. Somlyódy László, Somlyódy István, Sümegby Bila, Szalánczy Bertalan, Szalánczy Ferencz, Szendetfy Dezső, Szmrecsáuy László, dr. Trajtler Sámuel, Uray Miklós, Vadász Lipót, Vay Péter, dr. Zatsek János, dr. Z-siday Dániel. Beléptidij; Személyjegy 1 frt, családjegy 5 frt. Felülfizetések kö szonettel fogadja és hirlapilag nyugtázza a rendezőség. Kezdete 8 órakor. — Nagy tűz Kisvárdán. A kisvárdai vasúti állomás mellett levő Reizman Herman-féle „kis tanyán" f. hó 13-án 10 óra tájon tűz ütött ki. Egy istálló gyuladt ki, s ez istállóhoz épitve majdnem az összes tanyai épületek: istálló, cseléd-béres lakok, szekér-szín, s az ispánlak egy vonalban húzódtak végig. A tanyai segély nagyon is kevés volt ahhoz, hogy a kiszáradt tetőzeteken végig nyargaló lángnak gátot vessen s mire az odabenn megkondult harangszóra, s a tűzi lárma hallatára a vész helyére sietők megérkeztek, már egy lángban állott az egész tanya. A tanyai épületek mentésére gondolni sem lehetett, védeni csak egy távolabb álló csűrt, néhány tengeri kast, s a közvetlen közelben álló közraktári épületeket kellett; a szél iránya nem veszélyeztette az épületeket, de a tűz aggasztó szomszédságban volt szeszraktár igen nagy óvatosságra intett. A tűzoltóság, s a mentésre sietett lakosság — akaratlanul is tétlenül kellett, hogy álljon a vész láttára. Az égő épületekbe hatolni csak életveszéllyel lehetett, s akkor is czéltalan fáradozás lett volna, mert a tűz a házfalakon belül már az egész vonalon pusztított. — Éjféltájon az égő épületekkel szemben levő felhalmozott szerszámfák, s fészerek is égtek, s a négyszögletes lángtenger szinte megközelíthetetlenné tette a vész helyét. A tűz kiütése idején a béresek, s a közelben dolgozó téglaégető olasz munkások megkisérlették a lábas jószágot kiszabadítani az istállókból, de a kihajtottak nagy része visszafutott a jászlak mellé, s igy történt, hogy egy bivaly, egy bika, 8 ökör, s 13 ló odaveszett. Emberéletben — téves egy fővárosi lap közlése — semmi kár nem esett. A tüz csak másnap aludt el teljesen. A vizsgálat kiderítette, hogy a tüz kiütése előtt rövid idővel egy béres fiu lámpával járt az istállóban, s a lámpát kezéből kiejtvén, az alom meggyuladt. Gubájával eloltotta a tüzet, s nyugalomra tért. Kétségtelen, hogy a tüzet a béres gondatlansága okozta. — Tánczvigalom. A helybeli iparos ifjúság önképsA egylete, jövő hó 3-án, vagyis pünkösd másodnapján, a Sóstón, saját pénztára javára, tánczvigalmat rendez. — Tornaver>eny. tnpunk mult számában a május 23-dikára hirdetett főgimnáziumi torna-verseny közbe jött akadály miatt — 24-én, pénteken délután 5 órakor tartatik meg a főgimnázium udvarán. (Kedvezőtlen időesetén pedig másnap.) — Köszönet. A f. hó 16-án megtartott népiskolai majális alkalmával a szegény sorsú tanulók ingyen ellátása czéljára: Balázs András, ifj. Balczár Lajos, Barzó György, Barzó István, Csernyik András, Drenyószki Károly, Juhász Dezső, KarnerVilmos, Klajnyik György, Palicz János, Palicz Lajos, Palicz István, Palicz N., Prok Lajos, Prok Károly, Prok N., Rottaridesz István, Rottaridesz János, Soltész Károly, Sztnolár István, Tomasovszky Gyula, Újhelyi Gyula és Vietórisz N. mészáros és hentes urak és Lakner Ödön pék ur összesen 53 gr. marha és sertés hust, 1 drb sertés ezombot 2 kg. szalonnát és 1 kenyeret voltak kegyesek adományozni. Fogadják ezért a nemes szivü adakozók a rendezőség hálás köszönetét. Nyiregyházán, 1895 május 17-én. Werner Gyula, r. b. elnök, Kubacska István, majálesi gazda. — Hymeu. Grosz Jakab Nyíregyházán eljegyezte Englender Ignácz kedves leányát, Flórát. — A vidéki városok fejlődése érdekében több vármegye föliratot intézett a képviselőházhoz, melyekben a vármegyei székhelyeken, s más vidéki városokban az uj házak adómentességének 15 évre leendő kiterjesztését sürgetik, s ezen intézkedés szükségességét azon érvekkel indokolják, hogy a vidéki városokban az építkezési kedv nem áll arányban azon lakás-szükségletel, mely különösen ott áll elő, a hol különböző hatóságok székelnek, s több rendbeli tanintézet van kulturális czélokra berendezve, minek folyománya a tulmagas lakbér, mely különösen a tiszti fizetésekre utalt törvényhatósági alkalmazottakat sújtja; — a vidéki városok gyorsabb fejlődése s egyúttal a külföldi államokhoz képest rendkívül silányon javadalmazott külömböző tisztviselői kar anyagi érdeke kiváuatossá teszi, — hogy az építkezési kedv a vidéki városokban fokoztassék, s az adómentesség időtartamának kiterjesztése megteremti a bérházak építésére szükséges kedvet, melynek hiánya az államkincstár jövedelmére is csökkentőleg hat, mert uem keletkezvén uj adótárgyak, a kincstár számára sem nyilik ujabb jövedelmi forrás. E mozgalmat vármegyénk közönsége is támogatja, hasonló szellemű felirat intézé.-ével a képviselőházhoz. — Uj fogház-felügyelő. Az igazságügyminuzter Halász Sándor íogház-feiügyelót Pápáról a helybeli kir. töiveuyszekhez helyezte át. Az újonnan kinevezett fogház felügyelőről a pápai lapok nagy elismeréssel szólnak. Igy többek között a „Pápai Közlöny* a következőket írja, onnan való távozása alkalmából: „Nagy érdeme van a távozó fogház-felügyelőnek abban, hogy a helybeli fogház „minta fogház"-nak van elismerve. Példás rend, fegyelem, párosulva a modern kornak megfelelő humanizmussal, jelemzik őt hivatásában, miáltal nemcsak felebbvalói elösmerését, hanem a felügyelete alatt álló foglyok tiszteletét és becsülését vívta ki magának.' — Színházi heti műsor. Vasárnap május 26-án Napraforgó. Népszínmű (itt először), hétfőn Vadorzók. Vígjáték (itt először), kedden Troubadour. Opera, szerdán Becstelenek. Szinmű (itt először), csütörtökön Nébántsvirág. Operette; Margó Zelma jutalomjátéka, pénteken Küzdelem a létért. Szinmű, szombaton Gremonai hegedűs. Opera (itt először). Bál királyné. Vígjáték (itt először. A ÍTts». monai hegedűs előadásán a heee^l soiot C'atyasi Paula fogja játszani. v * if — Dezső napja & > mulatnál. Szerdán este ülte meg Tiszay Dezső úv.Jy.v'-ét. Ez alkalomból társulatának tagjai értékes ajándt lepték meg sietett igazgatójukat, melyet Tapolczay nyújtott át az ünnepeltnek üdvözlő beszéd kiseretében, az előadást megelőzőleg, a színpadon. Az előadás után kedélyes lakomára gyűltek össze a színtársulat tagjai, valamint Tiszaynak Debreczenből átrándult tisztelői és barátai, ós többen városuukból is. Felköszöntőkben természetesen nem volt hiány. Ezenkívül az ének- ós zenekar szerenáddal tisztelte meg az ünnepelt direktort. — Veszett kutya marta meg Karászban Szigili Péter 16 éves fiut. Nyilvánvalóvá lévén a kutya veszettsége, a szegény fiut fölszállitották a budapesti Pasteurféle intézetbe. — lluzsinszky Ilona a most nálunk tartózkodó debreczeni társulat primadonnája az elmúlt héten, hétfőn délelőtt 9 órakor esküdött örök hűséget Debreczenben Bereczky Lajos debreczeni hírlapíróval, a .Debreczeni Reggeli Újság" belmunkatársával. Ruzsinszky csütörtökön délelőtt érkezett vissza Nyíregyházára és az nap este lépett fel először mint asszony a Szép Galathea operett czimszerepében. — Szegény gyermekek megsegítése. A Kótajban május hó 12 éu tartott jótékonyczélu előadás ós batyubál alkalmából felülfizettek még: Krasznay Péter főszolgabíró, Jármy Márton, Sipos Mihály, Helczfelder Pál 2—2 frtot, Tóth Miklós 1 frtot. A nemes szivü adakozók ügybuzgó ós nemes áldozatkészségükért ezúttal is fogadják hálás köszönetünk nyilvánítását. Jámbor Sándor. — Posta hivatal felállításáért kérvényez Pátroha község. A közigazgatási bizottság a felsorolt indokok alapján a kérvényt pártoló vélemónynyel terjesztette fel a nagyváradi posta és távírda igazgatósághoz. — Színészet Nyírbátorban. Megyénknek mostanában ugyancsak kijut a szini élvezetből. Nálunk Tiszayék vannak, csak a múltkor jeleztük, hogy Kisvárdára a miskolczi színtársulat készül, Nyírbátorban pedig szintén felütötte Thalia tanyáját. Aranyossy Gyula színigazgató elég tisztességes társulattal vonult be a mult csütörtökön az ottani nagyvendéglő nagytermébe, a hol az előadásokat is tartja. A mult héten a „Sátán leányaSudermann „Otthon"-ja, s a „Peleskei nótárius" (Nyírbátorban először !f) voltak műsoron. A közönség lehetőleg pártolja a társulatot, habár ugy látszik nagy oka van az igazgatónak, hogy ezekkel a szavakkal zárja be a színlapot: „Kegyes elnézésért esedezem — Aranyossy". Érdemes még itt felemlíteni a szinlapokon olvasható ezt a figyelmeztetést: „Tisztelettel kérem a t. bérlő urakat, szíveskedjenek saját kényelmük tekintetéből székeket küldeni". — Jlilleniuwi történet. Az Athenaeum r.-társulat kiadásában megjeleuő „A magyar nemzet története" czimü tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) 24. és 25. füzete most hagyta el a sajtót. Ezekben a füzetekben a második kötet első könyve („Küzdelem a nemzeti függetlenségért') befejezést nyer, az első magyar királyok alatti trónviszályok, Salamon király ős a többi királyi herczegek, az ország kiterjesztése, Salamon bukása és első Géza király uralkodása, az ország akkori belső állapota történetének ismertetésével