Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-26 / 21. szám

„IN Y í K V I D Í3 It.' és megkezdődik a második könyv, melynek főczime: ,Szent László és Könyves Kálmán kora", melynek első fejezete „László királyságával* foglalkozik. Ebből a beosztásból is kivehető, hogy dr. Marczal Henrik lehetőleg kimerítően tárgyalja a magyar királyság első évtizedeinek történetét, egész csoportját mutatva be az eddig ismeretlen adatoknak. Az utóbbi két füzet is tele van aunyi érdekes rajzzal kép-ábrázolattal, hogy a füzeteknek majdnem minden lapjára esik egy egy kép. Mindjárt a 24-ik füzethez egy pompás műmelléklet van csatolva, Székely Bertalannak „László király Horvátország meghódítása végett átkel a Dráván" czimü nagyszabású falfestményének szines hasunmása, a pécsi székesegyház Imre herczeg kápolnájának falán levő eredeti után. Ezt a képet tartják a hírneves festőművész legszebb alkotásának a pécsi templom magyar történelmi tárgyú képei között. Ugyaucsak a 25-ik füzethez csatolt gyönyörű fényuyomatu műmelléklet a pécsi székesegyház belsejét tünteti fel, a hol tudvalevőleg Salamon király megkoronáztatott. Erre a korszakra vonatkozólag közölve vannak Thurúczi krónikájának és a bécsi képes krónikájának ősrégi képei, valamint több szép tájkép ezen korszakban szereplő történeti helyekről. Igy Dórre Tivadar eredeti rajza után „A tihanyi apátság, a régi remete lakásul szolgáló barlanggal"; Kimnach Lászlótól .Szegzárd látképe", Demjén Zoltán tói „Dömös"; „Mogyoród"; Székely Aladártól „A meszesi kapu"; „A kerlési halom"; ,A sajó völgye" mind meganuyi történelmi helyek tájképei. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. félévre (24 füzet) 7 frt 24 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedesben. Az előfizetők minden szombaton egy egy füzetet kapnak. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 27-én. Maicár Géza személyes szabadság megsértés büntette. Fekete János hatóság elleni erőszak. Benkei Rudics Mátyás gondatlanságból okozott súlyos testi sértés. Schwarcz Jakab sikkasztás büntette. Május 28-án. Farkas István s társai súlyos te'sti sértés büntette. Gergely János s t. súlyos testi sértés büntette. Peszternák István hatóság elleni erőszak vétsége. Május 29-én. Ondó István s társai halált okozott súlyos testi sértés büntette. Szabó Imre laksértés büntette. Május 30-án. Zulckermann Jónás gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége Fenyő József s társai súlyos testi sértés büntette. Lunyánszki János tűzvész okozás vétsége. Színház. Az elmúlt 'b'

ud* °ót az élvezetes esték hete volt. Szinmű ós énekv.. ': felváltva kerültek színre, elismerésre méltó irt .^.lotalásban. A heti műsorból ezúttal a mult szombati opera est emelkedik ki annyira, hogy érdemesnek kellett tartanunk lapunk más helyén foglalkozni vele részletesen. A többi előadások — a múltkori tárczánkban kiemelt hetirendtől részben eltérőleg, — a következők: Vasárnap: a „Szókimondó asszonyság"-ot ismételték tisztességesen megtelt nézőtér előtt. Cserny Berta arabitiosus és mégis diskrét alakításaival ezúttal is általános tetszés mellett játszotta meg a külömben is hálás czimszerepet, úgyszintén Tapolczay is Napoleont. Hétfőn: ,Rip van Winkle" bájos zenéjü operette volt soron. Jobb előadást kívánni sem lehet; meg vagyunk győződve, hogy az ország legjobb Rip-Ríp je Haday. — S habár a többi szereplők is elismerésre méltóan buzgólkodtak az előadás sikerének emelésében, az az őszinte lelkesedés, melylyel a kis számú, de diatingvált közönség az előadást jutalmazta, — kiválóan Iladaynak szólott. A 20 óv múlva visszaérkezett agg Rip-Rip meglepetését annyi közvetlenséggel tükrözte vissza, énekében annyi melegség volt, hogy belső sikerére nézve az az este volt legkiemelkedőbb. Bájos jelenség volt a kis Borosai Erzsi éi Kovács Lilli. A közönség őszinte örömmel hallgatta bátor csevegésüket. Kedden Sardounak egyik régebbi műve Szerafina, vagy a szenteskedök félig telt ház előtt ment. Sardou a szenteskedőket állítja pellengérre ebben a darabban, melyen ugyan már érezhetők szerzőjének oroszlán körmei, de a mely még a zsengék közó tartozik. Az előadás is meglehetősei vontatott volt s egyáltalán nem tudta elfogadhatóvá tenni, hogy annyi ós olyan szen teskedő kerülhessen együvé a tizenkilenczedik században. A szereplők közül Lubrincz vált ki gondos játéká val s különösen a leányával való jelenetót drámai erőre valló megjátszásával. Külön külön elfogadhatók voltak is, de együtt véve az összjátékból hiányzott az az élet, amelyben kivált a játék-darabok előadásának sikere rejlik. Szerdán a Cziterás, Konti ismert zenéjü operettje alig fél házat vonzott. A közönség soraiban feltüDést keltettek a Tiszay névestéjére átrándult debreczeniek gomblyukaikban hatalmas lapda-rózsákkal, kik lelkes tapsokkal tüntették ki kedvencz színészeiket. Rosettát Margó, Kukurillit pedig Galyassy játszották és énekelték, mindketten hatással. Locsarekné mint Kukorilla, ismét elemében volt; úgyszintén Püspöki is, mint Kukurilló. — Pabló a Haday, Rikardó a Német kezében volt igen jó helyen. Pompás debreczeni} konstábler alakokat produkáltak Krémer ős Rózsahegyi a két titkos rendőr szerepében. Csütörtökön: a Catulle Mendes féle Tabarin felesége czlmű rém-dramolett tette hatalmas próbára Tapolczayt és Csernyi, valamint a gyengébb idegzetű nézőket. A ma még szokatlan, de jöhet idő, s talán nem is olyan sokára mikor már megszokott erős, naturalisztikus eszközökkel dolgozó egy felvonásos dráma hatásában teljesen a régi római circusbeli gladiator küzdelmekre, avagy a bika viadalokra emlékeztet. Állatiasan vad szerelem és féltékenység, dühöngő gyilkos, ömlő vér borzongatják a hallgatóságot. De hát a hatvanas évek darabjai ma már tlimonádó-izüek", — a hetvenes és nyolczvanas évek pikantériáira is kezdünk ráunni: most következik a vér, a szemünk előtt ömiő piros vér. A Tabarin felesége nem uj darab. Szerzője pár évtized előtt irta meg. Valami apró szajnaparti színházban ért el pár előadást. Nem régiben került a Theatre francaise-ba és ma már világszerte játszák. Elérkezett az ideje. Tabarint, a darabnak úgyszólván egyetlen aktív, de épen azért rendkívül fárasztó szerepét Tapolczay játszotta meg. Előadásán gondos tanulmány és nagy ambitio látszott meg. Híven tükröztette vissza a részeges, feleségét őrjöngésig szerető, majd alapos féltékenysége folytán ugyanót kegyetleuül meggyilkoló utczai komédiást. Méltó partnere volt Cserny, mint Tabarinné, aki szintén jól eltalálta a 6zerepehez illő durva hangot. A darab többi személyei c^ak a staffage t szolgáltatják. A mintegy harminczöt perczig tartó dráma után a régi gyönyörű zen jü Szép Galathea operett került szinre, melyben Ruzsinszky elószor lépett — illetve állott — lámpák ele, miut asszony. A közönség rokonszenves tapsokkal üdvözölte kedveuczét s gyönyörűen előadott dalait is valamennyit megtapsolták. Phidiast Német, Ganimédet Margó személyesítette — az utóbbi azouban bátran juttathatott volna fesztelensőgeból jó adagot az előbbinek is. Pompás Midás volt Püspöki, ki ezzzel az alakjával ugyancsak szaporította az 0 vaskos és még sem vastag humora kedvelőinek eddig is szép számát. A nézőtér jó félház számba mehetett. Pénteken Herczeg ismert színmüve a Dolovai nábob leánya majdnem egészen telt házat vonzott. Az eddigi peuteki esték bohózatoknak voltak szánva. Ezúttal a színlap követte el azt a bohóskodásr, hogy Tapolczayt és Rózsahegyit elcserélte, ezt megtevőn Lorántnak, amazt Biliczkyuuk. lukább Klenovicsot ós Szathmárit cserélte volna el. Bi/ouyára nem vált volna az előadás hátrányára, ha Klenovics játsza Tarjánt. Az előadás különben kissé kedvetlenül ment. Bizonyára része volt ebben a Cserny indispozitiójának ís, kinek orgánumát — ugy tetszik, — a szinpadi léghuzam viselte meg. Ettől el is tekintve, Cserny több drámaiassággal ruházza fel Jób Vilmát, miut a mennyi beun9 rejlik. Hiszen Jób Vilmáról döntvényileg van megállapítva, hogy sem uem dtczos. sem nem seutimentalis, hanem valódi jukkerleány. Ügyes volt a Rózsahegyi Bilitzkyje és a Tapolczay L'iráutja. Jók voltak a Kiss Irén Domaházynéja ős a Bajnóczy Szentirmaynéja is, bár jobb szerettük volna az előbbit Lubríncztól, s az utóbbit Kiss Iréntől látni. Kifogás alá esett a Sándor Emil kosztümje is, mert például manchettát talán a pénz báió Merlin is visel, olyan jó családból származó környezetben. Külön felemlitést érdemel a Vank Miskája, aki valósággal a társulat Sántájává (nagy s-sel) nőtte ki magát. Csarnok. üti élmények. — Kassai Nándor. — (Vége.) Ezzel a Sorbonne megnyitásának hosszú ünnepélysorozata véget ért és az egyetemi delegatiók is elszéledtek. — A magyar küldöttség egy része Londonba utazott, én azonban még 3 hetet Párisban töltöttem, hogy úgy a várost, mint környékét (Versailles, St. Cloud sat.) valamint legfőképpen a kiállítást, különösen pedig annak képzőművészeti ós tanügyi részét behatóbban tanulmányozzam. Szerzett tapasztalataimat itt részletezni lehetetlen, mert már is érzem, hogy a felolvasó estély szűk keretőn túlléptem és a nyájas hallgatóság türelmével visszaéltem. — Mielőtt azonban felolvasásomat befejezném, legyen szabad még csak a Champs de Mars képőt a mint azt a kiállítás idejében esténkint láttam, bemutatnom. — Esti 9 órakor az Eiffel torony magasságából ágyú jelezte az általános Illuminatio és a ,fontaine luminense" működésének kezdetét. — Az Eiffel torony körvonalai fehér, világító gömbökkel voltak szegélyezve és az egész hatalmas alkotmány vörös bengáli tűz fényében úgy tünt fel, mintha izzó vasból volna; a tetejéről két reflector óriási villám-sugárkévé ket szórt, melyek az egész területre nappali fényt árasztottak. — A gyönyörű polychrom külsejű kiállítási paloták, fantantikus alakú aranyozott kupoláikkal ős tor nyaikkal, pazar kivilágításban; a carrarai márványból készült művészi szoborcsoportok és diszkütak, a smaragd pázsittal szegélyezett széles utakon nyüzsgő száz ezernyi tarka sokaság, melynek mozaja a távoli zenekarok rythmicus hangjaival különös vegyüléket képezett; mindez kábító és kápráztató tüudéries benyomást tett szemlélőre. — Egyszerre csak sok százezer torokból és ugyannyi hangnemből ah! és oh! felkiáltások rezegtetik meg a levegőt; a foutaire luminense, a fiu de siécle csodája, megkezdi működését; a ki azt nem látta, az a leghíresebb leirás után sem alkothat magá nak arról tiszta fogalmat. — A toron magasságnyira felszökelő, csillogó, hitalmas vizsugárnyalábok, hol egyes-kettős - és hármas — hol pedig a szivárvány minden szinét feltüntető, bámulatos egyvelegben az arauy ezüst, gyémánt, rubin, topáz, smaragd és amelhyst tüzét ős színjátékát szemre felülmúló, káprázatos csillogásával és legfantantíkusabb alakulásaival, külö nősen gyönyörködtető bámulathoz ejtette a nézőt, — időszerűnek találom itt megemlíteni, hogy ezen élvezetben nyájas hallgatóimnak is lesz alkalma részt venni, mert mint hírlik a budapesti millenáris kiállítás orsójának szintén ily fontaíre luminense lesz a legfóbb vonzó ereje. Ezek után legyen szabad még csak utazásom folytatását és befejezését főbb vonásokban vázolnom. — Miután Párisban 5 hetet töltöttem kellemes emlékekkel és hasznos tapasztalatokkal gazdagodva elhagytam a „modern Bábelt" és Francziaországot. Avricourt-ban a "német hatáskörök a párisi nőmet nagykövet által láttamozott küiföldi űtlevelemet megvizsgálták, s miután mindent rendben találtak, tovább mehettem. Legelső nagyobb állomáson Boden-Bideu, a híres világfürdő volt, hol 10 napot töltöttem. — Az ugyanakkor megtartott nagy lóversenyeken különösen feltűntek az orosz és magyar főurak gyönyörű fogatai és tüzes paripái. 6 Iünen Sveiczb

a

7 utazta

m- ~ Bázelben 1 napot toltot: em onnan a Zürich mellett lévő kies fekvésű szintén Baden nevű fürdőt kerestem fel. - A Limmat folyócska partján terasze szerűen épült, enyhe éghajlatú kis paradicsom oly vonzó hálásu volt reám hoev 6 napi ottlétem után is azt ott hagyni és a do'lce far nientat" félbeszakítani, nehezemre esett — Zürich vá rosában 4 napig tartózkodtam. - A műszaki tudományok ezen elsőrendű városa, gyönyörű palotáival hidjai és szobraival, kiváló tudományos intézeteivel és mugyüjteményeivel, de különösen festői fekvéseivel örökké emlékezetes lesz reám nézve. Mily szép és vonzó képet nyújt a zürichi tó gőzös és vitorlás hajóival, bárkáival ős egyéb járművel" valamint a Limmat folyó, mely a várost átszelve a zürichi tóba szakad. — De mindezeknél még inpozánsabb a város melletti Utli hegy melynek meredek magaslatára fogaskereki hegyi vaspálya felvezet, honnan páratlan nép kiáltás nyílik a .Pilátus'-ra és a svAjczialpok örök hóval fedett, egész hegylánczolatára. Utazásomat folytatva Winterthur és Romanshornou át a Bodeni tóhoz érkeztem, ott gőzhajóra szálltam és a gyönyörű tó egész hosszán keresztül, néhány órai hajózás után, Lindau, bajor határváros kikötőjét pillantottam meg. Az egyik földnyelv végén a bajor oroszlán hatalmas kőalakja, a másikon pedig egy óriási világító torony dominálja a környéket és köti íe a szemlélő figyelmét. — Mellette van Bregenz tiroli határviros, ezen keresztül Insbruckba, Tirol vadregényes fekvésű, gyönyörű fővárosába utaztam, hol 1 napig tartózkodtam, azutáu kirándultam a közelében lévő ős királyunk 0 felsége tulajdonát képező Ambras várába melynek érdekes gyűjteményei között különösen feltűnt a gazdag fegyvergyűjtemény; a művészi ízléssel diszitett, aranyozott és gyönyörűen cicellirozott különféle al&ku és nagyságú sisakok, pajzsok, mellvértek, lovagjátők- és harczrőszletek, kardok, kopják ós lőfegyverek sat. melyek mind a középkor fejlett műiparát dicsérik és érdekes történelmi reminiscenciákat elevenítenek meg. Másnap Kuffsteinba érkeztem, hol a meredek, magas sziklahegyen épült erős várfogházat megnézve, azt a cellát is láttam, melyből annak idején Rózsa Sándor megszkött. — A falon őlotnagyságu alakja, juhászbojtárt ábrázolva — durva festéssel van megörökítve." Végre kőt havi utazgatás után Rosenhaimon át ismét Münchenbe érkeztem és a .Lohengrin" kávéházban régi asztaltársaságomat viszontlátva, annak úti élményeimet — talán egyes kényesebb természetű epizódok elhallgatása nélkül — de különben éppen igy beszéltem el, a mint azt most tettem, és ha ez által a nagyérdemű hallgatóság figyelmét és érdeklődősét csak annyira leköthettem volna, mint az a .Lohengrin*-ben sikerült, szerencsésnek érzem magamat 1 GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabona-csarnoknál bej'egyzett árak. Buza 100 kiló Rozs 100 > Árpa 100 > Zab 100 > KukoriczalOO » K. repcze 100 » Paszuly fehér » Szesz literenként 6.80 5.75 6.— 6 80 6.40 17 Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-liszt 1 > Zsemly3-liszt 1 < Buza-liszt 1 > Barna kenyér-liszt 1 » 7 5 90 6.10 6.90 6.50 64 —.20 —.26 —.17 —.15 —.14 —.12 1895. május 25-án. Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés húa Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 1 kiló 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 > 100 kiló 100 » köbmtr -.0* -.52 -.62 -.48 —.60 —.62 —.68 —.26 — .15 1.60 —.80 —.28 2.20 1.— 3.30 3.40 Szerkesztői üzenet. Városi tisztviselőnek, helyben. Az igtató szó a »jog« szóból származott. A fogalom is bizonyos jog-nak a fdljegyzését jelenti: Igtató-jogtató. Ennél fogva nem k-val, de g-vel kell írni. Az >okmány< csinált szó; helyesen: okirat. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tuladonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nyilatkozat. Én alólirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy az én öcsém, Ungváron lakó s ott foglalkozó Gazsó Lászlóval, semmi összeköttetésem nem volt s nem let«z azon a téren, hogy ő a helybeli göz- és kád-fürdőt a várostól b^rbe vette, s hogy tényleg annak » bérletét folyó 1895. évi november 1-én átveszi, sőt többet mondok, ha ez megtörtenik, úüy én, habár fájlalva is, kénytelen leszek az itteni göz- és kád-fürdő szolgálatától megválni. Ezt szükségesnek tartottam úgy saját jól felfogott érdekemben, valamint a mélyen tisztelt s n. é. közönség tájékoztatása szempontjából is, kinyilatkoztatni. Nyíregyháza, 1895. május hó 24-én. (232—1—1) Gazsó Sámuel. Nyilatkozat. Tudvalevőleg engemet m. é. május 21-én Püspökladányon vasúti baleset ért, melynek folytán két lábam alsó részét elvesztettem. Miután baleset ellen a „Nemzeti baleset és munkásbiztositó részvénytársaság "-nál voltam biztosítva, ezen társaság felgyógyulásom után a rokkantsági összeget kifizette, miért is ezen társaságnak köszönetemet fejezem ki. Nagyvárad, 1895. május 6-án. Előttünk mint tanúk : Róth Sámuel, s. k. Veinberger Miksa s. k. Biró Bálint s.k. (218-1-2)