Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-05 / 18. szám
XVI. évfolyam. 18, szám. Nyíregyháza, 1895. május 5. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAP JA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. w Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak : Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerkeazt3 C2ime alat t éretnek beküldetni. „*„„„,. h..i. ,„»• „..,. lamlások Jóba Elek kiadó - tulajdonos tJjSSST leTelek csa k — ^zekt^.^L^r.^ír.rsz^^ jEL^tT"' kÖQyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára . i • . ' Klnostirl bélyegdij fejében, minden egyes hir(Jánószky ház) intézendők. 1.-,,^ c!*L yi U° os klíánatra 8 az det é* 30 k r- Süttetik. illető költségére küldetnek vissza. A. nyilt-térl közlemények dija soronkinf. 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szára); továbbá: Goldberger A. V. álul Budapesten, Haascnstelu es Voglor i'Qdájábau Bécsben, Prágában é s Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Coinp. által Hamburgban. 384. Fi. Hivatalos közlemények. 1895. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál rendszeresített és évi 500 forint fizetés és 00 forint lakpénzzel javadalmazott közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, életkorukat s eddigi alkalmazásukat igazoló okmányokkal félszerelt pályázati kérvényüket f. évi május 16-ikáig, mint záros határidőig hozzám nyújtsák be. Nyíregyházán, 1895. április hó 28. (2—1) Kállay András, főispán. 6878. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről alkotott 1894. évi XII. t.-czikk 50-ik szakasza a cserebogarak pusztítását kötelezőleg elrendeli, de nemcsak a törvény intézkedéseinek betartása, de a jövedelmet hajtó gyümölcs s az üdülést, árnyékot adó lomb megőrzése érdekében saját maga iránti kötelessége minden gazdának, liogy a birtokában levő s élő fákat s azok terményeit a megsemmisüléstől oltalmazza. Nyíregyháza város tanácsa követendő példa gyanánt a mostan nagy mértékben elszaporodott cserebogarak irtását nem csak elrendelte, de annak pusztítására jutalmat is tűzött ki, ezekre való tekintettel az emiitett káros rovarnak irtását ezennel elrendelem, az elöljáróságokat utasítom, hogy annak foganatosítását e rendeletnek vétele napján haladéktalanul rendeljék el, szigorral hajtsák végre, s a végrehajtás teljesítését megfelelően ellenőrizzék. Nyíregyháza, 1895. május 3. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. A „NYÍRVIDÉK* 4 TÁRCZÁJA. Teleky László halála. — Évfordulója alkalmából. — Kossuth Lajos irataiuak most megjaleut V (lik kötetében rendkívül érdekes följegyzéseket találunk Teleky László halálának titokzatos körülményeiről. Bíró Jósika Miklós tudósítása ezek Zürichből Kossuth Lajoshoz. Jósika, mint a magyar emigrációnak egyik kiváló tevé kenységü tagja, Kossuthtal állandó összeköttetésben volt, a hazából értesüléseit sógorától; báró Podmaniczky Frigyestől nyerte, ki az 1861 diki országgyűlésen a képviselőház egyik alelnöke volt. E rövid előzetes magyarázat után közöljük itt Kossuth iratainak most megje lent V-dik kötetéből a Teleky László halálára vonatkozó leveleket. • * * 1861. inájus 9. Sietek közölni veled, az itt kővetkező két távsttrgöDyt. Pest, szerda, "^jus 8. Teleky László gróf ez éjjel egy pisztolylövéssel véget vetett életének. Halva találtatott ágyában. Az országház ülései hétfőig elnapoltattak. Pest, szerdán este, május S. A törvényhozó testület ülésében Giczy országházi elnök megerősítette azon elterjedt hírt, hogy Teleky László gróf lakásán halva találtatott. E kijelentésre a törvényhozási teremben a kétségbeesés hangjai törtek ki; a karzaton jelen volt hölgyek közül többet eszméletlenül kellett lakására szállítani. A városban az izgatottság felettébb nagy, vannak, kik az öngyilkosságot kétségbe vonják. Deák Ferencz könyek által elnyomott hangon az ülésnek hétfőig való elhalasztását indítványozta. Mai Városi gazdálkodás. Az országos vásártér berendezésének ügye, jobban mondva az a kérdés, hogy a vásártér a modern idények szerint, t i. olyan módou, hogy városunk kereskedelmi forgalmának emelésére szolgálhasson, — hol rendeztessék be: nagy és elkeseredett vitát keltett a nem régiben megtartott városi képviseleti közgyűlésen, mint a hogy azt unnak idején megírtuk. E nevezetes képviseleti gyűlésről még ma, több mint két hét multán is beszélnek az emberek; és méltán. Mert ama benyomások, melyek e gyűlés tanácskozásaiból, a még sokkal inkább jellemző közbeszólásokból s a tanácskozás alatt egyes képviseleti tagok között, mások által is hallható hangon váltott túlságosan őszinte párbeszédekből önkéntelenül keletkeztek, nagy mértékben alkalmatosak voltak arra, hogy szomorú tanulságokat szerezzen magának a képviselet tagjai iránt az elfogulatlanul gondolkozó, s ki a képviselőtestület hivatása felől valamennyire is magasabb mértékké! itél. E pár sornyi megjegyzéssel közöljük itt a városi képviselőtestület egy tagjának hozzánk intézett következő levelét. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Legutóbb tárgyalta Nyíregyháza város képviselőtestülete az országos vásártér és hetivásárok vásártereinek áthelyezése és a vásárterek törvényszerű kiépítése ügyét. Az igen látogatott képviseleti ülés a lehető legkülönösebb benyomást tette minden komolyan és józanon gondolkodó érdektelen szemlélőre. Hiszed-e te, t. barátom, hogy Teleky épen azon napnak hjjnalán ölte volna meg magát, melynek folytában a Deák Ferencz indítványára végre szólni akart s ez által magát előttünk — az emigratió előtt is — mint változhatlan elvrokont kitüntetni? — — Én nem hiszem! — Meggyilkolták. — Otthoni levelei, maga Telekynek csak néhány nap előtt Zalamegyéhez küldött felelete és sok más, mi subjectiv érvül szolgálhat, az én szemeim előtt — egy ily öngyilgosságot lehetetlenné tesznek. — El olyan volna, mintha a vezér épen a csata előtt — ős csata elől szöknék meg. Ismétlem . . . meggyilkolták, miként tégedet és Klapkát meg akarták gyilkolni, — de az Isten megőrzött, — s előérzem, meg fog mindkettőtöket, őrizni. Én írtam az otthoniaknak s figyelraezettem őket, hogy ez nagy dolog s hogy itt a legkérlelhetlenebb szigor a vizsgálatban — becsület kérdés. Ha Teleky bár mi okon önmagát gyilkolta meg, azt tudnuuk kell világosan, sót azon infamis kormánynak, — mely nemzeteket akar ölni — s melynek nem első dolga, hanem szokott mesterségre a gyilkolás — saját érdekében van, hogy e do log vizsgálatát maga sürgesse. Tudniok kell az otthoniaknak, hogy e gyászesetet megelőző napon tünt e fel valami Teleki viseletében, szavaiban, hangulatában, mi ily elhatározásra gyanittathatna. Tudniok kell, ki volt körülötte, s ha inasa volt, honnan van, hogy ay éji csendben a pisztolylövést nem hallotta. Szóval tudniok kell, haalapos e a gyanú, melyet a télégramme is kifejt, hogy nem ő ölte meg magáf. A hosszú martirolog újra azon nevek egyikével szaporodott, melyhez reményeink kötve valánakl! borzasztó! Az ülést elnapolták hétfőig; lesz e akkor, ki a Teleky kezéből kiesitt zászlót magasra emeli? — nem tudom, alig hiszem. Mert a minő mindennapi nálunk a katonai vitézség, oly sajnosan ritka a polgári bátorság. Le vagyok verve, mintha valami atonía martaléka lennék — megbocsáss, ha ma csak ennyit írok. Jósika. A város polgármestere is a képviseleti gyűlést azzal uyitotta meg, hogy felhívta a képviselőtestületet, mikép magán érdekből ne szavazzou seuki, mikép a képviseleti tag mást, mint a város érdekét, ne vegye figyelembe. Az elnöki székből ily felhívás felette különösen hangzik. Akit az önérdek vezet, a figyelmeztetés arra befolyással ugy sem lehet, mert hiszen az érdekeltekuek köte ességük lett volna, hogy a tanácskozásban részt ne vegyenek s a szavazástól tartózkodjanak De másrészről ama képviseleti tagokat, kikuek ily meglepetésre nem volt szükségök, méltán bánthatta ez az intelem, amely származhatott naivságból, vagy — ellenkezőleg — a helyzetnek cinikusan ősszinte feltárásból. Az a képviseleti tag, ki a polgárrúesterr.erl • szemben önérzeteden, kifejezte, hogy kinőttünk a gyermekszobából "és kötelességünket ismerjük, mindnyájunk érdekében helyesen cselekedett. Mindenki feltételezi, — mert kötelessége feltételezni,1— íiogy- a városi képviselet tagjai, ha közérdekről van szó, magánérdekeiket a nagy terem ajtaján kivül hagyják, de e dolognál érdek nem is szerepelhetett, s ezen a czimen voltaképen legfeljebb az foroghatott szóban, hogy a kállai-utcza mit vészit, ha negyedévenként a teméntelen port nem nyelheti, és — a Szt-Míhály utcza mit nyer, ha ugyan annyiszor ott lesz a sokadalom, a nagy vásár. A tárgyalás vége az lett, — mint az ismeretes, hogy a képviselet többségének határozata szerint a valódi közérdeknek megfelelőleg a szt-mihály-utezai szabad térre helyeztetik át, és ott rendeztetik be. 1861. május lá-én. Tisztelt Barátom! Még mindig azon megdöbbentő hatás alatt állok, mint mikor első Hiob postám indult hozzád. Az ide rekesztett levél is — miként azonnal láthatod, — ily hatás alatt Íratott, s egészen visszatükrözi azon elcsüggedést, azon stupeur-t, mely a magyart nagy öröm avagy nagy szerencsétlenség óráiban megragadja. Fekete, csüggesztő, kicsinyhitű e levélnek nagy része, de mindamellett szükségesnek hittem azt veled eredetiben közölni. Teleky gyászos halála után hazulról öt levelet kaptam. E levelek után ítélve két versio van: első, hogy Teleky halálának körülményei gyanúsak, s már az, hogy Teleky Gyula őt 11—12 óra közt éjjel írva találta asztalánál, hogy Teleky Deák Ferencznek asztalán heverő indítványára jegyzeteket tett. hogy jobb kezének hüvelykét mellényzsebébe dugva találták, hogy arczának kifejezése egészen nyugodtnak látszott, hogy rokonai, barátai közül senkinek sem irt s végre, hogy minden izgatottsága mellett jegyzékei tanúskodnak arról, hogy Deáknak felelni akart; szóval mindez együtt véve gyanús, — és nem zárja ki a lehetőségek közül azt, hogy az ugy is végtelenül szórakozott Teleky szobájába valaki belopódzhatott s őt irás közben lelőhette. Különös az, hogy Teleky Gyula és Sándor nejestül s két Tisza a háznál laknak s a lövést senki sem hallotta. A második versio az, melyről az ide zárt levél is tanúskodik, hogy Teleky csakugyan önmaga lőtte magát agyon. E tekintetben a részleteket s gyanított indokokat megtalálod. Ki Írhatta haza, hogy Telekinek drezdai mulatása számítás volt? — nem tudom. Én nemcsak hogy ilyesmit nem irtam, de — mikéutmagad tudod — ezenegeszszerencsétlen ügyben engesztelő szerepet játsztam. A mit K. S, az ide rekesztett levél irója, a népről mond, azt már nekem többen irták, de olyan emberek, ktknek félénkségét ismerem s kik okkal móddal még az októ ber 20 ki diplomával is pactizáltak volna. Azért ezzel uem számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.
