Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

XVI. évfolyam. 17, szám. Nyíregyháza, 1895. április 28. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Bg- Megjelenik: hetenlzint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: _„.,_ h

ni

vv,Bn hinhn, . A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

aP szellemi részét képező küldemények, postán vagy helyben házhoz hordva:^ ^ J^Mé*? tdr

g'

yú

bJ ^ ^^ a szerkesztő ez

lm

e alatt kéretnek beküldetní. Fél évre 2 Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Hirdetési dijak: , „, .. , , Minden négysier hasa mott petit «or egytztr lamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos f ifT k l leTe

Ie

k csak iámért kezektol közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8 szám S

<! A

6 " Kincstári bélyegdi] fejében, minden egyes hir/tx

nx

CM|*

v „ A kéziratok csak világos kivánatra s ai detés után 30 kr. fizettetik. (Jánószky ház) intézendok. liUető költségre küldetnek vissza. A. nyilt-tíri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 288. Fi. 1895. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvármegye törvényhatóságánál legközelebb rendszeresített s évi 850 frt fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott szolgabírói, továbbá 600 frt évi fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott IV-ik aljegyzői, valamint 500 frt évi fizetés s 100 frt lakpénzzel javadalmazott központi írnoki és a legközelebb megüresedett s évi 500 frt fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott központi írnoki állásokra ezennel pályázatot nyitok, s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint életkorukat, s eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó év május hó 4-ikéig, — mint záros határidőig, — nyújtsák be. (3 — 3) Nyíregyházán, 1895. ápril hó 10. Kállay András, főispán. 537/895. Kb. Szabolcsvmegye alisp., mint a közig, bizotts. h. elnökétől. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. államvasutak igazgatóságának a galicziai, bukovinai és oroszországi kukoricza szállítására vonatkozó hozzám intézett 44991. sz. értesítését tudomás vétel, alkalmazkodás és a közönség körében való közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. április 21-én. Alispán helyett: Mikeez János, főjegyző. (Másolat.) Magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 44991. G/I. sz. Szabolcsvármegye tekintetes közigazgatási bizottságának Nyíregyházán. — A mezőgazdasági czélokra, illetve Ínségesek részére rendelt korpa, kukoricza-, burgonya- és burgonya-törköly-küldemények szállítására igazolási eljárás alkalmazása mellett engedélyezett önköltségi díjmérséklés igénybevételéről szóló, az érdekelt vármegyei közigazgatási bizottságai által havonkint beküldött kimutatásokból arról győződhetünk meg, A „NYIRVIDÉK^TÁRCZÁJA. A 48-ik honvéd-zászlóalj történeti vázlata.*) 1848! mennyi fájdalom emlők van ez évhez csatolva! A nemzet visszaadva önmagának, s lánglelkü vezére által lerázván az önkény lánczait, felszabadulva újra lélelczett s elérve azt, miért onnan a mohácsi vésznap óta évszázadokon keresztül buzgó imádság epedezett százezrek ajakán, azt hivé: békés átalakulásának, viszszanyert szent igazainak birtokában boldog leend; — de alig örvendett szabadságának, alig élveié az alkotmányos független kormány áldásait, már feltámad az ország és nemzet megsemmisítését óhajtó cselszövény s felállítva a testvér nemzeteket, az óhajtott béke s virulás helyett vérbe füröszté e hazát és nemzetet, ezernyi szemekből a fájdalom és kin keserű könyeit facsarván ki. Megkezdődött az önfenlartási harcz, a nemzet fiai, a veszélyeztetett haia és szabadságért harczolandók, siettek a zászlók alá, elhagyva mindazt, ami kedves volt a legkedvesebbért, az édes hazáért. Eí időben volt, hogy Szabolcsmegye is látva a tornyosuló felleget, habár elébb már kebeléből került ki legnagyobb részben a 10 ik honvéd zászlóalj, felhívta fiait újólag, hogy a szent haza védelmére egy évi tartamra mozgó nemzetóri zászlóaljat alakítsanak; — lelkesedve siettek e hivó szóra Szabolcs fiai, s alig nyolcz heti rövid idő alatt teljes volt számban a zászlóalj s habár a mennyien valának, annyiféle öltözetben jelentek meg, egyben mindannyian egyenlők v&lának: a honért láugoló szellemben. Alig szervezkedék a zászlóalj, már a kormány rendelete megérkezők, hogy sietve menjenek Perczel Mór dandárához, mely ez időszerint Duuaföldváron volt; s mert fenyegető volt a veszély, lehető sietséggel zászló *) Kraszaay Péter főszolgabíró úr, ki a 48—49-diki szabidaágharczban mint a vitéz 48-diki szabolcsi zászlóalj hadnagya vett részt, e zászlóalj történetére vonatkozólag érdekes írott adatokat adott át megőrzés végett a vármegyei múzeumnak. Dr. Jósa Aadrái főorvos úr szívességéből közöljük e kéziratokat, melyeket a zái zlóalj aegédtisztje: Szentmiklóssy András főhadnagy állított össze. hogy a szóban levő díjkedvezmény gácsországi. bukovinai, illetve oroszországi eredetű kukoricza-küldeményekre is igénybe vétetik oly módon, hogy az illető küldemények a gács-magyar határ-állomásokon újból feladatnak. Minthogy a kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur őnagyméltóságától nyert rendelet szerint a kérdéses díjkedvezmény kizárólag a belföldi helyekről szállítandó küldeményekre áll rendelkezésre és az emiitett idegen területekről beszerzendő kukoricza-szállilmányokra egyáltalán nem vehető igénybe, megkeressük a tek. czimet, hogy az igazolványoknak gácsországi, bukovinai vagy oroszországi állomásokról szállítandó, illetve a gács-magyar határ-állomásokon újból feladandó kukoricza-küldeményeknél kivánt kiszolgáltatását haladéktalanul beszüntetni s a mennyiben ily igazolványok legközelebb egyes szállitófelek rendelkezésére bocsáttattak volna, az illetőket arra figyelmeztetni szíveskedjék, hogy az emiitett származású kukoricza-szállitm.itiyok viteldijmérséklésbea való részesítésére igényt nem taithatnak s hogy ily küldeményekre ezentúl a rendes viteldijak fognak alkalmaztatni. Budapest, 1895. április hó 15-én a kereskedelmi főosztály: Schob, miniszteri tanácsos, igazgató. —

^gg'g ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Balsa község vadászterületének haszonbérbe adására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. április 17. Alispán helyett: Mikeez János, főjegyző. Árverési hirdetmény. Balsa község alant irott elöljárói által közhírré tétetik, miszerint a Balsa községi kisbirtokosok s az úrbéres lakosság tulajdonát képező vadász terület, az 1895. évi augusztus hó 1-én kezdődő 1901. évi julius hó 31-én végződő 6 évre a Balsa község házánál, folyó évi május 3-án d. e. 9 órakor tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár 4 frt. Bérlő valamint társai, vagy engedményesei a vadászatot csak fegyverrel gyakorolhatják, a lóháton agarakkal való vadászat semmi szin alatt meg nem engedtetik. val s a megye bizottmánya által kinevezett tisztekkel láttatott el; — elmondhatnák azok, kik tanúi valának 1848. szeptember 12 én a jelenetnek, mily megható volt egyszerűségben is, midőn a honleányok egyik gyöngye gróf Dégenfeld Imréné, a bevégzett egyházi szertartás után a felavatott zászlót könyek közt nyujtá tartójának, mily magasztos volt, midőn, a htrezkósz ifjak ós korosabbak ajkairól elhangzók a szent eskü: .vérünket, életűnket e zászló alatt hazáért, királyért, a nemzet szabadságáért." E szent lelkesüléstől vezéreltetve, elmenének tehát Szabolcs hős fiai, s rendeltetésük helyére Dunaföldvárra érkezének, honnan, pihenés sem engedtetvén, a betört Róth és Filippovits ellen vezényeltetve, midőn első izben lengett a már harczi zászló, diadalra vezető híveit, hiszen az ellenség Díg és Ozoránál körültekintve, letette fegyverét. E percztól szakadatlan lánczlatban a csaták zajában, a füstgomoly között látjuk lengeni őt; — ott van Letenye, hol legelőször volt harczi tűzben, s hol hívei félelem helyett szaladva rohannak a harcz terére, a szálfákból rögtönzött hidon átkelve, 752 hadi fogoly és tetemes hadi zsákmány kézrekeritésében tevékenyen vesznek részt. E szerencsés eredmények után a pihenésre s az elrongyolt ruhák kijavítására lett volna szükség, s mert ha ez utóbbi nem történik, a zászlóaljnak feloszolnia kelle, még mielőtt az évet betölté, Patay István őrnagy tiszttársaival tanácskozva, elhatározá, hogy a zászlóalj rendes honvéd-zászlóaljá alakíttatván, — a haza által ruháztassák; mint a zászlóalj örömmel meghozá, oly örömmel fogadá a kormány ez áldozatot, s a zászlóaljat 48-ik honvéd-zászlóaljá tevó, meghagyván szabolcsi előnevét is. Nem lehet cíélunk e pillanatban a zászlóalj egyeinek hőstetteit elősorolni, azért hallgatással mellőzzük azokat, s csakis a zászlóalj nagyobbbszerü csatáit és eseményeit említjük fel. Rövid pihenés után Csáktornyánál ismét a csaták zajában találjuk azt 8 győzelmesen átüzvén a Dráván Bérlő köteles az évi haszonbért a bérleti év 1-ső napján mindig előre pontosan Balsa község pénztárába befizetni. Bérlő a megkötendő bérleti szerződést egyoldalulag fel nem bonthatja, s nyerendő jogát a tulajdonosok beleegyezése nélkül másra át nem ruházhatja. Kelt Balsán, 1895. márczius hó 14-én. Horváth, kjegyző. Asztalos János, főbiró. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A milleniumi költségek fedezésére szánt 1 Vj°/o-os törvényhatósági pótadó megajánlására vonatkozó 266/94. Bgy. számú közgyűlési határozat a in. kir. belügyminiszter 30023/95. számú intézvényével jóváhagyatván, erről az elöljárókat azzal a megjegyzéssel értesítem, hogy a folyó év január hó elsejétől esedékes ezen vármegyei pótadó kivetése és behajtása iránt szükséges intézkedéseket megtettem. v Nyíregyháza, 1895. ápril 26. Alispán helyett: Mikeez János, főjegyző. 6354

. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Lövő község elöljáróságának 257/95. sz. körözvényét szabályszerű közhirrététel és esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1895. április 24. Alispán helyett: Mikece János, főjegyző. (Másolat.) 257/95. K. Körözvény. A folyó hó 13-án Lövő község határában 2 db 158 cmt. magas, sötét pej kancza 4—5 éves ló fogatott fel bitangságból, mely ki nem sajátitás esetén Lövő község házánál a f. év május hó 8-án el fog árvereztetni. Kis-Bákán, 1895. április hó 18-án. Pelsőczy Mihály, körjegyző. (P. H.) az ellent, Csáktornyára vonult; — innen ment Patay őrnagy kérelmére először előőrsre; ekkor történt, hogy Mikeez Sándor őrmester 12 legényoyel az ellen Bókkal erosebb őrszemeit megtámadván szétverte, egy szerezsánt foglyul ejtett s folytonos csatártüzelései által megfélemlítvén az ellent, csapatunknak nyugalmat szerzett. De nyugodni hossszasan nem lehetett, az ellent nem csak felzaklatni, de ha lehetséges, megsemmisíteni kellett; Fridau volt a hely, hol ae ellen fészkelt, ide betörni s azt kiűzni volt a feladat, mit vitézül teljesített is a Zrínyiek segéd csapatával egyesült zászlóalj; s habár a derék, de tülheves tábornok kezdetben nem is méltánylá is e tettét, később kellő tudomást szerezve — beismeré azt, s dicsérettel halmozá el. A tisztikar nevében Patay őrnagy szólalt fel, pillanatra is elávolitani akarván a zászlótól, mely alá esküdött, minden homályt, s a megtörtént kiegyenlítés után igy szólt: „Tábornok ur! ün nem szereti e zászlóaljat, tudja meg, ez önnek hízelegni nem fog soha, hanem midőn majd kedvelt zászlóaljai el- vagy cserben hagyják önt, ez lesz az, mely önhöz nem lesz hűtlen soha.* Mit, fájdalom, az eredmény nemsokára fényesen igazolt! Az ármány ez alatt mind nagyobb tért nyert; az ország szívét Pestet bevenni lőn feladata; miért is Perczel deczember havában csikorgó hideg s kemény, fagyos időben siettetett menetekben Pápán, Szent-Mártonon keresztül Mórba vonult s felsőbb rendeletnek hódolva, a sokkal erősebb ellennel pzembe szállt, deczember 30 án 1848., s szétszóratott. — Igy történt, hogy az előbbi diadalmas csatározások folytán alezredessé előléptetett Patayt, a csatatéren Perczel Miklós őrnagy váltotta fr*l miot zászlóalj parancsnok, s midőn az összes zászlóaljak szétverettek, a 48 ik zászlóalj, mely a jobb szárnyon foglalt helyet, egy perezre se veszítvén a harcz zajában éberségét, a megtámadó vasasokat visszaverte, s e hősiség, valamint a parancsnok bölcs vezényletének köszönhető, hogy három ember vesztességgel Csákvárra, innen Budára bevonult; — az ideigleues parancsnok annyira el volt ragadtatva a zászlóalj magatartása által, hogy kijelenté, miként ha jutalmazni akarnák, jutalmul Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.