Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

erővel biró fogyasztási adóügyi szabályok szerint a községekre nézve az aláírás napjától kezdve kötelezők. Es hivatali elődöm ezen kijelentése óta lefolyt számos éveken át a községek által a fogyasztási adó megváltása iránt kötött szerzúdé>ekre nézve ugyanily eljárás követtetett és kóvettetik mai napság is. A mi pedig a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság kibérlését illeti, igaz ugyan, hogy e tekintetben a törvény vonatkozó szakasza kifejezett rendelkezést nem tartalmaz; az ide vonatkozó ügyletek azonban ugyanazon ismérveket loglalják magukban, mint a fogyasztasi adók kezelés bevétele, illetőleg megváltása iránti szerződések. De a szeszitalmérési bérleti szerződések jogi természetének fejtegetésébe annálfogva nem is szükséges, mert ide vonatkozólag a jelen idényre nézve a szerződések tényleg már ugy is folyamatban vannak, azok let'itevel pedig a törvény szerint uj törvényhozási intézkedés fog bekövetkezni. Mindtzek után tehát a fenforgó első kérdést, illetőleg kijelentem miszerint az 1892. XV. t.-cz. végrehajtása iránt kibocsátott ugyanazon évi 51015 sz. alatti pénzügyminiszteri utasítás allal megoldottnak, illetőleg meghaladottnak tekintendő. Ezeknek kapcsában különösen egyre kivánorn a törvényhatóság figyelmét irányozni. A pénzügyminiszter ur 1892. évi 51026 sz. alatti körrendeletében az lí-83. XLIV. t.-cz. 87 §. b. pontjából, kifolyólag különös 1 ötelességévé tette a pénzügyigazgatóságoknak, miszerint a községekkel megindítandó egyezkedési tárgyalásokra a járási főszolgabírót meghívják és ennek a tárgyalás folyamán tett észrevételeit a jegyzőkönyvbe felvegyék. Ezen tisztviselőknek egyrészt feladata a pénzügyi hatóságot a valóságnak megfelelő adatok kinyomo/ásában támogatni, másrészt azonban a pénzügyminiszter ur által is elismert hivatása a községeknek a pénzügyi közeg részéről netalán tulbuzgóságből eredőleg támasztott túlfeszített igények ellenében oltalmat nyújtani is mindenekelőtt azon felelősségre való tekintettel, mely a szerződés aláírása által a községre hárul szoros felügyelettel lenni az iránt, hogy a községi elöljárók a képviselő testületnek törvényesen kiállított meghatalmazást mutassanak fel; a végből a község kiküldöttjeinek meghozó levelét gondosan vizsgálja át és a mennyiben azt rendben nem találná, ide vonatkozó kifogásait jegyzőkönyvbe iktattassa. A törvényhatóságnak pedig vagyon felügyeleti hivatásából kifolyólag feladata a községeknek a fogyasztási és italadók kezelése körüli eljárását szorosan ellenőrizni és oly irányban figyelemmel kisérni, hogy a törvénynek ide vonatkozó intentiói megvalósulást nyerjenek. Úgyanis az adótárgyak kihasználását czélzó adóztatásnak azon jól felfogott alap elve, hogy az adó-alap jövedelmezősége ki ne merittessék a fogyasztási italadóknak és magában a törvényben gyökerező egyik fő szempontját képezi. Igy az 1892. XV. t.-cz. 9 §-a a ráutalások eseteire nézve határozottan elrendeli, miszerint a beszedhetleneknek bizonyult összegek leirásba^hozassanak, jeléül annak, miszerint misem áll távolabb a törvény intentiójától, mintsem az, hogy a kincstár a községek kárán gazdagodjék. A mi pedig az italadók kivetésének egyébb módjait névszerint az átalány összeg mellett kötött megváltási illetőleg kibérlési szerzi déseket illeti, a törvény indokolása egyenesen czélul tűzi, hogy a községek e téreni közvetítésük eredményeképen az oly sok oldalról igénybe vett háztartási kiad'ásaik fedezése" tekintetéből méltányos jövedelemre tegyenek szert. Mindezekből kifolyolag a midőn a községi közegeket ligyelmeztetni rendelem, miszerint a községekre hozandó netalán gondatlanságból avagy hanyagságból származott károkért az illető elöljárók és kezelők teljes kártérítési felelőséggel tartoznak, másfelől biztosítom a törvényhatóságot, miszerint valahányszor arról vennék tudomást, hogy valamely község saját, illetőleg közegeinek vétsége nélkül oly rendkívüli viszonyok közzé jutott volna, inikép az őt terhelő kötelezettség leszállítása mutatkoznék méltányosnak, magam fogok ez érdekben a pénzügyi kormányzatnál közbejárni, melynek részéről már hivatali elődöm is minden egyes esetben a legelőzékenyebb felfogással találkozott. Végül a mi másodsorban érintett kérdést illeti, hogy t. i. a községek részéről megszerzett jogok hasznosítása iránt létesített kezelési illetőleg alvállalati ügyletek menyiben vonhatók a községi törvény 24 §. a. pontjának határozmányai alá, e részben röviden kijelentem, hogy miután a község által már megszerzett jogok hasznosítása iránt az egyesekkel kötött szerződések körül ama különleges szempontok, melyek a község és a kincstár között létesült alapszerződésnél kivételesen fenn forognak, elő nem fordulnak, mi sem áll útjában annak, hogy e tekintetben a községi törvény általános jellegei, határozmányai a maguk teljes hatályában ne érvényesüljenek. Budapesten, 1895. február 18. Perczel, s. k. szemöldöke barna, orra és szája rendes, haja fekete, fogai épek, különös ismerlető jelei ajkán felül 2 szümölcs. írni tud. Kisvárdán, 1895. márcz. 27. Angyalossy, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 4969. K. 1895. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás [főszolgabírójának 2587/95. szám alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza. 1895. márczius 29. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 2587/895. K. A kisvárdai járás főszolgabírójától. Nagyságos alispán ur! Braun Adolf kisvárdai lakos pék iparos szolgálatából Bóth Hermán zsemle hurczoló a f. hó 24-én egy teli kosár zsemlével és egy kosár, 2 drb. zsák és egy piros csiku abrosz eltolvajolása után megszökött, feltalálása esetén a hatóságok tisztelettel felkéretnek, miszerint nevezettet hivatalomhoz tolonczoltalni szíveskedjenek. Személy leírása: Születési éve 1877. vallása izr., termete közép, arcza tojásdad, szeme fekete, 4652. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától Irlejtési hirdetmény. Tokaj-naményi törvényhatósági közutból kiágazólag a m. kir. államvasutak Kemecse állomásához vezető vasúti hozzá járó ut szakasznak 30^. 5. m. hosszban cyklopszburkolattal való kiépítését az 1909 frt 51 krra terjedő költség előirányzat jóváhagyása mellett ehendelvén, s ezen munkálat vállalkozás utjáni végrehajtásnak biztosítása czéljából folyó 1&95. év ápril hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán tettes Szabolcsvármegye székházának kis tanácstermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a munkálat elvállalására vonatkozó s az engedélyezett összeg 57

u-ot tevő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt 9 '/

a órájáig Szabolcsvármegye iktató hivatalába annyival inkább igyekezzenek beadni, minthogy későbben érkezettek, avagy távirati ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a szabolcsvármegyei kir. államépilészeti hivatalnál a rendes hivatalos órában napont i megtekinthetők. Nyíregyháza, 1895. márczius 28. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 2960. K. 1895. A járási főszolgabiráknak, Xyiregy háza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek a vetőmag czélszerü módon eszközölhető megvizsgálására vonatkozó 738S3/94. számú körrendeletét s az ahhoz tartozó szabályzat másolatát a közönség körében való megösmertetés végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. február 22-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 73883/94. VII. i. a. Valamennyi vármegye, sz. kir. város és törvényhatósági jogú város törvényhatóságának, valamennyi vármegyei gazdasági egyesületnek, gazdakörnek, közgazdasági előadónak és állandó gazdasági tudósítónak. A mezőgazdasági viszonyok jelenlegi alakulásánál midőn a gazda minden téren a legszorgosabb és gondosabb munkára van utalva, de különösen minden termeivényéhez lehetőleg a legjobb minőségű vetőmag alkalmazását saját érdekében kell hogy óhajtsa — gyakran sajnosan kellett tapasztalni, hogy a gazdák a vásárolt mag után nem azon növényféleséget nyerik, mint a minőnek az az eladó vagy magkereskedő által állíttatott,