Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

és igy az illető gazdák tetemesen megkárosodtak. A magvizsgáló állomások nem képesek az ily tévedéseket meggátolni, mert a növények féleségének azonosságát legtöbb esetben magából a magból nem, hanem csakis termelési kísérlet utján lehet megállapítani. Igy például a repamag vizsgálatából csak csiraképesség, tisztaság és nedvességre lehet felvilágosítást nyerni, a növényféleség azonosságáról azonban nem, vagy azt, hogy a vásárolt répamag csakugyan oberndorfi, olajbogyó vagy más jóféieség-e, avagy silángféleség, esetleg többnek a keveréken vagy pedig czukorrépa-e, a inagból meghatározni szintén nem lehet. A gazdi e tekintetben ez ideig teljesen ki volt szolgáltatva a véletlennek, sok esetben a szándékos megcsalatásnak, melylyel szemben törvényes uton kárpótlást szerezni nehézséggel járt, miután nem létezett oly intézmény, mely a növényféleség azonosságát kétséget kizáró hitelességgel megállapítván, erről az eladónak vagy vevőnek jogérvényes „bizonyítványt" állithatott volna ki; mihez képest viszont a magkereskedők, illetve az eladók oly intézmény hiányában nem nyújthatnak biztosítékot az iránt, hogy a féleség csakugyan az, mint a minek mondják, mint a hogy tehetik a magvak tisztaságára, csiraképességére, aranka mentességére stb. Ennélfogva egy oly intézmény létesítését határoztam el, rm-ly mindazon esetek 'en, midőn a növényféleség azonossága megvizsgálat utján eg nem állapitható, termelési kísérlet utján azonban meghatározható a gazdaközönségnek, a magkereskedőknek, egyszóval minden magkereskedőnek rendelkezésére álljon és a szükséges felvilágosítást megadja, illetve az illető magféléből foganatosított termelési kísérlet alapján bizonyítványt kiszolgáltasson. Az ezen irányú teendőkkel a magyar-óvári magy. kir. növénytermelési kísérleti állomást ruháztam fel, melynek erre vonatkozó szabályzatát a mellékletben hozom tudomására s felhívom, hogy az intézménynek minél szélesebb körben való ismertetése érdekében a kellő intézkedéseket megtegye, illetve lehetőleg közreműködni szíveskedjék. Kelt Budapesten, 1895. évi február hó 1-én. Gróf Festetits, s. k. 7388.1/94. szhoz. A magyaróvári magy. kir. növénytermelési kísérleti állomásnál fennálló, a növényféleség azonosság megállapítására szolgáló intézmény szabályzata. 1. A magyar kir. növénytermelési kísérleti állomás mindazon esetekben, midőn valamely növényféleség megállapítására szükség forog fenn és a megvizsgálat utján meg nem történhetik, az azonosságot termelési kísérlet utján megállapítja és e czélból az alábbi pontokban előírtak betartásával bárki által igénybe vehető. 2. A féleség azonossági kísérlet tárgyát csak oly növények képezhetik, melyeknél a magvizsgálat felvilágosítást nem nyújt, mégis a féleségben rejlő különbség nemcsak hozamban, hanem a növény külsejében is kifejezésre jut, a féleség felismerésére tehát hiteles támpontokat nyújt. 3. Annak eldöntése, vájjon a beküldött mag azonossági kísérlet alá vehető-e, a növénytermelési kísérleti állomásnak van fenlartva, mely azonban ez iránti határozatát 4-j óra alatt az érdekelttel közölni tartozik. 4. A magy. kir. növénytermelési kísérleti állomás a féleség azonosságát kitüntető vizsgálatot akként eszközli, hogy a beküldölt magot legalább két elkülönített porczellán elveti, hogy ha természeti esélyek folytán az egyik el is pusztulna, az eredmény mégis 'megállapítható legyen. A termés eredményéből állapittatik meg a féleség azonossága. 5. A vizsgálat eredményéről az állomás „bizonyitványl" állit ki, melyben ki van tüntetve a növényféleség azonossága. A mennyiben a növény több féleség keveréke az egyes féleségnek idegen növényekből álló tartalma százalékban tüntetendő fel. sa növény lnsználati értéke is megjelölendő. ti. A mennyiben ily vizsgálatot valamely mageladó azon szándékkal vesz igénybe, hogy a vevőnek garancziát nyújtson, az azonosság iránt a próba vételről és vizsgálat megindításáról „bárcza" állíttatik ki, mely feltünteti a zsákok folyó számát, melyből a próba vétetett, és a vizsgálat megtörténte után a bárczára való vonatkozással az 5. pont alalti bizonyítvány állíttatik ki. 7. „Bárczá„-val csakis az állomás kiküldöttje, vagy időről-időre megbízandó hivatalos szakegyén által, hivatalosan ólomzározott tartályban elhelyezett mag látható el. Minden egyes ólomzározott zsák külön-külön folyószámmal és bárczával látandó el. A bárcza a következőképen lesz kiállítva: F. szám. Termelő kijelentése szerint: mag Kísérletezés alatt a m. k. n. t. k. állomáson M. Ovárt. A kísérlet eredménye megtudható 189 havában. A m. kir. növénytermelési kisérleli állomásnál Magyar Ovárt. Kelet 8. Ha az azonossági kísérlet alá vett növény bármely okból időközben kárt szenvedne, illetve az eredmény megállapítására alkalmatlanná válnék, erről a megkereső fél azonnal értesítendő s a mennyiben az idő előrehaladottsága a kísérlet megismétlését az illető évben gátolná, a fél kívánságára a kísérlet a következő évben újból megejtetik. 9. A kísérlet megejtéséhez legalább két klgrnyi próba veendő, ez két tanú jelenlétében lepecsételendő, és egy, ezek által aláirt nyilatkozattal, mely a mag származását, állítólagos minőségét, a készlet mennyiségét stb. igazolja, ellátva a növény termelési kísérleti állomásnak beküldendő. — Több zsáknyi szállítmánynál minden zsákból veendő 500 gr. próba és ezek alaposan összekevertetvén, a keverékből veendő a beküldendő szűkebb, legalább két klgr. próba. Egy ily próba azonban nagyobb magvaknál csak 100, kisebbeknél csak 50 zsák állaga lehet. 10. A próba mindig a növénytermelési kísérleti állomásnak küldendő be. Minden egyes próbából külön kísérlet foganatosittatik, mely azonban a 12 pont alatti dijat csak t —1 frttal növeli. 11. A növény termelési kísérleti állomás a beküldött magból egy kisebb mennyiséget pecsét alatt vissza tart, a többit a kísérlet végrehajtására fordítja. 12. A kísérlet végrehajtásának és a bizonyítvány kiállításának dija 5 frt, mely a maggal egyidejűleg küldendő be. Ha a kísérlet tönkre menetele miatt annak megismétlése válnék szükségessé, ezért külön dij fel nem számíttatik. 13. Azon esetben, ha a kísérletezés alá veendő mag egész készletére igazolvány kiállítása és ólomzárak alkalmazása kívántatnék, a kiküldött utazási költsége és napidija megtérítendő, és a zsákok ólomzásáért a magvizsgaló állomásnál érvényben levő díjtétel számíttatik fel. A kisérlelek végrehajtási költségeire nézve a 12. pont érvényes. A próba-vételt azonban ez esetben a kiküldött maga eszközli. 14. Ha valamely mag-eladó a magra nézve ugy a magvizsgaló állomás hatáskörébe, mint a magy. királyi növénytermelési kísérleti állomás hatáskörébe vágó vizsgálatot, illetve „bárczá"-t kíván, akkor e két ugyanazon folyó számú bárcza egy időben tehető a zsákba, és ez esetben az egyik intézmény állal alkalmazott ólomzár a másikét feleslegessé teszi. — Ebből kifolyólag csak egy hivatalos kiküldött egyén útiköltségei és napidijai téritendők meg, a minden zsák után esedékes külön-külön ólomzár-dij azonban mindkét intézményt megilleti. 15. Az azonossági kísérlet ügyében az állomáshoz intézett kérdésekre ez díjtalan választ ad. Budapesten, 1895. február hó 1-én. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Szabolcsvármegye alispánjától. 1895. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyíregyháza városban f. hó 23-án meglártott hetivásár alkalmával Tóth Ferencz kótaji lakos, Márton Balázs kemecsei lakosnak 3 db. lova rühkór miatt letartóztatván, előlnevezett 1 db. lova kiirtatott, az utóbbi lovának zár alá vétele iránt pedig az intézkedés megtétetett. Nyíregyháza, 1895. ápril 1. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. j4799^ K^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1895. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabírójának 2477/95. szám alatt kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1895. márcz. 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán.