Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyírvidék" 1895. 14-ik számához. Szabolcs vármegye alispánjától. A dadai alsó járás főszolgabírója 2691, 2723, 2726' 2737, 2738/894. és 268 95. számú jelentései kíséretében a vármegyei közmivelődési alap javára a mult év folyamán befolyt 35 frtnyi összeget beterjeszti s jelenti, hogy a Grónát József, Szegő János, Róka Sándor, Dolák Ferencz, Papp János, Deutsch Jakab, Lakatos András, Rácz Mária, Kanyok József, dr. Kis Jenő, Pál József, Porkolá^ Péter által rendezett mulatságok után járó engedélyezési dij fejében lett befizetve. Utalvány. A letét 832/894. szám alatt lévő 15 frt s a 223/95. szám alatt elhelyezett 20 frt az az összesen 35 frt, vagyis harminczöt frt a letétből kiutaltalik, a pénztári hivatal utasittatik, miszerint ezen összeget a vármegyei közmivelődési alap javára bevételezze, egyidejűleg ezen intézkedésnek a vármegye hivatalos közlönyében való közzététele elrendeltetik. A dadai alsó járás főszolgabírója utasittatik, miszerint a vármegyei közmivelődési alap javára befolyt összegek elszámolhatása végett az adatokat mindig a beterjesztett összeggel egyidejűleg pontosan bejelentse. Miről a pénztári hivatal ezen utalvány 2 példányán a számvevőség, a dadai alsó járás főszolgabírója közvetlenül s végül a befizetést telje.-itő és mulatságrendező közegek alkalmazkodás és tudomás vétel végett értesíttetnek. Nyiregyháza, 1895. márcz. 27. .Miklós László, kir. tanácsos alispán. 5031. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hevesvármegye alispánjának 5522/95. számú átiratát szabályszerű közhirrététel, nyomozás és esetleges intézkedés végett közlöm. Nyiregyháza, 1895. márczius ho 30-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 5522/95.-a. Szabó János egri születésű és illetőségű 30 éves ref. vallású, volt tisza-nánai lakos, nem közveszélyes elmebeteg, folyó év márczius hó 10-én az egri irgalmas rend kórházából megszökött és a feltalálása iránt tett rendőri intézkedések eddig eredményre nem vezettek. Hivatalos tisztelettel az iráni van szerencsém felkérni a tekintetes társhatóságot, hogy az alább közölt személyleírás alapján nevezett elmebeteget köröztetni, s alantos hatóságait utasítani szíveskedjék, hogy feltalálás esetén őt hatósági őrizet alá vegyék és arról az egri rendőrkapitányságot intézkedhetés végett haladéktalanul értesítsék. Személyleirása: Termete közép, arcza kerekded, haja gesztenye szín, szeme kék, orra rendes, bajusza gesztenye szin, szája rendes, álla gömbölyű, szakála borotvált, különös ismertető jelei elmebajos állapota és nehéz hallás. Ruházata szökése alkalmával kórházi szőrkankóból és .Tébolyda* jelzéssel ellátott alsó fehérneműkből állott. Eger, 1895. márczius 19. Zaldr, alispán. 4669. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolirabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a vármegye közigazgatási bizottságához intézett 14521. sz. rendelete folytán értesítem, hogy a m. kir. államvasutak Debreczen — Királyházai vonalán lévő Ábrány állomás „Szent-GyörgyÁbrány"-ra lett átváltoztatva. Nyiregyháza, 1895. márczius 23. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 3213 K — i ' Szabolcsvármegye alispánjától. Tudomásul vétel és miheztartás végett értesítem, miszerint a Mosonvármegyei Szent-János községhez tartozó Farkasbrunn uradalmi major nevének ,Uj-Saida"-ra változtatása a m. kir. belügyminiszter által 75114/94. sz a. engedélyeztetett. Nyiregyháza, 1895. márczius 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 4730. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó hó 10-én kelt 3922 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Mária-Pócs községben Vékey Sándor kárára történt lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár a folyó hó 20-án feloldatott. Nyiregyháza, 1895. márcz. 25. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^ 1895

^ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 4163/IV-a/1895. számú rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás végett kiadom. Nyiregyháza, 1895. márczius 8. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 4163/IV-a. szám. Körrendelet. Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. Az állami ilalmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. cz. végrehajtása folyamán felmerült azon kérdést illetőleg: vájjon a községek által megváltott illetőleg bérbevett kizárólagos italmérési jogosultságra nézve a kincstárral kötött szerződések és az azokra vonatkozó községi határozatok igényelnek-e törvényhatósági jóváhagyást és mennyiben vonhatók az 1886. évi XXII. t. cz. 24 §-a 9 pontja alá — hivatali elődöm 1890. évi február hó 8-án 3448 sz. a. kibocsátott körrendeletével kijelentelte, miszerint a szóban levő szerződések és községi határozatoknak törvényhatósági jóváhagyás alá terjesztésétől azon egy alkalomra eltekint, egyszersmind azonban megjegyezte, hogy az e részben követendő egyöntetű eljárás szabályozása iránt az altala egyidejűleg folyamatba tett tárgyalások eredményéhez kepest pótlólag fog intézkedés tétetni. Minthogy az idézett rendelet kibocsátása óta ez irányban több törvényhatóság kért utasítást és az iránt is több oldalról merült fel kérdés, vájjon a községek által a kincstártól megszerzett szóban levő jogosítványok hasznosítása iránt létesített kezelési, illetőleg alvállalati ügyletek mennyiben vonhatók a községi törvény 24 6) pontjának határozmányai alá? az e téren fenforgó kételyek eloszlatása tekintetéből a törvényhatóságot a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a következőkről kívántam értesíteni. A mi a községek által a kincstárral kötött szerződéseket illeti, mindenek előtt megjegyzem, miszerint hivatali elődöm 1890. évi február hó 8-án 3448 sz. a. kelt körrendeletének kibocsátása óta lényeges változások jöttek közbe. Ugyanis megalkottatott az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. XXXV. és XXXVI. t.-czikkek módosításáról szóló 1892. XV. t.-cz. melynek 1 §-a szerint a bor és sör italmérési adó eddigi alakjában megszüntettetett és a bor és sör fogyasztási adóval egyesittetett. Az idézett t.-cz. 4 g-ának rendelkezése szerint pedig a bor és sör italadók fizetése iránti kötelezettségre, ezen adónak biztosítására és beszedésére a bor illetőleg sör fogyasztási adóra nézve fennálló törvényes határozmányok terjeszteltek ki. Ugyancsak a szóban levő törvény 8 szakasza a szesz italmérési adót továbbra is meghagyta ugyan, de erre nézve is a bor és sör italadók tekintetében előirt szabályokat mondotta ki érvényeseknek. Végül a 10 §-ban az 1888. XXXV. t.-cz. 56 §-át odamódositotta, miszerint a kincstár jövőre nem az összes, hanem csakis a szeszilalmérési jogosultság gyakorlását van jogosítva és pedig csak az 1895. év végéig a községeknek bérbe adni. Az előadottakból tehát világosan kitűnik miszerint az időközben érvénybe lépett törvény a bor és sör, sőt a nem kizárólagos alapon gyakorolt szeszmérés utáni adók biztosítását és beszedését is az általános ital fogyasztási adókkal azon egy szempont alá foglalta. Már pedig a fogyasztási adókra nézve hivatali elődöm egy Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegyében felmerült concret eset alkalmából a nevezeti vármegye közönségéhez 1880. évi február hó 21-én 50952 sz. a. kibocsátott rendeletében a már akkor évtizedek óta fennállott gyakorlattal egyezőleg kimondotta, miszerint az e tekintetben a községek és kincstár között keletkezett megváltási szerződések, mint a melyek csakis a/, állami adók^ biztosításának és beszedésének bizonyos módját képezik, a községek szempontjából a községi törvénynek a terhes szerződések törvényhatósági megerősítését érintő rendelkezése alá nem tartoznak, hanem hogy azok a törvényes