Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-25 / 12. szám

A vármegye részvéte. Rendkívüli közgyűlés. Kállay András főispán úr őméltósága Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságát e hó '2 4-dikén déli 12 órára rendkívüli közgyűlésre hitta össze. A rendkívüli közgyűlés egyedüli tárgya, mint az lapunk e hó 22-diki rendkívüli száma jelenté „Kossuth Lajos hazánk nagy fia f. hó '20-án történt elhunyta alkalmából teendő intézkedés" volt. A részvét, a nemzeti gyász, melyet mindannyian érezünk, impozáns módon nyilvánult a közgyűlésen. A vármegyei székház közgyűlési terme szorongásig megtelt a bizottmány tagjaival, s tömve volt a karzat is, nagy részben előkelő hölgyközönséggel. Ünnepies mely csendben nyitot'a meg a közgyűlést a főispán. , „Ez a mélységes csendesség, — monda a íoispan úr röv'id megnyitó beszédében — amelylyel a bizottmány tagjai itt most fogadnak, a részvétnek és fájdalomnak olyan demonstrációja, mely kifejezi e közgyűlés összehívásának szomorú alkalmát." A főispán úr őméltósága ezután igy folytatta beszédét: Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Mielőtt a mai rendkívüli közgyűlés szomorú gyászkeretbe íilő napirendjét bejelenteném, szabadjon a mai közgyűlésnek szokatlan összehívási módjára nézve előterjesztenem, miszerint cz alkalommal a tőrvény és szabályrendeletben előirt eljárás a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt bet irtható nem volt, és szabadjon ebből kifolyólag a t. közgyűlést kérnem, hogy a követett eljárást ezen indokból helyeselni méltóztassék. (Helyeslés.) Tekintetes törvényhatósági közgyűlés ! Sajnos, nem egyszer volt már alkalmam e helyen megemlékezni egyes jelesekről, kik itt hagyva hazát, megyét társadalmat, szerető családot, melyeknek oszlopai, rég megszokott alakjai, hasznos tagjai és gondozói valának, elköltöztek oda, honnan visszatérés nincs többé! kisérve részvétünk és hálánk, megörökítve érdemeiknek elismerése és ez elismerésünk jegyzőkönyvbe való igtatása által. S ha e szomorú kötelesség teljesítése minden körülmények között lelki gyötrelemmel jár, s ha szivüuk vérzik akkor is, midőn a társadilom bithasznos, de igénytelen napszámosainak soraiban hézagok támadnak, megmérhetlen fájdalom tölti el keblünket, a honfiúi bánatnak talán soha nem érzett mérve kell, hogy áthassa egész valónkat, midőn annak elhunytáról (a közgyűlés tagjai felállatlak) kell itt megemlékeznem, tisztelt közgyűlés, ki hazájának mindenkor dicsősége volt, ki a nemzetnek élt s ki a nemzetért szenvedett utolsó lehelletéig; inidő i e helyről most már konstatálnom kell, h )gy hazánk nagy fia, Magyarország volt kormányzója: Kossuth Lvjos nincs többé. Meghalt önkéntes száműzetésben, Olaszhonban, Turiu városában, a folyó hó 20-dikán éjjeli 10 óra 55 perczkor. ' S már most mondják meg önök nékem, hogy minő szavakba öntsem én érzelmeinket; honnan v 'gyek e nagy halott elévülhetlen érdemeihez, egy tgész nemzet gyászához méltó szavakat! Egy 1848. szeptember 7-én kelt levelében a tiszafüredi dologról igy nyilatkozik Kossuth: ,Ami . . . azon nézetét illeti, miként én hibáztam, hogy Görgeyt Tisza Füreden agyon nem lövettem, ez természetesen annyit teszen, hogy haditörvényszék elé kellett volna őt állítanom, tehát seregét tőle elvennem; erre csak az a megjegyzésem van, hogy tájékoztam magamat seregének szelleme felől (Guyon hadosztályát kivéve, mely ügyes számítással távolba, a hídfő őrzésére volt kirendelve), jelenlétemben egytől-egyig kihallgattam a hadügyminiszter által a tiszteket, s azon meggyőződésre jutottam, hogy ha én Görgeynek a kardját elvé tetem, harezra került volna a dolog saját seregeink különböző csapatai közt, — a legkevesebb, a mi történik, az lett volna, hogy Görgey seregéuek három negyed része szétbomlik. Kevesen voltunk, ellenségünk sok, s a sok ellenséggel szemben állottunk. Olyannak itél e az akkori helyzetet, hogy én nem követek el bűnt a haza ellen, ha katonai lázadást provokálok? Ez bizonyos halála volt volna a házának. Azt tennem nem volt szabad. Én Gör geyt csak a nagyravágyás gyarlóságában szenvedőnek gondoltam; — abban kerestem büuös áskálódásainak indokát, s azon nézetből indulva ki, hogy ez csak ellenem, 8 nem a haza ellen van intézve, azt hittem, hogy ha nagyravágyása kielégíttetik, helyt állt magáért a haza mellett; megmondtam neki, hogyha nagyravágyást érez, mondja meg nekem, ón kielégítem, — migam csinálok neki pártot, s a párt, melyet ón csinálok, nagy lesz, — a nemzet lesz. Az ősziuteségnek minden látszatával szabadkozott. A hiba nem ott volt, ahol . . . keresi, hanem ott, hogy én nem voltam katona, nem állhattam magam a sereg élére, mert ha teszem, az osztrákos reminiscentiákkal gaturált főtisztek nagy része demissióját vette volna. Bajos dolog ám az ón helyzetemről másnak ítélni, akinek az egészet a maga összefüggésében átnézni nem lehet módjában. April tizennegyedike. A magyar szabadságharcz delelő poatjára érkezett • A hareztéri diadalok következtében a debreczeni kormány belátta, hogy választ kell adnia a márczius 5-ik; NYIBVIDÉ K." Fellebbentsem-e avatatlan kezekkel a történelmi multat, melynek majd egyegész századon át a volt személyesitője; a szemfedőt, mely eltakarja egy nagy szellem porhüvélyét: a szemfedőt, mely kell, hogy e szent pillanatban elfelejtesse a politikai ellentéteket; mely azonban sohasem fogja elfeledtetni a magyar nemzettel a nagy halott érdemeit Honnan vegyem én az önök gyászához méltó szavakat, midőn olyanok sem a honfiúi ragaszkodás, sem az örök hála, sem a pietás-szerü kegyelet szótárában nem találhatók! Nem! ne követeljenek olyat tőlem, mihez erőm csekély, de örökítse meg e törvényhatósági közgyűlés Kossuth Lajosnak emlékét hozandó határozatában a következő javaslatok elfogadásával. A közgyűlés e javaslatok egyhangú'elfogadásával a következő határozatot hozta: 1-ször: hogy Kossuth Lajos elhunyta feletti mély fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést és részvétéről az elhunyt családját részvétiraton értesiti. 2-or: Kossuth Ly'os a nemzet hallottja; mint ilyen állami költségén h %za szállittassék és eltemettessék. 3-szor: A vármegye közönsége azon óhajának ad kifejezést, hogy a kormány tagjai a temetési szertartáson hivatalosan résztvegyenek, s a magyar állam nevében az elhunyt ravatalára koszorút helvezzenek, 4-szer: A magyal országgyűlés képviselőházához feliratot intés, h ~)gy Kossuth Lajos érdemeit egyelőre jegyzőkönyvbe iktassa. 5. Hogy a megye székházán kitűzött gyászlobogó mindaddig jelezze Szabolcsvármegyének gyászát, míg Kossuth Lajos hamvai m igyar földben nem nyugosznak. 0. Kossuth Lajos elévülhetlen érdemei a törvényhatóság jegyzökönyvébe iktattatnak. 7. A törvényhatóság Gancsy Albert, Kállay Leopold és dr. Meskó László országos képviselőket és megyei bizottsági tagokat bizza meg azzal, hogy a Turinban végbemenő gyászszertartáson Szabolcs vármegye törvényhatóságát képviseljék, a törvényhatóság nevében H gyászoló családnak a törvényhatóság részvétét kifejezzék s a nagy halott koporsójára a törvényhatóság nevében koszorút tegyenek le. 8. A Budapesten megtartandó te netke zési gyászszertartáson Szabolcsvármegye törvényhatósága egy 100 tagu küldöttséggel képviselteti magát. 9. A Budapesten felállítandó Kossuth Lajos emlékszoborra megyeszerte gyűjtést rendez; Szabolcsvármegye törvényhatósága pedig ezen szobor költségeihez 1000 frttal oktioyált osztrák alkotmáuyra, mely, mint emiitettük, a magyar alkotmíny eltörlését ós Magyarországnak az összbirodalom kötelékébe bevouását invalválta. Kossu'h Lijos az osztrák oktroyált alkotmányra a függetlenségi nyilatkozattal felelt. A függetlenségi nyilatkozat kikiáltása leintett korai, taláu elhainarko dott, de semmi esetre sem helyteleníthető. E merész és elhatározó lépésre az oiztrák kamaiilla kényszeritette a magyar nemzetet. Az ország függetlenségének kikiál tása csak visszatorlás volt. Ismétlem, lehetett e lépés elhamarkodott, de a nemzeti becsület megkövetelte, hogy ha az uralkodóház a százados szerződ iseket fosz lányokká tépte, s ezzel kimondta, hogy a történelmi 8 alkotmányos Magyarország többé nem létezik, a migyar nemzet viszont azt jelentse ki, hogy az élni kívánó Magyarország a dynastiát többé uralkodójának el nem ismerheti. Ez volt véleménye ez ügyről annak a férfiúnak is, a ki csinálta az ápril 14 iki nyilatkozatot, — de annak genesisét meg nem irta, vagy legalább annak története eddig nyilvánosságra nem jutott, ugyancsak ő tőle szerezte meg e sorok írója az alábbi adatokat is, melyek sok tekintetben egész más színben tüntetik fel a nem zet akkori közérzületét, mint a hivatalos irók eddig feltüntetni akarták Tény az, hogy a gödöllői csata után Kossu h Lijos Görgey Arthur, Klapka György, Aulich Lijis ós Damjanich János jelenlétébeu felhozta, hogy a nemzetnek kell valamit tenni a inárcz. 5 iki oktroyált alkotmány közzététele folytán. Tény, hogy megbeszélték a függetlenségi nyilatkozat kikiáltásának eszméjét, s abba ugy Klapka, mint Aulich és Dimjanich belenyugodtak, Görgey pedig hátával a kandallóuak támaszkodva hallgatott, s Kossuth terve ellen nem szólalt fel, nem tett semmi kifogást. — Klapka ez értekezletről annyit jegyez fel, „hogy ha Görgey kifejtette volna ellenkező nézetét, akkor ők képesek lettek volna Kossuthot rávenni, hogy e szándékától elálljon.' Előleges megállapodás következtében ezt a nagy horderejű jivaslatot Kossuth Lijosnak, a honvédelmi bizottmány elnökének kellett megtenni ápr. 14-én a képviselőház ülésében, mely, hogy a folytonos, a nemzet életében határkövet kép3ző lépás bizonyos ünnepójáiul hozzá s a vármegye alispánját oda utasítja, hogy ezen összeg fedezése iránt a legközelebbi törvényhatósági közgyűléshez előterjesztést tegyen. 10. Megkeresi a megyebeli egyházhatóságokat, hogy a gyászszertartás napján, s az azt követő napon a megye mindeti községeinek templomaiban gyász isteni tisztelet tartassék, s a népiskolákban Kossuth Lajos emlékét méltató előadások tartassanak. 11. Felhatalmazza, illetve megbízza a közgyűlés az elnökséget, hogy a már emlékezetes gyűlés gyászkeretbe foglalt jegyzökönyvének a törvényhatósági közgyűlés mindén tagja s a szomszéd törvényhatóságok részére leendő megküldetése iránt intézkedjék; intézkedjék egyúttal a vármegyének a megnevezett küldöttség általi képviseltetése érdekében is, s intézkedéseiről a küldöttségi tagokat idejekorán értesítse. 12. Megnyugvással veszi tudomásul a vármegye közönsége v megye főispánjának azon jelentését, hogy a vármegye alispánja a Kossuth szoborra már is 1000 frtot meghaladó\összeget gyűjtött. Dr. Heumann Ignácz indítványára elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Turin város hatóságához, a Kossuth és családja iránt tanúsított vendégszeretetért köszönőirat intéztessék. Onody Géza indítványa folytán pedig kimondatott, h >gy a főispán úr őméltósága megnyitó beszéde egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtattassék. Kovács István indítványára a közgyűlés elismerését fejezte ki a közgyűlés ajfóispánnak Nyíregyháza város részvéte. Impozáns módon adott kifejezést Nyiregyháza város képviselő testülete Kossuth Lajos halála fölötti fájdalmának. A polgármester f. hó 21-én d. u. 3 órára hivta egybe a rendkívüli képviseleti közgyűlést, melynek egyetlen tárgyát Kossuth Lajos temetése alkalmával a város részéről teendő intézkedések képezték. A képviseleti tagok szokatlan nagy számban jelentek meg a közgyűlésen, melyet Bencs László polgármester kevéssel 3 óra után emelkedett hangú szép beszédben nyitott meg. Beszédét, melyet a képviseleti tagok állva hallgattak végig, a polgármester csaknem zokogva mondotta el, méltatva a nemzet nagy hallotja, városunk díszpolgárának érdemeit. Ezután Májerszky Béla főjegyző adta elő, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehivása előtt szükségesnek mutatkozott intézkedéseket egy szűkebb körű néhány képviseleti tagból álló bizottsággal intézték el. És pedig részvét-sürgönyt intéztek az elhunyt családjához Turinba, megbízták Beniczky Miksa Nyiregyháza város országgyűlési képviselőjét, hogy Turinban koszorút helyezzen a ravatalra; de mivel a képviselő úr itthon időzik, erre sürgöny által lett felkérve dr. Meskó László békési képviselő városunk szülötte, ki a megbízatás elfogadását sürgönyileg tudatta. Továbbá, hogy gyászjelentések lyes mezbe öltöztessék, a debreczeni ref. templomban tartatott meg. Kossuth Lajost viharos óljenzéssel üdvözölte megjelenésekor a templomot szorongásig megtöltött néptömeg, s Kossuth mindjárt az ülés megnyitása után szót emelt, hogy terjedelmes gyújtó ós ismételt tetszésnyilatkozatok által félbeszakított beszédében legelőbb is kiemelje a sikereket, melyeket a magyar fegyverek a különböző hareztéreken kivívtak s abból azt a konvencziát vonja le, hogy most már elérkezett a pillanat, hogy Ausztriával leszámoljunk s megadjuk Magyarországnak azt a függetlenséget ós önállóságot, melyre történelménél fogva igényt tarthat s melyet hadseregeink dicső tettei által kiérdemelt. Ezután a uemzet nevében a következő indítványt tette : 1. Magyarország a vele törvényesen egyesült erdélyi fejedelemséggel 8 a hozzátartozó részekkel, országgal és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független, részeiben oszthatlan és területi épségében sérthetetlen európai állammá nyilvánittatik; 2. az eddigi uralkodó esalád száműzetik; 3. midőn a magyar nemzet érintetlenül fennálló természeti jogai folytán mint öaálló, független állam lép be az európai államcsaládba, egyúttal kijelenti, hogy a többi államokkal szemben, ha saját jogai meg nem sértetnek, békében és barátságosan élni, különösen ama népekkel, melyek egykor velünk egy államfő alatt éltek, valamint a szomszéd török birodalommal és az olasz államokkal jó szomszédi viszonyt fentarlani, abban folyvást élni s a kölcsönös érdekek alapján barátságos összeköttetésbe lépui szilárd elhatározása ; 4. a jövő kormányzási rendszert minden részleteiben a nemzetgyűlés állapítja meg; addig azonban, míg ez sarkalatos elvek alapján létrejön, az ország egész kiterjedésében egy kormányelnök és az oldala mellett álló minisztérium által fog kormányoztatni saját és az általa kinevezett miniszterek személyes felelőssége mellett. Az ezen határozatban foglalt alapelvek fogalmazásával egy 3 tagu választmány bizatik meg. Kossuth Lajost nagyfontosságú indítványainak megtétele után hosszintartó éljen kiáltással üdvözölte az egész közönség. Az országgyűlés egyhangúlag maFolytatása a m«ll4lcft»t«*