Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-22 / Rendkívüli kiadás

XV. évfolyam. Rendkívüli kiadás. Nyíregyháza, 1894. márczius 22. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A } aI> szellemi részét képező küldemények, - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Hirdetési dijak: Bérmentetlen levelek csak ismert kezektői j iogaatatnafc el. Kincstári bélyejdij fejében, minden egy«. hir A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. illető költségére küldetnek vissza. A nyilt-téri közlemények dija soronkint S0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamiut Németország és Sveicz fővá.osaibau is Dorn & Comp. által Hamburgban. 171. f. i. Szabolcsvármegye főispánjától 189Í7 Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége az alább köz­lött tárgy elintézése végett Nyíregyházán a vár­megyeház nagytér nében fo'yó év mál'CZÍUS lló 24-én délelőtt 12 órakor rendkívüli köz­gyűlést fog tartani, melyre a t. bizottság tag­jai meghívatnak. Nyíregyházán, 1894. márczius hó 22. Tárgys Kossuth Lajos hazánk nagy fia f. hó 20-án történt elhunyta alkalmából teendő intézkedések. Kállay András, főispán. 172. f. i. Szabolcsvármegye főispánjától. 1894. Az állandó választmány t. tag* jainak. Szabolcsvármegye állandó választmányának, Kossuth Lajos hazánk nagy fia elhunyta alkal­mából teendő törvényhatósági intézkedések elő­készítése végett, folyó lió 24-én d. e. 11 óra­kor Nyíregyházán, a vármegyeház kistermében tartandó ülésére a választmány t. tagjait ezen­nel megbivom. Nyíregyházán, 1894. márczius hó 22. Kállay András, főispán. A nemzet gyásza. Ahol csak emberek együtt laknak e hazában, ahány falu, város: mindenütt zúgnak a harangok s lengnek a gyász­lobogók. Az igazi nemzeti gyász ez! Nemzeti gyász, amilyen még nem volt Magyarországon! De hát, van-e gyász elég sötét, mely a nemzet fájdalmát kifejezze!? Van-e könyünk elég, hogy az ő kimúlását megsirassuk! ? Van-e elég virága erdőnek, mező­nek, az ő ravatalára!? amelyre az egész nemzet teszi le koszorúit! Eljut-e hozzá hangja harangok zú­gásának ? Meglátja-e a nemzeti gyász lobo­gását ? Megérzi-e illatját ezernyi koszorú virágainak, amiket mind az édes hazai föld termett!? Hogyne hallaná, hogyne látná, hogy ne erezne: Kossuth Lajos ravatalánál az egész magyar nemzet ott virraszt s lelkét, a megdicsőültet, a halhatatlant, ahogy az égbe szállt, útjában oda a magyar nemzet fájó sóhaja kisérte. Zúgjanak a harangok s lengjenek a gyászlobogók! Gyász van a magyar földön mindenütt, kunyhókban és pa­lotákban. Kossuth halt meg, legnagyobb és az idők rendje szerint utolsó apostola a magyar nemzeti szabadságnak! Siratja őt mindenki és gyászolja aki magyar. A turini ravatalnál az egész nemzet, szívben, lélekben ott imádkozik! * * * Vármegyénk közönsége a főispán úr őmél­tósága által szombaton délelőttre, e hó 24-di­kére összehívott rendkívüli közgyűlésen fog Kossuth Lajos halála fölött érzett mély fájdal­mának és részvétének kifejezést adui. A teendő intézkedések és hozaudó határozatok iránt semminemű előleges informáczióink és értesü­léseink nincsenek. Kossuth Lajos halálát a főispán úr őmél­tósága fogja a közgyűlésnek bejelenteni s a közgyűlés által hozandó határozatok és elren delendő intézkedések a főispán úr előterjeszté­sei s az esetleges indítványok alapján fognak effektuáltatni. Kossuth Lajos nagy nemzeti alkotásai kö­zött, melyekkel nemzetünk jövendő fejlődésé­nek alapjait a 48-diki törvények által talán századokra lerakta, a régi vármegyei rendszer uek a parlamentáris alkotmányba beillesztése, ahhoz való formálása — foutossága szerint az elsők között van. Hogy abban a nagy átalakulásban, mely a magyar nemzet közéletében 1848-ban bekövet­kezett, az uj idők uj eszméi, a régi Magyar­orszag közéletének eme, hogy igy mondjuk ke­retét, el uem söpörték: Kossuth Lajossé az érdem. Kossuthé, aki — ha egyéniségét, törekvé­seit tisztán és egyedül a magyar nemzet tö­rekvéseinek szentpoutjai szerint mérlegeljük, a legkonzervatívabb magyar államférfiú volt A mai vármegye, csonkaságában, megnyir­báltságában is, ahogy megmaradt és hogy igy is megmaradt, annak az ősi magyar forrásból fakadt és táplált politikáuak köszöni lételét, melynek Kossuth Lajos a m igyar történelem­ben legnagyobb és legpregnánsabb képviselője. Volt! Es ennek a „volt" szónak a keservessége bizonyára benne lesz mind ama határozatok­ban, amiket Szabolcsvármegye közönsége a szom­bati rendkívüli közgyűlésen meg fog hozni az­iránt, hogy ami fájdalmat, bánatot részvétet Kossuth Lajos halála miatt minden a mi ezen a földön magyar — érez: ezekben a határoza­tokban pregnansau jut kifejezésre A főispán úrnak nagy köszönettel tarto­zunk, hogy az alkalmat, nemzeti gyászunk e jelentős kijelentésére," épan ő adta meg. Nyíregyháza gyásza. Bencs László polgármester mint azt lapunk tegnapi rendkívüli száma jelenté, 21-dikén d. u. 5 órára érte­kezletre liivta össze a képviselet több tagját. Az értekezlet miután előbb Sesztay Károly indít­ványára köszönetét fejezte ki a polgármester iránt, hogy az általános nemzeti gyászban való osztakozás érzésének kifejezésére Nyíregyháza város polgárainak is alkalmat adott, elhatározta, hogy Kossuth családjához részvét irat intéztessék, táv­irati uton; Nyíregyháza város közönsége nevében koszorú he­lyeztessék Kossuth Lajos ravatalára; hivassék föl a város polgársága az általános gyász kifejezésére, nevezetesen, hogy gyászlobogók tűzessenek a házakra s hogy gyászfátyolt viseljünk. A Kossuth családjához intézett távirat így szól: Mély megdöbbenéssel fogadtuk hazánk legnagyobb fiának, Kossulli Lajosnak idegenben történt halálát. Igaz fájdalommal osztozunk nemzetünk gyászában s vesztes­ségünk érzetét fokozza az a tény, hogy a nagy halott­ban városunk díszpolgárát is vesztette. Fogadja a lesújtott család egyhangú és őszinte részvétünk kifejezését. Nyíregyháza közönsége nevében. Bencs László, polgármester. A város gyászjelentése a következő : Nyíregyháza város képviselőtestülete nevében haza­fiúi mély fájdalommal értesítjük a város közönségét, hogy Kossuth. Lajos hazánk legnagyobb fia, városunk díszpolgára f. évi már­czius 20-án, este 10 órakor, Turinban meghalt. Kelt Nyíregyházán, 1894. márczius 21. Bencs László. Májerszky Béla. A város polgáraihoz intézett fölhívás a következő: Polgártársak! A nemzetnek nagy gyásza van, Kossuth Lajos meghalt. Az ország törvényhozó testülete az általános gyász iránt intézkedni fog. Míg ez megtörténik, adjunk mély fáj­dalmunknak külsőleg is kifejezést. Tüzzünk ki házainkra gyászlobogót; viseljünk gyászfátyolt. Legyen méltó kegyeletünk a nagy halotthoz! Nyíregyháza, 1894. márczius 21. Bencs László, polgármester. Nyíregyháza város koszorúját, — minthogy a vá­ros orsz. képviselője Beniczky Miksa ma itthon időzik, a város közönsége nevében és megbízásából dr. Metkó László fogja letenni Turinban Kossuth ravatalára. A ma, pénteken délután 5 órakor tartott értekez­let utasította a polgármestert, hogy szombat délután 3 órára a városi képviselő testületet hivja össze. A képviselő testület e gyűlésének, — az idáig tett intézkedések jóváhagyó tudomásulvételén kivül — fel­adata lesz, hogy a nemzeti gyászban való részvételét enunciálja; kifejezője legyen a fájdalomnak, mit a város min­den polgára Kossuth Lajos halála miatt érez; tolmácsolja a veszteséget, mely Nyíregyháza váro­sát — a nagy nemzeti veszteségen kivül — díszpolgárá­nak : Kossulli Lajosnak elhunyta által érte. A szombaton délután tartandó képviseleti gyűlésen teendő javaslatok megállapítására, és előterjesztésére, Bencs László polgármester elnöklete alatt, a főjegyző, t. ügyész, rendőrkapitány, Somogyi Gyula és Szesztay Károly urak­ból álló küldöttséget bizott meg az értekezlet.

Next

/
Thumbnails
Contents