Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-18 / 11. szám

NTIBVIDE K". 2741. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. I®

9

4Á járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza varos polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Eperjeske községben Jármy Imre ottani lakos kárára egy db szarvasmarha lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1894. márczius 2. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 2594. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Tímár községben Spák József timári lakos kárára 3 db lova a folyó hó 19-én rühkór miatt zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. február hó 28-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 2722. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Ny.-Bátor községben Baracsi István ottani lakos kárára egy db szarvasmarha a f. é. február hó 22-én lépfenében elhullott, s ez okból a nevezett udvara és az ott elhelyezve lévő összes állatállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. évi márczius 2. Miklós László, kir. tanácsos, aliipán. 3127. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Nyiregyháza városhoz tartozó .Hosszúhát" tanyán Révész Miklós ottani lakos kárára égy db ló folyó hó 5-én lépfenében elhullott, ez okból a nevezett tulajdonát képező két db szarvasmarha zár alá helyeztetett. ( Nyíregyházán, 1894. márczius 9-én. Siklós László, kir. tanácsos, alispán. 3222. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Nyiregyháza városban f. hó 5-én tartott hetivásáron Szilágyi András h.-böszörményi lakos egy db lova rühkór miatt letartóztattatott s f. hó 8-án tulajdonosa beleegyezésével kiirtatott. Nyíregyházán, 1894. márczius 11-én. Siklós László, kir. tanácsos, alispán. 2851. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi január hó 4-én kelt 67. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kis-Várda községben Reismann Imre ottani lakos kárára rühkór miatt elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1894. márczius 9-én. Siklós László, kir. tanácsos, alispán. 2547

. K._ 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi január hó 29-én kelt 1248. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Gsobaj községben felmerült rühkór betegülési esetek folytán elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1894. márczius 9-én. Siklón László, kir. tanácsos, alispán. 2297 K -—Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva az 1893. évi október hó 19-én kel

1 11964. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy az Oros községhez tartozó u. n. „Világos* tanyán előfordult veszettségi eset folytán elrendelt zár feloldatott. Nyiregyháza, 1894. márczius 8. Siklós László, kir. tanácsos, alispán. ,A NYÍRV1DEK TÁRCZÁJA* Kossuth beteg! . . . — 1894. márczius 15. — Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! . . . Ki ünnepel ma gondtalan ? Ki ül ma lelkes ünnepet? Ki látja még a szép napot Komor, sötét felhők felett? Felleg borúi, villáma van, S villáma ha közénk csapott — Eldörgi izörnyü szózatát: Gyászoljatok, sirassatok!! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! . . . Kossuth Lajos! Mi volt e név Már szinte két öltő előtt, Magában egyesítve fényt, Elszánt kebelt, szent tetterőt! Egy sóhaj, mely bilincsen át Bejárta az egész hazát, Egy fölkiáltás, melyre hős Vitéz karok oltalmazák !! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! . . . És mint a láng, és mint a tűz, Mely lelkesít, mely harczra tűz : Szól — és a nemzet ébredez, Küzd — s istenek küzdelme ez! Úgy int a fény, úgy hív a nap: Magyar, te is lehetsz szabad, Gsak rázd le kínos lánczaid — S ne félj, az isten megsegít!! Kas/in ói élet. A modern városi ember életének egy jelentékeny részét kaszinóban tölti el. Megjelenik pnitosan, a maga szokott idejében a kaszinóban s azt hiszi, hogy itt, érintkezve a többi uri emberrel, immár benne van a társadalmi életben. De hát mi is vonzza az embert ahhez, hogy életének egy nagy és becses részét elvonja a családi körtől és odavonszolja mathematikailag meghatározott időközökben egy füstös, unalmas terembe, a megszokott kártya asztalhoz s magára erőszakolja mindannyiszor azt a tudatot, hogy ez mulatság, szórakozás és hogy e nélkül létezni sem lehet. Kaszinóinkban nincs társadalmi élet. Nem találjuk meg a hasonszellemü emberek társaságát, kik egymás között szívesen töltik el az időt, s szellemi érintkezés, eszmecsere s kedélyes társalgás által szellemi üdülést szereznek. Messze, messze, egy elrejtett zugban megalakul egy szerény olvasókör, a gubás és kékbeli emberek körülülik a nagy asztalt s aztán a képes újságból böngésznek ki politikát, időt, jó termést, no meg talán egy kis lelkesedést is a nemzeti eszmékért. AZ a kis olvasókör ott a rejtett zugban ezerszer nagyobb társadalmi életet tükröz vissza, miut a mi városaink bármiféle rendű és rangú kaszinói. A kaszinók a társadalmi kasztok melegágyai. Van uri és polgári kaszinó, a tagsági feltételek legsajátságosabb változatosságával. Az egyik örökre és összehozhatlanul van elszigetelve a másiktól s ezeknek a kaszinóknak a társasága az életben is el van választva egymástól. A kaszinók nevelik és fejlesztik a p ilitikai kasztrendszert is. A pírt szempint, mint minden hová, úgy ide is befészkeli magát. — E; lesznek ellenzéki és kormánypírti kaszinóink. Nyíregyházán, hála istennek, társas köreinknek ily értelemben való szétválasztása még nem jött létre. Azután jön a vallás kasztja — A zsidó érez valamit, ami nem tetszik neki, ami sérti s megalakítja a maga izolált kaszinóját. Vau már rá pílda elég. S nem lehetetlen, hogy egy alkalmas p 'rczben elérkezünk a felekezeti kaszinók alakításának kérdéséhez. Hát hová lesz ebből a szétdirabolt társadalomból az igazi, lüktető élet: az az élet, mely közős czélokért, közös eszmékért küzd, alkot, gyarapit ?! Füst. Seuimi. Mert kaszinóinkban nincs társadalmi élet. Az egyik teremt arisztokrata gondolkodást, mely nem enged összeköttetést egyik és másik kaszt között. A másik pedig neveli a burgert; azt a burgert, kit — szűk körben mozogván — e szűk körön kivül nem érdekel semmi; azt a burgert, kit megrögzött előítélet és helyhezkötöttség tart lenyűgözve. Minek emelünk egymás közé válaszfalakat? Csodás jelenség valóban, de az 1848 diki márczius nagy eszméinek ragyogásán keresztül is úgy tetszik, mintha minden ember abban fáradna, hogy minő czimen, minő jelszó alatt alakithatna egy uj társadalmi kört, mely elkülönítve álljon a Borúi az ég. remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! Kossuth Lajos! Mi lett e név A bosszuló önkény alatt, Midőn a hosszú éjszakán Föl nem derülhetett a nap! Egy biztató szó messziről A szenvedések tengerén, A teljesülni várt ige, Magában minden hit, remény ! ! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossulh beteg! És mint az álom, messze száll A röghöz sújtó csüggedés, Próféta szól, kit nemzetünk Imádkozó lelkébe vés : Lesz még igazság, bízva várd Az érdemelt, boldog jövőt, Meghajlott már a félvilág E nagy, hatalmas n»p előtt!! Borúi az ég, remegjetek — Kö/.elg a gyász: Kossuth beteir ! Kossuth Lajos! Mi most e név, Már szinte két öltő után ? Elmúlt idők kisértele? Vagy elfelejtett név csupán? . . Mutass reá történelem, Mutass reá szabad hazám — Mondd, hogy magasztos álmai Ma teljesülnek igazán !! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg ! Ne sírj, ne sírj, Kossuth Lajos ! Nagy lelkedet ne törje meg, Hogy a kik zászlód hordozák, Ma zászlód ellen küzdenek! többitől; mintha miuden ember a szétválasztó, az elkülöuitő eszméket és okokat kutatná. Ha ugy egyszer csak felébredne a társadalom a visszás állapot tudatára, s ha ugy egyszer csak minden ember azt keresné, azt kutatná, ami őket összehozza, egyesítse! . . . Vajha a kaszinók az egészséges közszellem fejlesztőivé s a társadalmi élet gyúpoatjává válnának ! A vármegye területi épsége. Szabolcsvármegye a mi megyénk nagy és szép múlttal bír, egyike a legnagyobb, legnépesebb és leg gazdagabb megyéknek. A történet igazolj*, mikép — a nagy magyar alföld keleti szélén, a hegyvidék aljában feküdvén — a hadakozó felek gyakorta mérték itt össze fegyvereiket, hagyva migok utáu mérhetleu pusztítást, elképjelhetlen rombolást, — de a megye mindig ott volt, a hol a szabadságért küzdöttek, ott volt, ahol az igazi hazaszeretet lángolt, fili nemcsak a megyének, de az országnak is lettek nagy fitivá, aratták a babért a harcímezőu, a zöld asztalnál egyaránt. A nép maga józiu életű, egyenes észjárású, s valódi okossága akkor sem hagyta el, midőn a falsőbb réteg egy része elfogódott, a törvénynek engedelmeske dik, annak,, igazságában bízik, feljebbvalóit tiszteli, és abban őszinte j) akaratot feltételez, a szellemi képzettség előtt meghijük, ós szép szerével — meg jó inlulattal régi megszokottságából könnyen vihető előre. A vármegye fóldji gazdig, termékeny és minden falu minden jóra való szorgtltnis fiit képes eltartani, uyujtváu neki bőséges, jő és szép fehér kenyeret, — a megélhetés gondjii Amerikába való váudorlásra, idegenben földmunka keresésre, takarás-vállalásra nem késztetnek senkit, — minthogy padig az ősi földet a kultura 200.000 holddal megszaporította, létesítvén a Tisza szabályozását, a Nyírvizek lecsapolását, biztosítva vagyunk, hogy bt mágannyian leszünk is, mint mt, akkor is megélünk, könnyen ós urasan. Tehát nemcsak mi, kiket a gyermeki kegyelet és az ösztönszerű szeretet fűs ide, de még az idegen ii, há csak van embersége bevallani, ha csak van szeme és megadatott neki a kellő látási és felismerő képesség, hogy a viszonyokból kivehesse az egészséges alapokon fejlődő, ha lassú is, de folytonos gyarapodást, kénytelen bevallani, hogy közállapotaink működési és gazdasági viszonyaink rendezettek, és az alapfeltételek a fokozódó haladásra minden iránybau alkalmas talajjil bírnak. A mi magát a közigazgatást illeti, az azon a színvonalon áll, a mely a megye fejlődésének általában megfelel, az utóbbi években rohimoian mentünk előre, a haladás itt is szembeszökő, főleg azon szigorú pontosság, azon előre látás és gondosságnál fogva, a mely nem csupán a felülről jövő, kitűnő vezetés impressiój* alatt létesül, de azon egyéni kiváló tulajdonoknál fogva is, a melyek a jelenlegi kormányzó tisztviselőt, s hozzá méltó társát, jellemzik, és minthogy a régi átalakulásokból fenmaradt nehézségek nálunk ismeretlenek, nemzetiségi és felekezeti súrlódások nincsenek, de ha léteznének is, a felvilágosodott és öntudatos vezetés mellett tért nem nyerhetnének, közigazgatásunk állapotának a jelen keretén belül való fejlő lése és színvonalának emelkedése azért is biztos, mert az összes tevékenység, nem akadályok elhárítása, de a magasra tűzött ciél elérésére fordittathatik. A megyei közigazgatás egyik lényeges gondja a megye területi épségének biztosítása. A mint a gondos ós jó apa gyermekeit buzdítja az egymás iránti szeretetre, a mint azokat a testvéri összetartásra tanitji ós szoktatja, ugy kell, hogy a vármegye minden egyes része az összetartozóság, az elválaszthatlanság érzéiétől legyen áthatva, tudja ós Te mondtad és beteljesül, Támadjon bárki ellene, — Te lelkesítesz és megáld A magyaroknak istene ! ! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! . . . Ki ünnepel ma gondtalan ? • Ki ül ma lelkes ünnepet ? Ki látja még a szép napot Komor, sötét felhők felett? . . ^ Szállj, szállj te hír, terjeszd tovább Buzgó imánkat fent s alant: O istenünk ! tartsd meg nekünk A roskadó, agg hontalant!! Borúi az ég, remegjetek — Közéig a gyász: Kossuth beteg! . . Vietórisz József. Nöi szerepek az élet színpadán. (Iru s a nagykállói kasíinó-egylet legutóbbi estélyén felolvasta: Farkas Lajo3 ref. s.-lelkész.) (Vége.) — Nézzétek a nőt, midőn kisdedének apró kezeit az első imára összeteszi; midőn ártatlan szivébe cse pegteti a vallás fölemelő igazságait, hogy abban az erko:cstelenség magvai meg ne foganhassanak. Nézzétek a jó anyát, ki az élet göröngyös utaira legbiztosabb l .u A Vallást ajáu

|j

a gyermekének ; mintha csak a hitbuzgó költő vallásos lelkének eme szavait mondaná : Majd, ha játszó társaid közül Munka hi el, - u.y lehet, korán, b idegennek szolgálsz eszközül KMaláu szeret ... de mostoh in, — Folytatása «i zTl. mellékleten