Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

„IN Y I R, V I E> É K." A főispán ür őméltósága ezután a közgyűlést 10 perczre fölfüggesztette. Újra megnyittatván a közgyűlés, az alispán indítványozta, hogy a tárgysorozat 32 ik pontj i vétessék tárgyalás alá. Ez elfogadtatván, Mikecz János főjegyző felolvasta a következő indítványt r Szabolcsvármegye közönsége örömmel és bizalomteljesen üdvözölte a kormány azon törekvését, hogy a polgári anyaköuyvvezetés, teljes vallásegyenloség és kötelező polgári házasság behozatala által, a még mindig létező társadalmi és felekezeti válaszfalakat lerombolni az' 1848. évi törvények szellemében a hazára áldásos szabadelvű irányban törvényes utou igyekszik. Ő felségének a magyar királynak beleegyezésével már a képviselőház elé is terjesztettek azon nagyfontosságú törvényjavaslatok, melyek társadalmunknak tobb sajgó sebét lesznek hivatva behegesztem, politikai- és jogi viszásságokat megszüntetni, s melyek általánosságukban a nemzeti nagy közvélemény óhajtásának is hü tolmácsai. Ezen minden honpolgárt személyileg is érdeklő törvényjavaslatokkal szemben az általános erdeklődés nagyságát a tüzetes, higgadt, tárgyilagos bírálat jogát indokoltnak, természetesnek, sőt szükségesnek tartjuk, s nem habozuuk kijelenteni, miszeriut mente ó tudjuk, ha a régi, noha nezetüuk szerint helytelen, de megszokott iráuytól eltérés miatt e fontos reform törekvéseket sokan aggódó kétkedéssel fogadják; s általában kíméletet érdemelnek még azon egyének is, kik indokaik komolysága és önzetlen volta mellett — habár elfogultan — a haladással ellenkező törekvést kívánnak érvényesíteni. E meggyőződésünkben, bár a jelek korán iutettek aggodalomra, megnyugvással és bizalommal tekiutettünk a Budapesten folyó évi január hó 16 ára összehívott katholikus nagy gyűlés elé, megnyugvással, mert tudjuk, hogy nem akad magyar ember, ki hazájának életbevágó érdekeit még felekezeti vélt sérelem miatt is veszélyeztetni hajlandó lenne; tévedhet a magjar, de hazája boldogságát fel nem áldizza! — s b.zalomtnil, mert a nagy gyűlést rendező katholikus főurak és főpapok önzetlen hazafiságától remélnünk kellett, hogy az állam és egyház ellentétesnek látszó érdekeit nem kidomboritaui, de lehetőleg kiegyenlíteni s az állam és felekezet felfogása közt támadt ürt nem szélesbiteni, hanem áthidalni akarják. Reményünkben csalatkoztunk. Mert bár örömmel üdvözöljük a nagy gyűlés azon határozatát, mely a katholikus.egyház autonómiáját létesíteni, s ez áital e uagy egyháznak az alkotmányos állam keretébe illő önkormányzását tűzte ki czélul; bár törvényhatósági jogaink gyakorlata közben nem bocsátkozhatunk bírálatába azon kérdésnek, hogy helyes-e a kath. nagy gyűlésnek azou felfogása, mely a szóban forgó törvényjavaslatok előterjesztését a felekezeti hitelvekkel ellentéteseknek állítja, noha az isteni mesternek a szeretetre alapított s épen a testvéri egyenlőséget hirdető elveit mi is valljuk és ismerjük; — s bár nem tartjuk maguukat hivatottaknak arra, hogy a katholikus egyház fejedelmeket figyelmeztessük arra, hogy az egyház erkölcsi és anyagi erejét épen az tartotta fenn, mert népe közóhajtását idején megérteni tudta: de midőn a nagy gyűlés elhatározta, hogy községi, hatósági ós országos választásoknál katholikus ,csak katholikusra, vagy ilyennek nem létében olyanra adja szavazatát, ki a katholikus hitegyház érdekeinek védelmére vállalkozik és azt fel is fogadja; midőn látjuk, hogy e határozat az állami és tár sadalmi rend minden közszolgáját nem az állam törvényei végrehajtására, de a felekezeti érdekekre akarj t lefoglalni. midőn érezzük, hogy ezen törekvés által állatni életüuk természetes fejlődésének legéletbevágóbb feltételei : a szabadság ós jogegyenlőség vaumk megtámadva; midőn tapasztaljuk; hogy az alkotmáuyos formák szerint létrejött, kormáuyuak által kezdeményezett s 0 felsége szeretett királyunk beleegyezésével előterjesztett reform javaslatok elleu, a temp'omokban izgatás utjáu a békés családi tűzhelyek uyugalmáuak megzavarása, s a bará ságosan együtt élő szomszédoknak, nemzetiségeknek, felekezeteknek egymás elleni felbuj'ása is törvényes küzdési módnak tekintetik; midőn az 1848 iki törvények által létesített nép képviseleti rendszer kijátszására ünn 'pilyes fogadalmat — reversálist — követelnek, s ezt nyíltan kihivóla g ellenőrzik, — nekünk, Ssabolcsvármegye közönségének kell első sorban felemelni tiltakozó és figyelmeztető szavunkat ; nekünk, Szabolcsvármegyének, hol annyiféle vallásfele kezot hivei mindig békében, szent egyetértésben élve, legszebb példáját adtuk eddig is anuak, hogy csak az egymás jogait kölcsönösen tisztelő vallási türelem, az eszményi liberá ismus mozdíthatja elő az egyesek és az összes jólétét, mert első sorban minket sújtana, ha a felekezeti tulbuzgóság a templomi szószékről akadálytalanul és folytonosan terjesztett izgatással, feunálló társadalmi rendünket feldúlná. Mi átérezzük, mily következményei lennének, ha a felekezetek felizgatása a kü önben is forro ígó uem zetiségeknek is buzdító és felbátorító például szolgálna. Mi tudjuk, hogy a katholikus magyar honp figárok egyeteme, elleutétben a nagy gyűlés elfogult határozatával, azt vallja: „Salus rei publicae suprema lex esto" — azért: midőn ünuepélyeseu kijelentjük, hogy a f>lyó év január 16 án Budapesten tártott katholikus uagy gyűlés azon határozatát, melyszerint a polgárok a községi, hatósági és országos választásoknál csak megbízható katholikusokra vagy ilyenek nem létében olyaura adhatják szavazataikat, kik a katholikus hitegyház védelmére vállalkoznak és azt határozottan meg is fogadják, netn helyeseljük, ennek s az erre vonatkozó többi ha tározatoknak végrehajtását közveszélyeseknek tekintjük, ellensúlyozásuk végett a függetleu katholikus férfi ik által kezdeményezett országos mozgalomhoz teljes biza lommal csatlakozunk. Egyszersmind tisztelettel kéljük nz országgyűlési képviselőházat, hogy a katholikus nagy gyűlés fdekezeti szükkeblüséget tanusitó határozatai végrehajtásának meggátlása, az országgyűlési képviselő részéről fogadalom, vagy reversá'is adásának a képviselői állással összeférhetlensége. s végre a templomi szószéknók, egyházi ós iskolai helyiségeknek ugy a katholikus, mint az őket követhető miudeu egyház felekezetnél, politikai izgatásra felhasználása ellen törvényhozási uton intézkedni méltóztassék. Bory Béla szólalt föl először s kijelentvén, hogy a 48 as függetlenségi párt egyik nagy törekvésének megvalósulását látván az egyházpolitikai javaslatokban, elfogadja a beadott indítványt, mint tiltakozást a január 16 iki budapesti kath. nagygyűlés ama határozatai ellen, melyek a polgárok egyenlőségének nagy elvére sérelmesek. Korchma Pál nyirbaktai és Petrovits Gyula orosi r. k. lelkészek a kath. álláspont védelmére szólalnak föl s kivált az utóbbi szónoki lendülettel. Beniczky Miksa kijelentvén, hogy a beadott indítványt elfogadja, jelzé, hogy majd — mint képviselő, nem fogja eltnu'asztani, hogy az országgyűlésen is elismerését fejezze Lí a kormáiy iránt, amiért bátorsága volt a liberiális egyházpolitikai javaslatoknak a mai nehéz időkben való előterjesztésére. Ifj. Szunyoghy Bertalan után, ki szintén az indítvány mellett szólalt föl röviden, dr. Ferlicska Kálmán tartott szép beszédet. A polgári házasság kérdésében pro és kontra felhozható érvek taglalgatása — úgymond — ez alkalommal helyszerütlen. C.upln a feltett kérdéshez kiván és pedig a r. katholikus lelkész urak által felhozottakra közvetlenül válaszolni, előre bocsátva, hogy ő r. katholikus ember, s mindi jhálásan érez azok iránt, a kik a katholikus egyház jogainak védelmére kelnek, biztosítván az általa nagyon tisztelt lelkész urakat, mint a r. kath. egyház jogainak mindenkor fenkölt lelkű, okos és bátor védelmezőit, hogy szükség esetén maga is készséggel sietne azon táborba, melynek zászlajtt Korchma és Petrovits lelkesz urak oly jogosult önérzettel lobogtatják. Ez alkalommal azonban, midőn a vármegye közönségét oly szép ékesszólással kifejtett beszédeikben a tárgyilagosság terén való maradásra buzdítják, ós midőu továbbá a javaslatot ellenezve, annak indokolásába oly szöveget vesznek fel, a milyent az egyáltalán nem tartalmaz, — csupán képzelt elleuség ellen szállottak küzdelemlemre, azon eszme ériutése árán, — melynek — miként imént hallott szónoklatukból is megértettük, épen ők a legbuzgóbb és leglelkesebb apjstolai s mely eszme Szent Jáuos evangyelistáu'ik ama arany szavaiban nyert örök életet: „fiicskáim, szeressétek egymást". Ha akarjuk a czélt, akarjuk az eszközöket is, és az a valaki, a ki ember társát nem egyéni értéke, de vallása statusa szériát akarja megítélni s szolgáltatási képességét a szerint kívánja alkalmazásba venni, s a testvéreket egymástól megkülönböztetni, az a valaki ezen eszmének legjobb indulata mellett is csak lerombolását, nem pedig felépítését fogj a eszközölui, a mi elleu uem tiltakozni lehetetlenség. És mert nekünk magyar embereknek a haza üdvóért egy eszmében okvetlen egyesülnüuk kell, t. i. a testvériség eszméjében ós mert az indítvány épen ezeu iránynak kiván szolgálatára lenni, — minden politikai vagy vallási vonatkozás nélkül, tisztán hazafi is, kultu rális tekintetekből kéri az indítvány egyhangú elf>gidását, megjegyezvén, ho^y ha az inditváuy a rom. ka tholikus papság hazafiságát csak kétségbe is vonná, mi után ez által a história összes lapjii ,,'abula rasavá" miuősittetnéuek, nem haboznék alátrásár, azonnal viszszavonni. Ily állítást azonban az inditváuy legkisebb mértékbeu sem tartalmaz s ez alapon meg sem volt támadható. Dr. Jósa András, Kovács István s a vita bífejezéseül Lukács Ödön szólottak még, mindanuyiau az indítvány mellett, mire azt a közgyűlés, a mir emiitett 7 szavazat ellenében, nagy lelkesültséggel elfogadta. A közgyűlést ezután a főispán tnásoduapra halasztotta. A másodnapi gyű és kisebb érdekű ügyeket intézett el. ÚJDONSÁGOK. — Kitüntetés. Ő felsége a király a mult évben uralgott kolera járvány elfojtása körül szerzett érdemek méltánylásául Miklós László alispánnak a királyi tanácsosi czimet, dr. Jósa András vármegyei főorvosnak a Ferencz-József rend lovagkeresztjét — díjmentesen adományozta. E két — igazán megérdemelt kitüntetésről szóló legfelsőbb kéziratot a hivatalos lap febr. 17-diki száma publikálja. — A belügyminiszter elismerése és köszönete. A m. kir. belügyminiszter Kállay András főispánnak, Vidovich László főszolgabírónak és Sípos Béla vármegyei aljegyzőnek a mult évben uralgott kolera-járvány elfojtása körül kifejtett tevékenységűkért elismerését és köszönetét nyilvánította a február 17-diki hivatalos lapban. — Városunk mult évi egészségügyi viszonyaira vonatkozólag érdekeiek tartjuk közölni Dr. Traitler Soma városi főorvos évi jeleutésébál a következőket: — „Mir negyedik évbeo állítom ö ssze az egészség ű^yi kimutatásokat és azt tapasztalo n, hogy mint miudeu más iráuyban, ú,'y" iz egészségügy tekiutetóbeu is a viszonyok javulnak. 0 :a ezeu jivu'ásuak a hozott áldozatokbiu leli magyarázatát. Biraz egészségügy érdekebeu hozott áldozatok a város részéről még nagyon távol állanak attól, hogy azokat elégségesekuek moudjuk; miudazouáltal uem lehei tagadni, hogy az utóbbi években ezen áldoz itok máris jóval meghaladj ik a csak 8—10 évvel előbb hozott áldozatokat, u^y a kiadott összegek nagyságával, mint a befektetések helyességével is. Iii az 1892 év adatait az 1893 év adataival ösz szehasoulitjuk, lehetetlen a határozott javulásnak szembe szökő voltát tagadnu ik, mert mig a megelőző évben el halt összeseu 1207 egyén, addig az utóbbi évbeu a halálozás csak 927 volt, kevesebb tehit 230 al. Dj ha elgondoljuk, mennyi minden törtéut a mult évbeu a fe uyegető kolera behurczolásának megakadályozására, ugy már is magyarázatát és pedig egy igeu iónyeges magyarázatát találjuk a köztisztaság szigorúbb keresztülvitelében ős ellenőrzésében a halálozásuak csökkenésére. Nem állítom, de uem is állithatja senki, hogy mi már mindent megte'.tüuk, a mi a köztisztaság követelményeinél egészségügyi tekintetekből megteendő volt, mert nagyon sok kivánni való van még az alkotott köztisztasági szabályrendelet, daczára is az egészségügy emelésének érdekében. De viszont számot kell vetni az adott körülményekkel, mart ideális állapotokat teremteni egyszerre lehetetlenség, ki pedig a megbírálható áldozatokon felül is teremteni akar mindenáron, az a lehetetlenséget nem hogy lehetővé sem teszi, de veszélyezteti az elérhetetlennek hajszolásával a létesithetónek is megalkotását. Ha azonban évről-évre annyiszor fogja gondját és tanácskozásnak tárgyát képezni a közegészségügy emelése és az azt előmozdító iutézméuyek fejlesztése a városi hatóságnak, akkor bízvást mondhatjuk, hogy rövid idő alatt a magyarországi busz város között nem mi leszünk a 19 ik helyen egészségi viszonyok tekintetében, de talán utánunk lesznek 19 en. Mert ennek megvalósítása tőlüuk, illetve áldozatkészségünktől függ." — A nagy botrány. Szerdi reggel óta egyébről se beszólue ( varosunkban, mint azokról a botrányos jelenetekről, melyek részben színtársulatunk egyik első rangú művésznőjének Káldy Mariska kisasszouyuak lakása el itt, részben pedig a sziuház mellett levő „Pacsirta* vendéglő éttermében lefolytak. E jelenetek hire iniudeuütt kínos hatást idézett elő. Lapunk első czikkében szólottunk már a dologról, itt magáról az elkövetett tényekről számolunk be. Vasárnap éjjel egy négy öt huszár önkéntesből álló társaság éjjeli zenét adott Káldy Mariska kisasszonynak, színtársulatu ik operette primadonnájának. Az éjjeli muzsika bevégzése utáu bezörgettek a művésznő ablakán s bebocsáttatást kértek. Ez megtagadtatván, egy gyűrű gyémántkövével kivágták az ablakot s ez uton, majd utóbb az ajtón erőszakos módou beakartak hatolni a szobába, hol a művésznő ágyából kiugorva, kétségbeesett erőfeszítéssel védelmezte magát a ineggyaláztatástól. Ez a jelenet rendőri beavatkozás nélkül törtéut meg. Kedden este a színházi előadás után közös hadseregbeli huszártisztek és önkéntesek mulattak a „Pacsirta* vendéglőben. Ugyanott mások is, közöttük Dobó Síndorné ós Káldy Mariska is vacsoráztak. A mulatóknak széles jó kedvük volt s nem törődve azzal, hogy nyilvános helyen s nem egészen maguk között vaunak, poharak, samptnyeres üvegek > repültek a falhoz. Káldy Mariska látván e jeleneteket, megkérte Bertalan Kálmán rendőrtanácsost és Bírzó Mihály építészt, hogy kisérjékót lakásáig sutközben felemiitvén, hogy nagyonféla vasárnap éjjeli jelenetek ismétlődésétől, kérte a reudőrtanácsost, hogy állítson egy rendőrt lakása elé. A rondőrtanácsos kötelességszerűen teljesítette a művésznő kérését s előhivatva egy rendőrt, megadta anuak az utasítást, még pedig olyan formán, hogy ha a huszárurak idejönnek éjjeli zenét adni, egyáltalában ne avatkozzon a dologba; akadályozza meg azoban bár kinek az udvarba való belépést. Alig hogy igy megadta a rendőrnek az utasítást, egy tiszthelyettes és négy huszárönkéntes érkezett a házhoz, hol a művésznő iakik s a tiszthelyettes úr egyenesen be akart meuni az utcza ajtón, megfogván a kilincset. Bertalau rendőrtanácsos ott állott még az ajtóban s megkérdezte az illetőtől, hogy miért akar bemenni, mire a tiszthelyettes azt felelte, higy meg,akarják vacsoráztatui a kisasszonyt. Bertalan rendőrtanácsos erre bemutatkozván rendőrtanácsosi minőségében, a törvóuy nevében megtiltotta a bemenetelt. Erre — rövid szóváltás után — a huszárok elmentek. Igeu rövid idő múlva azonbau még nagyobb számmal jöttek vissza s Öhm hadnagy kiválva közülök, megszólította Bertalant: „maga a rendőrtanács"; mire Bertalan fölvilágosította a hadnagy úrat, hogy ő rendőrtanácsos úr. No hát „ezoki magának rondőrtanácsos* — felelt vissza Ohm hadnagy úr. A tiszt urak és az önkéntesek erre visszavonultak a „Pacsirtádba, a rendőrtanácsos pedig kihajtatott a laktanyába, kérve a még nagyobb kellemetlenségek megelőzése czéljából a készenlót kirendelését. Az ügyeletes kapitány gróf Normann hadnagyot azonnal beküldte a városba, — ki is a ,Pacsirtá"-ba menvén, az ott levő tisztektől ós önkéntesektől ígéretüket vette, — hogy tartózkodni fognak miuden további ténykedéstől. — Egészen röviden és szárazon elmondva, ez az eset. Az érdekelt tisztek és önkéntesek, szám szerint kilenczeu, másnap reggel Bertalan Kálmán rendőr tanácsost hivatalos szobájában provokáltatták. B u-talan a kihívást tudomásul vette, további elhatározását az inban az egész ügyben való vizsgálat befejezéséig függőben tartotta. Bencs László polgármester e, hivatalos h dyisógbeu történt kihívás utáu, mint a városi tisztviselői kar feje fölkereste Leuk Albert ezredes urat és az e tény által megsértett tisztviselői kar nevében a legteljesebb elégtételt kérte az illetőkkel szembeu az ezredes úrtól, ki a polgármesternek megnyugtató választ adott. Sztarek Fertncz rendőrkapitány ez alatt folytatta ez ügybea a vizsgálatot, kihallgatta a tauukat, jegyzőkönyvek ;t vett föl, melyek a viz-sgálat befejvésével egy két nap alatt át fognak szolgáltatni a katonai hatóságuak a további eljárás foganatosítása végett. Mint halljuk ez ügyből kifolyólag több képviseleti tag képviseleti gyűlés összehívását fogja kérni és valószínű; hogy e klios eset interpelláció tárgyává fog tétetni a képviselőházban is. — Iladmentességi adó. Az 1893. évi hadmentességi dij pő',lajstrom az 1880. évi XXVII. t. cz. 13 §-ának rendelkezéséhez képest f hó 19 tői számítandó 8 n ipon keresztül a városi adóhivatalban közszemlére leend kitéve; e cárgyu'ag f-elhivom fi^yeluiöket az érdekelteknek, ho;y a szóban levő lajstromot a városi adóhivatalban megtekinthetik s a netalán téves kivetések elleu a kitűzött 8 napi záros határidőn túl terjedő 15 napin belől — felebbezéssel élhetnek a közigazgatási bizottsághoz. Májerszky Béla, h. polgármester. — Színházi játékrentl. Február 19-től február 25-tgr Hétfőn „Cztgány báró", kedden „Lengyel zsidó", szerdán „Montgodin úr" (újdonság), csütörtökön „Nap es Hold , penteken „Primadonna" (újdonság), szombaton „Otodik pont (újdonság), vasárnap délután „Peleskei nótárius", este „Szellő Judith" (újdonság). — Jótékonyság. Csucker Henrik földbirtokos, Ida leanya eljegyzése alkalmából a helybeli főgimnázium javara 2000 koronát, a helybeli izr. iskolának 1009 koro -