Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

Melléklet a „IVyírvidék" 1894. 7-ik számához. A Budapesten tartott katholikus nagy gyűlés né­mely határozatai ellen beadott inditrány tárgyalását értjük. A kifejlődött vita mind két részről igazán nyu­godt és magas niveaujú volt. Az úgynevezett katholikus, jobban mondva kath. p»pi álláspiut védelmére, tehát az inditvány ellen Petrovits orosi ós Korchmáros baktai r. kath. lelkészek szólaltak föl. Az inditváuy mellett első nek Bory Bóla beszélt, még pedig függetlenségi párti elnöki minőségének hangsúlyozásával. Beuiczky Miksa, Szunyoghy Bertalan, dr. Ferlicska Kálmán, dr. Jósa András, Kovács Istváa ós Lukács Ödöu beszéltek még az inditvány mellett, amely után azt a közgyűlés óriási többséggel elfogadta. Az inditvány ellen mindössze he­ten szavaztak: öt kath. pap, Ibráuyi Zsigmond ós Vido­vich László főszolgabíró. Az első napi közgyűlés ezzel be is reke-ztetett. A másnap folytatólagosan tartott közgyűlés tárgyai már kevésbbé általános érdeküek. A közgyűlés lefolyásáról adja a következő tudó­sítást : Kállay András főispán pir perczczel 10 óra után megnyttváu a közgyűlést, bejelenti a vármegye első virili­sének id. Dassewtfy Miklós grófuak elhunytát. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvében adott e fölött érzett rész­vétének kifejezést s elhatározta, hogy erről az elhunyt gróf özvegye és családja is értesitessók. Felolvastatott ezután és hódoló tudomásul vétetett József főherczeg köszöuő leirata (lapunkbau közöltük mar) a jubileumra hozzá intézett Üdvözletre. Úgy szintén tudomásul vette a közgyűlés a belügyminiszternek, lapunkbau már szin­tén közölt leiratát, melylyel a vármegye közönségének a kolera járvány alkalmából végrehajtott sikeres óvin tézkfdések folytán hozzá intézett feliratát köszöu'e meg. A törvényhatósági távbeszélők létesítése kérdéseben ujabbauérkezett kereskedelemügyi miuiszteri leiratraazt a határozatot hozta a közgyűlés, hogy azok létesítését ez idő szerint nem tartja kivihetőnek, még pedig azért nem, mert a feltótelek szerint olyan nagy terheket róna ez a községekre, melyeket azok, vagyoni viszonyaik szerint egyáltalában nem bírnának meg. Szemere Bertalan emlékszobrára, melyet B)r?od­vármegye akar fölállítani, 50 frtot szavazott meg a közgyűlés és gyűjtést rendelt el s ugyan igy határozott a Klapka György tábornok szobrára vouatkozó fölhi vásra is. Az uj vízjogi törvényjavaslat megbirálására kikül­dött bizottság jelentését, a főispán úr által tett amaz észrevétel megjegyzésével rendelte a közgyűlés a föld ­mívelésügyi miniszterhez fölterjesztetni, hogy haugsu­lyoztassék annak szükségessége, hogy a viz-szabályozó társulatok autonomikus szervezettel rendelkezzenek. A küldöttség, Hrabovszky Rudolf elnöklete alatt működött s emiitett jelentése igazáu megérdemli a legteljesebb elismerést. A szolgabírói járások uj rendezésének kérdését a megbízott küldöttség a következő jelentéssel terjesztő a közgyűlés elé. Küldöttség, a m. kir. belügyminiszter 84700/11. sz. a vármegye közönségéhez intézett leiratának felolvasása, beható tárgyalása s a törvényhatóság viszonyaival való egybevetése után egyhangúlag kijelenti, hogy a törvény­hatóság főszolgabírói és járásbirósági beosztásának telje­sen egyenlővé tételét, vagyis a vármegye területén elhe­lyezett 5 járásbíróság területével megegyezően 5 főszolga­bírói beosztását sem czélszerünek, sem kivihetőnek nem tartja. Indokait a következőkben ajánlja a törvényhatósági közgyűlés nagybecsű figyelmébe. 1. A szolgabírói és járásbirósági hivatalok ügy- és munkaköre nem csak hogy egyenlőnek nem tekinthető, de még csak párhuzamba sem állitható, s igy a járás területi beosztásánál és székhelyének megállapításánál ugyanazon elvek és kormányzati érdekek nem alkalmaz­hatók; míg ugyanis a törvénykezési igazságszolgáltatás legfőbb kelléke a jó törvények, szorgalmas, szakképzett, becsületes bírák, addig jó közigazgatást a járás egyéni, kőz- és helyviszonyainak ismerete nélkül képzelni sem lehet, mig a járásbíróságok előtt, a bűnvádi ügyek kivé­telével a felek személyesen megjelenni alig szoktak, addig egyetlen előadás után kifogásokat, vagy épen elégedet­lenség nyilvánítást hallottam volna. Sőt ellenkezőleg. És ismétlem, hogy ez ugy a komolyabb, miut a könnyebb műfajokra egyaráut áll. Az érdem természetesen első sorban a Dobó Sán­dor igazgatóé. Megfogadta, hogy az uj színházat meg­kedvelteti a közönséggel s ez ugy látszik sikerülni fog. Műsora változatos. Újdonságokat adat — a Lbapász torral például Debreczeut is megelőzte, ott még most van „előkészületen", — de adat náluik már látott jobb darabokat is egyenesen azzal a szándékkal, hogy az összehasonlítást kihívja. Nem fél s mint a következmé­nyek beigazolták, egyáltaláu nincs is oka félui az össze­hasonlításoktól. Fősúlyt fektet a kerekded, összevágó előadásokra. Társulatának tagjait „megdolgoztatja, a kezdőket, ha apró szerepekbeu is, szerepelteti, csak hogy a színpadon mozogjanak, a routint elsajátítsák s módszere teljesen beválik. íme, Krese Irma a drámai hősnő, a Nagymamában Káldy Mariskával a koloratur énekesnővel együtt van osztva a képezdei növendékek közé s igy éri el, hogy ugyauazou Kresz Irma, ki alig pár pajkos szót szól. két nappal későbben a Két sierelem Anna szerepét egészen kezdő létére annyi biztossággal játsza meg, a mi be­csületére válnék az egy pályáján teljesen kifejlett mű vésznőnek is. És Káldy Mariska igy szerzi meg a moz­gás, a játékbeli azon Ügyességet, a mit az elmúlt hét fo ynrnáu a Libapásztorban, a Madarászban a Angot-ban az Özvegy kisassouyban annyi bájos kedvességgel érvé­nyesített. Természetesen, vannak a társulatnak olyan tagjai is, kik ilyen gyakorlatra utalva már nincsenek. Ott vau •első sorbau Szigety Lujza, ez a csengő hangú, rendkí­vül eleven temperamentummal biró énekesnő, kihez ha­Bonló e nemben nem sok fordult meg a nyíregyházai publikum előtt. Kedvvel, tűzzel játsza meg és énekli luinden szerepét, légyen bár az a Libapásztor, Finum a szolgabírói hivatalok csak ritka kivételképen látnak egy megbízottat, vett ügyeit mindenki személyesen kívánja elintéztetni annyival inkább mert a legtöbb esetben ez ügyeknek részint természete, részint a kérdés alá eshető általános érték csekély volta miatt, a megbízott általi képviseitetés teljesen ki is van zárva. 2. A szolgabírói és járásbirósági székhelyek ugyan­azonossága tekintetében, a közönség — oly nagy fontos­ságúnak hirdetett kényelme is, fenforgó visszonyaink között ugy döntő indokul nem tekinthető, mert ha fel ­tételeznők is, hogy egyes egyének, külömböző hatóságok előtti ügyeik elintézésének határideje megállapításira be­folyást gyakorolhatnának, vagy káruk és érdekeik veszélye nélkül halaszhatnák el egyik ügyök elintézését addig, míg a másikban megjelenésük szüksége bekövetkezik: ez főleg a nyíregyházi k r. járásbíróság területi beosztásával egyenlőnek tervezett közponli járás legtöbb lakosára nézve sem kényelmet, sem költség és idő meggazdálkodást nem eredményezne, minthogy az ehez beosztani hivatott községek legnagyobb része Nyíregyházától oly messze esik, hogy az ügyes-bajos fél a most kezeügyében eső főszolgabírói hivataloknál minden költség nélkül elintéz­heti ügyét annyi idő alatt, mennyi, vagy gyalog tehát nagy fáradsággal, vagy vasúton és fuvaron tehát költ­séggel teljesítendő beutazásra szükséges, igy tehát az ügyének elintézésére és viszszautazásra még fordítandó idő, a költségekről nem is szólva, reá nézve világos veszteség. 3. A járásbíróságok területének megfelelően alakí­tandó szjlgabirói járásod népessége oly nagy lenne, területi kiterjedés tekintetében, az egyes községek egymástól s nagyrészben a központtól oly távol feküdnének, hogy a gyors közigazgatás, s a járási tisztviselő legfőbb feladata, a mindenre kiterjedő, folytonos s közvetlen tapasztalaton alapuló ellenőrizés foganatosítható alig lehetne, a központi járás 59270 lélekszámú, s a kisvárdai járás 37094 lélek­számú népessége nem csak egy oly nagy létszámú hiva­taltigényelne, hogy annak.fentartási költségei a most létező két járás kiadásait megközelítenék ha tul nem haladnák, de megkövetelné azt is, hogy a köteles felügyelet gyakor­lata végett, egy tisztviselő folytonosan csak útban legyen. 4. A főszolgabirák az elmúlt év folyamán is, csak a tanítói dijlevelek megállapítása, a községi ügykezelés vizsgálata, a községi képviselőtestületek újra alakítása, a Községi elöljárók megválasztása, s az egészségügyi óvintéz­kedések felülvizsgálata végett, minden községükben 6-szor tartoztak megjelenni, s legalább egy-egy félnapot ott töl­teni; ha tekintetbe vétetik, hogy az emiitett teendők né­melyikének teljesítésére rendszerint csak a főszolgabíró jogosult, s hogy — ha a kisvárdai és központi járás léte­síttetik, annak 44, ennek 34 községében, maga, a fentebb jelzett 6 izbeni megjelenés egy éven át amabban 132, ebben 102 napot veszen igénybe: kétségtelennek lesz tekinthető, hogy a járások tul népessége és nagy kiter­jedése, a közigazgatásnak nem előnyére, de nagyhátrá­nyára van, az ügymenetet nehézkessé, a felügyelet gyakor­latát alig teljesíthetővé teszi. 5. Az alakítandó központi és kisvárdai főszolgabírói járások területét a Tisza folyam oly hosszú vonalban, és pedig a központiét a t.-eszlári határtól a dombrádi hatá­rig, s a kisvárdaiét a halászi határtól a vásáros-naményi határig kiterjedőleg érintené, hogy alig képzelhető, misze­rint a folytonos és személyes jelenlétet igénylő árvédelmi munkálatok intézése és ellenőrizése egy-egy hivatal által teljesíthető lőhetne. C. A tiszai, ny.-bogdányi és dadai felső járások megszüntetése, illetőleg beolvasztása által,--e három hivatal munkaképes személyzete a közszolgálattúl el/.áratnék, s habár egy főszolgabíró s a többi összes alkalmazott az alakítandó kisvárdai és központi járásokhoz beosztható lenne is, kétségtelen, hogy velők szemben, jóhiszemüleg szerzett jogaik — saját, hibájokon következendő figyelmen kívül hagyása érzékeny jogsérelmet képezne, két főszolga­bíró pedig okvetlenül nyugdíjazandó lenne, mely körül­mény pedig, a tisztviselői nyugdíjintézet hátrányos anyagi helyzete mellett, a nyugdíj jutalékok nagymérvű leszállí­tását, s igy az intézet czélját, a hivatalos javadalmazá­suktól elesett egyének megélhetésének biztosítását nagyban veszélyeztetné, sőt csak nem lehetetlenné tenné. Rózsi, Postás Milka, vagy Angot asszony leánya s ját­szón bár két előadá-oi egy napou Pedig neki es éuekló társainak míg a torokzsibb tsz ó léghuzimmil is kell fo.yton küzdeuiök, a mi még mindig érezhető a szín­házban. És ott van Csókáné, ki játsza Euláliát a Liba­pásztorban s ugyanazon Csókáné játszotta Szerémy gróf­nőt annyi valódi művészettel, hogy hozzá hasonlóan vi­déken aligha játsza színésznő. Ott vannak a rendesen a karban szereplő többiek is Csanády Mari, Gsiszér Róza, továbbá B. ifj. Prielle Cornelia, mindannyiau tel­jesen elfogadható magánszereplők. A férfiak közül Lomniczi Béla, ez a hihetetlenül sokoldalú sziuész, ki egyik este mint a púpos Pierre, másik este mint a gyáva Horald játszik ugyanazon da­rabban, majd Lajos a Falurosszában, Lasskó profeszor a Madarászban, Ernő a „Nagyraamá" ban, s deli hős: Donáth Miklós a „Két szerelem" ben. Id. Németh János, ki egyszer Buckston a Libapásztorban, majd Örkényi Vilmos báró, s később miut Ruber Mihály a „Két sze relem"-ben állja meg helyét kifogástalanul. Ott van maga Dobó, ott a néha túlzó ifj. Németh János, a kezdők közül a szép hangú, de még nagyon is kezdetleges já téku tenorista Nagy Gyula, továbbá a törekvő Szent­miklóssy, a kellemes organummú, de az elmúlt héten be tegeskedő Boronkay s a férfikar tagjai egyenként és összevéve mind azon igyekeznek, hogy a közönség a társulattal megelégedett legyen s a színházba járást megkedvelje. Es ez lassanként sikerül is. A közönség kezdi megszokni, megszeretni a társulatot; kezd felinelegedui az előadásokon; kezdi kivetkőzni a leleplezett sajátsá gait, mert kezdi belátni, hogy nem a megelőző jóhirnév teszi a színészeket jó színészekké, hanem ők maguk ós hogy nem csak a színészeken múlik az, hogy mi nyír­egyháziak azelőtt hírüket sem igen hallottuk. J. n. 7. Egy központi járás létesítése, törvényhatóságunk viszonyai között szükségesnek nem mondható, részint mert a központi hatóságok tevékenységéhez, mai közigaz­gatási rendszerünk szerint, a főszolgabírónak közvetlenül befolynia nem szükséges, s részint mert a törvényható­sági központ, Nyíregyháza város, mint rendezett tanácsú hely, a járás területéhez különben sem lehet beosztható, a hozzá közel fekvő, tehát a központi járáshoz sorozható községek pedig, több mint 20 évi tapasztalat szerint mai beosztásuk mellett és járási székhelyeikről elég gyorsan és czélszerüen administrálhatók, ugy hogy e tekintetben, bármily hátrányos jelenség egyáltalában fel nem merült. 8. Habár a nagyméltóságú belügyminisztérium tisz­telt leiratában hangsúlyozott feltétlen egyezőség a járás­birósági és szolgabírói járások területeire nézve, keresztül nem vihető is, ezen a közönség által is nagyfontosságu­nak tartott elv gyakorlati alkalmazása, a járások mai beosztásának fentartása mellett, akár a szolgabírói hiva­talok számának csökkentése, akár a járásbíróságok szapo­rítása nélkül foganatosítható, mert ezen elv követelmé­nyeinek bizonyára elég lesz téve, nemcsak akkor ha egy szolgabírói járás egy járásbíróság területével egyezik, hanem akkor is ha egy vagy több közigazgatási járás területe teljesen és kizárólag egy és ugyanazon járás­bíróság illetékessége alá tartozand. S a küldöttség véle­ménye szerint nem lehet kormányzati szempontból ki­fogásolható, ha a nyírbátori, nagykállói és dadai alsó járások főszolgabírói hivatalok területe a nyírbátori, nagy­kállói és t.-löki kir. járásbíróságokéval teljesen ugyan­azonos, a tiszai és kisvárdai szolgabiróságok területe pedig együtt a nyíregyházi kir. járásbíróságok illetékességi kó­rével teljesen megegyező. 9. Minthogy a járási jóközigazgatás egyik főfeltétele, hogy az egy hivatal kormányzata alá helyezett terület tul nagy ne legyen, s igy egyes járások megszüntetése, létező viszonyaink között indokolható nem lehet, mint­hogy továbbá a nyíregyházi kir. járásbíróság területe s az 1892. évi népszámlálás szerint 86739 lelket számláló népessége inkább azt követelné, hogy a könnyű és gyors igazságszolgáltatás biztosítása végett e járásbíróság terü­letéből egy második járásbíróság létesíttessék: a hivatalok területi beosztásának egyezővé tétele végett, a szolgabírói járások számának csökkentése helyett a kir. járásbírósá­gok szaporítását tartja a közönség czélszerünek és indo­koltnak, s ezt annyival inkább tartja kivihetőnek, mert az igazságügyi kormány által, egy hatodik kir. járásbíróság­nak, Kemecse székhelylyel való létesítése még az 1883. évben elhatároztatott, s ez idő óta az annak rendszere­sítését követelő okok csak szaporodtak, a szóbeliség telj*s behozatala esetén pedig, feltétlenül figyelembe veendők is lesznek. Végül 10. A miniszteri leiratban is jelzett azon visszás helyzetek, melyek egyes községekre nézve, azon körülmény által állanak fent, hogy közigazgatási, törvénykezése és adóhivatal beosztásukra nézve más-más székhelyek fenn­hatósága alá tartoznak, a lehetőségig megszüntetendők ugyan, e tekintetben azonban, nem a közigazgatási járá­sok megváltoztatását, hanem a czélszerütlen adóhivatali vagy törvénykezési beosztás kijavítását tartja a közgyűlés szükségesnek. Ezeknek előre bocsátása után a következő határozat hozatik elő. 1. A törvényhatóság 7 szolgabírói járásra való mai beosztása változatlanul fenntartandó. 2. Azon helyes és elvileg elfogadható elv, hogy a közigazgatási és járásbirósági beosztás teljesen egyenlő legyen, adott viszonyaink mellett gyakorlatilag érvényesít­hető nem lehetvén, legalább az iránt szükséges intézkedést tenni, hogy egy szolgabírói járás minden területi része ugyanazon kir. járásbíróság és m. kir. adóhivatal terüle­téhez tartozzék. 3. E czélból Kércs község a nyírbátori, Berkesz köz­ség a kisvárdai kir. járásbíróságtól elvétetnék, s a nyír­egyházi kir. járásbíróság területéhez csatoltatnék, s fel­irat intéztessék az iránt is, hogy Ujfehértó község a nyíregyházi kir. adóhivataltól a n.-kállói s Ibrony, Kércs, Ramocsaháza községek pedig a nagykállói adóhivataltol a nyíregyházi kir. adóhivatalhoz áthelyeztessenek. 4. A nagykállói szolgabírói járás területéhez tartozó Mártonfalva község törvénykezési tekintetben a debreczeni kir. törvényszék és kir. járásbírósághoz csatoltatván, ezen területi épségünket is veszélyeztető helyzet megszüntetése feliratilag szintén kérelmezendő. 5. Puszla-Dobos és Nyir-Mada községek továbbra is a nyírbátori járásban hagyandók, mert ezek áthelye­zését közigazgatási érdek egyáltalában nem követeli. A közgyűlés, miután előbb a kérdéshez Hrabovszky Guidó, (indítványozva a tiszai őa kisvárdai járás egye­sítését), Vidovich László, Megyery Géza ós Kovách Ist­ván a már emiitett irányban — hozzászólottak, a kül­dötségi javaslat értelmében határozatt, kihagyván abból a személyi érdekekre való vonatkozást s azt & váltoe­tatást tévén a javaslaton, hogy Ujfehértó a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége alatt továbbra is meg­hagyassák. E határozat kimondása előtt a főispán jelezte még, hogynemért egyet a közgyűlés többségének az állás­pontjával s hangsúlyozta a központi járás létesítésének s a tiszai és kisvárdai járás egyesítésének szükségességét. A 15 éven aluli gyermekeknek a korcsmák látoga­tásától való eltiltása kérdésében tett közigazgatási bizott­sági előterjesztésre, miután előbb Petrovits Gyula orosi r. k. lelkész a kezdeményezést hangulatos beszédben üdvözölte, megbízta a közgyűlés az alispánt, hogy elnök­lete alatt küldöttséget alakítván, megfelelő szabályrea­deleti javaslatot terjeszszen majd a közgyűlés elé. Ezután az alispán indítványára a tárgysorozat 20 dik pontját vette a közgyűlés tárgyalás alá s a polgár—nyíregyházi vasút létesítő bizottságának előter­jesztése alapján, miután a vasút létesítéséhez szükséges összeg most már biztosítva van, elhatározta, hogy ama közgyűlési határozat, melylyel e vasút létesítésére — törzsrészvényekbe befektetendő, — 250,000 frt szavaz­tatott meg, jóváhagyás végett fölterjesztessék. A polgár— nyíregyházi vasút építése ügyének ez állásáról bizonyára örvendetesen vesz a közönség tudomást s egyszersmint a legnagyobb helyesléssel emlékezik meg a vármegyei közgyűlés ama határozatáról, amelylyel annak idején a megszavazott 250,000 forint folyósítását — immáron teljesodésbe ment feltételekhez kötötte.

Next

/
Thumbnails
Contents