Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-28 / 43. szám

x Y í B V I D É K." Két uj törvéuy. Második közlemény. Előző számunkban részletesen ismertettük a fizetési meghagyásokról szóló törvényt. Most a másik uj törvényre térünk át, mely a sommás eljárás gyökeres átalakítását czélozza és viszi keresztül "a közvetlenség, szóbeliség és a bizonyítékok szabad mérlegelése alapelveinek alkalmazásával, hogy ekként kitűzött, czélját az anyagi igazság érvényesülését az emberi lehetőség határai között, elérhesse. A közvetlenség e törvénybea abban nyilvánul, hogy a perbeli cselekmények, vagyis a felek előadásai és a bizonyítás az ítélethozatalra hivatott biró előtt történjenek, ugy hogy azokat a biró közvetlen észlelje és megfigyelhesse. Ezen alapelvet a törvény a lehető legszigorúbban viszi keresztül, ugy anuyira, hogy csak csak kivételként engedi meg, hogy például más, megkeresett bíróság által bizonyítás (tanuk kihallgatása stb.) vétessék fel. Ugyanilyen szigorral viszi keresztül a szóbeliség elvét is. A birói határozat hozatalánál csak az vehető, figyelembe, a mit a felek a tárgyaláson szóval előadtak. A tárgyalást megelőző esetleges Írásbeli beadványok (keresetek stb.) csak a tárgyalás előkészítésére, előidézésére szolgálnak. A tárgyaláson tehát a keresetet szóval ismételni kell, esetleg attól eltérui, módosítani, változtatni lehet, s bármily eltérés esetén nem az irott kereset, hanem a szóbeli előadás k,épezi a tárgyalás alapját. A bizonyítás tekintetében a bizonyítékok szabad mérlegelését fogadja el a törvény az eddigi bizonyítási rendszer helyett, a mely a birót ítélete meghozatalánál az előterjesztett bizonyítékokhoz, azok többé kevésbbé hatályos bizonyító erejéhez kötötte. A biró tehát teljesen szabad belátására, lelkiismeretére van utalva, — jobban mondva feljogosítva, — azt azouban megkívánja a törvény a bírótól, hogy ítéletében azon okokat, melyek meggyőződését előidézték, tüzetesen előadja. Csupán az okmányok bizonyító erejének meghatározását nem bízza teljesen a biró belátására. A felek által eddig szükség esetén tett esküje helyett a feleknek eskü alatti kihallgatását hozza be, melynél a felek ép ugy kérdeztetnek ki és eskettetnek meg vallomásaikra, ha a biró szükségét látja, és megengedhetőnek találja, mint eddig a tanuk. Az anyagi igazság felderítése czéljából ezenkívül a birót a pervezetés teljes jogával ruházza fel az uj törvény, felhatalmazván őt, hogy a tényállás tisztázása czéljából a felektől felvilágosításokat kívánjon, azokat személyesen beidéztesse, tőlük okiratokat beköveteljen, vagy maga hivatalból beszerezhessen; a bizonyítás felvétel ismétlését, vagy kiegészítését rendelheti el, a már berekesztett tárgyalást ismét megnyithatja s egyáltalán a törvény korlátain „A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJA/ A nő. Leszállt az éjjel. Titkos suttogással Borultak össze a dus-lombu fák. Mint éji lámpa enyhe ragyogással Rezgett az Eg boltján a holdvilág. Füvet, virágot elnyomott a szender, Madár nem ébredt édes szózaton, Az illat és szellő együtt pihent el, Álmát aludta a paradicsom. Ádám is már megtért nyugvó helyére — Lágy gyepű volt virágos lomb alatt. De hasztalan; álom nem jő szemére, Légzése elfúl, zúgva forr a vére S agyát fesziti vágyó gondolat. Oly lankadt s karjait mégis kitárja, Pihenni vágynék és még sincsen álma, Zsibongást érez, mely kéjjel teli, És mégis megerednek könyei. ,Valamit érzek, valamire vágyom, De mi az, nem tudom kimondani; Szemem gyönyört lel csillagon, virágon, Szomjam csititják forrás habjai, ízes gyümölcs éretten hull ölembe, Ingó bokor hűs árnyékkal legyez, Amit kivánok, minden teljesedve, S betelve érzem: vágyam még sem ez!" „Mi kell hát? kérdem s elhangzik a sóhaj, Szivem hiába esd a válaszért. Virág, madár, szellő és csillag, oh jaj, Idegen mind: szolgál, de meg nem ért. S az Isten fenn az égben, messze tőlem, Hatalmát térdre hullva érezem, Jóságát látom fűben, fában, kőben, De mégis másra, másra vágy szivem." „Mi kell hát? Sejtés, reszkető homályod' Derengve töri át egy tiszta tény! belül mindent megtehet, sőt megtenni köteles, a mit a való tényállás az anyagi igazság felderítésére szükségesnek és jónak lát. Ugyanezen czélra szolgál azon a törvényben foglalt elv is, hogy a tárgyalás, esetleg a tárgyalások mint egy egységes folytonos tárgyalás tekintetnek, s épen azért a felek ^ bármelyike a tárgyalás berekesztése előtt bármikor hozhat fel ujabb körülményt, ,sőt viszonkövetelést is, valamint ujabb bizonyítékot, a melyek a kérdést tisztább világositásba helyezik. Kivételt csak az úgynevezett pergátló (alaki) kifogások képeznek, melyek a tárgyalás kezdetén teendők meg, mivel ellenkező esetben figyelembe nem vétetnek. Természetesen gondoskodik a törvény arról is, hogy a felek ezen jogukkal visszaélve, a tárgyalást, az ügy befejezését el ne húíhassák, az ilyen később felhozott állitások és bizonyítékok utólagos felhozása folytán felmerülő költségek viselésére az illető felet kötelezvén. Ezek képezik azon főbb elveket, melyeken az uj sommás eljárás alapul. Most nézzük lehető röviden magát az eljárást. A törvény (1893: XVIII. t-cz) l-ső §-a azon polgári ügyeket sorolja fel, melyek a sommás eljárás alá és a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Legnagyobb részt ugyanazok, a melyek eddig is odatartoztak. Kiterjeszti azonban a sommás eljárást az 500 frtou aluli értékű számadási perekre, a birtokperekre, a mennyiben a per tárgyának értéke 200 frtot meg nem halad, az örökösödési perekre, ugyancsak 200 frt érték mellett, az úgynevezett praejudicialis keresetekre a fentebbi értékkorlátok között A lejárt kamatok, életjáradékok, haszonbér nem mint eddig 2, hanem ha 3 évről vannak is hátralékban, sommás uton perelhetők. A 2-ik §. pedig a kereskedelmi perek közül jelöli meg azokat, melyek sommás eljárásra tartoznak. A kereset a per bíróságánál jegyzőkönyvbe mondható, vagy írásban adható be. Az Írásbeli kereset nem mint eddig csupán két, illetve annyi példányban adandó be, hogy ha több alperes vau, azok mindenikének jusson egy példány, hanem a példányokon kivül egy felzet is csatolandó, melyen felperes kapja az idézést, mig az első példány a bíróságnál marad, hogy abból a tárgyalásra előkészülhessen. A kereset folytán a bíróság tárgyalási határnapot és órát tűz, az eddigi két órai várakozási idő, mely alatt a felek még mindig megjelenhettek, eltöröltetett. A ki a kitűzött órára meg nem jelen, jogkövetkezményeit viseli. Ezenkívül minden bíróság úgynevezett rendes törvény/iapokat köteles meghatározni, melyeken a felek közös beleegyezéssel a bíróság előtt megjelennek, a mikor is az nyomban tárgyalandó. Érdekes, uj intézkedése a törvénynek az Látok már! Egy lényt, egy társat kivánok, Aki hozzám hasonló és mégsem én. <3 is sár s égi szellem keveréke, Tökélye mégis, mi bennem hiány, Értetve általa s őt megértve, Maradjon mégis édes talány." „Száz ellentét csodás harmóniája, Melyben valóvá lesz a képtelen. Mi bennem az összhangot szétzilálja, Az benne mind lágy összhanggá legyen. Vágyamnak, sejtésemnek magjarázat, Amely titoknak még is megmarad, Forrása kéjnek s örök vágyódásnak, Mely oltva is gerjeszti szomjamat." „Ki gyöngeséggel az erőt lebirja, S erejével gyöngén támaszt keres. Vágyamnak czélja, bánatomnak irja, Szózat, mely igy szól: Gyűlölj és szeress! Egy lánczszem, a mely összefűz az éggel, Kapocs, amely a földdel egybetart, Rejtelmes lény te. árny vegyülve fénynyel, Te érted ontok könyet és sóhajt!" Amerre járok, csak téged kereslek, Téged mutat csillag, virág, bokor, Közel a vágyban forró képzeletnek, Kitárt karomnak, ah, nem vngy sehol. Bus teher, únt nyűg élni nélküled, S haj, nem vagy más, mint puszta képzelet. Hogy való testet ölts, hiába várom, Takarj el hát, takarj, örökre, álom!" És a panasz zokogva, fuldokolva Átreszketett a földön és egen; Megdobbant rá a féreg is a porba', S hallá az Isten és szólott: „Legyen!" Egymásra omlik nappal és éjszaka, A hang elnémul, a csend dalra csendül, A némaságnak riad szózata. A mindenség egy uj Khaoszba vész, Mignem a zűrből forma s szín kiválik, S a teremtésnek uj csodája kész. is, hogy per indítás előtt egyezségi kísérletre is lehet idézést kérni s az igy kitűzendő határnapon, ha az egyezség létrejön, az jegyzőkönyvbe vétetik, mig ha nem sikerül, bármelyik fél kérheti a kereset jegyzőkönyvbe vételét és a tárgyalását. A tárgyalás nyilvános és teljesen szóbeli. A tárgyalásra tűzött ügyek a kitűzés sorrendjében jegyzékbe vétetnek s a jegyzék a bíróságnál kifüggesztetik. A biró aztán a Kitűzött sorrendben és időben tárgyalásra hivja fel a feleket. Tényállítások, bizonyítékok a tárgyalás folyamán bármikor felhozhatók; az eddigi, úgynevezett hallgatólagos beismerés nem szolgálhat az ítélet indokául. A felek azonban minden állításaikat és bizonyítékaikat annyiban kénytelenek idején felhozni, hogy az ebbeli mulasztásokból eredő költségeket különben ők viselik minden esetben, vagy is akkor is, ha teljesen pernyertesek. A bíróság tartozik gondoskodni arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön s e végből kérdéseket tehet és utasításokat adhat a felek részére s ezen kivül az egyezséget a per bármely állásában megkísérelheti. A tárgyalásról a bíróság jegyzökönyvet vesz fel, melybe azonban a felek szóbeli előterjesztésének csak a lényege, ugy szólván csak az eredménye vétetik fel, s a felek által aláírandó. Az aláírás megtagadása semmi következménynyel nem jár. A bizonyítás tekintetében a törvéuy teljesen szakit az eddigi úgynevezett kötött (legális) bizonyítási rendszerrel s helyette a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét juttatja érvényre. A közokiratok eddigi teljes bizonyító ereje továbbra is megmarad. — A szabályszerűen kiállított s valódiságuk tekintetében kétségbe nem vont magánokiratok tartalmukra nézve szintén teljes bizonyítékul szolgálnak, az ellenkező bebizonyításáig. Az irás és aláírás valódiságának bizonyítása összehasonlítás utján történik, a biró belátása szerint. A tanuhallgatás körüli eljárás nagyjában szintén megfelel az eddigi eljárásnak, teljesen uj azonban az, hogy az egymásnak ellentmondó vallomást tevő tanuk szembesitendők és hogy idegen járásbíróság területéről is idézhet a biró maga elé tanukat, ha szükségesnek és czélszerünek találja. A szakértői eljárás annyiban változik, hogy a szakértőket a bíróság nevezi ki, és pedig, ha elegendőnek találja, egy szakértőt is kinevezhet. Egészen uj intézkedés a félnek eskü alatti kihallgatása, mely az eddigi perdöntő eskük helyébe lép. A bíróság kérelemre, vagy hivatalból is elrendelheti ezt, ha valamely döntő körülményre más bizonyíték niucs. Ugyancsak a bíróság itéli meg, hogy ha mind a két fél jelentkezett eskü alatti kihallgatásra, közülök melyiket bocsássa — rendszerint a bizonyító fél ellenfelét — esküre. A kár mennyiségének Ádám rá néz. ámultán sóváran, Ah, olyan mint ő és mégis mi más, Szemében nap ragyog az éjszakában, Arczán mosoly van s bóditó varázs, Teste sugárzik mint az izzó márvány És mégis könnyű, lenge, mint a hab, Hullámosan halomba, völgybe szállván, Formáiban egység és változat. Hajlékony, karcsú, mint az ifju pálma, Nézése láng, mosolya enyhület. S Ádám kiált: „Betelve szivem álma, Te vagy, te vagy, akit kerestelek! Láttodra a vér forrni kezd eremben S lágy dallamok támadnak lelkemen, Ugy vonsz magadhoz ösmert ösmeretlen, Valósult álom, betölt sejtelem, Szivemet lágyan, mint a rózsafelhő, Egy uj érzésnek heve hatja át. Te vagy szivemnek, érzem a legelső, Több mint magam, mint az egész világ! Te vagy a végzet, mely sorsom kiszabja, Te vagy az üdv, "te vagy a kárhozat, Te vagy a jó, mely lelkem felragadja, Te vagy a bűn, fertő és iszap, Te vagy a nyugalomnak édes enyhe, S a küzdés vérző verítéke te, Veled vagyok csak, érzem, teljesedve, ; Te vagy lelkemnek, testemnek fele. Mi sejtelemként ringott csak szivemben, lm érzetté lett és szavat keres: Szeretlek, óh szeretlek véghetetlen, Oh jer, borulj rám, oh szeress, szeress!" S a két ajk egybeforrad izzó hévvel, A két lélek egymásba olvad át, Sugárzó hajnal, megküzdvén az éjjel, Az ormokon kitűzi zászlaját. S a mindenség kéjjel susogva reszket: Szeress, szeretlek! Inczédy László. Folytatása, a mellékleten.