Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

JN Y í R V I D É It." ttöide^ Antal, Kovács P. Pál, Kosetz András, Kende Jtnő, Leffl n Sámuel, L-íderer Ignácz, Magyorossy Ferencz, Nádassy DJZSŐ, Nóvák Gyula, Oiolicsinyi Géza, ifj. Orbán Károly, Pazár István, Pivnyik Andris, Palitz János, Pataki Lajos, Pampuch András, Dr. Rozenberg Emil, Schwirz Izidor, Siinkó J)zsef, Tahy Miksa, Dr. Vadász L^ó, Henzsel András. — Polgáron villamos világítás behozatalát tervezi a megyeben jónevu Richlicz és Altér czég. — Az adófizetők figyelmébe. Tudomására hozom az adófizetókuek, hogy a f. évi adókivetés már befejezést nyert s egyszersmind felhívom az adófizetőket arra, hogy f. óvi adótartozásukat könyvecskéjükbe ezen hír detmény keltétől számított 8 nap alatt a városi adóhivatalban Írassák elő; mert mindazok a kik ezt elmulasztják az 1883 évi 44 t-cz. értelmében 1 tői 5 frtig terjedő pénzbírsággal founak sújtatni. Nyíregyháza, 1894 október 13 Bencs László polgármester. — Agár-verseny. A szabolcsmegyei agarász társulat e hó 24-dikén tartja meg szokásos agár-versenyét a nagy-kállói tarlókon. Dij az első agárnak 800 korona készpénzben és 1Ö0—200 korona értékű emlék, tiszteletdíj. A második agár a tétek felét kapja. A versenyt megelőző napon a társulat közgyűlést tart az Európa szállodában s ez alkalommal fogja a társulat volt elnöke: néh. Zoltán János helyét választás utján betölteni. A verseny után 24-én este 6 órakor társas ebéd lesz az Európában s utána táncz. r — Bokréta ünnepély. A építkezés alat' levő városi nagyvendéglő bokréta Ünnepélyét e hó 13-án d. u. 5 órakor tartották me/, a városi magaisztrátus ós na gyobb közönség jeleulóteben. Az ünnepély a szokásos módon ment végbe. A muukások fenut összegyülekeztek s szónokuk: Kéry kőműves előre állva rövid dikciót mqndott, s azután hozzáfogott a felköszöntőkhöz, mind egyik után lehajítva a kiürített pohirat. Az első felköszöntőt természetesen a királyra mondotta, azután éltette a polgármestert a képviseletet, Vojtovics ős Bvrzó épitóválalkozókat stb. s végű' a munkásokat. A bokréta ündepély bevégzése után a kőmives ós napszámos munkások között jutalom-összegeket osztottak ki. Megemlítjük még, hogy a tetőzet fölrakása az épületnél már megkezdődöd s e hó végéig minden valószínű ség szerint elkészülnek vele, ugy hogy az épület tető alá kerül. — A mult vasárnapi dalestély, ami a közönség részvételét illeti, bizony nem a legjobban sikerült. Kevesen voltak ott, minden esetre sokkal kevesebben, mint ahogy azt- a dalárda megérdemelte volna. Pedig most is igen szépen énekeltek, s akik ott voltak, igazán élvezetes estében volt részük. — Hymen. Széki Gyulay János büd-szent-mihályi állatorvos a napokban jegyezte el Gyurcsány József helybelikereskedő kedves leányát, Jolánt. — Színház. Uj színtársulatunk, a Szálkái Lajos vezetése alátt álló társulat, nem — nem mint tervben volt — f. hó 16-án, hanem csak 20-án, azaz szombaton kezdi meg az előadásokat, Herczeg „Három testőr'-jével. A bérletek Bánfalvi Béla színházi titkárnál, az ő távollétében pedig Jakabovits Fáni kisasszony trafikjában eszközölhetők. — Köszönet nyilvánítás. A dalegylet 1894. évi október 7-dikén tartott dalestélye alkalmával kövétkező felúlfízetések tététtek: Nyíregyházi tűzoltó egylet 20 frt, egy tűzoltó 4 frt 40 kr, Dr. Ferlicska Kálmán 3 frt 80 kr, Nóták Gyula, Barzó Mihály, Tester Lajos, Bencs László Ív' frt 40—1 frt 40 kr, Básthy Barna, Pintér István 1 frt 20—1 frt 20 kr,' Kovács Gyula 1 frt, Juhász Etel 90 kr, Sípos Gyula 50 kr, Prok Károly, Obendorfer János, Mihályi Imre, Fájgi Sándor, Kövér Miklós, Hunyady László, Gyuricsko Ferencz, Kreisler József, Péchy Gyula, Bárzó György, Sesztay Pál, Vagner András, Klinczkó Pál, Gaal Ede, Dudics József, Csizák Antal, Zieger János, Kiss Endre, Magyarossy Ferencz, Munczhardt József, Szikszay György 40—40 krt, Zieger Pál 30 krt, Béres Mihály 20 krt. Fogadják a tisztelt' felülfizetők az egylet czéljai elősegélésére tett jótékony adományaikért az egylet hálás köszönetét. Dalegyleti elnökség. — Tamás Gyulát, Polgár város köztiszteletben álló aljegyzőjét súlyos csapás érte. Szép ifjú neje, kivel alig kót év óta a legboldogabb családi életet élte, gyermekágyi lázban meghalt. Az elhunytat óriási részvét mellett kisérték e hó 3 án az örök nyugalom helyére. — Aki Palesztinába akart menni. A nyíregyházai izr. anyahitközség egyik nyuga'omba vonult jámbor életű metszője: S.ein Dávid aggkorának még hátralévő idejét Palesztina szent földjén akarváu átélni, tengeren tuli utrakelóse előtt, külföldi útlevelének megszerzése végett Budapestre utazott, hol a török consultól nyert szükséges irományaival is kiegészített egyéb okmányai ós a szent földre szóló útlevele birtokában, mult hó derekán Triesztből Jaffi városába vitorlázott. Do mily nagy volt kinos meglepetése, midőn partra szállását, annak indokolásával, hogy ott a bevándorlás tiltva van, hatóságilag megakadályozták és őt onnan Bairathba utasították azon kijelentés mellett, hogy ezen város Syria tartomány területéhez tartozván, a szentföldön fenálló bevándorlási tilalom ott ki nem terjesztetett. S ime mily fájdalmas csalódással párosult ujabbi kinos meglepetés várta itten a sokat hányt-vetett beteges öreg embert. Partra szállván, a budapesti consultóli okmányaira nem is,- hederítettek az ottani hatóságnak hivatalos közegei, ót és a vele kivándorolt családját ujyanis börtönbe vetették, kíméletlenül bántalmazták és végül ráadáau

1 mindenétől összes magával vitt holmijától megfosztották. Ebből a fölötte sanyarú helyzetből kiszabadulván, PortSaid egyiptomi kikötő városba utazott, honan az e napok ban hazaküldötte keserű könyektől áztatott szomorú levelébeH elhagyatottságát és igazán sajnálatos uti kalandjait siralmas hangon elpanaszolván, a kiéhezett és mindenétől megfosztott szegény családipi annak az egy kívánságának ad kifejezést, hogy bárcsak adná a Mindenható, miszerint még egyszer édes hazájába visszatérhetne, s Magyarország földjének porát szent áhítattal megcsókolhatná. i — Köszönet nyilvánítás. Lukrics Károly, nyíregyházai pénzügyigazgatósági számvizsgáló úr legközelebb Balsán járván, a balsai ev. ref. tanítói lak átalakítása és kijavítására 5 azaz öt frtot volt szives adományozni, mely nemes cselekedetért ez uton is köszönetét nyilvánítja az egyház nevében: Balsán, 1894. október 4. Szabó Dezső, ev. ref. tanító. — „Szomorú órák". Ily czímű elbeszélés gyűjteményére hirdet előfizetést Koncz Ákos jászberényi kath. lelkész, a ki városunkban is hosszabb időt töltött, igen jó emléket hag yván maga után. Az előfizetési felhívást szerző a kővetkező sorok kíséretében küldte széjjel: „Egyszerű történetek lesznek e kötetben összegyűjtve a saiv világából, azon világból, melynek kertjében az emberiség nagyrésze egy-két hamar hervadó öröm-rózsa mellett nem talál egyebet a szenvedés, küzdés, fájdalom és lemondás töviseinél. Nagy igényekkel nem lépnek fel ezen elbeszélések, s midőn kiadásukat elhatároztam, egyedül azon czél lebegett előttem, hogy bemutassam a való életet s ennek gondolkozó és érző alakjait. Életemben mindig csak olyanoknak irtam, kik keserű tapasztalásból ismerik már a fájdalmat, de érezték a fensőbb helyről jövő vigasztalás édességét is, mely amannak nyomában fakad. Azok tehát, kiknek élete még egy „folytonos mosoly", azok ne vegyék kezükbe e könyvet csak akkor, ha majd mosolyuk az élet küzdelmei közt bánattá és könynyé változik. A csinosan kiállított s mintegy 20 elbeszélést tartalmazó könyv november hó elején fog megjelenni. Előfizetési ára fűzve 2 korona; díszkötésben 4 korona; rendkívüli díszítéssel és aranymetszettel 6 korona. Gyűjtőknek minden tiz példány után egy díszkötettel szolgálok. Az előfizetési összeget csak a könyv megjelenése és szétküldése után fogadom el. A munka ízléses kiállítására a helybeli jónevü Brünner czéget kértem fel. Jászberény, 1894. szeptember 20. Hizaíiui tisztelettel Koncz Ákos." n — Szerenád. Kálmán estéjén a helybeli dalárda szerenáddal lepte meg dr. Ferdlicska Kálmánt, a dalegyesület elnökét, ki megköszönte a figyelmet s szives vendégeiül látta azután házánál a derék dalárokat. — Öngyilkosság. Bogár Pál napszámos a „Bálint" bokor tanyán, előbb jó bepálinkázva, sörétre töltött fegyverrel főbe lőtte magát. A töltés állát zúzta szét a szerencsétlen embernek, kit életveszélyes sérülésével a nagykállói kórházba szállítottak. Bogár Pál, mint mondják, azért lett öngyilkos, mert lopásért hat hónapra elitélték s mostanában kellett volna büntetését megkezdenie. — Megégett gyermek. Bilog Eszter, ajaki czigány napszámosnó Dapi munkájára ment kora reggel s 4 éves Jnlis leánykáját a kunyhóbiu aludva hagyta- Mielitt eltávozott, a tűzre is tett, hogy valahogy meg ne fáziék a gyermek. A leányka ruhája azonban tüzet fogott s bár gyorsan észrevették a bajt, rövid idő alatt annyira összeégett a szegény gyermek, hvgy kórházba szállíttatváa — ott pár órai kínlódás után meghalt. — Gyermekgyilkos anya. Fankovics Erzsi, kisvárdai cselédleány e napokban törvénytelen gyermeket szült s hogy csecsemőjétől szabaduljon, kézzel megfojtotta a szegény csecsemőt s, szalmazsákja alá dugván, reá feküdt, később aztán elásta. Névtelen feljelentés folytán, a kisvárdai kir. járásbíróság vizsgálatot indított, melynek folyamán a bűnös töredelmes vallomást tett s gyermeke hulláját előadta. — Gyilkos ezigányok. Lakatos András, Tangyos Ferencz és Bandur nevű berencsi vályogvető czigányok pálinkázás közben összevesztek, s botra, ásóra kaptak. Bandur egy ütésére Lakatos András a földre esett, s ott Tangyos és Bandur még négyszer ütötte fejbe. Szegény Lakatos Andrást félholtan vitték a kisvárdai kórházba, hol pár óra multán meg is halt. A hivatalos bonczolás a halál okául nagymérvű koponyarepedést constatált. Tetteseket a községi elöljáróság a kisvárdai járásbírósághoz kisérte be, hol mindkettőt vizsgálati fogságba helyezték. — Tetten ért tolvaj. Andó János tvasmegyeri disznó-kupecz elaludt — hazafele utaztában a helybeli indóház Ill-ad osztályú várótermébeu. Eít az állapotát felhasználta egy Varga János nevű k.-kápolnai, ember, előhúzta az alvó Andó tárczáját s kivett belőle egy ötvenest, Andó azonban fölébredt, megfogta a tolvajt s átadta egy rendőrnek, ki bekísérte a rendőrség börtönébe. — Gyilkosság Pazonyban. Juhász Györgynó pazonyi paraszt asszony ós 17 éves fia e hó 8-dikán este rálestek egy velük rossz viszonyban ólő dohányosra. A dohányos egy Rivész Pal uevü ember házánál időzött s együtt jött ki a házigazdával, aki megpirongatta az asszonyt és fiát, hogy minek lesekednek az ő ablaka alatt. Juhász Györgyné veszekedést kozditt ezért Révószszel s mikor ez a lármát megsokalva, az asszonyt lökdösni kezd

re, ez oda szólt a fiának: üssed fiam. A 17 éves Feri gyerek meg is fogadta az anyja-szavát. Odi vágott kétszer a nála levő kapa fokával a Révész Pál fejére, ki a második ütésré összeesett s rövid idő múlva meghalt. Juhász Györgynét és fiát a csend irsóg másnap elfogta s bekísérte Nyíregyházára a kir. ügyészséghez. Horváth Bilint vizsgáló biró a vizsgálatot a helyszínén azonnal megindította. RSvész Pál holttestét fölbonczolták s konstatálták, hogy halálát az említett ütések okozták. — ,,A nemzeti nevelésről" czim alatt lapunk legutóbbi számában megkezdett czikk folytatása — hely szűke miatt — e számunkból kimirait. — A hadházi kazánrobbanás. Annak idejin meg irjuk azt a szerenecsétlenséget mely Hadházon történt. Weinstein gőzmalmában ugyanis szétrobbant a kazán, melynek következtében számosan súlyosan megsebesültek és a malom is erősen megrongálódott. M tst arról értesít levelezőnk, hogy ebben az üjyben befejezték a hivatalos vizsgálatot. Ez a vizsgálat kiderítette, hogy a robbanás rószben a tulajdonos, W jinstein József, részben Wjinstein Márton gépőszjgondatlasága következtében történt. Beigazoltatott uagyanis, hogy a szakértők figyelmeztették a tulajdonost és a gépészt a kazán tisztátalanságára is intették őket, hogy ez az állapot veszedelemre vezethet. A tulajdonos ós a gépész nem fogadták meg az intelmet és a robbanás csakugyan be is következett. E miatt Weinstein József és Márton ellen megindították a bünfenyitő eljárást. A robbanás sebesültjei még mindig betegek. Szabó József fűtő, kinek fejét zúzták szét a vasforgácsok, most is élet-halál közt lebeg, A malom csak tű? ellen volt biztosítva s igy a 22 ezer forint kár nem térül meg. — Kolera. Máramaros megyében a mult héten husz ember betegedett meg kolerában és heten haltak el. — 60.000 t'rt a főnyeremény a lembergi kiállítási sorsjegyeknél, mely 10"/, levouU után kószpónzbau fizettetik ki. Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy a húzás már holnapután történik. Sorsjígyek kaphatók Tarczali Dezső könyvkereskedésében. Színház. — Prolog-féle. — Nagyérdemű közönség! Van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke műpártoló közönségének tudomására hozni, hogy Szalkay Lajos, 45 tagból álló, dráma-, vígjáték-, népszínmű- és operette-társulatával és saját zenekarával előadásainak sorozatát szombaton, 1894. évi október hó 20-dikán „A három testőrHerczeg Ferencz nagyhatású uj vígjátékával megkezdi. (Azt, hogy Nyíregyházán kezdi meg, talán nekem is felesleges felemlítenem, ép úgy, mint annak az „Előleges színházi jelentés-'-nek, melyből a fenti, kiválóan sikerült bevezető sorokat pauervilmosoztam.) Ezzel kapcsolatban van szerencsém a már fent körülirt n. é. közönségnek becses tudomására hozni azt is, hogy a m. t. szerkesztő úr a színházi tudósítói tiszttel ismét engem kötelezett le. Hogy tehát tisztemmk minden igazságát tőlem telhetőleg betölteni igyekezzem, előzetesen a következőket kívánom az igazgatóról, a társulatról s a hirdetett bérletről köztudomásra hozni. Első sorban az igazgatóról annyit súgok meg, hogy a többi között két nevezetes tulajdonsága van. Az egyik az, hogy kezdő igazgató, a másik pedig, hogy a legnagyobb büszkeséggel tölti el, hogy igazgatóságának első téli idényét Nyíregyházán kezdheti meg. Hát ez nekünk csak javunkra szolgálhat. Egy kezdő igazgatótól mindenesetre többet várhatunk, mint olyantól, aki már lejárta magát. Nekem különben is természetem, hogy mindenkiről a legjobbat teszem fel, mig az ellenkezőről meg nem győződöm. Azt hiszem, egy színigazgatóról meg, akinek képességei még ismeretlenek, senkinek sem szabad mást, mint jót, a legjobbat feltenni. Ahhoz, hogy valaki színészből színigazgatóvá legyen, bizonyos fokú bátorság szükséges; ezentúl ugyanannyi ambiczió, no meg egy kis anyagi erő is. A hol pedig e három tehetség meg van, ott a többire is joggal lehet következtetni. Sőt a kezdő igazgatónak az a fölénye is van a végzett, vagy a hanyatló igazgató felett, hogy ambicziójától sarkaltatva mindenben igyekszik a közönség kedvében járni, kívánságait teljesíteni, mig az utóbbi már elkedvetlenedve a legjobb esetben is csak kapkod fűhözfához, mint Bernát a tudom is én mihez. Az a legnagyobb büszkeség pedig, a mely az i i; készülő igazgatót eltölti, szintén csak nekünk válhat hasznunkra; mert én legalább azt vélem, jobb ha az tartja büszkeségének, liogy a közönség előtt megjelenik, a ki megjelenik, mint megfordítva. Akaratlanul is hasonlatok jönnek a tollam alá, s most is eszembe jut Reményi. Méltóztassanak csak visszaemlékezni, mikor ő itt hangversenyezett pár év előtt. Már Reményi ide, R.'inényi oda, én bizony kikottyantom, hogy még is esak többet ér vala, ha ő tartotta volna büszkeségének, hogy előttünk jálszhatik ! Különben is Szalkay ígéri, hogy mindent elkövet, hogy pontos összevágó előadásokkal kegyünket és pártfogásunkat kiérdemelje. Mar pedig vidéken ez a fő dolog. Sőt talán nem csak vidéken az; de itt annál inkább, mert világra szóló alakításokat, kimagasló művészeket ugy sem igényelhetünk. Egyébaránt a színészet, a színpad: köztársaság, a hol minden egyes szereplőnek meg van a maga helye, szava, jelentősége. Ott egyszerre csak egy beszél, az alatt a többi hallgat s csak akkor szól, sőt csak akkor szólhat, ha a sor reákerül. Ott nincs privilégiuma senkinek, hogy azt is akkor mondja vagy tegye, a mi és a mikor neki tetszik vagy eszébe jut. De viszont ha nincs helye az egyesek uralmának, kell hogy mindenki megtegye a maga kötelességét s ne várja hogy mis szórakoztassa helyette is a közönséget. A társulat névsorából szintén az látszik, hogy a kerekded összevágó előadások képezik az igazgató első gondját. Minden szaknak meg van a maga külön erője, felesleges tagok nélkül, kik különben rendszerint csak a létszám szaporítására vannak hivatva. Van operett és népszínmű primadonnája: Kövessy Róza, coloratur énekesnője: Pourmann Henriett, soubrett énekesnője: Dorsai Lia, hősnője: Kápolnay Juliska, drámai szendéje: Markovits Margit, vígjátéki szendéje: Berzsenyi Margit, drámai anyaszinésznője: Keresztes Amália, operett és salon-komikája Bánfalvyné. Operett buffo és rendező az igazgató, kedélyes apa és jellemkomikus: Bánfalvy, hős szerelm;s: Krémer Sándor, komikus: Liptay Lajos, lyrai szerelmes: Timár Béla, operett-tenor: Koncz Imre, bonvivánt: Várady Dezső, bariton és népszínmű énekes: Csige Lajos. A kardalosnők száma 7, a kardalosoké 6. Mi kell ezeken kivül vidéki színpadon? A tagok képességéről szólani természetesen időelőtti volna. Egyelőre csak jót kell róluk feltennünk, különösen mert az ellenkezőre nincs okunk. Azért, hogy valakinek hírét mi nem hatottuk, még épen nem következik, hogy ő rajta mult.J Szigethy Lujzának sem hallottuk hírét, mégis tüntetessé fejlődött a jutalomjátéka. Az előleges szinijelentésben közölt műsor ellen sem lehet kifogásunk. A már ismert darabok között nem egy nálunk még ismeretlen újdonságot találunk, daczára, hogy Tiszay a tapasztalt közönynyel szemben a legújabb darabok szinrehozatalának taktikájához folyamodott a tavaszon. Az pedig, hogy a társulat a „Három testőr"-rel kezdi a saisont, ámbár tudják, hogy ebben Tiszaiék milyen maradandó hatást értek el, egyenesen arra mutat, hogy a társulat nem fél az összehasonlítástól, sőt kihívja azt. A bérleti árak a régiek, csak a jegyelárusitó hely uj: a Jakabovics Fánni k. a. tőzsdéje a városház-palotában. Az uj saison iránt tehát bizalmunkat bátran előlegezhetjük s ha az első előadások próbapublikuma elfogultságát otthonn hagyja, megérhetjük, hogy Szalkay jogosan írhatja neve alá, hogy ő ,a nyíregyházai és stb. színházak igazgatója. J.