Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

IN Y í lí V I í^ Csarnok. Szerető szivek. I. Egészen sötét volt. A kis franczia rokoko óra a kandalló párkányán hármat ütött. A három ablakon csak alul, a függönyök csipkeszegélye mentén lopózott be halvány világosság az u'czai lámpáktól. Künn az utczán, az olvadó hóban lassan pocsogott előre a fáradt gebe. A kocsis, ugy látszik, haza felé tartott. Miközben a jármű az ablakok előtt eldöczögött, a kocsi lámpájának fénye végig tánczolt a szoba hátíó részén aláomló nehéz zöld bársonyfüggöuyökön, majd a sarokban egy Hermes mellszobron reszketett, egy pálmacsoportra hullt, három szék támláján surrant végig, azután eltűnt. A szobában újra csend lett és sötétség. Egy fiatal szőke leányka mezítláb a függönyökhöz lépett és fölfogozva azokat, beeresztette az utcza egész szomorú szürkületét. Arcza ki volt pirulva, fáradtan nézett ki, de szemében a kimerültségnek az a boldogsága ragyogott, a mely bál után a legtöbb fiatal lányt meglepi. Táguló orrlyukkal szivta be a szoba illatát. A tükörhöz lépett. Meztelen lábacskáit erősen lenyomta a padlóra, mintha hűsíteni szeretné. Lebocsátva a függönyöket, gyertyát gyújtott ós ugy nézegette magát, egész aranyos ifjú szépségének teljében, szinte megrészegülve saját látásának varázsától. Haja kissé rendetlenségben volt, orczái még láugoltak. Látta a tükörben, a mint pihegett. Balra hajolt, de szemeit azért nem fordította el a tükörtől. Majd egy lépést tett előre ós élesen megfigyelte mozdulatát. Szemei csillogtak. Mulatságosnak találta magát. Még rajta volt Colombine jelmeze kék selyemből apró csengőkkel, egyébként azonban le volt már vetkőzve. A tükör melletti kis márvány-asztalra tette a gyertyát ós egészen a tükörhöz lépett. Gömbölyű, fehér karjait összekulcsolta mellén ós előre hajolt. Elnézte csillogó fogait. Felnyitotta, majd ismét lezárta rózsás ajkait. Egy csöppet sem volt még álmos. Pajkosan ki nyújtotta karjait, ásított, vette a gyertyát, föllépett egy székre és meggyújtotta a sarok kándeláber két lángját, ugy hogy a szomszédos sötét bálterembe ferdén lopódzott egy fénysugár. Ilonka maga a zöld szofa ellenkező sarkába telepedett, lábacskáit fölrakta a bútor selyemhuza u oldal támlányára, meztelen balkarját pedig lelógatta, ugy hogy tenyere szinte érintette a padlót. Jobbjával ruhája zsebéből kikotort egy apró báli csipkezsebkendőt, a melylyel legyezte hevült arczocskáját. Jaj de szép volt ma minden! Minden a leggyönyörűbben ment. Jaj de jó! . . . És holnap . , . Biztosan eljön . . . Ebéd előtt ... igy kettő felé! Ilonka ragyogott. „Maros vize folyik csendesen" . . . még mindig fülében csengett e dal. Behunyta szemeit ős hallotta a körötte tánczolók zaját. Tenyerével végig simította homlokát. Meg kellett bolondulnia! Azután újra mosolygott. Eszébe jutott a pillanat, mikor félig tiltakozva, félig boldogan mondotta: Ah mérnök ur! . . . Látta önmagát, a mint ezeket a szavakat mondva, felpillantott. Tudta, hogy nézett ki. Akkor mondta ezeket a szavakat, mikor a mérnök már szebbet mondott, a mire oly régen várt Ilonka. Ah, mérnök ur! . . . Tudta, hogy biztos volt a siker, hogy hangjából egyként kiérzett a leányos szorongás és a szívnek bensőségteljes melege. Ú! Ilonka értett hozzá! Csak tizennyolcz é>es volt még, de szabad ideje elég volt. Es olyan körben forgott a melyben a legegyszerűbb ozsonnatársaság sem volt jelentőség nélkül egy fiatal leányra nézve. Hiszen ügyeskedés, finomság mindenütt volt, de náluk még egybe volt kötve szeretetre méltó kedvességgel is. A legártatlanabb kedvességgel! A legfinomabb árnyalatok iránti érzék náluk sokkal jobban ki volt fejlődve, mint más körökben. Hiszen nem gondolhatott voltaképen undor uélkül Ferire. De azért mégis ismételte a félig rettegő, félig benső hangon: Ah, mérnök ur! És újra mosolygott. Majd újra elgondolkozott. Izgalmat ugyan nem érzett akkor, de annál több önelégültséget. Persze, hiszen majdnem ugy volt, mintha összebeszéltek volna. Csak az időpont nem volt megállapítva, a mikor Feri nyilatkozik. De hát vé

6re is megtörtént. Hisz él Isten! Finom csipkezsebkendőjével legyezte magát, majd jókedvvel felkaczagott. Milyen okos dolog volt a karnavált játszani, nem valami közönséges bált adni, amilyen tuczatszámra akad naponkint februárban, hanem a karúévá' egész történetét ez már valami! Ö be gyöüyörü volt! A sok próba folytán mindent kívülről tudok már. Azután elgondolta, hogy milyen kitűnően játszott zongoramestere, a hosszú Henrik. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. Gyapjú-üzlet. Jelentés a folyó hó 19- és 20-án megtartott második idei aukczió lefolytáról. A gyapjú aukczióknak folyó óvi julius hó 15 én megtartott első sorozata nem zárult oly eredmónynyel, melyet teljes sikernek lehetne nevezni De, mint első bisérlet — melynek hátráltató körülményekkel is kellett megküzdenie — mégis e'ég kedvezően folyt le, hogy a vállalkozókat felbátorítsa arra, hogy a megkezdett örvényen tovább haladjanak. Ilyen auspicziamok között határozatott el, hogy az aukczióknak második sorozata megtartassék. Ezen aukczió iráut ugy a társország, mint a külföld részerői általában élénk érdeklődés mutatkozott. Maguk a vevők igen szép számban jelentek meg ós a helybeli ügynökök jelentékeny medbizásokat a vótelre. Ennek következménye volt, hogy a keresett fajokra, melyekhez a báránygyapjut is számitanuuk kell, rendkívül élénken estek az ajánlatok sőt legfinomabb báráuygyapjuért, melyből nem nagy készlet volt raktáron, a verseny szinte rohamos volt. A kiállított 1735 zsák posztó-gyapjuból eladatott 876 zsák. 436 „ szövet „ „ 244 „ 2272 , fésűs „ » 197

6 » 315 „ bárány „ 241 „ 701 „ kótnyirelü , 513 „ 152 „ zigaja zackel „ 152 „ Fizettek hibátlan középfin. fésüs-gyapjuórt 95 — 110 frtot, hibás , „ , 90—100 „ hibátlan durva „ , 90— 95 „ hibás „ „ „ 80— 85 „ legfinomabb posztó „ 200—240 „ bárány „ 220-270 „ 100 kgrként 2% pótsulylyal. Ezen számok, valamint a vevők nagyfokú érdeklődése, most már minden kétséget eloszlattak és elég világosan bizonyítják, hogy tekintetbevéve a gyapjúnak, mint kereskedelmi czikknek sajátosságát, ezen üzlet gyors és teljes értékben való lebonyolítása legbiztosabban az aukcziók állal létesíthető. Ezen eszme, melyet a külföldön már évtizedek előtt felismertek most uáluok is gyökeret vert és oly intézményt létesített, mely hivatva van a magyar gyapjú hírnevét a külföldön rehabilitálni és annak a világkereskedelemben ismét kedvező helyzetet biztosítani. Ehhez mindenesetre szükséges, hogy gyapjutt rmelőink hathatósan támogassák az iutózményt és pedig nemcsak az által, hogy termesztvén)üket az aukczióra felküldik hauem az által is, hogy az árut helyes kezelés által vásárképessé tegyék. Hogy ezáltal csak saját érdekeiket védik, ezt gazdáit k miuden ellenkező véleménynyilvánítás daczára, csakhamar be fogják látui Cogaackereskedök es Cogaackedvelökaek fontos í Fel lettüuk kérve auuak közlésére, hogy csakis azon = „Tokaji Coguac" — valódi —, a mely 1. „Tokajban" készül, 2. a cziinke, kupak és dugasz az „Első Tokaji Cognacgyár

1' bejegyzett védjegyével, az az — „Tokaj város cziinerevel" van ellátva, 3. a mely az „Első Tokaji Coguacgyár" készítménye és — a magas m. kir. kereskedelemügyi minisztérium ellenőrzése alatt áll, és mely a Párizs, Bordeaux, Nizza, Hága, Brüs=el. Londoo, Berlin, ós Chicagói kiállításokon az arany ér met nyerte el, az 1894 évi kiállításon Bécsben pedig a díszoklevéllel lett kitüntetve. Ezen vállalatnak jegye az áru kitűnő minőségénél fogva az egész contineuseu ismeretes lévén, a t. közönség leguagyobb kedveltségének örvend ós igy nagyon természetes, akadtak olyanok, akik az „Első Tokaji Cognacgyár" nevét és czimét ügyesen imitáltak, amiért is cognacvóteluél Ugyeluí kell e.őször a teljes czimre „Első Tokaji Cognacgyái" Tokajban, 2. Tokaj város czimére, nehogy kitűnő tokaji coguac helyett vajmi teljesen értéktelen imitátiót kapjanak. (359 -10—2) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 31108. sz. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetősége a vonalai részére 1895. évben, esetleg a következő 1896. ós 1897. években szükséges pályafentartási fák szállítására nyilváuos pályázatot hirdet. A jövő 1895. évben körülbelől az alább felsorolt mennyiségre lesz szükség, a méretek ós a pontosan meghatározott mennyiség f. ó. november 25 ig fog szállítóval közöltetni, az 1896. és ős 1897. evekben szdlitandó fák menuyisóge és méretei az ezeket megelőző évi november havában fog tudtul adatni. 1895. évben körülbelől az alábbi mennyiség lesz szükséges: 35 köbméter erdei fenyő deszka, 220 köbméter jegeny-feuyő de-zka, 70 köbméter szélmetszetlen jegenye fenyő deszka, 320 köbméter faragott puha fa, 490 köbméter faragott tölgyfa, 40 köbméter szurkos fenyőfa, 4 köbméter szurkos fenyő p illó, 30 köbméter erdei-fenyő palló, 170 köbméter jegenye-fenyő palló, 10 köbmét luez-fenyő palló, 72 köbméter tölgyfa fenyő palló 20000 folyóméter keritós-rud kemény fából, 10000 folyóméter kerités-iud puha fából, 10000 íVb kerítés sűrítő lécz kemény fából (170 m. h!, 50 mj

m átmérő) 15 köbméter kemény szaifa 340 köbméter puha szálfa. Az egyes óvekre megrendelt fák február havában kezdődőleg április hó vegéig száhtandók be. — Alólirott üzletvezetőség kiköti, hogy tájékozásul közölt fenti mennyi ségnól 30°/

o al többet vagy kevesebbet rendelhessen, úgyszintén azt is, hogy az óv folyamán még 30% erejéig pótmegrendelést tehessen. A pályázati feltételek alapján készített ajánlatok legkésőbb november hó 8 án déli 12 óráig nyújtandók be a debreczeui üzletvezetősóg általáuos osztályánál a bánatpénzek ellenben 1894. évi november 7 én déli 12 óráig teendők le az üzletvezetőség gyüjtőpónztáránál. A pályázati feltétek és méretjegyzékek miudegyik üzletvezetőségnél és iparkamaránál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezetőségnól ellenben díjtalanul is megszerezhetők, mig az általáuos anyagszállítási és pályafentartási fák szállitára vonatkozó különleges szállítási feltételek sziutón megtekinthetők, de csak készpénzfizetés ellenében szerezhetők meg a budapesti nyomtatványtárnál. (Andrássy ut 73. sz. a.) 134285. Sz. Hajójáratok a Száván Belgrád és Sabacz kőzött. A magy. kir államvasutak gőzhajózási vállalata menetrendszerű hajójáratait a Száváu Belgrád ís Sabácz között október hó 7 vei megkezdi. A hajók felfelé minden Vasárnap Kedden és Csütörtökön Belgrádból reggeli 6 óra 30 p. kor indulnak illetve Sabáczra délután 1 óra 30 p.-kor érkeznek; lefelé Sabáczról pedig minden Hétfőn, Szerdin és Péntekei reggeli 6 óra 30 perczkor indűlnak és Belgrádba déli 11 óra 30 perczkor ér. keznek. 113637. Sz. Magyar-német állatforgalom. ' Csáktornyáról Berlinbe szállítandó lóküldemónyekre a magyar német állatforgalomban 1892.' óvi febritár hó l tói érvényes közvetlen díjszabás ós annak pótlékaiban foglalt határozmányok fenntartása mellett a használt kocsi rakterületének négyszöginéterenként 2187 marknyi közvetlen rovatoiási díjtétel lép életbe, és pedig f. é. uovember hó 1 tői további intézkedésig illetve díjszabást uton való érvényesítésig terjedő hatálvlyal. Az állatkisérők szállítása esetén Csáktornyáról Berlinig egy-egy kísérőért 1715 márknyi menetdíj fog beszedetni. j; Ezen lószállitmányok következe-kép irányíthatók. 1.) Berlin (Görl. u. Schl. Bhf.) állomásokra:, Boba—Győa—HegyeshaloK Pozsony újváros—Zsolna— Oderberg vagy Kanizsa—Wien S. B.—Wien K. T. N. B Odei bergen at; t.. 2.) Berlin (auhalt-u. Drtw. Bhf.) állomásokra Kanizsa—Wien S. B—Wien St. E. G. Brünn—Bödenbach vagy Kanizsa—Wien S. B.—Wien Ó. N. W. B — Te.

cchenen át. s 4 127876. Sz. Szász-magyar vasuti kötelék. F. óvi október hó 1-evel teljes kocsirakomáijyokban szállítandó szárított malátatörköly és miadenuéníÁ szárított moslék küldeményekre egyrészt Baja, Budti>ésí duuaparti tpn. Budapest Józsefváros, Budapest fóv, közraktárak, Budapest Lipótváros, Budapest nyugoti p. u., Budapest Kelenföld, Budapest déli v. és Ó Bu ia-filatorigát, másrészt a szász kir. államvasutak Dobitscheni ós Wurzen valamint a következő szász-porosz közöse-állomások, mint: Grosszschocher, Laipzig (összes álloiíiáSÓk) és Zeitz közötti forgalomban közvetlen díjtételek lé^&k életbe, melyekre nézve a megnevezett állomásaink közelebbi felvilágositással szolgálnak. 137310. Sz. Osztrák-magyar-bajor vasuti kötelék. (Gabona díjszabás III. rész 2 füzet érvényességének meghosszabbítása és az általános díjszabási B. füzet kiadása ) Utalással a „Vasuti és közlekedési Közlöny* f. é. 109. számában 11 1,242 szám alatt megjelent hirdetményre, közhírré tétetik, h)gy a fent j .lzett kötelékben 1891. évi junius 1-től érvényes kiv. gíbonidijszabás f. ó október 3L-ig hatályban marad. Az uj hasonnemü díjszabás a hozzátartozó függelékkel valiinint a „díjszabási általáuos B füzet f. évi november 1-ón lép hatályba. 133707. Sz. (Osztrák-magyar-franczia-vasuti kötelék. Helyesbítési lap a gabona kivételes díjszabásához. A fenti kötelékben gabona, hüvelyesek, örlemóuyek stb. szállitásá.a f. évi október l-én életbelépő kiviteles díjszabáshoz október hó 15-én egy helyesbítési lap fog megjeienui, mely szerint a cs. kir* szab. déli vaspályatársaság Budipest előtt fekvő néhány állomásánakőrleményekre foglalt díjtételei a budapesti pályaudvarokra érvényes tételekkel egyenlósittotni fognak. GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1894. október 13-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. 100 kiló 100 Buza Rozs Árpa 100 i Zab 100 > KukoríczalOO > K. repcze 100 » Paszuly fehér » Szesz literenként Piaezi Borsó Lencse Mund-liszt 1 Zsemlyeliszt 1 Buza-liszt 1 Barna kenyér-liszt 1 5 50 4.40 5.20 4.60 5 60 5 60 16 árak. 1 kiló 1 » 5.60 4.50 5.40 4 70 5.80 5*70 52'/* —.18 -.22 —.14 —.11 -09 —.09 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 1DO kiló 1 > 1 > l > l

f . 1 > 1 » l » 1 > csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » i köbmtr n —.52 —é2 —.48 - Í8 -M —.56 —.24 — .07 —.80 —SO —.08 2.20 1.90 3.40 3.20 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. 1323/1894. Tk. Árverési hirdetmény kivonat, A nagykállói kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Fisch Emánuel vógrehájtatónak Papp István végrehajtást szenvendó ellen 150 frt tőke s 94 frt 9 kr már megállapított költség és járulékai, iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. tvszék (a nagyká'lói kir. jbiróság) területén levő Apagy községben fekvő az apagyi 55. sz. tjkvben A. I. sor. 6li hrsz. a. házas beltelekre 559 frt, az A. -f- 1. sor 309. hrsz. a. szőllőre pedig 176 frtban ezennel megállapított,kikiáltási árban az árverést elrendelte ós hogy a fenebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi január hó 10-Ik napján d. e. 10, órakor Apagy község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. smm Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10% át vagyis 55 frt 90 krt és 17 frt 60 kr készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. § ban jelzett árfolyammal számított és az 1831. évi november hó l-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. ^ ban kijelölt óvadékképes értókpap rban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kjállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. N.-Kállóban, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1894. julius 26. (393-1-1) Kir. aljárásbiró.