Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

N Y í R V I D É K.«« választmány figyelmét dr. Heuminn Ignácz biz. tagra, ki a közügyek iránt iránt ismeretes érdeklődésénél fogva _ a választmányi gyűléseket bizonyára szorgalmasan látogatni fogja; egyszersmind azonban felhozta őméltósága

0 az állandó választmány előtt azon ismeretes körülményt is, hogy dr. Heumann Ignácz ur Zoltán János elhalt volt biz. taggal — tehát azzal, a ki helyének betöltéséről gondoskodni kell — tudvalevőleg barátságtalan viszonyban állott s megjegyezte, hogy ezen körülmény a biz. közgyűlés egyes tagjaiban — szerinte bár jogosulatlan — visszatetszést szülhetne. Az állandó választmány nem tekintve a mondottakat komoly akadályul, dr. Heumann Ignácz urat egyhangúlag kandidálta. Talán első eset volt, hogy ily kérdésben névszerinti szavazással kellett dönteni, még pedig 23 szótöbbséggel Genesy Sámuel bizottsági tag javára. A főrendiház reformálása tárgyában a törvényhatóság a lehető leghelyesebben intézkedett, midőn a fő, sőt egyedüli súlyt arra fektette, hogy a felsőházban a tőrvényhatóságok küldöttei is helyt foglaljanak, mert mi azt hiszszük, hogy a felsőháznak ezen tagjai a hazafiságnak és szabadelvüségnek elválhatatlan, együtt tartó és előre törekvő fallankszát fogják képezni. A közgyűlés harmadik napján beható tárgyalás alá vétetett Nyíregyháza városának 330,00) forint kölcsön felvétele tárgyában bemutatott határozata. A nélkül, hogy a határozat érdemi oldalát tárgyalni akarnánk, azon megjegyzést mégis kénytelenek vagyunk koczkáztatni, hogy az ily fontos kérdések nyilvános hatósági tárgyalására alig alkalmas idő a közgyűlés harmadik napja, mely körülményre egyébiránt elnöklő főispin is fölhívta a közgyűlés figyelmét. Végül sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a közgyűlés második napján nagyon kevés, a harmadik napon pedig egy vidéki bizottsági tag sem vett részt. Felhívás a közönséghez. Főgimnáziumunk kormányzó tanácsa régebb idő óta foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy a helybeli ág. ev. főgimnázium, az évről-évre szaporodó igényekkel szemben miképen lehetne oly képen kibővithető, hagy a szükséges parallel osztályok szervezhetők legyenek s maga az épület is, mely ma is már csaknem szűknek bizonyul, megfelelően megloővithető legyen. E lap több izben foglalkozott már főgimnáziumunknak e nevezetes ügyével s örömmel közöljük most a főgimnáziumunk kormányzó tanácsának alábbi fölhívását s azt a biztos reményt tápláljuk, hogy ez a fölhívás nem marad kiáltó szó a pusztában. Felhivás ! A közelmúltból szerzett tapasztalatok s a legtávolabbi jövő iránt tartozó kötelességérzetünk arra indítanak bennünket, hogy szavunkat emeljük fel középiskolánk érdekében. Tapasztaltuk, hogy főgymnasiumunk, — Szabolcsmegyének ez egyetlen teljes középiskolája, — az elmúlt néhány év óta egyes osztályaiban nem képes hel/et adni nem csak a vidék, de maga Nyíregyháza város minden gyermekének sem, a törvény határozottan megállapítván az egyes osztályok tanulóinak létszámát. Ezelőtt hét évvel nyolczvan ezer forinton emelt uj iskolai épületünk is, a megkétszereződött tanítványok seregének befogadására, a rohamosan szaporodó tanszergyüjtemények helyezésére szűknek bizonyult s alig van elmódunk, hogy a különböző vallásfelekezeti tanulók vallástani óráira külön tantermeket jelöljünk meg; arra pedig, hogy a már mulhatlanul szükséges párhuzamos osztályokat saját erőnkből állítsuk fel, teljesen képtelenek vagyunk. A tapasztalat, a tények eme sora csak megerősítik kötelességérzetünket abban, hogy mindent megtegyünk, A békéltető felszólításra mindenik fél a fejét rázta, Száraz Lőrincz dörczögött, mint egy jeges medve. Elhangzott a taps. Potyka Mihály lőtt. Száraz Lőrincz válaszolt. Duplázásra duplázás következett, de se vér ss halál. Mijd mellét kifeszítve állott Gyomros Ferencz, ulána Vadas Pál, de a gyilkos töltés, a halál gyümölcsének ólom magva, uem tett kárt seckiben. A párbaj után kikallett békürni a feleknek ; de Száraz Lőrincz kezét ég felé emelve kiáltott: uem fogadom el azokat a kezeket, melyek feldúlták az éu családi boldogságomat, nem bocsátok meg azoknak a kik elakarták csábítani az én hitestársamat. Potyka Mihály, Gyomros Fereucz és Vadas Pál ösz szenézett. Mit beszél ez az ember? Hiszen itt egy óriási hiba van ; itt nincsenek tiszázva az eszmék. Ez a szerencsétlen azt hiszi, hogy a feleségét akarták elcsábítani; holott miüdahármin a láuyainak óhajtottak udvarolni életre halálra. Mikor erről a tévedésről felvilágosítottak, Száraz Lőrincz oda lépet a három jómadárhoz; keblére szoritotia őket s igy szólt: Fiaim: Bocsássanak meg, hogy életekre tört bőszült apátok I Á'dásom reátok ! Ez alatt a gouosz segéd Szudric-ty Benő, kaj in mosolygások közöt szórta fö.dre a borszemeket, melyek a töltésekből kimaradtak. A társaság derült kedélylyel ült fel a két egy fogatura és mosolygó ábrázattal értek vissza a Száraz Lőrincz házához. Szegény, halálra rémült Száraz Lőrinczné jajveszékelve rohant a kapuba ós kiáltozott: ki él ? Ki bal meg én értem, én miattam ? Líríncz ur erre olyat kaczagott, hogy az ajtó kinyílott tőle. Érted, te érted édes Czic<Am? Hit senki? hanem a három leányért megverekedett a három vitéz vőlegény. Ágnes! Eszter! Kxtal'Na pityeragjatek, itt van Miska, Feri, Pali; ki ki boruljon a nyakába annik, a melyiket szereti. A macska tudja a gusztusotokat! Ti meg édes fitim, csókoljatok kezeket; nem, csókoljátok meg száját az én kaczér Czicámnak, a ti anyósotoknak ós ne busuljatok rajta, ha kigolyóznak a „nyulak" — barlangjokba fogadnak benneteket az „oroszlánok." Lovassy Andor. mi által főgyimnasiumunk ügyét előbbre vihetjük, nevezetesen, hogy az épületet tágítsuk, hogy párhuzamos osztályt állithassunk. E kötelességérzettől áthatva, terheltük meg mi magunkat és megvásároltuk a főgyimnasiumi épülettel szomszédos telket 10 ezer forinton a főgymnásiumi folyópénztár terhére kölcsönpénzen. E kötelességérzettől sarkalva fordultunk segélyért a nm. vallás- és közoktatásügyi ni. kir. minisztériumhoz, építkezési c élra 20 ezer forintot kéj-vén, de fájdalom, eddig eredménytelenül. A szükség tehát megvan, nincs orvosolva. Azért zörgetünk, kopogtatunk! Legnagyobb patrónusunkhoz, Nyíregyháza városához ismételten és első helyen fordulni akkor, paikor a nemes város körülbelől 150 ezer forinttal járult a gymnasium czéljainak istápolásához, a szerénytelenség vádja nélkül alig lehet. A tulajdonos, a nemes ág. h. ev. egyház pedig, mely a mult évben végezte be nagyszabású, 110 ezer forintjába került népiskolájának felépítését, saját terhének súlyát érzi s tőle, gymnásiumi czélra, nagyobb segélyt remélni nem lehet. A közönséghez, a szülőkhöz kell fordulnunk! Nagyérdemű közönség! Közéig az ezredéves ünnep. Minden törvényhatóság, minden városnak közönsége megmozdult, hogy kulturális intézeteitanagy nemzeti ünnepen a fejlettség lehető legmagasabb fokán mutassa be; ne maradjunk el mi sem, ne legyünk hűtlenek őseink hagyományaihoz s vármegyénk büszkeségéhez! Áldozatot kérünk Nyíregyháza városának és Szabolcsvármegyének nemesszivü közönségétől, áldozatot, mely lehetővé teszi, hogy köz-piskolánkat minden igény kielégítésére lehetővé tegyük; áldozatot, melynek a legszebb gyümölcsöket kamatozó tőkéje örök bizonysága lesz gondolkodásunk emelkedettségének, s kötelességünk ismerésének. Járuljon ki-ki tehetségéhez képest azon alap megteremtéséhez, melyen nemzeti culturánk egyik nem jelentéktelen fokmérője, virágzó főgimnáziumunk fog felépülni. Kelt Nyíregyházán, 1894. október 10. A főgymnásiumi tanács nevében éstnegbizásából: Dr. Meskó László, főgymn. felügyelő. Martinyi József, Leffler Sámuel, főgymn. igazg. főgymn. t.-jző. A. debreceni kereskedelmi és i park a mura jelentése az 1893. évről. Érdekes kötet ez és mi minden esztendőben jókora helyet szentelünk lapunkban a debreczeai kereskedelmi és iparkamara évi jelentésének arról a részéről, a mely Szabolcsvármegyét, illetve Nyíregyháza városát érinti és érdekli. Érdekes a jelentés, mart megismerteti az általános közgazdasági helyzetet, habár igen rövid vonásokban, de mégis megtudjuk ebből, hogy az 1893-iki esztendő sem volt kedvezőbb az előző évinél. A g&zdaközönség ismét csalódott reményeiben, a mennyiben a föld, melyre testileg és anyagilag is erejét oly bőven fordította, nem jutalmazta azzal a kielégítő eredménynyel, melyet várt és óhajtott. Sajnos ép ugyanazt jegyezheti fel majd a jelentés az 1891. évről is, azzal a kü'önbsíggel, hogy a nem igen busás termés mellett a termények árai is hallatlan alacsonyra szálltak le. Az 1893-ik év tehát a magyar alföld mezőgazdaságára ismét mostoha eredménynyel folyt le. A termés mennyiségileg általában középszerű volt, de minőségileg számos esetben a középszerűségen alul sikerült; ez utóbbi körülmény pedig a már a nélkül is nyomott gabona árakat még lejebb szállította, sőt az értékesítést is nagyon megnehezítette. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara már a mult — 1892. — évi jelentésében tárgyalta azt a káros befolyást, a melyet a gabonatőzsde mezőgazdaságunkra s az általános jólétre gyakorol és most is annak a nézetének ad kifejezést, hogy' a tőzsdei szabályok revisióját és viszonyainkhoz való alkalmazását épen olyan sürgősnek, mint szükségesnek tekinti. Ezek általában az 1893-ik év mezőgazdasági állapotának főbb mozzanatai. Ezután áttér a jelentés a kamara kerületének főbb helyein a napszám átlagának havonkénti kimutatására. Ezek szerint a legmagasabb férfi napszám augusztus, szeptember és október hónapokban Nyíregyházán átlag 1 frt 20 kr.; a női napszám ugyan e hónapokban 1 frt és a gyermek napszám 50 kr. volt; a legalacsonyabb napszám január, február és márczius hónapokban, a mikor is a férfi napszám átlag 70 kr., női napszám 50 kr. és gyermek napszám 30 kr. volt. Egészen külön fejezetet szentel a jelentés az ipari és kereskedelmi viszonyoknak. E szerint az ipari viszonyok sem a legfényesebb állapotban vannak. A kisiparos rendkívüli szorgalma kifejtése után is alig képes a maga és családja megélhetését biztosítani; főleg az országos vásárok nagy száma eredményezi azt, — a jelentés szerint — hogy az iparosok a nélkülözött forgalmat keresve, minden hétből legalább két munkanapot áldoznak a vásárok látogatására, a minek nemcsak fizikai és erkölcsi, de pénzügyi hátránya is van, a mennyiben a két munkanap kész veszteség lévén, a vásárok látogatásának fuvarköltségei is olyanok, hogy a legtöbb esetben egészben vagy részben f-lemésztik az eszközölt eladásokból eredhető hasznot. A kézműiparosok ezen panaszainak megszüntetése tehát az által volna eszközölhető, ha az országos vásárok indokolatlan nagy száma leszállittatnék. Ezek után a jelentésben érdekes statisztikai adatok vannak felsorolva, melyekből a kővetkező bennünket érdeklő részeket vesszük át. Az első ezek között a kamara területén működő ipartestületek viszonyairól és működéséről szól. Szabolcsmegyében 4 ipartestület működik B.-Szt-Mihály, N.-Kálló, Kisvárda és Nyíregyháza városokban. Ezek között a két előbbi beküldte a "kamarának tevékenységérőli kimutatást, mig a két utóbbi nem Itt megjegyezzük, hogy a nyíregyházai ipartestület működéséről az előző év jelentésében sem olvastunk kimutatást. Iparjogositvány 1893-ban kiadatolt Szabolcsmegyében 269, tehát 49-el kevesebb mint 1892-ben; iparukat beszüntették 1893-ban 84-en, tehát 25-el többen mint 1892-ben. Szabolcsvármegyében az ' iparüzők száma 1893-ban 5069 volt, kik állami adó fejében fizettek 88,454 frt 29 krt., kamarai illetéket pedig 2662 frt 62 krt. Alsófoku iparostanoncz iskola van „Szabolcsvármegyében Kisvárdán, Mándokon, Nyirbaktáa, Nyírbátorban, Nagy-Kállóban és Nyíregyházán. Alsófoku kereskedelmi iskola pedig csak Nyíregyházán. A nyíregyházi alsófoku iparostanoncz iskolát látogatta 1893-ban .360 tanuló, tanított 8 tanitó; az alsófoku kereskedőtanonc! iskolát látogatta 67 tanuló, tanított 3 tanitó. Érdekes tudni, hogy Szabolcsvármegyében 4 gőzmalom és 1 vendégmalom van: Nyíregyházán Zieger Ede és fiai gőzmalma, foglalkoztat 7 munkást; Mándokon Rochlitz Dávid gőzmalma, foglalkoztat ? ? ?; Kisvárdán Rochlitz Lipót gőzmalma, foglalkoztat 5 munkást; Nyírbátorban Mandel Ede és társai gőzmalma, foglalkoztat 12 munkást; Tisza-Dobon gróf Andrássy Aladár vendégmalma, foglalkoztat 5 munkást. Ennél jóval nagyobb Szábolcsrriegyében a szeszgyártás; ugyanis 28 szeszgyárról tesz említést a jelentés, mely szerint a legtöbb szeszt termeli a nyírbátori Mandel Ede és társai czég, 1893. évi termelt mennyiség 327400 hectoliter; a legkevesebbet az Okolicsányi Menyhértné karászi szeszgyára, a mely 1893-ban 35,812 hectoiíter szeszt termelt. A legérdekesebb statisztikát azonban a közlekedésügyi rovat nyújtja, a melyből kiemeljük a Nyíregyházát érdeklő részt. Á levél- és kocsipostai forgalom a következő számokat mutatja ki az 1893-ik évben: É kezett bérmentes és bérmentetlen levél 216620; levelezőlap 120620; nyomtatvány és áruminta 87400; pörtócpentes egyszerű és ajánlott levél 124660 drb. Ajánlott díjköteles levél érkezett 24620, feladatott 39960; csomag érkeze(.t 42020, feladatott 15220; pénzes levél érkezett 7820, feladatott 5600. Az utánvét, utalvány és takarékpénztári forgalom a következő volt: utánvétel érkesett 16280 drb, feladatott 2240 drb; utalvány érkezett 229Á5 drb 973Ö94 frt értékben, feladatott 39864 drb 1,412965 frt értékben; postai megbízás érkezett 1052 drb. Postatakarékpénztári forgalom volt: befizetések 983045 frt, kifizetések 116344 frt. A távirdai forgalom városunkban a következő volt : Érkezett 17292 drb, feladatott 19058 drb, közvetített 7431 drb. A nyíregyházai kir. törvényszék 18931 évi ügyforgalmából a kereskedelmi és csődügyekre vonatkozólag a következőket közöljük: Rendes váltókereset 60; sommás váltókereset 2055; kereskedelmi ügy 48; csődügy 13; mely utóbbiaknál a passivák magassága 101642 frt 64 kr, az activák magassága 72725 frt 85 krt tett ki. Végül a nevezetesebb kivitelképes czégek jegyzékében felemlíti a jelentés még Nyíregyházán Májerszky Earnabás kazán és gépgyáros; továbbá Göbl és Wagner vasöntöde czéget. Ezeket tartalmazza főbb vonásaiban a debreczeni kereskedelmi éi iparkamara 1893-ik évi jelentésének bennünket érdeklő része. Közli: Tarczall Dezső. Ismételten kérjük a lejárt előfizetésük szives megújítását s a hátralékos összegek mielőbbi beküldését. Ez utóbbi kérésünket ajánljuk a községi t. elöljáróságok szives figyelmébe is,. A „Nyírvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Audiencziáu a királynál. Miklós Lisdó,.kir. tanácsos, alispán és dr. Jósa Andris vármegyei főorvos e hó 11-dikén kihallgatáson voltak a királynál. Az alispán ur kir. tanácsossá való kinevezését, dr. Jó»a András pedig a Ferencz-József renddel történt kitüntetését köszönte meg a királynak, ő felsége az alispántól Szabolcsvármegye általános közigazgatási viszonyairól kérdezősködött, dr. Jósa Andrástól pedig a közegészségügyi állapotokról. — Kinevezés. Kállay András főispán ur ómíftósága a vármegye keddi közgyűlésén bejelentette, ho^y dr. Heumann Ignácz ügyvédet vármegyei tiszteletbeli fóügyészszé nevezte ki. — Országos tébolyda Nagy-Kállóban. A nagykállói régi vármegyeház épületének értékesítési' ügye, mint értesülünk, a lehető legkedvezőbb formában fog befejeztetni. Olvasóink bizonyára emlékezni fognak e kérdés hosszas vajúdására, mig végre az év elején, Miklós Liszló kir. tanácsos alispán kezdeményezésére a vármegye fölajánlotta a régi székházat a kormánynak, 'hogy ott tébolydát létesítsen. Az ajánlat megtevése után a belügyminiszter le is küldötte ide Ghyzer Kornéi min. tanácsost az épület megtekintésére s mint most értesülünk, a kormány már megállapodott abban, hogy Nagy-Kállóban, a régi vármegyei, székházépület átvételével, országos tébolydát rendez be. Mint halljuk, a költségek már föl is vannak véve a jövő évi költségvetésbe. — Bírósági kinevezés. Szabó József helybeli kir. törvényszéki jegyző a tornai kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. — Az önsegélyző szövetkezet megalakultak. A helybeli kereskedő ifj ik egyesületének helyiségeiben tartatott meg e hó 8 dikán az öusegélyző szövetkezet alakuló közgyű ése. Több mint száz helybali p>lfgá|r jelent meg a közgyű ésen. Dr. Ferlicska Kilmin elnök nagyobb szabású beszéddel nyitotta meg a közgyű óst. Azután dr. Haas Emil ügyvéd előterjesztette az alapszabályok tervezetét. A közgyűlés pontról pontra lárgyalta azt, s magáévá tevén különösön dr. Meskó László orsz. képviselő tő'ob módositványát, végig letárgyalta at alapszabályokat s elrendelte, hogy azok felsőbb jóváhagyás végett a kereskedelmi minisxterhez fölterjesatessenek. E'.után a választások következtek, még padig a következő eredménynyel: Igazgatósági tagok lettek: B.rzó Mihály, Básthy Barna, Gsengery Mihály, Csukkor Bertalan, Dautsch Géza, Fest László, Dr. Gica