Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-07 / 40. szám

IY. évfolyam. 40, szftm. Nyíregyháza, 1894. október 7. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VA.R MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVIegjelenik liotenklnt egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : poBtán vagy helyben házhoz hordva: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, \.

L 4 forint. l

aP szétküldése tárgyában leendő felszóa szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és lanitő uraknak egész évre csak két forint. lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadénak

6"

0" l6TeIek Mak Í8m6rt ke2ektő1 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jáuó^zky ház) iutézendők. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá ázott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. KinostárI bélyegdi] fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A- nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr •Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közloményok, '2938. K. „ , , , ,, —jg^ Szabolcsvármegye alispanjatol. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Felhivom, hogy az alább közölt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Árlejtési hirdetmény. A szabolcsvármegyei nagykállói közkórház részére az 1895-ik évben szükséges mint egy 196 köbméter tűzifa beszerzése czéljából a folyó év október hó 20-ik napján délelőtt '/jlO órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében zárt írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartatni: A vállalkozni óhajlók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, zárt ajánlataikat 50 frt bánompénzzel, esetleg ennek megfelelő értékű óvadék képes értékpapírokkal ellátva és 50 kros bélyegjegygyei felszerelve, a jelzett nap reggeli 9 óráig a vjrrnegyei iktató hivatalhoz beadják s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az árlejtezni kívánók 50 frtot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban tartoznak biztosítékul letenni; mely összeg azon árlejtőknek, kik a vállalatot el nem nyerik, az árlejtés után azonnal visszaadatik. A vállalatot elnyert által letett összeg a vármegyei pénztárban helyeztetik el és csak a vállalat teljesitése után fog részére visszaadatni. 2. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bükk, vagy fűrészelt varga test fának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vizén szállított vagy úsztatott fa el nem fogadta tik. 3. A vállalkozó köteles a szállítandó fa mennyiségét az árlejtéstől számítandó 15 nap alatt a vármegyei közkórház udvarára beszállítani s ott keresztrakás nélkül egyinéter magasságban és egyméter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórházi alapból fog kifizettetni, midőn a vállalkozó részére a bánompénz is ki fog utaltatni. 5. Ha a vállalkozó a föltételekben körvonalozott kötelezettségeknek eleget nem tenne, akkor a kórház fagzükségletét piaczi bevásárlás utján jogosult beszerezni s e ctélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid uton felhasználhatja s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyegköltségének fizetése vállalkozót terhelj. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyháza, 1891. szeptember 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 1 177

2. K. 1894. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak Felhivom, hogy az alább közölt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyházán, 1894. szeptember 2C-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Árlejtési hirdetmény. A szabolcsvármegyei kisvárdai közkórház részére az 1895-ik évben szükséges mintegy 100 köbméter tűzifa beszerzéze czéljából a folyó évi október hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében zárt Írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartalni. A vállalkozni óhajtók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, zárt ajánlataikat 30 frt bánompénzzel esetleg ennek megfelelő értékű óvadékképes értékpapírral ellátva és-50 kros bélyegjegygyei felszerelve, a jelzett nap reggeli 9 órájáig a vármegyei iktató hivatalhoz beadják, s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az árlejtezni kívánók 30 frtot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban tartoznak biztosítékul letenni, mely összeg azon árlejtőknek, kik a vállalatot el nem nyerik, az árlejtés után azonnal viss/.aad itik. A vállal ltot elnyert által letett összeg a várm igyei p ínztárb in helyeztetik el, s csak a vállalat teljesítése után fog részére vissza adatni. 2. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott, hasított gyertyán, bükk, vagy fürészelt varga testfának kell lenni, úgynevezett galy, vagy vén redvest'a, továbbá vízen szállított vagy usztatolt fa el nem fogadtatik. 3. A vállalkozó köteles a szállítandó fa mennyiséget az árlejtéstől számítandó 15 nap alatt a vármegyei kórház udvarára beszállítani, s olt keresztrakás nélkül egyméter magasságban ós egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbik nem lelutnek. 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórházi alapból fog kifizettetni, midőn a vállalkozó részére a bánompénz is ki foj utaltatni. 5. Ili a vállalkozó a feltételekben körvonalozott kötelezettségeknek eleget nem tenne, akkor a kórház faszükségletét pi iczi bevásárlás utján jogosult beszerezni, s e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid ulon felhasználhatja, s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyegköltségének fizetése vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő-peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyházán, 1894. szeptember 26-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye erd. biz. elnökétől. 169. Eb. 1894. A debreczeni kir. erdőfelügyelőség 189 4. évi 176. sz. alalt előterjeszti, hogy a nagyméltóságú földmivelésügyi ni. kir. miniszter úr folyó év szeptember hó 18-án kelt 56717. sz. leiratával sürgős intézkedést rendelt el aziránt, hogy az 1894. évi takarmányhiány pótlására az 1893. évi 42218. számú leirata értelmében a rendkívüli engedmények sürgősen megadassanak. Határozat. A kir. erdőfelügyelő javaslatának elfogadásával és különös figyelembevételével annak, hogy a közvetlen állami felügyelet és üzemtervi kezelésre kötelezett erdőbirtokosok erdeiben a megengedhető mellékhasználatok teljes mérvben vannak előírva, a magán erdőbirtokosok részéről pedig az ily rendkívüli és sürgős engedélyekhez feltétlenül megkívántató réízletes leírás vagy térkép és idő a hatóság rendelkezésére nem áll; valamint számbavételével annak, hogy az idei aszály által elperzselt fűtermésből és a már beállott deres időjárás miatt lehulló, tehát ki sem száritható fa-lombokból a takarmányhiány kaszáitatás vagy sarlóztatás, illetve lombmetszés utján a hideg esős napok mellett — pótlást már ez idén alig nyerhet, a sürgős rendkívüli engedély csak azon mellékhasználatokra adatik meg elvileg, melyek az erdők fenntartásának veszélyeztetése nélkül az állattenyésztés előmozdítására sürgősen kijelölhetők és tényleg még igénybe is vehetők. Ezek szerint a jövő év márczius hó 15-ig a legeltetés és makkoltatás a véderdők kivétetével és korlátolt számú jószággal, a részletes engedélyig is általában megengedhető : 1. Mindazon erdei tisztás területeken melyek a szomszédos fiatalosok megrongálása nélkül hozzáférhetők, erre alkalmasak és mindezideig beerdősitve még nem lettek; a folyó évre előirt erdősítésük pedig a jövő évre írandó át. 2. Mindazon előtilosokban a hol eddig a természetes maghullás vagy mesterséges alátelepités mellett a számot tevő fiatalos még meg nem települhetett; ezek mesterséges alátelepités utján való teljes kipóllása pedig 1895/6. é íre írandó át. 3. Kitárólag makkoltatás engedhető oly 5—14 utó tilalmi területeken hol a felfák aljában levő fiatalos már elég kifejlődött arra hogy ez kárnélkül gyakorolható. 4. A lombtakarmány esetleges termelése, jóllehet a m. évi ily engedély sem vétetett igénybe, mindemellett ott hol esetleg az őszi derek miatti lombhullás még be nem állott volna; megengedtetik, ez azonban a 10 évnél korosabb állabokban lesz gyakorolható. 5. Ezen engedélyeken kivül az erdőkből még kivételesen használható és igényelhető egyéb melléktermékek Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatol kihasználására, az engedély erdészeti szempontból csak ugy fog soron kivül megadatni, ha az érdekelt birtokosok ezen határozat közhírré tétele idejétől számított 15 nap alatt, kezelő erdőtisztjök meghallgatásával illetve ezek utján előterjesztéseiket, alólirott közigazgatási erdészeti bizottsághoz czimezve, az időkímélés szempontjából közvetlen a debreczeni kir. erdőfelügyelőhöz beadják. Mindezekhez képest felhivatnak az erdőbirtokosok hogy az 1,2, 3, 4. pont alatt már nyert és az 5 pont szerint nyerhető engedélyek helyét, terjedelmét szakértő közegeikkel a helyszínén is kijelöltetve a pénzértékké együtt vegyék előjegyzésbe és az erről szóló pontos ás részletes kimutatást legkésőbb az 18D4. évi október havában szintén közvetlen a debreczeni kir. erdőfelügyelőhöz terjesszék be. Az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó és üzemtervi kezelésre kötelezett birtokosok még különösen is figyelmeztetnek és utasíttatnak, hogy ezen engedélyek folytán változott üzemtervi előírásokat a nyert illetve nyerhető engedélyek valamint a tényleges kihasználások adataival egészítsék ki, általában pedig az üzemtervi nyilvántartásokat kezelő tisztjeikkel pontosan vezettessék. Végül az erdőbirtokosok kivétel nélkül figyelmeztetetnek, hogy ezen feltételek pontos betartásáról szakértők közbejöttével az erdészeti ágazat javára gondoskodjanak; minthogy az azoktól való minden eltérés ha t. i. az engedély már igénybe vétetett, megfelelő pénzbírságot von maga után. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, miszerint a „Nyírvidékben közzétett eme határozatot a hatóságuk területén levő erdők birtokosai és erdőtisztjei előtt haladéktalanul tegyék közhírré. Miről a határozat egy példányával jóváhagyó tudomásvétel végett a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úr felterjesztésen a debreczeni kir. erdőfelügyelőség Ujfalussy Zoltán közös erdőtiszt, valamint a járási szolgabírói Jés rendőrkapitányi hivatalok szigorú alkalmazkodás és az erdőtörv. 62. §-ban foglalt kötelességeik betartása végett, külön értesíttetnek. Nyíregyházán, 1894. október hó 1. Hrabovszky Ctuidó, s. k., erd. biz. elnök. 12472. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi magy. királyi miniszter urnák 63081/94. sz. alatt kelt leiratát, melyben kijelenti, hogy mazsolaszőlőből viz hozzáadásával borszerü ital előállítása a törvénybe ütközik, tudomásulvétel, illetve a kisvárdai járás főszolgabirájának 1 drb kérvény kapcsán Mózes Emánuel kisvárdai lakossal leendő közlés végett másolatban megküldöm. Nyíregyházán, 1894. szeptember 18. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter. 63031/94./IV. sz. Nagyságos Miklós László kir. tanácsos urnák, Szabolcsvármegye alispánjának. Mózes Emánuel kisvárdai lakos kérvényét, melyben kérdést tesz az iránt, vajon nem követ-e el az 1893. XXIII. t.-czikkbe ütköző cselekményt, ha külföldi mazsolaszőlőből tisztán ezukros viznek ráöntése által bori állit elő, s azt .külföldi mazsolaszőlő bor" vagy más hasonló elnevezés alatt forgalomba hozza, azzal a felhívással küldöm meg Nagyságodnak, hogy a nevezett kérvényezőt a következőkről értesítse. A kérdés tárgyává tett eljárás, t. i. külföldi mazsolaszőlőből kizárólag vizzel, vagy ezukros vízzel készíthető ital előállítása, valamint ennek akár „külföldi mazsolaszőlő bor", akár más elnevezés alatt való forgalomba hozatala feltétlenül az 1893. XXIII. t.-czikkbe ütközik, s ennélfogva a czélzott bor előállítása, illetve forgalomba hozatala meg nem engedett cselekedetet képez. A folyamodó azon indokait ugyanis, a melyekkel a „törköly-bor" és „gyümölcs-bor" készítésének analógiájára való hivatkozással a „mazsolaszőlő bor" előállításának megengedése mellett érvel, el nem fogadhatók. Mert a törköly-bor készítés megengedésének azon kivül, hogy a szegényebb néposztály részére olcsó borszerü ital legyen előállítható — főindoka az volt, hogy a hazai termésű friss törköly, illetőleg az abban még meglevő értékes boralkatrészek ezen az uton is értékesíthetők legyenek — ez az eset pedig a mazsolaszőlőnek borkészítésre való felhasználásánál nem forog fenn. A mi pedig a gyümölcs-bort illeti, az egészen másként készül, va.