Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-23 / 38. szám

NYÍBVIDE K.« szóló kiadásoknak épugy, mint a felvenni szándékolt 330 000 ezer forintos kölesönnek. Az ilyen, bár előre látott kiadások és bevételek ugyanis egy miniszteri rendelet értelmében fel nem vehetőit, miután az előbbi hasznos beruházást s az utóbbival együtt rendkivüli átmeneti tételt képez, mely tehát a város szorosabb értelemben vett háztartásához nem számitható. Az ilyen természetű tételek a zárszámadásokban mutatandók ki és számolaudók el s épen ez a körülmény okozza aztán azt, hogy a zárszámadás a költségvetéstől annyira eltérő s annyiszor félreértésekre okot szolgáltató különbözeteket tartalmaz. Maga a költségvetés tehát valójában csak a rendes évről évre ismétlődő bevételek és kiadások adatait tünteti fel. S ha a jövő óvi költségvetést az előző éviekkel összehasonlítva azt találjuk, hogy daczára a következetesen növekvő kiadásoknak, a bevételek a növekedés tekintetében annyira lépést tartanak, hogy a költségvetési hiány s ezzel együtt a községi pótadó a jövő évre már nem hogy nőno, de kevesebbedül fog, bizonyos jól eső bizalom fog el bennünket, hogy reményüuk nyilik arra, mikóp a rohamosan fejlődő s épen azért teljes anyagi erejét igénybe vevő város megbírja a fejlődéssel járó terheket. Mert bár a 38—40% községi pótadó még mindig magas ós súlyos, ha tekintetve vesszük, hogy az egyenes állami pótadó arányában kivetett községi pótadó egy-egy százaléka 1000 forintnál alig jelent töbnet, be kell ismernünk, hogy egy 412 forint kiadást előirányzó költségvetés alapján kivetett 38—40

e/» községi pótadó voltaképen nem jelenti azt, hogy maga a város szegény, anyagilag gyenge volna, mert hiszen ezzel a közköltséggel kiadásainak csak egy tizedrészét fedezheti ós fedezi, Azonban ezzel szemben fel lehet vetni, hogy ha a közköltség egy százaléka csak egyezer forint jövedelmet jelent, ugy igen könnyű néhány ezer forint kiadás törlésével a közköltséget ugyanannyi % al lejebb szállítani s ezen művelet a tisztviselői karnak, a tanácsnak s a képviselő testületnek is olcsó népszerűséget biztositana, — hanem az ilyen játék a mily könnyelmű, végső eredményében ép oly veszedelmes lehetne. Ha valójában nem lenne szükség arra a 40—45 ezer forint tulkiadásra, ugy is el fog enyészni az auynyiszor emlegetett közköltség. Feltéve, hogy valamikor egyáltalán bekövetkezhetik ilyen idő. Pazár István jubileuma. Igen szép ós lélekemelő ünnepélynek volt színhelye e hó 17-én délelőtt az ág. ev. központi uópiskola díszterme. Az iskolai év megnyitása Pazár István ig. tanitó 25 éves itteni működésének megünneplésével volt egybekötve. Egyszerű, de magasztos jubileuma. Van-e valaki, ki oly érzelmek között tekinthet vissza egy áldásos hatású működésre, mint egy néptanító? Van-e valaki, aki a hazának az emberiségnek és a közművelődésnek •oly nagy, oly sok szolgálatot tesz ós tett, mint egy néptanító, főleg olyan tanitó, mint Pazár István. Pazár István valóban megérdemli a hála az elismerés koszorúját, ama egyszerű, de fényes és — ami fó — megérdemelt koszorút, melyet elöljárói, tanitótársai tisztelói és az egész társadalom, önönmagát megtisztelve fejőre tett. Ott látták az ág. ev. iskola gyermekseregét szemeikben a szeretett a ragaszkodás jeleivel, ott voltak az egyház vezórférfiai, a főgimnázium tanári kara, képviselve voltak: a városi tanács és a szabolcsmegyei általános tanítóegyesület nyíregyházi járásköre. Szabolcsmegye tanfelügyelője pedig, minthogy a megjelenésben akadályozva volt, írásban fejezte ki üdvözletét. Az ünnepélyt a gyermekek éneke nyitotta meg, melynek bevégeztével Bogár Lajos iskolaszóki elnök lendületes beszédben intette a gyermekeket a szorgalmas tánulásra, jó magaviseletre ugy hon, mint az iskolában, majd a tanítók érdemeinek méltatása után a jubiláló meghívására Barzó János presbytert, Szénfy és Prysztavka tanítókat kérte fel. Mig ezek küldetéséket végezték Werner Gyula tanitó az iskolai szabályokat olvasta föl. meg a hipnotikus álomba merült Silamon Ellával, a professzor ur azt felelte, hogy ezek szerinte faktumok, s a médium telepátia utján tényleg meg tudta mondani, hova tűntek azok a tárgyak. Azt a sajátságos körülményt, hogy mindig csak az ellopott tárgyak kerültek meg, de a tolvaj soha, Laufenauer dr. nem tartja fontosnak, és nem zárja ki azt, sőt elhiszi, hogy csakugyan a telepátia csodái folytán találták meg az órákat, melltüket, czukor tartót, sótartót stb. Azután rátért Laufenauer dr. arra, orvosi szempontból szabad-e alkalmazni a hipnózist abból a czólból, hogy valamit megtudjon az ember. Jogi szempontból — úgymond — nem vitatja ezt a kérdést, de orvosi szempontból szabad. Az orvosnak tudnia kell, mi lelki baja van a betegnek, ha az nem akarja megvallani. A hipnózis föltárja a beteg titkár. A szimu'ánsokat gyakran szintén hipnózis segítségével leplezik le. Az elaltatás, a kloroformozás veszedelmesebb a hipnotizálásnál, még is meg van engedve. A lerészegitést is alkalmazzák különféle czélokra Ha ezek megengedett dolgok, a hipnotizálást sem kell eltiltani. — Ez a kázus — végezte a professzor — roppant fagyver lesz a hipnózis ellenségeinek kezében. Pedig ha Silamon Ellát nem Neukom, a laikm, hanem orvos kezeli, az óvakodott volna ezt a roppant érzókeuy leányt hipnotizálni és ugy szuggerálni, a hogy Neukom tette. A hipnózis hatása áldásos. Hiszen a beteg emberek mind szuggesztió befolyása alatt vannak s az, a mit orvosi bizalomnak neveznek, nem egyéb szuggesztióná

1. Eddig öntudatlanul éltek szuggesztióval, most tudatosan. A lourdesi viz hatása az öntudatlan szuggesztió. A hit, a mint maguukról tudjuk, gyógyít, de az is szuggesztió folytáu gyógyít. Aiért igazuk van a papiknak, hogy nem kell a néptől elvenni a vallást. Ei is azt mondom orvosi szempontból. Most azonban újra megindul a harcz a hipnózis ellen, noha nagy orvosi tekintély nincs a hipnózis ellenségei közt. A jubiláns megérkezte után, mihelyt a heves éljen zések lecsillapultak, Farbaky József főa3peres tartott beszédet az ünnepelthez. Hjgy Magyarország helyet foglalt a kulturáliamok sorában azt ő nagyrészt a néptanítók érdemének nevezi. Kifejti Pazár István érdemeit, melyeket ugy a tauitás terén mint a társadalomban, ugy az egyház, mint a város érdekeinek előmozdítása mellett szerzett. Nem sérti meg az ünnepelt ismert szerénységét azzal, hogy érdemeit elősorolja, csupán azokat említi, melyek elől már egyáltalán nem térhet ki. Ha a tanitó uem tenne többet, mint hogy gyermekeket tanítana, akkor is mily nagy munkát végez, hát még hi az igazgatás, a vezetés súlyai is az ó vállára nehezednek, hátha még ezenkívül az egyház és ügyeinek felvirágoztatása körül is tevékenységet fejt ki. Pazár István padig tanitó, polgár és igazgató volt. .Dolgozott, az éjjelt toldva meg a nappal. Végül további működéséhez szerencsét, sikert, hosszú életet, munkaképességet kívánva, Istennek ajánlja őt. A főasperes óljenzések között befejezett beszéde után Májerszhj Béla felügyelő köszöntette fel az ünneplőt. Az egyház vezetésében neki is jutott szerep, minthogy az egyház ólén esperes és filügyeló állanak. Ez alkalmat most sem akarja elmulasztani, hogy az ünnepelt férfin előtt az elismerés adóját szavakkal is kifejezze. .Áldjon meg a mindenható testi ós lelki erővel, hosszú élettel, hogy még másik 25 éven át műiödhes az egyházban oly buzgalommal, oly ügyszeretettel, mint eddig, hogy az hálásan emlékezhessék meg akkor is rólad és hálájának adóját le is róbissa. Tartson meg az Isten téged még sokáig számunkra!* Esek voltak vég szavai, melyekre Pazár István meghitottau válaszolt.— Válaszában megköszönni azon kitüntetést és elismerést, melyben őt az egyház úgy most, mint mindig részesíti. — „35 éve, hogy a népuevelés terén működöm, tanítva, intve, buzdítva az ifjúságot a jóra, a uemesre, haza és szabadságszeretetre". Később igy folytatji: és ígérete met adom, hogy ha az isteni gondviselés életet, erőt ad, hazafias, legszentebb kötelességemnek tartom a nép nevelés terén, a nemes egyhlz kebelében ügybuzgó lelkesedéssel, kitartással működni stb. Mráz Károly ág. ev. tauitó az ünnepeltet tanitótársai nevében köszöntette fel. Ünnepli benne a tisztelt igazgatót, a szeretett igazgatót, a jó barátot. 0 tudja legjobban, mit tesz az a néptanító szép, de terhes ós rögös pályáján működui, hisz próbálta és próbálja azt. Tap isztalatból tudja azt is, mily nehéz egy ily népes iskolát vezetni. Annál inkább tudja azokat méltányolni. Jó kivánatai utáu díszes emlékalbumot nyújtott át. Horváth István ev. ref. tanitó a szabolcsmegyei tanítóegyesület járásüőre nevében emelt szót ós biztosította a jubilánst az egyesület becsüléséről ós tiszteletéről, mire az köszönettel válaszolt. Bartholomaeidesz János ág. ev. lelkész szerencsének tartja oly egyházban működhetni, mely az érdemet kellőleg tudja méltáuyolni, ugy mint a nyíregyházi ág ev. egyház is. 0 látta, látja mindennap P.izár Istvánt szeretettel, jó kedvvel, tevókeuységgel forgolódni tanít vinyai között ós ő egyike volt azokuak kik miudig Pazár hivei voltak. Inti az ifjúságot a jóra, a nemesre. A lelkes éljenek elhangzása utáu egy gyermekhang köszöntötte fel a szeretett tanítót. Pazár István eddigi működésében biztositékát látjuk annak, hjgy ígéreteit beváltja ós az ezideig szerzett érdemeket viselni, megkétszerezni fogja. Segítse őt az Isten. ÚJDONSÁGOK. Zoltán János temetése e hó 18 án kedden délután 5 órakor ment végbe Budapesten, a Kerepesi-uti tematő halottas házából. Nagy ós diszes közönség gyűlt össze a gyászravatal körül, melyre Szabolcsvármegye közönsége, Szabolcsvármegye tisztikara, a Szabolcsvármegyei községi ós körjegyzők, az agarász egylet (volt elnökének), Kállay András főispán, Nyíregyháza város közönsége, Tápió-Szele község, Okolicsányi Géza stb. tettek koszorúkat. Szabolcsvármegye törvényhatósága küldöttség által volt képviselve a temetésen. O.t voltak Kállay András főispán, Miklós László kir. tanácsos, alispáu, Mikecz János főjegyző, Sípos Béla aljegyző, Nóvák Gyula árvaszéki ülnök, Zjltáu Istváu főszolgabíró, Bónis Zsigmond fóp ínztáruok, Vityi József könyvelő, Bencs Liszló polgármester, gróf Pongrácz Jenő, Gencsy Albert ós Kállay Liopold orsz. képviselők, Lázár Kálmán királyi ügyész, Lá lyi Antal közs. jegyző, továbbá Zoltán Ödön, Gjza ós Auról testvérei, Kallay Adolf, Z)ltáu Sándor, R)v,c:ky Emil, Dubroviczky Elek, a Biy-család több tagj t, az orsz. kaszinó küldöttsége, Pestvármegyéból a Thissy, S trközy és Vicián-családok több tagja stb. A gyász-szertartás végezte után Mikecz János vármegyei főjegyző, a törvényhatóság és a tisztikar nevében a következ j megható baszód ki* séretében búcsúzott el a halottól: Könyezők ós gyászolók között megjelentünk mi is, Szabolcsvármegye közönségéuek képviselői és volt tisztviselőtársaid, elköltözött nemes lelkű b-trátunk. Mert minket, Szabolcsvármegye közönségét az a példás becsület, fáradhatatlan szorgalom és lankadást nem ösmerő kitartás, melylyel, mig testi erőd engedte, ügyeinket vezetted; az a fanatikus szívósság, melylyel minden hagyományainkhoz, jogainkhoz ós intézményeinkhez ragaszkodtál, az a fóltekeny aggodalom, melylyel miuden ellenünk irányzott törekvést meghiúsítani ós megtorolni igyekeztél; az az önzetlen, benső nemes ösztönöd által táplált tevékenység, mely mint társadalmunknak egyik vezórférfiát, törvényhatóságunknak tizenkét nehéz éven át első tisztviselőjét, nyirbigdányi választó kerületünknek két ízben is országgyűlési kepviselőjót, nem C3ak minden küzdelmeinknek részesévé, hinem minden örö műnknek ós bánatunknak is osztályozásává tett minket közszolgálati számtalan érdemed, lángoló, mindig tettre kész hazaszereteted hálára kötelezett, ölömmel ós büszkeséggel töltött el, sőt nem egyszer egy jobb jövő reményét is támasztotta fel csüggedő lelkünkben. Es mert minket, volt tisztviselő társaidat, a 12 óveu át, ameddig viselted fejünknek koronáját, nem csak a köteles engedelmesség és tisztelet, nem csak fényes tehetségednek utmutatóul szolgált vezérfénye, hanem hozzánk egyenkint és összesen mindenkor tanúsított szivjóságod, érdemeink méltányos elismerése, hibáink ós fogyatkozásainknak atyai jóindulattal, mert nem elcsttggeszteni vagy megfélemlíteni, hanem javítani akarva való megszűntetése, az ellenünk irányzott méltatlan támadásnak visszaverése nemcsak követni és tisztelni, hanem őszintén, bensőleg szeretni is magtanitott tégedet. Nemcsak tisztviselő társaiddá tett, hanem barátaiddá, sőt testvéreiddé emelt. Igen, megjelentünk mi is, hogy a hála, kegyelet ós szeretet hangján tolmácsoljuk sajgó fájdalmát, mély részvétét ós fájó búcsúját azon tisztviselő és polgártársainknak is, a kiket e nyitott sirnál való megjelenésben meggátoltak körülményeik. Megjelentünk, hogy nevökben is kívánjunk kihűlt tettemeidnek csendesen elaltató, édesen megnyugtató szelíd álmot s hogy nevűkben is biztosítsuk felettünk lebegő lelkedet, miszerint addig, ameddig szivünk dobog, téged szeretni meg nem szűnik gondolatunk, míg repülni képes, nemes alakodra, közczélu törekvéseidre, kiváló tulajdonaidra hálával és kegyelettel vissza-vissza tér. Vajha, mint az anyagi terhek, a fájdalom is könynyebbó volna tehető a megosztás által; vajha a mi fájdalmunk és részvétünk csak némi vigasztalást is képes lenne uyujtani azoknak, — özvegyednek és árváidnak, — akiket tanácstalanul hagytál magad után. Isten veled! Eddig a mienk voltál egészen, most porrészeidet odaadjuk a földnek, amelyből vétetett; lelked az égé, emléked pedig kegyelettel megőrzendő örökségül velünk marad. A viszontlátásra, Isten veled ! A koporsót ezután leeresztették a családi sírbolt üregébe. — A tűzoltó egyesület jubileumi és zászlószentelés! ünnepségei tulajdonképen ma, vasárnap mennek végbe. Vidéki vendégeink a megyebeli, továbbá a debreczeni és miskolczi önk. tűzoltó testületek küldöttei a szombat délután folyamán érkező vonatokkal megjöttek s ünnepélyesen fogadtattak a tűzoltóság s a nagy számban kivonult közönség által. Az egyes tűzoltó egyletek küldötteit a vonatnál Sztárek Ferencz főparancsnok üdvözölte külön-külön. A vendégeket azután elszállásolták. Este a hangverseny a színházban óriási közönség jelenlétében folyt le. Nagy vonzóerőt kölcsönzött ez estének a különben is élvezetesnek ígérkező programmon kivül — az a körülmény, hogy Náday Ferencz szombaton már kora reggel városunkba érkezett s ez az örvendetes hír csakhamar elterjedt a városban. A holnapi nap programmjára nézve semmi változás nem történt. A főispán ur őméltósága, mint értesülünk, nem vehet részt az ünnepélyen, mert távol van. — Ováció! Farbaky József főesperes úr a héten Kassán tartott ág. ev. egyházkerületi gyűlésen lelkes ováció tárgya volt. Mint megválasztott egyetemes gyűlési főjegyző leköszönvén ugyanis egyházkerületi jegyzői mandátumáról, ez alkalomból, hogy e hivatalát, hosszú és sikeres működés után elhagyta, az említett gyűlésen lelkes beszéddel üdvözölték s az egyházkerület nevében díszes mívű ezüst Írókészlettel lepték meg. A főesperes úr. mélyen meghatva' köszönte meg a kitüntető megemlékezést. — A vallás és közoktatásügyi miniszter a nyíregyházi ág. ev. főgimnázium látogatásával s benne az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1894—95-ik tanévre is Békési Gyula debreczeni tankerületi főigazgatót bízta meg. — „Lelkész-választás Kis-Yárdán". Ily czim alatt a lapunk egyik közelebbi számában ,A közönség köréből" rovat alatt megjelent közleményre vonatkozólag hosszabb levelet kaptunk Kabay Imre közkórházi gondnok úrtól. E levél kapcsán mindenek előtt konstatáljuk és igazoljuk mi is, hogy azt az újdonságot, mely Virágh Bálint kisvárdai posta és távírda főnök urat az említet — .közönség köréből' rovat alatt megjelent — közlemény megírására készítette. Kabay Imre ur, névaláírásával ellátva küldötte el hozzánk. Nevét az újdonság alól mi törültük ki, még pedig azért, mert ebben a rovatában lapunknak névaláírással híreket közölni uem szoktunk, s egyébéként is nem tartjuk jogosnak, hogy ha valamely hírlapi közlemény névtelenül jelenik meg, hát annak tartalombeli értéke kisebb beszámítás alá essék. Kabay Imre ur, mostani levele további során fenntartja abbeli állítását, hogy a kisvárdai ev. ref. papválasztás itatással törtónt s hogy ebben a posta és távírda fónök urnák is része volt. A választáa ellen emiatt felebbezéssel akartak élni, de a tói a kisebbségben maradt Vitéz Ignácz kemecsei ev. ref. segédlelkész kívánságára elállottak. E czólból, t. i. a választás megsemmisittetése érdekében állíttatott ki és Íratott alá többek által egy nyilatkozat, melyet Kabay Imre ur — igazolni akarván ezzel a Virágh Bálint posta- ós távírda fónök ur ellen fölhozott vádakat — másolatban beküldött hozzánk. A nyilatkozat igy szól: „Alólirotrak ezennel igazoljuk, hogy Tar Mihály, Tar József, Dókus Ferencz kisvárdai lakosok Ozsváth Pál thasi lelkésznek kisvárdai ev. ref. lelkószszó való megválasztása érdekében 1894 iki augusztus hó 19 én közvetlenül a választást megelőzőleg sok választót a czólból vittek be illetve vezettek ba Virágh Bálintnak helybeli posta-főnöknek a ref. templom melletti lakásába — hol a bemenőket italokkal várta — hogy ott a bemenőket itatással arra vegyék, hogy Ozsváth Pál thasi papra szavazzanak, — nevezettek azon cselekményükkel a törvény által vétett módon hatottak közbe arra, hogy Ozsváth Pál thasi lakos kisvárdai ev. ref. lelkószszó megválasztassék. Kisvárda, 1894. augusztus hó 19-én. Kibay Imre, Berczez Mihály, Farkas Gedeon, Kántor Gábor, Jakab Mihály, özv. Dicső Farencznó, Barczez Endre. Előttünk Kiss István, Lakatos Mihály. — Uj magyar honpolgár. Hensel Gusztáv poroszországi születésű m. kir. államvasuti távirdai felügyelő magyar honosságot nyert s 22-én, szombaton délelőtt letette a magyar honpolgári esküt, Miklós László kir. tanácsos, alispán kezeihez. — ,.Dal a tűzről." Dr. Vietórisz József tanár úr a tegnap (szombat) esti hangversenyen alkalmi ódát szavalt. A szép költeményt lapunk tárcza-rovatában közöljük a szerző szívességéből.