Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-23 / 38. szám

INTfÍKVlDÉ K.<« — A milleniuini kiállítás Ugye kezdi élénkebben foglalkoztatni a vármegyei és városi httóságokat, Legutóbb Hieronymi belügyminiszter hazafi is szellemű körrendeletet intézett a vármegyékhez, igy Szabolcsvármegyéhez is, oly értelemben, hogy festessék meg a vármegyének egy-egy történelmileg nevezetes helyéhez fűződő históriai tényeket, a uemzeti történelemnek mindmegannyi nevezetesebb eseményeit. A milleniumi kiállításnak miuden bi onynyal ez a képgyűjtemény lesz a legkiemelkedőbb része, melyben m tjd a törvényhatóságok mutatják be az ország és a világ előtt az első ezredév kiválóbb történelmi helyeit. Hasonló leiratot intézett a kulturmiuiszter is vármegyénk főispánjához, melyben kéri ót, hogy hivja fel a törvényhatóságot a legközelebbi közgyűlésen, nem volna e hajlandó a megye területén lejátszódott történelmi nevezetességű eseményeket és ,móg fennálló históriai helyeit, épületeit, vagy csak romjiit, festmények, esetleg szoborművekben a milleniuini kiállítás alkalmára megörökíttetni, mely első sorban a milleniuini kiállitásou használtatnék fel, azután pedig a vármegye székházáuak díszére szolgálna. — Klihne Ede, Magyarország legrégibb gazdisági gépgyár tulajdonosa Mosonban, kinek budapesti főraktára eddig Váczi körút 21. sz. alatt állott fenn, uj raktárát, mely a főváros látványosságai közé sorolható, kiválóan ízlésesen épült saját házában Váczi-körut 57/a sz. alatt a nyugati pályaudvar közelében nyitotta meg. Egy a legjobb Ízléssel berendezett nagy, impozáns csarnokban mindennemű saját gyártmányú gazdasági gépek és eszközök gyűjteménye van kiállítva, mely minden szakértőt bizonyára érdekelni fog. — A gyorsírás Nyiregyházán. A „Nyírvidók" mult számában Viesinger Frigyes kiváló gyorsíró tollából a stenographiáról megjelent czikkre vonatkozólag kaptuk az alábbi Sorokat: Nálunk leginkább a Gábelsberger-Markovits féle rendszer van legjobb tu elterjedve ós pedig — a gimnáziumban. A deákokon kivül eddig csak kót gyorsírót volt szerencsém ismerni, azok közül egyik — egy köayvelőnő — a Stolze Fenyvessy rendszernek egyedüli híve itt. (legalább tudtommal az) A Nagy Sándor rendszerének is csak egy követője akadt. Eíeu rendszert Viesinger F. nem is említette, bár egyideig 6 is Na jy Sándor mellett volt, ki ujabbau feltalált, illetve mindkét rendszerből összetákolt reudszerét „Nép szerű gyorsíró" czim alatt tavaly bocsátotta útnak. A gyorsirás buzgó terjesztője náluuk Mészáros Ferencz tanár ur, ki a jelentkező diákokat 4 exportban heti 1—1 órában — teljesen díjtalanul — tanítja azt és pedig a IV—V. osztálybelieknek a levelező irást, VI-iknak a vitairást, a VII—Vlll-beliek pedig mérsékelt, néha gyorsabb dictatum után írnak. Utóbbiak közül többeu nyilvános próbát is tettek már. Igy Martinyi igazgató ur jubileuma alkalmával Kovács Lajos, Suták Siudor ós e sorok írója jegyeztük az igazgató ur válaszait, mit aztán a helybeli lapok közöltek. Törvényszéki tárgyalásokon, főleg azonban nyilvános beszédek uél láthatni néha egyegy „sebes kelepelések feljegyzésére termett fenegyereket" (a gyorsírók tréfás neve) körmölni nagyobbrészt saját kedvéért. Kört azonban jmég nem sikerült alapitanunk. Gyorsírászati szaklapjaiuk közül: A „Gyorsírászati Lipok", a Budapesti Gyorsíró", a Gyakorló Gyorsíró" jar uehány ipóldánybau. A kezdő gyorsírók száma volt az elmúlt iskolai évben: 7, a haladóké 4, a vitairóké 6; tehát összesen; 17. Én is azt hiszem, hogy a gyorsirás nem fogja soha kiszorítani a közhasz náíatból a közönséges irást, de sokban helyettesíti azt, mint a hogy mi diákok alig írunk az iskolai jegyzeteinkben valamit máskép, mint gyorsírással. F. H — A tkuzséri tragédia. Horváth Bálint vizsgálóbíró egy irnok, továbbá dr. Hoffman Emil orvos, — mint dr. Baruch Mór törvényszéki orvos helyetesse — kiséretében e hó 21 óu Thuzsérra utazott, hogy ott ez ismeretes szomorú ügyben a törvénószéki helysziui vizsgálatot megejtse. A kir. ügyészség részéről Hrabovszky Aurél kir. alügyész vesz részt a vizsgálatban, ki szintén Thuzsérra utazott, hova dr. Jósa András, ki a szerencsétlen Salamon Ella kezelő orvosa volt s fölbonczolását is végezte — Silamon Tivadar által szín tén meghívatott. Dr. Jósa András ur egyébként ez esetre vonatkozólag írásban adta be véleményét a főispánhoz. — Kölcsönös segélyző-egylet van alakulóbari városunkban. Örömmel adunk hírt e mozgalomról, mert Nyiregyháza város gazdasági viszonyaira bizonyára csak örvendetes hatással lesz e segélyző-egyesület megalakulasa. Szabolcsmegyében, Nyírbátorban is van már hasonlo .egyesület, melynek bár nagyon szükkörü, mégis 2400 heti 20 krajczáros betéte van s igy 25—26000 forintot fizetnek be a tagok évenként; mely tőkéből az intézet az ottani kis iparos osztályt látja el kisebb olcsó kölcsönökkel. Kétséget nem szenved, hogy az ily nemű egyletek, ha rendeltetésöknek megfelelnek, a szegényebb osztályban egyrészt a takarékossági hajlamokat, s igy a vagyonosodást mozdítják elő, másrészt az olcsó kölcsön altal nagy hatással vannak a kis-ipar fejlődésére is. Lényeges kérdés mindenesetre, hogy kik állanak az intézmény élén. E tekintetben az alábbi névsor — azt hisszük — teljes megnyugtatására szolgálhat közönségünknek. — A létesítő bizottság ugyanis, mely már az aláírási iveket is kibocsátotta, a következő férfiakból áll: Barzó Mihály, Gsapkay Jenő, Grosz L. H„ Fest László, Kovács P. Pál, Dr. Rosenberg Emil, Nóvák Gyula, Ungár Lajos, Pivnyik András, Pintér István, Nádassy Dezső, Tester Lajos, Czukker Bertalan, Mandel Gusztáv, ifj. Orbán Károly, Tahy Miksa, Léderer Ignácz, André Gyula, Heider Antal, Dr. Vadász Lipót, Palaticz Jenő, Stern Jenő, Újhelyi Gyula. Oláh Géza, Kende Jenő, Simkó József Tahy István, Klar Lajos, Magyorósy Ferencz, Dr. Haas Emil. — Leffler Sámuel főgimnáziumi tanár olaszor szági tanulmány útjából, melyet államsególylyel tett meg a napokban hazatért s megkezdte előadásait a főgimnáziumban. — Gyászrovat. Saáry Pál városi árvaszéki ülnököt és dr. Saáry Sándor városi orvost súlyos csapás érte: Saáry Pálné szül. Tresztyánszky Teréz úrnő halála által. A széles körben ismert úrnőt hétfőn délután temették el nagy részvét mellett. Haláláról a család a következő jelentést adta ki: Saáry Pál és fia dr. Saáry Sándor, neje szül. Vidliczkai Erzsébet, kis fiók Sándor és a nagyszámú rokonság mélyen megszomorodott szívvel tudatják, feledhetetlen kedves nejének, forrón szerett édes anya, anyós, nagyanyának és jó rokonnak Saáry Pálné szül. Tresztyánszky Teréziának élete 64-ik, boldog házasságának 39-ik évében folyó évi szeptember hó 16-án végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult tetemei folyó hó 17-én délután 4 órakor fognak nádor-utczai házokból a pazonyi-utezai sírkertben, az ág. evang. egyház szertartása szerint őrök nyugalomra tétetni. Nyiregyháza, 1894. szeptember 16-án. Könnyű legyen a föld a sokat szenvedett porai felett! — Műkedvelői előadás. Az iparos ifjúság mult vasárnapi szinielóadása igeu jól sikerült. Szép közönség gyűlt össze az ipartestületi ház nagy termében i;azi élvezettel hallgatta vógig műkedvelőink összevágó ügyes játékát. Az előadás után táncz volt. — A villamvilágitási részvénytársaság érdekeltsége f. hó 16-án tartotta alakuló ülését Somogyi Gyula elnöklete alatt, kinek az előkészítő bizottság működéséről szóló jelentéséből örömmel győződött meg a közgyűlés, hogy a vállalat létesítése a mennyire fontos és kívánatos a közjó érdekében, annyira könnyű pénzügyi szempontból is, mert 1200 darabból egyenként 100 forint névértékű részvénytőkével majdnem teljesen biztosítva van. Hogy e tőkebefektetés előnyösnek ígérkezik, azt abból következtethetjük, hogy nyomban jegyeztek 650 darab részvényt, a mi a megbízandó vállalkozó számára kötelezőül fentartott ^OJ darabbal, továbbá Nyiregyháza varosa által esetleg jegyzendő 100 darabbal s a mai napig történt jegyzésekkel lalán már tul is haladta az 1200-at. Örvendetes tudomásul vették továbbá, hogy a bizotlság megkeresésére a világ legelső czége (Siems és Halske) is küldött ajánlatot és pedig olyat, mely Straub tanár véleménye szerint kifogástalanul szolid és mindenesetre oly garancziát nyújt, a milyet egyetlen más czég sem ígérhet. Valószínű is, hogy velők fogja a társaság a szerződést megkötni még akkor is, ht más ajánlat olcsóbbnak mutatkoznék. A te'jes koncessió megadásának mielőbbi elintézésétől függ tehát csupán, hogy az építkezéshez hozzáfogjanak. — Csőd. A nyíregyházi kir. törvényszék Katz József nyíregyházi bej. kereskedő ellen f. hó 11-én csődöt rendelt el. Csődbiztosul dr. Szikszay György törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokul Kovács Zsigmond helyetteséül dr. Flegmann Jenő nyíregyházai ügyvédeket nevezvén ki, a követelések bejelentési határidejéül október 26, felszámolási határnapul november 26, csődválasztmány választási határnapul pedig november 29-ik napját tűzte ki. — A vadászati jog a 4100 holdnyi Császárszállás pusztán s az 1889 holdnyi erdő és prémföldeken 1900 évi márczius 8-áig terjedő hat esztendőre szept. 25-dikén d. e. 11 órakor nyilvános árverésen kiadatik a városháza kistermében. — Tánczmulatság kisvárdán. Mult számunkban referáltunk a kisvárdii lóverseny lefolyásáról. Pótlólag említjük meg, hogy a lóverseny végeztével a kisvárdai Casinó termeiben díszes vacsorára gyűltek össze sokan a vidék s a város .előkelői közül. A vacsorát rögtönzött tánczmulatság követte, a melyenjelen voltak: Leányok: Butkay Ida, Farkas Ida, Farkas Mariska, Héricz Etelka, Jármy Antónia, Jármy Márta, Kállay Sarolta, Szmrecsányi Paula, Szögyény Ida, Szögyény Natália, Tóth Ilonka, Újhelyi Emma. Asszonyok: Boksa Ferenczné N.-Dobos, Buttkay Menyhértné Debreczen, Erős Györgyné, Farkas Balázsné Petneháza, özv. Farkas Lajosné, Hrabovszky Guidóné, Ilosvay Aladárné, Jármy Gyuláné Ibrony, Jármy Imréné Eperjeske, Jármy Mártonná Kótaj, Jármy Miklósné Eperjeske, Liptay Béláné, Olchváry Pálné, Pilisy Gézáné. Pilisy Istvánné, Petrovay Jánosné, özv. Szmerecsányi Gyuláné, özv. Szögyény Emiiné, özv. Tóth Lajosné Kótaj. — Az ellenőrzési szemle Nyiregyházán a következő sorrendben fog megtartatni: A honvédlegénységgel október hó 10 és 11-én. A kőzöshadseregbeli katonákkal és pedig az 1883, 1884, 1885, 1886 évfolyambeliekkel október 30-án. 1887, 18S8, 1839 évfolyambeliekkel október 31-én. 1890. évfolyambeliekkel november 1-én. 1891, 1892, 1893 évfolyambeliekkel november 2-án. Felhivatnak tehát mindazon honvédek, továbbá tartalékos, szabadságos és póttartalékos katonák, kik szolgálati viszonyuknál fogva a szemlére megjelenni kötelesek, hogy a kitűzött napokon a városháza udvarán sorozási évfolyamuk szerint, mindenkor reggel 8 órakor pontosan jelenjenek meg, mert különben a meg nem jelent honvédek utószemlére folyó évi november hó 5-én Miskolczra, a közös hadseregbeli katonák pedig november hó 24-én Munkácsra lesznek kénytelenek saját költségükön fölmenni. Érdekes közgyűlés. E napikban tartatott meg a gróf Eszterhlzy Géza féle cognnc gyár részvénytársaság évi közgyűlése. Mikor a közgjűlés véget ért, az igazga tó.ság meghívta a részvényeseket a gyár és piuczehelyi ségek megtekintésére. Kíváncsi érdeklődéssel hallgatta a csupa előkelő kereskedőkből álló vendégcsoport a vezérigazgató magyarázatait: mikóut dastillállódlk meleg uton a jófajta bor coguaccá, miut erősbölik ízben, aro mábau hovatovább való pihenése alatt stb. stb. Mikor aztán meglátták a részvényesek az óriási hordókkal telt pinczeraktárakat, a hol érték szeriut külön-külön fekszenek az egy és többcsillagos cognacok, mikor megkóstolgatták a hordók illatos zamatos tartalmát, tisztelettel tekintettek a drága tartalmat rejtó hordóóriásokon végig (uémelyik 8,000 és 9,000 liter lartalmü) és mintegy vezény-zóra hangzott fö az éljen, melyet visszhangoztatott k részvényeseknek a borpinczékben kóstolgató cso portja. Késő délután volt már, mikor a részvéuyesek bizalomteljes lelkes hingulatban a gyárból távoztak. — Hold- és napfogyatkozás. E hó 16 án, a kora reggeli órákban részleges holdfogyatkozás volt, melynek első fele látható volt náluuk is. A sötétség 4 óra 36 perczkor kezdődött s 6 óra 27 perczkor végződött. — A fö d árnyéka a holdat északi részén eltakarta 8 mikor legmgyobb volt a sötétség, a hold átmérőjének körülbelől egy ötödét födte be a föld áruyóka. — Ugyancsak ennek a hónap jak a 29 én teljes n ípfogyatkozás is lesz, melyből azonban Európlra ós Amerikára nem jut sem.ni, c ak az A laati oczeánra. Kü'öuben is a sötétség csak 11 másodperczig fog tartani. — Hivatalos stílus. N. község egyik lakosa felakasztotta magát, Az emberek elszaladtak a halottkémért, ki a helyszínén megjelenvén, nagy autoritással kémezi végig a halottat. — Azután elbvett egy hivatalos blankettát s kitöltötte, A „halál oka" rovatban a tudományokban jártas férfiú ezt jegyezte be: „Meghalt, kötél által okozott egészségtelen önbántalomban." — Iprilis szeptemberben. Egyik nap meleg idő, — izzadásig hevítő, — téli kabát kell mábnap, — mért a hideg megárthat. — Van eső is, vaD szél is — s újra meleg lesz mégis. — Ebből nekem ugy tetszik — hogy az idő veszekszik — hol a hideg erősebb, — hol a meleg vitézebb. — No de nem sok kell neki, — hogy a hideg leveri — ós majd akkor a meleg — szégyenében ellebeg — s el búvik a szobába, — már a mókben v in kályha. — Kazánrobbanás a hadházi gőzmalomban. Iszonyú szerencsétlenség színhelye volt a napokban a hadházi részvényesek gőzmalma. Reggel a befütés után mintegy háromnegyed órára borzasztó zajt okozva, szétrobbant egy gőzkazán, mely a téglaépületet főidig lerontotta. A vasrészek és téglák ötven méterre röpültek. A házak megrázkódtak s a légnyomás következtében több ablak betört. A tüzelő csőtől kigyuladt egy szénaboglya, melyet csakhamar eloltottak. A katasztrófa következtében megsebesültek! Szabó Sándor fűtő életveszé lyesen, tFóris József, Nagy Bálint, Weinstein Márton, jelentéktelenebb módon. — A robbanás ereje egy arra menő geszterédi embert egy magas ákáczfán keresztül dobott, de nem esett semmi baja. A kárt 18.000 frtra becsülik. — Uj zenemű: Ki ne ismerné Herczeg Ferenci „Gyurkovics lányok, czimü elbeszéléseit. Ki ne is ismerné és ne szeretné ezt a hét fess leányt, kik olyan szépen tudják el mondani, hogy „beszéljen az édes mamával* Az a hét fess „Gyurkovics lány" villanyozta fel Kóry Gyula ismert zeneszerzőt, ki aztán meg is irta a „Gyurkovics lányok" nótáját. Szép lányoknak a nótája is csak szép lehet, s ezt a mondást fényesen bebizonyította a fi ital zeneszerző, kinek már több szép nótája i erjedt el. A „Gyurkovics lányok* nótája rövididő alatt 6 kiadást ért el, s egyike a főváros legelkapottabb nótán.ak. Kóry Gyula művét Herczeg Ferencinek ajánlá. A nóta czimlapja igen ízlésesen van kiállítva — melyért úgy a nyomdászt (Pesti könyvnyomda, rószv. társ) miiú a kiadót megilleti a dicséret, — felül az ajánlással ós a hót „Gyurkovics lány* jól sikerült arczkópeinek hü lenyomatával. A dal ára 60 kr. és kapható a kiadónál Nádor Kálmánnál Budapesten Károly körút 8. sí. alatt. Minden jó magyar nótát szeretőnek figyelmébe ajánljuk. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Szeptember hó 24-én. Balogh József súlyos testi sértés büntette. Özv. Anderko Andrásné lopás büntette. Dobai Zs. és társai súlyos testi sértés büntette. Szeptember hó 25-én. Galambos Lajos súlyos testi sértés büntette. Kaszás 'Mihály súlyos testi sértés büntette. Úr István közokirat hamisítás. Szeptember hó 26-án. D. Lázár György és társai súlyos testi sértés büntette. Gyuricskó Mihály és társai magánlaksértés büntette. Csarnok. A tűzoltókhoz! A nyíregyházai önkéntes ti'aoltáegylet 10 éves jubileumára és zászló-szentelési ünnepélyére. — 1894. szeptember 23. — Irta: Erdey László. Nyíregyháza város történetében Ez ünnepély büszkén hirdess: azt, Hogy a nemes küzdés nem vo t hiába, S az elvetett mag szépen megfogant, Hiszen liz év viharzott el az óta, Hogy ez egylet csak a közjón él, S évról-évre mindig magasbra törni: Ez eszme volt előtte drága czél I Oh! mily dicső, magasztos hivat is az: Segitni ott, a hol nagy a veszély. Midón a vész rémei harangja kondul, És mentséget már aenki sem remél I Megküzdeni a tűz bőszült dühével S megmenteni vagyont és életet: Legszebb erény, de önfeláldozás is, Dicső neve: az emberszeretet 1 Nem csak a barezmezőn terem borostyán, Hol ölni kell és nem teremteni. Sokkal nemesb, ki nem pusztitva rombol, Dí megvédi azt, a mi isteni I Hisz' az élet, mely a tűi teagerében Segély nélkül sokszor megsemmisül : Hi me ítve van. azé a pálma ága, Ki megvédte, bátran, őnzet'euüll A tűzoltó sokszor balál veszélynek Elijesztő lángiükórébe néz. De küzd tovább a pusztít) elemmel, Mig életét koczkára tenni kész. Csak hogy nevét az a szennyfolt ne érje Hogy félre áll, midón segitni kell, — Ez a tudit még inkább lelkesíti, S hogy jehzavát soh'sem feledte el. Mily szép jelszó ez : „Istennek dicsőség" És „Egymásnak segítség"*) mondata. Benne a hit reményuyel párosulva, Segélyt kér bár, segélyt nyújt általa I Mert, kit a hit fel Istenhez yezérel, Jöhet vihar, nem sepri el soh'sem. Ki bízni tud, a legnagyobb veszélyben Jó angyala, nemtője megjelen I Kövessétek tehát örökre hiven, Azt a jelszót, mely im zászlótokon Arany betűk díszében ott ragyogva Ünneplő nép díszes sorába von 1 É9 a zászló, mit a hálás közönség Felszentelve szent örökségbe ad : Hirdesse azt, hogy mig közjóra éltek, A jutalom soha el nem maradi •) A nyiregyházi önk. tűzoltó egylet jelszava.