Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-16 / 37. szám

„IN Y 1 V I P fe «•» 12066. K. ~ 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Wvlre^yháza város polgármesterének és a községek ' elöljáróinak. A Bács-Aranyos és Cserepes-Kenéz községekben üresedésben levő szülésznői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1894. szeptember 6. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Pályázati hirdetmény. B.-Aranyos községében a szülésznői állás a község házánál megejtendő választás utján 1891. év október hó 2-ik napján d. e. 11 órakor fog betöltetni. A szülésznő évi javadalmazása: A községi pénztárból utolagos negyedévi részletekben nyerendő 50 frt és minden szülési esetnél egy véka gabona. Teljesen vagyontalanokat ingyen köteles kezelni. Pályázni kívánók képesítésüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket a tiszai járás főszolgabírói hivatalához f. évi szeptember hó 28-ig nyújtsák be. Kelt B.-Aranyoson, 1894. augusztus 22-én. Bakos István, kjegyző. Karámos János, fbiró. Pályázati hidetmény. Cserepes-Kenéz községben rendszeresített községi szülésznői állásra ezennel pályázat nyittatik s a választás határidejéül 1894. évi október hó 2 napjának d. e. 9 órája Cs.-Kenéz község házához kitűzetik. A szülésznő évi javadalmazása: a községi pénztárból utólagos negyed évi részletekben nyerendő 50 frt és minden szülési esetnél egy véka gabona. A teljesen vagyontalanokat ingyen tartozik kezelni. Felhivatnak pályázni kívánók, hogy képesítésüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket a tiszai járás főszolgabírói hivatalához Mándokra folyó évi szeptember hó 28-ik napjáig nyújtsák be. Kelt Cs.-Kenézben, 1894. aug. 14-én. Bakoss István, ifj. Dicső Mihály, k. jegyző. főbíró. 12170 K • » ^

^—1. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Tarnóczy tűzoltószer- és gépgyár-részvenytársaság által a gőzfertőtlenitő gépek beszerzése tárgyában hozzám intézett s valóban kedvező feltételeket megszabó ajánlatnak másolatát a község képviselőtestületével leendő közlés végett kiadom s felhívom, hogy az általános közegészségügy előmozdítása érdekében odahatni igyekezzék, hogy a fertőtlenítő gépek a nagyobb vagyonnal rendelkező községek által egymagukban, — a kevésbé vagyonos, de rendezett háztartással biró községeknél pédig több község által együttesen mielőbb beszereztessenek s az e tárgyban hozandó határosatok hozzám, a törvényhatósági jóváhagyás kieszközlése végett bemutattassanak. Nyíregyházán, 1894. szeptember 7. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat a 12170. K. számhoz.) Nagyságos Miklós László urnák Nyíregyháza. Kedvezőtlen közegészségügyi viszonyaink javítása végett a nm. belügyminisztérium f. ér április hó 15-én, 29013/VI. szám alatt kibocsájtott magas rendeletével az ország összes törvényhatóságainak és' községeinek meghagyta, hogy a fertőző betegségek fellépésének megakadályozására, vagy pedig ott, a hol az ,már fellépett, a további terjedésnek elhárítására és a veszélynek csirájában való elfojtására a leghelyesebbnek biipnyult gőzzel való fertőtlenitési eljárás, azonnali foganatosithatása végett magukat mielőbb gőzfertőtlenitő gépékkel lássák el. ; Ezen humánus rendelkezés azonban kitűzött nemes czélját csak azon esetben fogja elérhetni, ha az egyes vármegyék legelső rangú közegészségügyi tényezői annak „A NYIKVIDKK TÁRCZAJA." Azok a régi jó idők. Azokat, kik a jeleukor nyomorúságát minden lópten-üyomon oly kirivó színekkel szerelik festeui, kik sóvárogva emlegetik a „régi jó időket", melyek örökre elröpültek; kik keserves haDgon siratják az elveszett paradicsomot, — semmi sem kópés inkább kijózauitani, mint a mult idők tanulmányozása. A történelem, ha helyesen van írva, az életbölcsességnek valóságos tanítója. Hogy még ma is annyi tudatlanság tapasztalható a közelet megitélésóben, hogy az előítélet még annyiféle alakban uralkodik a lelkek felett, az legtöbbnyire oonót van, ho

6y az illetők a multat vagy nem ismerik, vagy rosszul ismerik; hogy az ő korukat megelőző társadalmi viszonyokról, azok lassú kifejlődéséről, fokozatos tökéletesedéséről fogalommal sem bírnak. A jelen század ócsárlói csak ugy fognak kibékülni önmagukkal, ha kezökbe vesznek egy jó történelmi könyvet, mely hiven ós őszintén beszéli el az eseményeket, mely nem nagyit ós nem kicsinyit, nem túloz ós nem kedvez, hanem igaz képét adja ' valamely korszaknak, vagy valamely nemzet fejlődésének. Nem is kell az egész világ történetét áttanulmányozni; elég egy pár század előtti kort ismerni arra nézve, hogy a haladás iránti hit megerőfödjék lelkeinkben ós hogy lehetővé váljék korunk igazságos méltatása, helyes megítélése. Tekintsünk be az ó- és középkori nép anyagi jólétének állapotába. Milyen kép az, amely ott szemeink elé tárul? A nép tömegei jóformán állati fokou tengődtek; az urak és fejedelmek alig éltek oly kényelemben, mint végrehajtását — áthatva az ügy magasztoss ágától — vas kezekkel keresztül viszik. Hiszen a difteritisz és cholera fertőző betegségek, az előbbi, mint gyermekirtó rém, az utóbbi, mint az emberiségnek általános veszedelme - egyre kisertenek bennünket és kiveszik mindenkor a maguk szomorú áldozatait. Szükséges és kívánatos lenne tehát, hogy nagyobb mérvű járványos fertőző betegségek kitörésnek eshetőségére való tekintettel minden egyes, kissé jobb anyagi helyzettel biró község saját használatára külön-külön szerezne be egy-egy fertőtlenítő gépet. Tisztelettel alulírott elsőrangú hazai iparvállalat, szintén foglalkozunk ilyen közegészségügyi tárgyak, gőzfertőtlenitő készülékek előállításával s örömünkre szolgál kijelenteni azt, hogy a mi gőzfertőtlenitőink számtalan kiváló szaktekintély egybehangzó authentikus véleménye és számtalan próbaverseny diadalmas, tökéletes sikerű eredménye szerint összes e nemű hazai gyártmányaink között anyagi és szerkezeti jósága, feltétlenül hatásos működése, igen egyszerű, szakértelmet sem kívánó, veszélytelen kezelhetősége, könnyű szállíthatósága és kiváltképen előnyös olcsó beszerzési ára miatt, honi viszonyainkra való tekintettel a legmegfelelőbbeknek és legjobbaknak találtattak. De ki kell emelnünk gőzfertőtlenitőnknek azon szabadalmi előnyét is, hogy a ferőtlenitö szekrény a kocsiról levehető, a beteg szobájába bevihető, ahol a fertőzött tárgyak belérakatván, légmentesen elzárható s fertőtlenítés végett a kazánra ismét visszahelyezhető, ugy hogy egyszerre 3—4 szekrény közvetlen egymásutánban állandó működésben lehet, a mely gyors munkának üdvös ered ménye a baj gyökeres kiirtására vezet. Ezek előre hocsájtása mellett tekintettel a községek anyagi viszonyaira, van szerencsénk ajánlatunkat az alábbiakban méltányos elbírálása alá bocsátani. 1. Ajánljuk a külön boríték alatt beküldött ábrákon látható 3 minőségű és 12 különböző nagyságban előállított szabadalmazott fertőlenitő készülékeinkből azon mintát, mely az ottani viszonyoknak legmegfelelőbb. — 2. A gépek szerkezeti jóságáért a évi jótállást vállalunk. 3. Hajlandók vagyunk a kiteendő vételárt az egyes községek vagy csoportosított községek által kiállítandó kötvények ellenében több, — és esetleg 10 évig is terjedő részletfizetés mellett hitelezni — a tőkemaradvány után 6% kamat felszámításával. — 4. Azonnali készpénzfizetés esetén árjegyzéki árainkból 5%-ot engedményezünk. — 5. Hajlandók vagyunk a megrendelendő gépeknek hatósága székhelyén való bemutatására az eleve kitűzendő határnapra egyik szerelőnket saját költségünkre oda meneszteni, bár a kezelés oly egyszerű és könnyű, hogy erre szakember teljesen felesleges, különben kimerítő használati utasítást minden egyes fertőtlenítővel küldünk. Az előadottak alapján, miután fertőtlenítőink jóságáért teljes garancziát nyujtunk s felsorolt kedvező feltételeink a megye t. közönsége érdekeire nézve igen előnyösek, bátorkodunk azon reményünknek kifejezést adni, hogy nagyságod méltányos ajánlatunkat magáévá teszi, miért is kérjük, miszerint egy, a gőzfertőtlenitőink beszerzése tárgyában kibocsátandó körrendeletben a nagyságod hatásköre alatt álló főszolgabíró és polgármester urak utján odahatni méltóztassék, hogy a megyei községek e nemű szükségleteiknek beszerzése végett — fenti feltételek feltüntetése mellett — bizodalommal hozzánk forduljanak s a midőn a legpontosabb kiszolgálásról előre is biztosítjuk, magunkat ajánlva maradtunk kitűnő tisztelettel Tarnóczy Tíízoltószer és Gépgyár Részvény-Társaság. 12405. K. „ , , , ,. , —^g^ Szabolcsvarmegye alispánjatol. Értesítem, hogy Nagykálló községben a f. hó 9-én egy drb. macska veszettség miatt kiirtatott, s ez okból a kiirtott állattal érintkezésbe állott négy macska leöletett, s a községben levő összes kutyák 40 napig való megkötvetartása elrendeltetett. Nyíregyháza, 1894. szept. 12.3; Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ma a földmivelő paraszt ember. Nem kell lemenni az ázsiai vad állapot időszakainak festésére. A középkor maga is elég példát mutat fel erre. Egy olasz historikus a XVI. pzázadból beszéli, hogy Barbarossa Frigyes és II. Frigyes német császár korában Itáliában a legjobb módú családok is ritkán láttak hust és bort asztalaikon; hogy fehérneműt épen nem viseltek, gyertyát nem ismertek. Voltaire beszéli, hogy Francziaországban I. Ferencz idején csak két kocsi volt Párisban, egyik a királynéé, másik a poitiersi Diana számára; férfi és asszony lóhátou járt. A legnagyobb városok, mint London ós Páris akkor még csak faházakkal bírtak, fedve szalmával, ablakok nélkül. Az ipar nem változtatta át e kunyhókat — csak igen lassan palotákká. S e tekintetben Lmdon még Páris után állt. Az ólét igen sanyarú volt. A legnagyobb urak kettesen egy lovon mentek nejeikkel ki a falura. A frfjedelemnők esős időben viaszkos vászonból készített kalapokban utaztak. ,A középkorban — mondja egy krónikás — Páris csatornái nyitva voltak sárgödrök gyanánt, melyekben disznók henteregtek." XIII. Lajos korábau e nagy város utczáinak fele sem volt még kövezve; vilá gitásról pedig szó sem volt. Az olyan vászon, vagy posztó, mely ma a napszámost fedi, akkor oly drága volt, hogy csak a leggazdagabb emberek szerezhették meg. S valóban tény, hogy mi egy munkás ember kényelmesebben lakik, rendesebben öltözködik ós jobban táplálkozik mint ezelőtt három vagy négy századal a nagy urak. S ha ilyen volt akkor a gazdigok kényelme, milyennek kellett lennie a szegénység nyomorának. Jacquinet ezen példáihoz vehetünk néhányat a mi történelmünkből is. Nem szükséges az úgynevezett gyászkorszakokhoz menni, mikor a nép nyomora általános volt. A magyar nemzet legfényesebb korát vegyük, mikor Hollós Mátyás ós dicsősége a fólvjlá^ot bámulatba tartotta; mikor a Nyíregyháza a milléuiuinon! Abból az alkalomból, hogy városunk közvéleményét és sajtóját a helybeli ág. ev. főgimnázium kibővítésének, t. i. a parallel osztályok létesitésének a kérdése olyan élénken foglalkoztatja, érdekesnek tartjuk közölni lapunk egy barátjának következő sorait: Nyíregyháza, mely oly szép haladást tett néhány év alatt, és minden jóért és szépért lelkesül, csak egyet hagy figyelmen kivül. s az, a város szegénysége főiskolák dolgában. Az egyedüli főgimnázium nem elegendő az ott levő tanulók elhelyezésére, mint azt minden tanév kezdetén láthatjuk az igazgató ama figyelmeztetéséből, hogy a szülők siessenek gyermekeiket beíratni, mert a tultömöttség miatt kimaradnak. Párhuzamos osztályokat meg nem képes felállítani a felekezet. Ott van Nagykálióban az állami reáliskola, mely ottan csak tengeti magát azon néhány tanulóval Mennyivel illetékesebb helye volna ezen reáliskolának Nyíregyháza! és a város lakosságára' csak jótétemény lenne s egy ujabb jövedelmi forrás *) Mert Nyíregyházán a bérházak épülnek nyakra-főre, de nem gondoskodnak, hogy bérlők is legyenek. A város lelkes lakosságának arról kellene gondolkozni, hogy mentül több állami intézet létesüljön a városban, hogy az adófizető polgáror, kikre a sok városi közköltség néz, és általok fizetendő évente, módot találjanak jövedelmök szaporítására. Ott van Debreczen, Miskolcz és a kis Rozsnyó város, mi még fele sem Nyíregyházának és mily szépen megfér ott e kis városkában két főiskola, az egyik az evangelikus főgimnázium, a másik a katholikus főgimnázium, s mindkettőnek szép számú tanulói vannak. Csak Nyíregyháza fél oly nagyon az állami tanintézetektől csupa egoismusból, pedig a ki mélyebben beletekint a jövőbe ós higgadtsággal gondolkozik, az belátja, hogy egy állami főiskola nagyon, de nagyon elférne és kellene a városnak, és végtére is oly óriási áldozatba nem kerülne, mert ha egy 90 vagy százezer forintba kerülne is a megyének és a városnak például egy állami főreáliskola épület létesítése, azt a lakosság vissza kapná a tanárok bérlakásaik fizetéséből és a tanulók ellátásából, s ,ha valaki azt felelné, hogy talán ennek a jövendőbeli állami főreáliskolának jövője nem lenne, mert közel van Debreczen, Sárospatak és Miskolcz, egyszerű válaszom az, hogy Nyíregyháza városának több felekezetű adó fizető polgára van, kiknek gyermekeik mind be nem juthatnak a főgimnáziumba s kénytelenek máshelyüvé elvinni gyermekeiket. És épen igy vagyunk a megyével is: hány más vallású szüle van, kik jobban szeretnék gyermekeiket Nyíregyházán járatni iskolába, hová majd minden héten bejönnek gyűlésekre, hetivásárra vagy más bevásárlásokra s igy gyermekeik előmeneteléről, ellátásáról stb. gyakrabban szerezhetnek maguknak tudomást. *) Ha már kö zépiskoláink szaporít ísáril v m szó, akkor kir lenne egy meglevő ilyen intézményt elpusztítani s i«nak hel.ébe létesíteni egy másikat. Elférne egy uj középiskola a nagykíllói reáliskola létezése mellett is. A szerit. mi főuraink a nagy királyt követve, kitűntek a harczban

> az állami tudományban — ós a művészek pártolásában. Milyen volt akkor a nép anyagi helyzete, a mostanihoz képest! Milyen volt az élet módja, lakása, öltözködése, étkezése ós mulatsága a mostauihoz képest. Komoly történetbüvárok beszélik, hogy Mátyás korában hazánkban középosztály nem létezett. Csak két osztályt lehetett megkülönböztetni: a gazdagokét ós szegényekét. A gazdagok csak igen csekély részét képezték az ország lakosságának, melynek zöme anyagilag szegény, szellemileg műveletlen, erkölcsileg nyomorult volt. A földnek beláthatatlan területei miveletlenül hevertek, — a most oly gazdag alföld nádasokkal ós mocsárokkal volt borítva. Ehez képest a nép vadászattal ós pisztorkodással foglalkozott, s még sejtelemmel sem bírt a kényelemről, az iparról vagy kereskedésről. A falvak házai kunyhókhoz hasonló viskók voltak — s még a tehetősek lakain is csak ritkán lehetett ablakot látni. Biz9nyára nehéz magunkat abba a korba képzelni, Miikor Mátyás király még ujjával szedte ki a piprikás húsdarabokat a közös tálból ós midőn neje Beatrix kitálynó Olaszországból hozatta az első villát, melyet Magyarországon használtak. A világtörténet várlázitó jeleneteket beszél azon uyomorról, melyet a ragadó* nyavalyák és általános éhség csapásai okoztak — a majdnem folyton tartó háborúk pusztításain kivűl. Nimetországbin a 30 éves háború után tetőpontját érte a köznyomor Ejy város elöljárósága ezt irta 1639 ben: „A legkülönösebb étkekkel táplálkozunk; az emberek eszik a kutyákat, a macskákat, sőt a holtak hulláinak csontjairól is lerágják a hust. Az éhség oly kegyetleül pusztít, hogy az emberek filun ós városon raegtámidják egymást; az erősebb leTágja a gyengébbet, hogy annak busát megfőne és megegye."